Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

TIMFÖLDGYÁR REKONSTRUKCIÓJA. A magyar-szovjet alumínium- és timföldegyezmény keretében került sor az Almásfüzitői Timföldgyár rekonstrukciójára. A rekonstrukció első szakasza 1962—65-ig tartott. A rekonstrukció befejezés előtt áll, jövőre már teljes kapacitással termel a gyár. A rekonstrukció során bauxit körtárolót. vagon körbuktatót építettek, kibővítették a kazánházat, nyolc darab előmelegítő autóklivot, két óriás kovasavtalanitót, aluminát lúg és returlúg hőcserélőt, ülepítőket, ciklonos előmelegítés forgókemencét, timföld silókat és úthálózatot építettek. Képünkön: Részlet az újjáépült gyárról Hólavina a tetőkről Az enyhe télben nem áll meg a hó, latyakosak, nehezen járhatók az úttestek és a gyalogjárdák, s ráadásul még a tetőkről lezúduló hótömegek is veszélyeztetik a járókelők életét, testi épségét. A Kárász utcán sem biztonságos a közlekedés a gyalogjárdákon, noha a falhoz támasztott lécekkel jelzik, hogy a tetőkön megmozdult, megcsúszott a hó. A Kárász utcai épületeket pedig az idén restaurálták. Nem ártott volna az állványokat kicsit feljebb építeni s a tetőkre hófogókat szerelni. Az építőipar korábban igen nagy gondossággal ügyelt arra, hogy a tetőzetekre hófogók kerüljenek. Ez a viszonylag egyszerű alkalmatosság ugyanis nem engedi lecsúszni a tetőkről a hótömeget, hanem megakasztja, s majd a lassú olvadás „viszi" el a havat, veszélyeztetés nélkül. Nem szólva arról, hogy a le zúduló, több mázsás hótömeggel együtt cserepek is zuhannak alá. Szerencse, hogy a tetők hava eddig még nem csapott agyon senkit Szegieden. Kisebb balesetet azonban okozott. Láttam egy gépkocsi tetejét, amint tepsivé lapította az alázúduló hótömeg. Ej, azok a fránya hófogók az állandó veszélytől megkímélhetnék a járókelőket. Talán az építőipar is megszívleli a jövőben — legalábbis a tervezők —, hogy a magas házak tetőzetének természetes tartozéka a hófogó. Ugyanígy gondolkozhat erről az ingatlankezelő vállalat is, amikor felújítja a régi házakat és azok tetőzetét L. F. Tsz kölcsönös támogatási alap Kedden a Gellért Szállóban Szabó István elnökletével folytatta munkáját a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése. Élénk vita alakult ki a tsz-ek gazdasági kapcsolatairól. Szabó István, a TOT elnöke a vita összegezéseképpen hangsúlyozta: elkerülhetetlennek látszik a mezőgazdasági termelőtevékenység „meghosszabbítása" vagyis kiegészítése a termék feldolgozásával és a kereskedelmi tevékenységgel. A termelői érdekeltségnek az eddiginél jobban kell érvényesülnie, sok esetben egészen addig, amíg az áru eljut a fogyasztóhoz. Kifejtette, hogy a tsz-ek kölcsönös támogatási alapjának létrehozására a feltételek megértek. Az alap létrehozásával gyümölcsözőbben lehetne felhasználni a gazdaságok erőforrásait és nem kétséges az sem, hogy megnőne a tsz-ek felelőssége, javulna a beruházások hatékonysága és még inkább érvényre jutnának a piaci igények. Benzinkút nyílik jövőre Röszkén Aigyőn elosztótelepetw Szegeden öt új töltőállomást létesít az AFOR A kőolajtermékek belföl- bővíteni kell. A fejlesztési i értékesítését — néhány tervekben szerepel a már nagyfogyasztó kivételével — az Ásványolaj-forgalmi Vállalat végzi 150 kirendeltségének és 360 közúti üzemanyagtöltő állomásának segítségével. A lakosság által legkeresettebb kőolajtermékek (háztartási tüzelőolaj, folt-, lakkbenzin, petróleum stb.) értékesítésében több mint 1100 viszonteladó vesz részt. említett nagy algyői elosztótelep építése és bekapcsolása az országos hálózatba, helyen már 1970-ben modern, nagy átbocsátóképességű töltőállomás nyílik. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén valamint öt új töltőállomás meghallgatta és jóváhagyófelszerelése a városban. Ezek közül kettő — melyeklag tudomásul vette az Ásványolaj-forgalmi Vállalat nek tulajdonképpen már tájékoztatóját, s úgy hatáműködniük kellene, de nem rozott, hogy a maga eszköaz ÁFOR tehet róla, hogy zeivel elősegíti az ÁFOR elmaradt felépítésük — va- terveinek valóra váltását lószínűleg a Belvárosban Szegeden. Utasította a kekerül felállításra, egyet- rületi tanácsok végrehajtó A központilag irányított egyet a kemping,^ Alsóváros bizottságait, Jhogy szorgalkeretgazdálkodás megszűnése óta az ÁFOR az elosztás helyett kereskedelmi módszerekkel igyekszik az igények minél jobb kielégítésére. De törekvései megvalósítását akadályozza az értékesítő hálózat elavult technikai színvonala, a szűk tároló kapacitás és az is, hogy a vállalat nem rendelkezik a fejlesztéshez szükséges pénzügyi erőforrásokkal. Szegeden és környékén az ÁFOR összforgalmának mintegy 1,5 százaléka bonyolódik le. Az ÁFOR forgalma 1958 és 1968 között országosan háromszorosára, Csongrád megyében 4,5szeresére. Szegeden 5,5-szeresére növekedett. Jelenleg az algyői kőolaj- és földgázipari létesítményekkel együtt, állami beruházásként épül az ÁFOR nagy elosztótelepe, amely Szeged és a megye déli részének kőolajtermék-ellátását fogja biztosítani. A gépjárműveket üzemanyaggal most öt töltőállomás látja el a városban. Közülük három az utóbbi években nyílt meg. A város háztartási tüzelőolajellátását a két Lenin körúti és a Dorozsmai úti 1es számú állomás végzi az AKÖV Volán irodájának segítségével. Mivel petróleumot és háztartási benzint — a tüzrendészeti előírások miatt — mind kevesebb üzletben árusítanak, a vállalat tervbe vette, hogy ezeket a cikkeket előrecsomagoltán hozza forgalomba, illetve a közeljövőben egy olyan bemutatótermet és szaküzletet nyit Szegeden, ahol nemcsak árusítják ezeket a cikkeket, hanem szaktanácsadást is nyújtanak. Szegednek és körzetének üzemanyag- ós tüzelőolajforgalma 1975-re várhatóan mintegy 75 ezer tonnára emelkedik. Ehhez az ÁFOR hálózatát . mintegy 55—60 millió forintos beruházással és Újszeged kap. Szeged mázzák a fűtőolaj viszontforgalmát mentesíti majd, eladói hálózatának kiépítéhogy a röszkei határátkelő- sét. vagy Vásárolunk „bevásárolunk"? Non szép dolog, ha valaki embere összeszorította ajnem tud magán uralkodni, kát, talán félt. hogy a véEgy darabig restellkedtem is gén még ő is hangosan gonmiatta, hogy ilyen indulatból lettem „fogadatlan pródolkodik, s elkezdte a hullámpapírt a megengedettnél kátor" egy üzletben. Nem valamivel gyorsabban tépni tudtam ugyanis elhallgatni a gépről. Tovább nem szabosszús véleményemet. pprítom a szót: a Lehel zománca egy helyen le volt Egy házaspár hűtőgépet ütve. Másikat kértek a vóvásarolt, imigyen: „Kérünk sárlók. Nem vártam meg az Lehel 150-est, olyat, mint az eladó pillantását, prókátorott, ni." — és a kicsomagolt ságom eredménye amúgyis gépre mutattak. Térült-for- világos volt. S, hogy én ezekdult az eladó, kistargoncán utón egy hiánycikknek számegérkezett a kért gép. Ezt mító alkatrészt ott megkapcsak úgy gondoltuk, hogy az, jak ?i mot>f t/s+rtfril tol r\ífí" > , mert „tetőtől talpig" becsomagolva pördítették oda, Szóval: sokan nem vásárolunk, hanem „bevásárolunk" „Hát akkor fizess" — mond- Meg se nézzük, mit veta a férjnek az asszonyka. szünk. Blokkot, jegyzéket úri Az meg nyúlt a blokkért. Erre bújt elő a kisördög, nagyvonalúsággal elhajítunk. S ha netán sikerült beszerezváratlanul — magam is ni egy hibás holmit, sosem meglepődtem — hangosan tudunk megszabadulni tőle, gondolkoztam: „Meg se né- mert a reklamacional nem zik?" Csodálkozva fordultak tudjuk bebizonyítani, hogy hátra. Az asszonyka: „De, hol vettük, már én is gondoltam... Nem mondom, nem körtycsakhát most kicsomagolni, nyű vásárolni. Főleg újabbecsomagolni..." Az eladó ban. Nyugodtan állíthatjuk, lesújtó pilantást vetett rám, hogy aki időt szán a vásárs a világért meg nem szó- lásra, pénzt keres. Nem halalt. „Hát nézzük meg?" — szontalan időtöltés már veígy a férj, bizonytalanul, gigjárni az összes üzletet, s „Nézzük!" — vágja rá élete azután dönteni, melyik holpárja. De az eladó: „Jó, de mit vegyük. (Kivéve ha akkor maguk fogják vissza- gyermekhócipőről, női pulócsomagolni!" vérről, csizmáról van szó . , . „ — akkor esetleg rosszul jáSzoval megint én kovetke- runk^ ha válogatunk ...) De zem? „Dehogyis csomagolják kell az „utánjárás", mert a vissza... ők ugyanis venni Centröm-áruházak leszálakarnak, nem ók az eladók", látták tíz százalékkal a jáA kereskedelem jeles szakér. Purjesz Béla, Rákosi Mátyás, Révai József, mócsin Mihály és Szirmai István: „A népbíró- több helyen ennek nyomán létesítettek a nemSomogyi Imre, dr. Valentiny Ágoston, Vass Já- ságok azonnaii felállítása és a rendelet kiadása zeti bizottságok még a kormányrendelet előtt nos, Virág István, Vörös József és Wagner Gyu- szükségszerű, mert a mindinkább feltörekvő és népbíróságokat. Kifejezésre juttatta a dolgozókla. A választás megejtése után Révai József a mai politikai irányzatot veszélyeztető fasiszta nak azon eltökélt szándékát, hogy minden eszmondott beszédet. Ebben többek között kiemelte törekvések alááshatják a szépen és erőteljesen közzel készek megvédeni a népi demokratikus annak nagy jelentőségét, hogy újra lesz gaz- megindult demokratikus magyar újjáépítést." A forradalom vívmányait. Az első népakaratot kidája az országnak. A város képviselői nevében javaslat ellen csak a polgári demokraták szavaz- fejező rendeletnek természetesen voltak gyönígérte, hogy kiállnak az MNFF programja mel- tak, az SZNB nagy többséggel elfogadta a ren- ge, támadható pontjai. Kétségtelen ilyen volt a lett, erejüket nem kímélve azon fáradoznak, delettervezetet, amely január 4-én jelent meg. 8. paragrafus, amely különösen a kormányrendehogy a nemzetgyűlés betölthesse történelmi ren- A n paragrafusból álló rendelet első szakasza let megjelenése után vált alkalmatlanná. A koadeltetését. A képviselők december 26-án visz- a háborús bűnök, a nyilas, fasiszta és németba- lició jobboldala megsem ezért, hanem nepi jelszaérkeztek Szegedre. s a vállalt feladatok si- rát elemek által a múltban elkövetett vagy a lege miatt tamadta a rendeletet es megalkotojat, keres teljesítéséről Révai József számolt be. jövőben elkövetendő, a közösségre, az épülő de- az SZNB-t. Miklós Belát is e sosorban ez vezetA fasizmus maradványai elleni harc lényeges mokratikus Magyarország társadalmi, gazdasági te. amikor tiltakozott az SZNB „tulkapasai elfeladatát képezte a demokratikus erőknek. A de- és poiitikai rendjére káros jellegű, írásban vagy len és a főispántól követelte a remtens szegedi cember elején létrehozott Szegedi Nemzeti Bi- szóban kifejezett nyilatkozatainak vagy elköve- nemzeti bizottsági tagok leváltását. De ez a cel zottság ebből a munkából erőtel.iesen kivette ré- tett egyéni és szervezett ellenállása megtorlá- vezette az ismeretlen feljelentőt is, amikor a haszét. Országosan is kiemelkedő jelentőségű volt sának célja alapján'indokolja a népbíróság fel- talom atvetelevel, a proletárdiktatúra 1945. maraz első népbírósági rendelet megalkotása. De ÓUÍtását A 9 tagból álló népbíróság bíráit és cius 15"re „tervezett' kikialtasaval vadolta a már a rendelet elfogadása előtt is több fontos ügyészeit az SZNB nevezte ki 1 évre A 7 sza- szegedi kommunistákat. Ezek is jelzik a szegedi intézkedést hozott a nyilasok és a demokrati- kasz szabaiyozta a szótöbbséggel hozott ítéletek kommunisták, az SZNB eredmenyes tevekenysekus átalakulást veszélyeztetők ellen. Ebből a formáit: az ítélet a közösség sérelmének nagv- gócéiból létesített az SZNB iiazsagügvi tanacso- . __-rint határozott vaev határozatlan idő- A nemzeti bizottságok, amint ez a fenti átkát, amelyek feladatává a közhivatalok alkal- saBa szennt határozott vagy határozatlan icto tekjntésbő, ,s kitűnilt, különösen 1944 végén, mazottjainak és a visszatért menekültek ügyei- tartamú internálást, vagyonelkobzást, börtön- 194g elsö fefeben végeztek rendkívül sokrétű, nek kivizsgálását tette. Tulajdonképpen ezek a ta- fegyház- és halálbüntetést tartalmazhatott. A 8. nélkülözhetetlen munkát. Nagyon sokat tettek nácsok a később létesített igazoló bizottságok paragrafus váltotta ki a későbbiekben a legna- az új, demokratikus államhatalom megteremtéelödjei voltak. cvobh vitát Ez intézkedett eevrészt úev hogv séért. Tevékenységükben nap mint nap tükröA népbírósagok felállítását a kommunisták gyobb vitat. Ez intezkedett egvreszt ugy, nogy zödött a dolgozók aldozatvállalása és forradaimi sürgették. Az NB -1944. december 12-i ülésén a nepbirosag íteletei ellen nem tette lehetove öntevékenysége. Az általuk képviselt kezdemékommunista javaslatra foglalt állást a nép- a fellebbezést, másrészt a halálos ítélet esetén a nyezőkészséget, lehetőségeket jobban fel kellett bíróságok sürgős felállítása mellett. A szegedi kegyelmezés jogát a Szegedi Nemzeti Bizott- volna a későbbiekben is használni. A történészakszervezeti bizottság szintén sürgette a nyi- sd_ra ruházta szek ezeknek, a döntő fordulatot eredményező lasok elleni szervezett harcot. A Délmagyaror- ° , , . „ .. , . ,, hónapoknak, éveknek a kutatása során, a nemszág több cikkben foglalkozott a fasiszták bün- A nepbirosagi rendelet megalkotasa fontos al- zeU bjzottságok szerepének és jelentőségének tetlenül maradt garázdálkodásával, s ezzel is fon- lomása volt a fasiszták, népellenes, reakciós erők vizsgálata kapcsán elsősorban erről polemizáltos adalékokat szolgáltatott a népbíróságok elleni harcnak. Nagymértékben hozzájárult en- nak. A viták azonban nem érintik a lényeget: megszervezéséhez. A rendelettervezetet december nek a •e]ent-s fe]adatnak a szervezett megöl- negyedszázaddal ezelőtt a nemzeti bizottságok végén készítették el Szirmai Istvánék, amelyet történelmi küldetést teljesítettek, az SZNB 1945. január 2-án vitatott meg és fo- dasahoz. Sietette a kormányrendelet kiadasat. gadott el. Ezen az uiesen hangsúlyoztak id. Ko- Példát mutatott a felszabadult varosoknak es RACZ JÁNOS tékok árát, erre a kiskereskedelem tíz-harminc százalék engedményt adott. Egyik üzletben olcsóbb a harisnya, másikban meg a vodka. Figyelni kell. Bejött az egyik faluból panaszkodni szerkesztőségünkbe egy apuka, hogy 198 forintért vett a szövetkezeti boltban szánkót, a Kárász utcában ugyanazt száztizenvalahányért látta a kirakatban. Ügy érzi, becsapták. Mert ilyet még nem hallott, hogy Dorozsmán, Tömörkényben meg Szegeden más-más ára lehet ugyanannak a szánkónak. Pedig van ilyen és lesz ilyen. A boltoknak joguk van egy-egy ár csökkentésére, s mi csak örülhetünk ennek a jognak: ha minket, a vevőket így akarnak becsalni a boltba, egymás elől ..elszipkázni" — am tegyék. Nekünk ez csak hasznos lehet. Ha odafigyelünk, örömünk lesz belőle, ha nem, fájhat a fejünk a kidobált pénzért. Persze nem kellemes csúcsforgalomban végigjárni az üzleteket. Tolongani. Kérni, megnézni és otthagyni a holmit. De meg kell szokni. Nekünk is, a kereskedelem dolgozóinak is. Hogy igenis futunk a pénzünk után, s csak akkor „érjük utol", ha meggondoltan vásárolunk. Árat és minőséget összevetve döntünk. Nem pedig „bevásárolunk". P. Sz. ML