Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

JPTLAG PROLETARJAI. EGYESÜLJETEK! M A G Y A R S Z O C IALISTA MUN KA SPART LAPJA 39. évfolyam. 296. szam 1969. DECEMBER 21., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Debrecen, • * Ünnepség az Ideiglenes Nemzetgyűlés negyedszázados megalakulásának tiszteletére Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet Negyedszázaddal ezelőtt — 1944 december 21-én — a történelmi múltú Debrecenben tartotta megalakuló ülését a felszabadult országrész képviselőiből összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés. Nemzeti újjászületésünk e npvezetes évfordulója alkalmából, a huszonöt évvel ezelőtti történelmi napokra emlékezve a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az országgyűlés és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából az ösi falak között, a kollégium oratóriumában szombaton délután ünnepi ülést tartott, amelyre az ország minden részéből több mint háromszáz vendég érkezett a zászlódíszt öltött városba. Meghívást kapott a jubileumi ünnepségre Szegedről, Gyó• lai István. Farkas István és id. Komócsin Mihály, valamennyien a negyedszázaddal ezelőtt megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai. A jubileumi ünnepség színhelyén ahol történelmünk folyamán kétszer ülésezett az országgyűlés —, akárcsak negyedszázaddal ezelőtt, most is vörös rózsacsokrot helyeztek el Kossuth Lajos helyén. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet: Losonczi Pál, a népkóztarsasag Elnöki Tanacsának elnöke. Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula. Nemes Dezső, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós és Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpad, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Púja Frigyes a külügyminiszter első helyettese. Karakas László, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára, dr. Ambrus István, a HajdúBihar megyei tanács vb elnöke, dr. Ács István, Debrecen megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint Bakó Kálmán, Csala István, Csirmaz Dezső, Gergely Lajos, id. Komócsin Mihály, Macskást József, Osztp István, Pintér András, Sztankó Mátyás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai, továbbá dr. Bartha Tibor, az Elnöki Tanács tagja, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, Szabó István, az Elnöki Tanács tagja, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Hajdú János, Laboncz András, Nagy Gábor, id. Tárcsái Mihály, Tóth Mihály, a munkásmozgalom régi harcosai, Dobi Gyuláné, a debreceni dohánygyár szocialista brigádvezetője, Dusnoki József, a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője, Holló János. a debreceni járműjaví. to szocialista brigádvezetője. Az elnökségben foglalt helyet Hoang-Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság, F. J. Tyitov. a Szovjetunió, Dumitru Turcus. a Román Szocialista Köztársaság. Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Bogumil Dabrowski, a Lengyel Népköztársaság, dr. Oldrich Mohelski, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Erhard Dechnik, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének másodtitkóra. Részt vettek az ünnepségen Benkei András, dr. Biró József, Bondor József, dr. Horgos Gyula, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné, Valyi Péter, a kormány tagjai, valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlés számos tagja, közéleti vezető személyiségek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Az ünnepségei Káliéi Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. s üdvözölte az .ülés résztvevőit. A többi között megállapította: — Az utóbbi hetekben és hónapokban az ország varosaiban és falvaiban számos bensőséges ünnepségen emlékeztek meg népünk életének sorsfordulójáról: a felszabadulás 25. évfordulójáról. Mai megemlékezésünknek ebben az ünnepségsorozatban kiemelkedő jelentősége van. — Huszonöt évvel ezelőtt itt alakultak meg a fasizmus elleni harcban újjászülető magyar nép hatalmának központi szervei, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány. Nem véletlen, hogy e történelmi tettre, a debreceni református kollégium oratóriumában került sor, ahol 1849-ben Kossuth Lajos bejelentette az ország elszakadását az európai reakció bástyájától, a Habsburg-birodalomtól, s kinyilvánította a magyar nemzet függetlenségét. Jelképe volt ez annak, hogy a szüleiedé új magyar hatalom egyenes örököse és folytatója népünk évszázados nemzeti és forradalmi osztályküzdelmeinek, mindenekelőtt az 1848—49-es forradalomnak és szabadságharcnak s az 1919-es dicsőséges Tanácsköztársaságnak. Kállai Gyula megnyitója után Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott ünnepi, beszédet. Beszéde bevezető részében rámutatott: — A megtett út nagyságát mélyen átérezve emlékezünk meg a mostani igen jeles évfordulóról. Utunk kezdetén az ország még hadszíntér. A szovjet hadsereg győzelemmel vonul előre, vérét hullatva, hű fiait temetve, fegyverével a szabadság kapuját mind szélesebbre tárva. Barátok, testvérek hozták közénk a béke és a szabadság nagyszerű ajándékát. Olyan név, olyan dolgozó társadalom, olyan szocialista államhatalom küldte őket, amely akkor is, azóta is minden alkalommal bizonyította áldozatkészségét, önzetA legjobban kamatozó beruházás A szegedi olajmező máris visszafizette az eddigi befektetést Losoncra Pál, Fock Jenő és Kállai Gyula Debrecenbe érkezése len rokonszenvét a magyar nep igazi ügye iránt. Mostani ünnepünket is athatja a hála és a szeretet, amely az elmúlt negyedszázadon at egybefüzte népünket a felszabadító Szovjetunióval. Amikor két és fél évtizede a népi demokratikus állam alapjait itt, Debrecenben megvetettük a magyar haza ellenségei, a német megszállók az ország másik feleben meg haláltáncukat járják, robolva és gyilkolva hátrálnak. Velük együtt a haza magyar ellenségei is. mindenben kiszolgálva őket és mindent kiszolgáltatva nekik. De Tiszántúlon mór dereng a jövő. A hazafiak lélegzetvisszafojtva tekintenek keletre, vigyázó szemüket Debrecenre vetik. December 21-én éppen a felénél tart a magyarországi felszabadító hadművelet. A felszabadult területeken azonban már felhangzik Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja. Nemzeti összefogást, újjászületést hirdet, mozgósítva a becsületes antifasiszta erőket. Ezt a programot a Magyar Kommunista Párt fogalmazta meg, s a Függetlenségi Frontban tömörült demokratikus erők magukévá tették. Ennek jegyében gyűltek egybe az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldöttei, hogy megalakítsák az új államhatalmat. Losonczi Pál ezután számba vette a felszabadulás óta elért nagy eredményeket. Kiemelte, hogy Magyarországon olyan párt — a munkásosztály kommunista pártja — vette át a társadalom és az » állam vezetését, amely politikai stratégiáját és taktikáját a reális lehetőségek és követelmények alapján a dolgozó nép. az egész nemzet érdekében dolgozta és dolgozza ki. Az elmúlt 25 év alatt vokak toresek és egyensúlyvesztések a politika körültekintő. tudományos kidolgozásában. illetve végrehajtásában. Ezért minden esetben nagy árat kellett fizetni. De az a történelmi tény, hogy népi államunk fejlődésének egész folyamata olyan negyedszázadot átívelő korszak, amelyhez hasonlóan szép és felemelő nem volt a nemzeti történelemben. Most. 25 év múlva az elért eredmények abban a meggyöződesben erősitik meg az egész nemzetet, hogy politikánk, társadalmi fejlődésünk, államéletünk biztos és egyenes síneken megy előre, egyenletes tempóban, nem elsietve és nem lemaradva. — A párt és az állam — emelte ki — minden tervével, intézkedésével a jobb munka és a jobb élet elválaszthatatlanul egy ügyét igyekszik előmozdítani. Losonczi Pál nagy tetszéssel fogadott beszéde végen hangoztatta: — A mi történelmi felelősségünk és feladatunk volt, hogy ezért az új rendért töprengjünk, verítékezzünk, vérezzünk dolgozzunk. Újítsuk meg elkötelezésünket, hogy ezt a szívesen vállalt, nagyszerű munkát tovább végezzük, s teljesen elvégezzük. Losonczi Pál beszéde után Oszip István, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Borsod megyei küldöttségének egykori tagja köszöntötte a jubileumi ünnepség résztvevőit. Ezután dr. Ács István. Debrecen m. j. városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a város lakói nevében üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepi ülés Kállai Gyula zárószavai után az Internacionálé hangjaival ért véget. * Az ünnepség után a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fogadást adott, a jubileum alkalmából az Aranybika Szalloban. A szegedi olajmező kutatási és beruházási programjáról milliárdokban beszélünk. Eredetileg 3 milliárd 200 millió forint szerepeit a lista alján, de időközben kiderült, hogy a gázkincs a vártnál jóval nagyobb és ennek kitermelése újabb hatalmas pénzöszszegeket követel. így már 6 és fél milliárd forintra van szükség a feltáráshoz. Természetesen a várható termelés is így fizet majd. Marad az évi 1 millió tonnás kőolajtermelés, de megduplázódik, azaz évi 2 milliárd köbméterre emelkedik a gázhozam. Ezeket a friss értesüleseket Juratovics Aladártól, a kitermelő vállalat . vezetőjétől és Török Endre beruházási csoportvezetőtől kaptuk. azon a tájékoztatón, amelyet dr. Varga Dezsőnek. a Szeged városi pártbizottság titkárának és a helyi lapok vezetőinek tartottak. A hatalmas beruházási összeg ugyanakkor a népgazdaság legelőnyösebb befektetései közé tartozik, az olaj- és földgázmező ugyanis gyorsan es jól fizet. Az eddig beruházott 1 milliárd 500 millió forintot máris visszafizették az olajés földgázkutak, pedig még korántsem bontakozott ki teljesen a termelés. Száztízszáztizenöt kutat kötöttek be a termelő hálózatba, holott máris 160 olaj- és 30 gázkút van készen, a vízviszszanyomó. ellenőrző stb. kutakkal együtt pedig 260 van már a termelő vállalat kezelésében. Az év vége kínálja az alkalmat arra is. hogy a vállalat fejlődésének számait áttekintsük. 1966-ban, amikor a Nagy-alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzeme megkezdte a munkát Szeged térségében, 25 ember dolgozott Tápén. Ma ezernél több embert foglalkoztat. Az új olajmunkásoknak mintegy 85 százalékát ez a táj adta: Szeged, Makó, Ásotthalom. Kistelek, Tápé, Algvő. Ha a termelés teljes ütemű lesz, 2100 ember találja majd meg kenyerét az olaj. és gázkitermelésben. A munkások anyagi és szociális helyzete is sokat javult a három év alatt: 1966ban 1830 forint volt az átlagbérük, 1969-ben ez az összeg már 2050 forintra emelkedett. Ezek a számok természetesen nem képviselik a teljes Szeged környéki olajbányászatot. A kőolajfúrási üzem dolgozóival együtt — s ide számolva a társvállalkozó vállalatok itt dolgozó munkásait — jelenleg négyezernél több ember szorgoskodik az olaj- és gázmezőn, így lassanként létszámban is a legnagyobb szegedi üzemekhez közelít a szénhidrogén-bányászat. A munkában erőltetett a tempó: tervezni, építeni és termelni egyszerre kell. S ebben a tél sem enged szünetet. Most is folyik az építkezés — a főgyűjtő telep, a gazolinüzem előkészületi munkái stb. — a makacs időjárás ellenére is jól haladnak. A munkásoktól hősies helytállást kíván ez a feladat. hiszen 1970-ben már nagy termelési tervet kell teljesíteni. Ehhez hozzásegíti a vállalatot a KISZ védnöksége is, amelynek kibontakozása ugyancsak a jövő esztendőben várható. A magyar rádióban és tévében Interjú Húsúkkal Gustáv Husák a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára interjú^ adott Megyeri Károlynak, a Magyar Rádió, és Televízió főszerkesztőjének. A feltett kérdésekre adott i válaszokban Husák többek | között kifejtette, nagyon elégedett a Kadar Janossal folytatott csütörtöki tárgyalásokkal. „Kádár elvtárssal való találkozásainkon immár hagyományosan teljes nyíltsággal elvtársi légkörben és őszintén tárgyalunk meg minden kérdést, ami kölcsönösen érinti és érdekel minket. Nagyra értékelem, hogy Kádár elvtárs olyan nyíltan közelíti meg a problémákat, olv megértéssel viseltetik a csehszlovákiai helyzet iránt, és nagyrabecsülöm szemé| lyes tapasztalatait". — mondotta a CSKP KB első titkára. majd a konszolidációs folyamattal kapcsolatban ki. fejtette, hogv a Központi Bizottság májusi ülése adta meg az alapvető irányvonalat, maid a következő szakaszban ezt a KB szeptemberi ülése vitte tovább. Lényegében a marxista—leninista alapelvek megújításáról van szó pártunk eletében. fejlődésében, építésében és ezeknek az elveknek az érvényesítéséről társadalmunk fejlődésében". Majd így folytatta: „Az április óta eltelt néhány hónap alatt a konszolidáció jelentós fokára jutottunk. Nincsenek olyan illúzióink, hogy minden területen győztünk és mindent megoldottunk. Éppen ellenkezőleg. Bár bizonyos sikereket elértünk már. a munka tekintélyes része még előttünk áll a szocialistaellenes, a jftbb(Folytatás a 2. oldalon.) f