Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

Szolgálatban és azon kívül Amerigo Tot kiállítása Róla írni — „érdemben" — már nemigen lehet. Ami a csurgói gimnázium egykori diákjáról, a weimari Bauhaus hajdan volt növendékéről, a helyét sokára meglelő világcsavargóról, a római Termini homlokdíszének tervezőjéről, az öregsegére hazatalált szerencsefiáról elmondható volt, azt mind papírra vetették azok, akik alkalmasabb időben és helyen forgatják könnyű mozgású tollúkat. Most, hogy — a budapesti Tegnap, szerda délelőtt Szegeden, a MÁV állomás oktatótermében tanácskoztak a vasúti önkéntes rendőri csoportvezetők és a kiváló önkéntes rendőrök. Csongrád megyéből számos állomásfőnök is részt vett a tanácskozáson. Kerepes Mátyás százados, a vasúti rendőrőrs helyettes parancsnoka beszámolt arról, hogy a vasúti önkéntes rendőrök napi munkájukat elvégezve álltak helyt szol- j és tihanyi bemutalás után gálatukban. Szegleden és Csongrád megyében az idén 52 esetben nyújtottak segítséget a körzeti megbízottaknak bűncselekmények felderítésében, az elkövetők leleplezésében. Hangoztatta, hogy az önkéntes rendőri szolgálat lényeges tartalma az is. hogy széles körű a kapcsolat a rendőrség és a lakosság között. Az önkéntes rendőröket mindenütt megbecsülés övezi munkahelyükön. A tanácskozást követően számosan kaptak eredményes munkájukért pénzjutalmat, vagy részesültek a rendőr-főkapitány dicséretében. A kezük, lábuk szerint megmintázott figurákat szerető és kereső képzőművészbarátoknak már „járdaszinten" igazuk van: amit Amerigo Tot kiállításának első darabjai mutatnak, azok pályaudvar semmiképp sem sorolhatok nagyhírű a „megszokott", a „hagyományos" címkék mögé. Es éppígy a képtár felső szintjein látható munkák sem! Amerigo Tot ugyanis nem úgy szobrász, ahogy azt némely albumforgató elvárja, hanem úgy. ahogy neki ma — itt és most — szobrászAmerigo Tot gyűjteményes nak lennie kell. Ha visszaSzegei! egészsége A közhiedelem szerint Szetted ett*szsé*U»vl helyzete egyike a legjobbaknak az országban. Hogy ez igy van-e, vagy sem. nehéz nelvhen eldönteni. Tény és való. hogy az egészségügy téma Szegeden, nemesek a lakosság körében, hanem a hivatalos szerveknél Is. Cikksorozatunk a városi tanács és az S'/MT által megtárgyalt és elfogadott anyagaira támaszkodva igyekszik képet adni a város rgészség(Igyl ellátásáról. Kórházi és területi ellátás kiállítása Szegedre is megérkezett, mit mondhat mást a krónikás, mint azt, hogy nagyon de nagyon örül a vándor tárlat ideérkeztének, hogy őszintén kívánja: minél többen járják körül, s nézzék meg a hosszú évtizedek alatt és az ország határain túl készített szobrokat. foghatatlan érzései azt kívánják, hogy egy kettős tömbből szabadulást könyörgő kézzel szimbolizálja az űrből hazatérő és a föld légkörében halálra váló Komarovot. akkor ő egy korongkettőst mintáz, s e korongkettős közül úgy mutat fel egy levegőbe markoló kezet, hogy az minden más élniSzobrokat? Akik a „tér- akaróval egvütt könyörög az plasztikák" hagyományos ki- életért. Egyéb munkái sem képzéséhez szoktak, azok bi- beszélnek szemérmesebb zonyára már a Móra Ferenc nyelvet! Múzeum Horváth Mihály utcai képtárának földszinti termében csóválni kezdik a fejüket, mondván: minden eddig ismert és tisztelt mértéket meghaladnak — sőt, meghazudtolnak — azolc a munkák, amelyek „szobrok" gyanánt a közönség elé tárattak. tortenelmi emlékeztető DEIMAGYARORSZAG 1944. december 19. A NAP HÍREI: SZEGED NÉPE MEGVÁLASZTOTTA AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS SZEGEDI KÜLDÖTTEIT — A PETROV-HADSEREG ÁTLÉPTE A SZLOVÁK HATÁRT — EGYIDEJŰ OROSZ—ANGOL POLITIKAI TÁMADÁS A LONDONI LENGYEL KORMÁNY ELLEN Szeged küldöttei Szegeden a következ.ő küldötteket választották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe: Agócsy János, dr. Balogh István. Bernáth András, Bozsó János, Dobó Gyula, Farkas István, Gerő Ernő, Gombkötő Péter, Gyólay István. Horváth József, Kispéter Lőrinc, Komócsin Mihály, Lakó Antal, Nagyiván János, Örley Zoltán, dr. Pap Róbert, dr. Purjesz Béla, Rákosi Mátyás, Révai József. Somogyi Imre, dr. Valentiny Ágoston, Vass János, Virág István, Vörös József és Wagner Gyula. Révai beszéde Révai Józsefnek a Magyar Kommunista Párt nevében a népgyűlésen elmondott beszédéből: „Mit akar a magyar nép az új Ideiglenes Nemzetgyűléstől? Mit akarunk, hogy milyen munkát 'végezzen? Azt akarjuk, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány megkösse a fegyverszünetet a szövetséges hatalmakkal. Nem akarjuk, hogy Magyarország, mint legyőzött és mint megvetett ország üljön a vádlottak padján, azt akarjuk, hogy ott ülhessen a többi szabad nemzetek körében. Hisszük, hogy ezt el fogja érni, fegyverszünetet fog kötni a szövetséges nagyhatalmakkal, elsősorban a Szovjetunióval. Független Magyarországot akarunk, amit Rákóczi és romokban heverő országot felépíteni, fegyverrel a közben kivívni a független Magyarországot. Egyetlen osztály nem vállalhatja és nem tudja megoldani ezt a feladatot. Ehhez az összes becsületes magyar erőkre van szükség. Földreformot akarunk. A magyar parasztság évszázados álmainak megvalósítását, hogy felemelhessük a magyar népnek legkisemmizettebb rétegét". Orosz filmek „Felhívás. Felhívjuk az összes felszabadított területeken levő mozisok figyelmét arra, hogy az orosz filmek kölcsönzése megkezdődött! Saját érdekükben mielőbb jöjjenek Szegedre, és a náluk levő összes egyéb filmeket pedig feltétlenül hozzák, vagy küldjék be a szegedi központba. Kovács István és Újházy Sándor, Szeged, Kölcsey utca 4." Kérdések a vezérezredeshez Illés Béla interjút készített vitéz Dalnoki Miklós Béla vezérezredessel, a Magyar Hadsereg rangban legidősebb tábornokával. Milyen erőkre számíthat a németellenes magyar szabadságharc? — kérdésre a vezérezredes az alábbi választ adta: „Az Az országos sikert aratott tárlat Szegedre érkezte tehát mindenképpen nagy esemény. Ezért kár — de még milyen kár! —. hogy az egykori csurgói diák ígérete ellenére nem volt jelen tárlatának nyitóünnepségén, nieg az Is, hogy ilyen kurtán-furcsán került sor a három képtárszintet megtöltő szobrok, rajzok átadására. (Jószerivel a nyitás előtti napon kaptuk csak kézhez a meghívókat, és a plakátok sem kerültek utcára hamarabb, mint tegnap, szerdán, p bemutatkozás napján. Több figyelmet és igyekezetet érdemelne egy ilyen rangos, egyedülálló képzőművészeti eseménv.) Amerigo Tej szegedi kiállítását dr. Dömötör János, a Csongrád megyei múzeumok mb. igazgatója, országgyűlés! képviselő nyitotta meg: az Űri Endréné rendezte tárlat megnyitóján jelen volt Czéh József, a Kiállítási Intézmények igazgatója is. Akácz László Szegeden összesen 1867 kórházi ágy van, közülük az. Orvostudományi Egyetem klinikái 1277 ággyal rendelkeznek. A szegedi kórházak csak — Szeged és a járás lakosait számítva — 220 ezer lakos ellátását szolgálják. Ez a népességszám Csongrád megye lakosainak a felét teszi ki, Értheiő, hogy az osztályok állandóan zsúfoltak. A klinikai ágyak mennyiségi fejlesztése nem látszik indokoltnak. mivel kórházi jellegük növelése inkább rontaná, mint javítaná kutató és oktatói munkájukat. Az egyetem 1975-ig 160-nal ' tervezi növelni az ágyak számát. A technika újabb és újabb gépeket állít az orvoslás szolgálatába. Ezek a gépek drágák, kezelésük külön szakértelmet, erre a célra kiképzett személyzetet igényel. Világszerte az a törekvés, hogy a súlyos, életveszélyes állapotban levő betegeket külön, erre a célra kiképzett osztálvokon, az úgyneveztt intenzív terápiás osztályokon kezeljék. így a gépparkot és a szakszemélyzetet gazdaságosan lehet foglalkoztatni. Szeged kórházi ellátásra szoruló betegeit az egyetem klinikái és a város kórházai szakágának megfelelő osztállyal. A kórház struktúrájának megalkotása óta a szükségletek megváltoztak, egyes osztályok jelentősége csökkent vagy új szakágak keletkeztek. A kórházi ellátás határterületét képezi a külső behatás vagy egészségromlás következtében eredeti munkájukat folytatni nem tudó betegek rehabilitációja. Szegedet adottságai alkalmassá teszik rehabilitációs intézet felállítására. A városban hosszabb idő óla van a reumás betegek gyógyítására alkalmas gyógyvíz. Az Anna-kút meleg vizén kívül újabban a Székely sori forrásból eredő termálvizet is hivatalosan gyógyvízzé nyilvánították. Minimális programként foglalkozni kell e két víz intenzívebb felhasználásával a gyógyításban. A vizet hozzáférhetővé kell tenni a jnróbetegeknek, de célszerű reumás fekvőosztály létesítése is. Sürgős feladat lenne lökbe. Ideális lenne, ha a körzeti orvosuk belgyógyász szakképesítéssel rendelkeznének. Jelenleg a szakorvosi rendelőintézet lényegében csak azokat a betegeket kezeli, akik járóképesek és a rendelőintézetet felkeresik. Mód van ugyan a szakorvos igénybevételére és konzílium kérésére, ezzel azonban a körzeti orvosok ritkán élnek. Bizonyos fokig paradoxon. hogy éppen azokat a betegeket nem látja szakorvos, akik betegségük súlyosságánál fogva nem járóképesek, és otthonukban fekszenek. A körzeti orvosi rendelők egyre kevésbé felelnek meg a követélményeknek. A körzeti orvosok mechanikus, feladatokkal vannak megterhelve. A feladatok egy részét jól képzett asszisztencia át tudja venni. A szocialista egészségügy alapelve a megelőzés és az aktié gondozás. A körzeti orvosnak ismernie kell körzete lakosságát, függetlenül egészamennyiben az országos ségi állapotuktól. Szükséges versengésben nem akarunk ezért, hogy segédszemélyzet lemaradni — gyógyvizeink- igénybevételével a körzeti re alapozott szanatórium és orvosok felmérjék a körzeüdülő építése. Az építésbe tűkben lakókat, és közülük célszerű bevonni a városban mindazokat, akiknek egészműködő nagyobb üzemeket ségi állapotát veszélyezteis. tettnek látják, hívás nélkül Kórházi ellátásunk egy felkeressék és tanácsokkal látják el. A klinikák személyileg jobban ellátottak, ma- időben az országos átlag fe- ellássák gasabban kvalifikált szakemberek dolgoznak bennük és jelentősebb géppark áll rendelkezésükre. Ezenkívül az oktatás és kutatás érdekében bizonyos mértékben profilírozniuk kell a betegek Az orvos és beteg lett állt. Talán éppen ez az közötti bizalom egyik gátoka, hogy az egyenlőtlen fej- ja, hogy a betegre körzeti lödés törvénye következtében tájcentrum jellege és adottságai ellenére fokozatosan az átlag alá süllyed. Ennek megváltoztatása terméfelvételét. Egyes betegség- szelesen túlmegy a várospolitikai elképzelések keretein. A felnőttbelegek területi ellátását a körzeti és üzemi orvosok, gondozóintézetek és a szakorvosi rendelőintézet végzik. A rendelőintézet a csoportok kórházi ágyakkal rosszul, vagy egyáltalán nincsenek ellátva. Gazdaságtalan a 20—30 ágyas osztályok működtetése. El kell érni, hogy a kórházakban minden szakma képviselve legyen, és az egyes osztályok ágy létszáma minimálisan 60 legyen. Sem a városi kórház, sem kórház igazgatójának helyet- sokra is igénybe veszik, és orvosa a területi beosztás értelmében „rá van kényszerítve". Az orvos változtatására jelenleg is mód van korlátozott mértékben, » körzeti orvos azonban nem érdekelt betegei megtartásában, vagy azok számának növelésében. A balesetekhez és a rosszullétekhez az Országos Mentőszolgálat hivatott kimenni. A szegedi mentóálvárosi kórházzal egységben, lomásnak mindössze hét gépközös vezetés alatt dolgozik, kocsija van. Mivel a mentóa rendelőintézet vezetője a szolgálatot távolabbi szállitáa klinika nem rendelkezik az orvostudomány minden $zeqed szobrai Kossuth akartak. El aka- egész magyar népre. Egy pilrunk szakadni a német hó- lanatra meggátolhatja a Gesdítóktól ... tapo a magyarságot abban, Demokrata Magyarorszá- hogy fegyvert fogjon a szagot akarunk. Ennek a meg- badságért és függetlensévalósítását akarjuk; azt akar- gért, de csak egy pillanatra, juk hogy ne Ismétlődhessék Ebben a szabadságharcban | meg többé, hogy Idegen hó- részt fog venni az egész dítók zsoldosává szegődjék a fegyveres erő, amely — bárnemzet. Demokratikus Ma gyarországot, szabadságot, politikai jogokat akarunk, a dolgozó embereknek biztos megélhetést és akt, hogy hallgassák meg szavukat. Nemzeti egységet akarunk,* fogja hazafias kóielesseget-bármily galádul igyekeznek is a németek és Szálas! az igazságot titokban tartani — rövidesen megérti a helyzetet és akkor minden magyar tiszt és katona teljesíteni tese. A kórház—rendelőintézeti egység részben á két intézmény közötti távolság, részben szemléleti okok miatt formális. A körzeti és üzemi rendeléseket a kerületi tanácsok egészségügyi osztályai irányítják. A rendelőintézeti szakorvosi órák száma napi 564. a gépkocsik karbantartásra szorulnak, ez a kocsilétszám kevés. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a betegek szállítását a lakás és az intézetek között szintén a mentőszolgálat végzi. Alapellátásunk egyik igen fontos formája az üzemorvosi szolgálat. Az üzemi Miután a járás lakosságát is orvosok feladata elsősorban üzemhigiénés, de gyógyító munkát is végeznek. A körzeti orvosi szolgálatnál elmondottak értelemszerűen vonatkoznak az üzemi orvosokra is. A legelterjedtebb betegségek gondozására külön a szegedi rendelőintézet látja el, és az összes óra a rendelkezésre álló helyiségekben nem helyezhető el, a járás lakosságának mintegy felét a klinikákon kezelik. A klinikák által rendelkezésre bocsátott helyiségek ekkora tömegek ellátására gondozóintézetek szolgálnak. alkalmatlanok. Szorgalmazni kell, hogy a járási betegek ellátására mielőbb megépüljön a járást rendelőintézet. Az eredetileg csak 20 ezer biztosított részére épült rendelőintézet egészségtelen, zsúfolt. A kényszer miatt megszüntetett váróhelyiségek hiányában a betegek az erre a célra szűk folyosón várakoznak. A rendelőintézet ilyen megterhelés mellett kulturálatlan, a várakozás kellemetlen. Szegeden a körzeti orvosi rendelések centralizációja a rendelőintézet épületébe, a távolsági viszonyok miatt sem célszerű. Helyette jobbnak látszik a szakrendelés kitelepítése a körzeti rendeA városban működik tbc,bőr- és nemibeteg-, trachoma-, ideg- és szívbeteggondozó. A gondozóintézetek létjogosultságát az e betegségben szenvedők nagy száma indokolja. A megbetegedések számának csökkenésével a gondozóintézeti hálózat kellő körültekintéssel a járóbetegellátási formákba Illeszthető. Fejlesztendő gondozási forma az onkológiai. Az onkológiai gondozás jelenleg elsősorban nögyrtgvászati betegségekre terjed ki. ám több szakma képviselőiből álló szakorvosi munkacsoport együttműködése kívánatos, és a szűrővizsgálatokat nagyban szélesíteni kell. tekintettel a megbetegedések sokoldalúságára. Belkereskedelmi értekezlet Térdelő fiatalasszony (126.) A rókusi iskola előkertjét díszíti a Térdelő fiatalasszony című alkotás. Az iskolából érkező gyermekét váró figurát Oláh Sándor laeszítette. A Belkereskedelmi Minisztérium tegnap, szerdán Szegeden, a Tisza Szállóban Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Szolnok megye általános szövetkezeteinek vezetői részére értekezletet rendezett. Dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes ismertette az 1969. évi forgalom alakulását. Ezután azokat a kereskedelempolitikai követelményeket hangsúlyozta. melyeket a vállalatoknak és szövetkezeteknek jövő évi munkájukban elsősorban figyelembe kell venniük. Az előadást vita követte. CSÜTÖRTÖK, 1969. DECEMBER DÉLMAGYARORSZÁG 5