Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

Kádár János fogadta Pak Szong Csol-t Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta Pak Szong Csol-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága elnökségének tagjáít, miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert és kíséretét. Szívélyes, elvtársi eszmecserét folytattak. A látszat csal A különbségtevés Terv szerint halad a hídfőépítés tudománya Forgalomirányító táblák, korlátok közé szorított járművek és egy kompresszor a szegedi hídfő mostani jellemzője. A nézelődő emberek „tarkították" az összképet: érdeklődve figyelték a darukötélen imbolygó hatalmas vasdarabokat. Az egyik oldalon kicserélték a régi hídszerkezetet, elkészítették a fél utat, majd hozzákezdtek a hídfő szökőkút felőli részének bontásához. Ügy tűnt, hogy rövidesen elkészül a teljes szegedi hídfő, de látszólag egyik napról a másikra megállt a munka. A hídépítő vállalatnál meglepődtek a kérdésen: miért nem dolgoznak a hídon? Lagzi Antal építésvezető a következőket mondta: — Valószínűleg sokan arra gondolnak, hogy a jeges, csúszós út miatt nem dolgozunk. A mostani munkánkat az idő nem zavarja, ugyanis a régi betont törjük fel, s ehhez lényegesen kevesebb ember szükséges, mint a szerkezet kicseréléséhez. A jó időben minden erőnket „összeszedtük" és siettettük a munkát. Akkor látványos volt amit csináltunk, a mostani bontás pedig érthetően nem vonzza a nézőket. Ez ideig az eredeti terveknek megfelelően halad a híd felújítása. A régi burkolat felszedése után kicserélik a vasvázat majd betonoznak. Ha továbbra is a terv előírásai szerint tudnak dolgozni az építők, akkor február végére a szegedi oldalt teljes egészében befejezik, és azután elkezdik a másik hídfő felújítását. Az újszegedi hídfeljárót lényegesen gyorsabban cserélik ki, ugyanis a hídfő két oldala mellé előre elkészítik az új feljárót és azt becsúsztatják a régi helyére. Ezzel az eljárással mindössze 48 órára korlátozzák majd a forgalmat. A híd felújítási munkálatait a jövő év decemberére kell befejezni. de az építők szeretnék ezt a határidőt előbbre hozni. A. S. D Karácsonyi Somogyi Károlyné felvétele csúcsforgalom Szegeden, az esti Kárász utcában szénbányászat teljesítette évi feladatát Vasárnap is dolgoznak o szénhiány enyhítéséért A szénbányászat szombaton, tegnap teljesítette a fogyasztókkal kötött szerződéseken alapuló idei programját. Ebben az eredményben jelentős része van a Középdunántúli Szénbányáknak, ahol december 2-án, az Özdvidéki Szénbányáknak, ahol 6-án és a Borsodi Szénbányáknak, ahol 8-án teljesítették a termelési programot. 1,2 millió tonnás brikettgyártási kötelezettségét a szénbányászat már november 21-én teljesítette. Az év közben felmerült Rendelet a részesedési alap felhasználásáról A kormány — mint jelentettük — nemreg határozatot hozott a részesedési alap felhasználásnak új módjairól. Ebben megszüntette a részesedesi kategóriák szerinti felosztását, s a felosztás jogát a vállalatokra bízta. A munkaügyi miniszter a SZOT-tal és más illetékes szervekkel egyetértésben most kiadta a kormányhatározat végrehajtási rendeletét. A végrehajtási rendelet szerint a kollektív szerződésekben kell meghatározni a részesedési alap felosztásának feltételeit. Az év folyamán kifizetett prémium, jutalom, nyerségprémium, nyereségjutalom és az év végi reszesedés együttes összege nem haladhatja meg a vállalat évi bérköltségének 25 százalékát Ha ennél. nagy obb összeg áll rendelkezésre és azt nem használják fel egyéb megengedett célokra, ugy a többletet tartalékként minden korlátozás nélkül át, lehet vinni a következő évre. A 25 százalékos keretbe azonban nem számít bele a jutalomösszeg, amit a Kiváló Vállalat és az MT—SZOT elnökség vörös vándorzászlója kitüntetéssel. a Kiváló Dolgozó címmel, a miniszteri, vagy ennél magasabb kitüntetéssel. a szocialista brigád elismeréssel és kitüntetéssel együtt adnak a dolgozóknak. A részesedési alapból a következő évre át vitt összeget veszteséges gazdálkodás esetén is tel tehet használni. A kormányhatározat bevezette az úgynevezett nyereségprémium, illetve nyereségjutalom rendszerét. Ezeket a prémiumokat azoknak célszerű adni, akik a vállalat nyereséges működésére jelentős befolyással vannak. A végrehajtási rendelet további része kimondja, hogy az év végi részesedést a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint, a munkabér és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő figyelembevételével kell. megállapítani. Ezen felül kiemelkedő munkáért, példás magatartásért kiegészítést is adhat a vállalat, a gyáregység vezetője. Az év végi részesedés kiegészítésekor mindenekelőtt a dolgozó munkájának eredményességét, fontosságát, minőségét, a dolgozó fegyelmezettségét és szorgalmát kell alapul venni, a kollektív szerződés azonban további elveket is meghatározhat. A kollektív szerződések sjzabják meg a munkából átmenetileg távollevők, például betegek, szülési szabadságon levők jogosultságát is a részesedésre. Az évközben más vállalathoz áthelyezett dolgozóknak a két vállalattól időarányosan jár az év végi részesedés. A vállalat a kollektív szerződés szabályai szerint azoknak is fizethet részesedést, akikkel nincs ugyan munkaviszonyban, de rendszeresen dolgoznak részére, például szakmunkás-tanulóknak, szakoktatóknak, üzemorvosoknak, üzemi lapok szerkesztőinek stb. A magasabb vezető állásúak ugyanolyan elosztás szerint kapják az év végi részesedést, mint a többi dolgozok. Nyereségprémium jár nekik, más címen azonban prémiumot, vagy prémiumátalányt a bérköltség terhéte nem kaphatnak. A magasabb vezető állásúak nyereségprémiumát a vállalat felügyeleti szerve szabja meg. Ha a felügyeleti szerv a vállalat gazdálkodásában, vagy irányításában mulasztást tapasztal, úgy a magasabb vezető állásúak nyereségprémiumát akár 25 százalékkal, ha pedig a mulasztás súlyos, ennél nagyobb mértékben is csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ha a vállalat az évet veszteséggel zárja, s ennek ellensúlyozására tartalékalapja sincs, úgy a magasabb vezető állásúak alapbérüknek 75 százalékát, a nyereseg alakulására jelentós befolyást gyakorló munkakörökben dolgozók alapbérük 85 százalékát kaphatják. Nem lehet csökkenteni a munkások es olyan alkalmazottak — például, a bérelszámolók, anyagkönyvelők gépkocsivezetők —, alapbérét, akiknek nincs rendelkezési joguk es erdemi befolyásuk a nyereség alakulására. A rendelet 1970. január elsején lép hatályba. A módosításról a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket is kibocsátott, amelyek a Munkaügyi Közlöny tegnapi számában jelentek meg. többletigények kielégítésére a bányák — elsősorban a mélyművelésű aknaüzemek — jelentós mértékben túlteljesítik szén- és brikett-termelési programjukat. A bányászok azonban az év végével sem mentesülnek a rendkívüli helyzet követelte rendkívüli erőfeszítésektől. A bányáknak ugyanis a fűtési idény végéig előreláthatólag továbbra is a maximális kitermelésre kell felkészülniük. Ebben a negyedévben még egyetlen szabad szombatot sem tartottak a Komárom megyei bányászok, hogy enyhítsék a szénhiányt A megye mindhárom szénmedencéjében, Tatabányán, Dorogon és Oroszlányon. Sokan vasárnapi pihenőjüket is feláldozzák: megerősített létszámmal dolgoznak vasárnaponként a bányák fenntartásán, karbantartásán. Annak ellenére, hogy jelentős létszámhiánnyal küzdenek és gyakran vagonhiány is gátolja a munkát, a megye bányászai az év eleje óta 82 000 tonna szepet küldtek felszínre tervükön felül. ifíerenciúlni — de hogyan? — ez az a kerdes. amely a gazgasági reform előkészítésétől mind máig élénken foglalkoztatja a vezetőket, szakemberedet. A változatlan, sőt fokozódó érdeklődésnek, élénkségnek az a magyarázata, hogy az eltelt két esztendőben még nem alakult ki a megfelelő válasz, a helyes elv gyakorlati kiteljesedése még mindig várat magára, sok helyen a beváltatlan vagy félig beváltott ígéretek közé tartóz !:. Ilyenformán tehát — kisebb vagy nagyobb mértékben — még mindig adósai vagyunk azoknak, akik kiemelkedő munkát végeznek a maguk helyén; adósai vagyunk azoknak, akik különösen sokat tettek egy-egy vállalat nyereségéért. s azoknak is, akik megállapodotton, nagy szakmai tudást, értékes tapasztalatokat szerezve, hosszú éveken, évtizedeken át munkálkodnak egyazon üzemben. Aki a nagy közös asztal megterítéséhez nagyobb mértékben járul hozzá, kapjon is többet az osztozkodáskor — mondjuk. De még mindig nem érvényesül kellően ez az aranyigazság, még mindig mutatkoznak az egyenlösdi káros, kedvet szegő hatásai. Végeredményben az egyenlősdit akarta egy fontos területen fölszámolni a nyereségrészesedés kategóriák szerinti fölo6ztása ls. Ennek is az volt a célja, hogv többet kaphasson, aki többett is tett a nyereségért. A differenciálásnak ez a formája nem vált be. Részben azért is. mert a vállalatok zöme a kategóriákon belül nem te t különbséget a végzett munka alapján, csupán a keresetet és a szolgálati időt vették figyelembe. Vagyis felemás maradt a különbségtevés. Most áttekinthetőbb nyereségelosztási rendszert vezetünk be, egyben szabadabb kezet, nagyobb önállóságot kapnak a vállalatok ahhoz, hogy kimunkálják a nekik legkedvezőbb ösztönzési módszereket. A módosítás, újraszabályozás során azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni: most megint a vállalati vezetés bölcsességén múlik, ügyesen élnek-e a felkínált ösztönzési lehetőségekkel. S ahogy a kategóriákon belül a vezetők nem mertek valakinek többet, vagy kevesebbet adni. a jobb vagy gyengébb teljesítmény okából — éppúgy hiányosságok voltak más vonatkozásban is. Márpedig nyilvánvaló: differenciálni nemcsak évente egyszer szükséges, s nemcsak egyes béren kívüli juttatásokban, hanem az egész bérrendszerben is erre kell törekedni. Mikor tehát azt mondjuk, hogy sok vállalat nem törődött eléggé a be'ső tartalékok feltárásával, arra is gondolunk, hogy az ösztönzés tartalékai közül is sok maradt felhasználatlan. A „legyünk többen a többletfeladatokhoz" módszer éppen ellenkező irányban hatott az iden. Gyakran nem a jó munka kapott biztatást, ösztönzést, hanem a vándormadár mentalitás volt kifizető. Abszurdumig lehetne sorolni olyan eseteket, mikor a jövő. menő dolgozó munkahelyről munkahelyre srófolhatta fel fizetését. A munkáslétszám esszerútlen növeléséből, a túlzott munkaerő keresletből a vándorolgatás, a toborzási ..fejpénz", az „ujak" nagy becsben tartása, és sainos a munkafegyelem engedményei, lazaságok is következtek. A vállalathoz hú munkásemberek, s végső soron az egé6z kollektíva rovására. Megfelelőbb módszerek kellenek tehát, olyanok, amelyek nem a munkáslétszám gyarapítására, hanem jobb munkaerőgazdálkodásra, a belső tartalékok feltárására, a termelékenység növelésére ösztönöznek. Az üj évben már ilyen közgazdasági ösztönzőkkel startolnak az üzemek, gátak közé szorul a létszámgazdálkodás, viszont új lehetőségek nyílnak a bérszínvonal emelésére, a törzsgárda bérének javítására. A differenciálni, de hogyan? — kérdésre így szerencsésebb aspektusból kereshetik tovább a feleletet a termelő üzemek. Nyilván így sem lesz könnyű. Annyi régi beidegződés, séma és megalkuvás hajtja még ma is az egyenlösdi malmára a vizet, hogy a gyökeres változtatáshoz igen sok energia szükséges. Helyi energiák, az önállóságból. a vezetői tisztánlátásból fakadó erők. S

nemcsak az igazgatói irodában, hanem a műhelyekben is következetes, átgondolt, ösztönző munkára van szükség. Fent és lent egyaránt és egyidejűleg. Például amilyen természetes dolog, hogy egy jól termelő üzem igazgatója ezresekkel többet kereshet az ugyanott dolgozó szakmunkásnál, éppolyan furcsa, hogy egy kitűnő szakmunkás, mondjuk, csak 50 fillérrel magasabb órabért kapjon a közepes, egy forinttal többet a kimondottan gvenge munkát végző társánál. Sok az ilyen példa. Itt is disztingválni kell tehát: a tehetségesek, szorgalmasak, a fegyelmezettek és a hűségesek javára, fokozottabban az eddiginél. Bátran kell a mércéhez nyúlni, s nem évente egvszer, vagy kétszer, hanem újra meg újra. Csak így lesz teljes a kör, amikor fönt jobb lehetősegeket biztosítanak, lent a munkahelyeken is hatékonyabban kell ösztönözni. Sima) Mihály A KGST-országok pénzügyi együttműködése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának áprilisi, 23. rendkívüli ülésszaka fontos döntéseket hozott a tagországok szorosabb gazdasági integrációjáról. Azóta valamennyi taj, ,'szágban széles körű v . .ku indult az integráció részletes programjának kidolgozására. Az integrációs elképzelések megvitatása és kidolgozása hazánkban is nagy erővel folyik, s megkezdődött a különböző országokban készült tervezetek nemzetközi egyeztetése is. Erről Vályi Péter pénzügyminiszter — egyebek között — megállapította: — Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a valuta- és hitelkérdéseket, továbbá a kooperációt és az áruforgalom további fellendülését riőseaítő feltételek megteremtését. A nemzetközi munkamegosztás világszerte gyorsan terjed. A kooperáció különösen kézenfekvő a KGST-országok között, ahol a szocialista társadalmi viszonyok, az azonos gazdasági és politikai célok vezérlik a gazdasági integrálódást. A termelési kooperációt azonban még -több tényező, főleg közgazdasági, pénzügyi és kereskedelmi problémák akadályozzák. A KGST-országok között érvényesülő, minden cikkre kiterjedő, stabil árak elve megnehezíti az o'yan megállapodásokat, amelyek a vevőt és az eladót egyaránt részesítenek a csökkenő költségekből származó előnyökben. Problémákat jelent országaink kereskedelmi gyukorlataban a kétoldalú kiegyenlítettség elve is, vagyis az a követelmény, hogy két-két ország között ,az exportnak és importnak azonosnak kell lennie, holott ez sok esetben csak nehezen vagy egyáltalán nem lehetséges. — Egyéb tenyezők is akadályozzák a KGST-országok még hatékonyabb együttműködését. A pénzügyek, a tervezés, a külkereskedelem, az árképzés területén átgondolt, és komplex intézkedéseket kell tenn'ök a tagországoknak a következő esztendőkben a 23. rendkívüli ülésszakon hozott nagyjelentőségű határozatok végrehajtására. VASÁRNAP, 1969. DECEMBER 21. DÉlMAGYARORGZAG