Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

Kálmány és Fontos „KÖZfCltíínéSt keltŐ" II decemberi bérfizetésekről Kettős feladata volt az új­ságíróklubban müködö Mü­vészklub hétfőn este meg­tartott foglalkozásának: az ötven éve halott nagy folklo­rista. Kálmány Lajos emlé­kének felidézése es Fontos Sándor festőművész bemu­tatása. A szegedi táj meséinek, népdalszövegeinek tudós ösz­szegyűjtőjéről, a zaklatott eletú papról dr. Péter László kandidátus beszelt, elmond­va mindazt, amit manapság róla tudni kell: hogy ősi hit­világunknak 6 volt az első elemzője, s hogy ő ismerte fel elsőként a névtelen nép­költők egyéniségének sze­repet. A nagy tetszéssel fo­gadott előadást jól egészí­tette ki a Szegedi Nemzeti Színház két művésze — Végvárt Tamás és Szabó István —. akik a Kálmány­gvűjtés néhány darabját ad­ták elő. Fontos Sándorról, a tanyai tanítóból lett festőművész­ről Csépi József újságíró mondta el mindazt, amit emberségéről, tehetségének kibontakozásáról elmondani hasznosnak vélt. Az ő sza­vai, a hozzászólók elem­zése, de elsősorban és min­denekfelett az újságíróklub falán függő képek azt bi­zonyítják, hogy egy különös festőtehetség ért meg az ül­lési tanyaiskolában. A kü­lönösséget mind a vissza­visszatérő őszibarackfa-motí­vum, mind a megfogalmazás érzékenysége, a mívesség precizitása „képviseli". A Szeged környéki táj nagy szeretettel megrajzolt, fé­nyesnek látott és ábrázolt arca tűnik fel a városba nemrég beköltözött festő munkáin. Mint a Művész­klub sok tagja, mi is érdek­lődéssel várjuk; hogyan ala­kul majd Fontos Sándor mű­vészete a Lenin körúti új műteremlakásban ? A. L. Hír. » Célszerű, hasznos a mun­kaverseny; e megállapítás igazságát naponta bizonyít­ják az üzemek, intézmények dolgozói. Üj meg új eredmé­nyeikről. munkasikereikről mi is hírt adunk időről idő­re. S ezek a híradások nagy Kálmány-emlékkiállítás A magyar népköltészeti gyűjtés klasszikusának, a szegedi Kálmány Lajosnak halála fél évszázados fordu­lója alkalmából emlékkiállí­tást rendezett a Somogyi­könyvtár, amely a nagy pap­tudós hagyatékát őrzi. Az olvasóterembe vezető zárt folyosón tizenegy tárlóban és négy táblán elhelyezett dokumentumok bemutatják a páratlan szorgalmú folklo­rista vándorlását a csanádi egyházmegyében, harcait fö­lötteseivel és a nagybirtoko­sok Magyarországának kép­viselőivel, kudarcát a rókusi plébános-választáson, ugyan­akkor sikereit a tudományos életben. Hét kötetnyi — majdnem teljesen saját költ­ségén kiadott — népkölté­szeti gyűjtésével a magyar folklorisztika történetében a legnagyobb teljesítményt nyújtotta. A fölszabadulás után vált életműve közkincs­csé, hagyatékából eddig két kötet jelent meg. A kiállítás a róla szóló főbb irodalmat és emlékének szegedi ápo­lását is illusztrálja. | ívű fejlődést mutatnak, a versenymozgalom kibontako­zását tükrözik, A minap azonban a fel­ajánlások között tallózva megakadt a szemem egy furcsa kitételen. „Pályafenn­tartási hiba miatti közfeltű­nést keltő baleset kiküszöbö­lése". Így hangzott a vál­lalás egyik pontja, s bár­mennyit töprengtem ís raj­ta. nem tudtam szabadulni | a gondolattól: a mondatban nem i6 annyira a baleseten, inkább a jelzőjén, azon. hogv: ..közfeltűnést keltő" lehet a hangsúly. Miért különös számomra ez a fogalmazás? — medi­táltam tovább. Nyilván sok­féleképp lehetett volna írni; úgy, hogy súlyos baleset, emberi életeket követelő, csonkulást okozó, nagy anya­gi kórral járó baleset — é6 így tovább. S hogy mégis, a vállalások lajstromába így került be. az. úgy gondolom, nem véletlen. Ne mondja senki, hogy ez csak afféle kákán csomót ke­resés. stilisztikai szőrszálha­sogatás. Ennek a kifejezés­nek igenis van egy csöppet sem rokonszenves tartalmi vonatkozása is. „A stílus az ember" — tartja az lamert mondás, a ebből következően az ilyen jelzők is nyilván je­leznek valamit. Jelen eset­ben például azt a szemléle­tet jelezhetik, amivel, saj­nos, még elég gyakran ta­lálkozhat az ember. Azt a mentalitást, hogy sokféle hi­ba és probléma fordulhat elő, de mind között az a leg­rosszabb. az a „mumus", ami­ről másutt, mások is tudo­mást szereznek. Hossz, roez­szabb, legrosszabb — s az a legeslegrosszabb. ugyebár, amiről a 6zéles közvéle­mény is értesült, amiről be­szélnek az emberek. Az ilyenfajta különbségtevés pe­dig semmiképp sem helyes, hisz 'a látszat felé orientál, lénvegi részekről terelheti el a figyelmet. A balesetek elkerülése két­ségtelenül nemes cél. nagy és fontos feladat. Méltó arra. hogy fő helyen szerepeljen a vállalásokban. De a miér­tek tisztázása, a lényeg meg­láttatása ugyancsak rendkí­vül fontos. Már csak azért is. mert akinek tiszta képe van valamiről, s nem veszi egr kalap alá az okot az okozattal, biztos, hogy jobb eredményeket képes felmu­tatni. S nemcsak a közfel­tűnést keltő, de a kisebb, ki nem tudódó balesetek meg-1 előzésében i6. S. M. Az év végi pihenőnapok áthelyezése miatt a Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a decemberi bérfizetések nap­ját. Eszerint az állami és szövetkezeti gazdálkodó szer­vek a december 21-én, 22­én é* 23-án esedékes bére­ket december 20-án, a 24­én és 25-én járó béreket 22­én fizetik, míg a 26-i, 27-i, 28-i bérfizetések napját 23­ra hozzák előre. A rendelkezés nem érin­ti az állami és szövetkezeti építőipar december 23-i bér­fizetési napját. A komlói bánya- j Kutatások szerencsétlenségről alkalmazása Szenvedélyesen a közlekedésről A gázkitörést és sújtólégrobbanást vizsgáló bizottság tájékoztatója Rét köszönet Az Altalános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 24. sz. boltját dicséri levelében dr. Kovács László (Puszta­szeri utca 7. sz.) olvasónk. Júliusban nagy változás tör­tént a boltban, új dolgozók vannak, s ahogy olvasónk frja: lelkes, udvarias, kész­séges eladók. Tudjuk, hogy sok a pa­nasz a kereskedőkre, s no nehezteljenek meg a bolt dicsért dolgozói. ha azt mondjuk: lehet, hogy az ő munkájukkal sem mindenki elégedett. A vevők sem egy­formák s az eladóknak is lehetnek rossz napjaik, mindenki tudja, milyen könnyen megtörténhet a né­zeteltérés. De örömmel írjuk le a dicséretet, mert szíve­sem írunk jót a kereskede­lem dolgozóiról, akik sok­szor igen nehéz, fizikailag megerőltető munkát végez­nek, s akiknek épp elég ne­héz napjuk lesz az ünnepek előtti csúcsforgalomban, sokszor nem tudnak majd mosolyogni a kedves vevőre a fáradtság miatt. Kitar­tást és türelmet kívánunk nekik és udvarias vevőket, mert hiszen magunknak meg udvarias eladókat kí­vánunk mindig. Szívesen tettük, hogy meg­írtuk a panaszt és nem vár­tunk érte köszönetet, de mégis jól esett szerkesztő­ségünk munkatársainak, hogy a Galamb utca 10. sz. ház 16 lakója nevében ked­ves sorokat kaptunk dr. Janóczki Lászlónétól. Fon­tos, hogy a „Fekete lakás­avató'' című cikkünk után az építő ktsz igyekezett jó­vátenni a mulasztást, s bi­zonyára a hátralevő felada­taikat is elvégzik meg. Több. a Bartók téren la­kó olvasónk írt szenvedélyes hangú levelet a belváros közlekedési dolgairól. Csak­nem szó szerint idézhetnénk az egész levelet, de hely hi­ányában csak részleteket közlünk. „Ügy látszik, még leg­alább egy-két kisgyermeK halála szükséges ahhoz, hogy a Bartók téren érvényt szerezetnek a tér bejáratain kitett 30 kilométeres sebes­ségkorlátozó tábláknak. Mi­ért tették kt egyáltalán a táblákat, ha mindenki fü­tyül rójuk? Hiszen naponta látjuk, hogy az autóbuszok és a teherautók eszeveszett sokszor 60—80 kilométeres sebességű száguldozását az Attila és a Mikszáth Kál­mán utcán, s méghozzá fülrepesztő dudálással akar­ják biztosítani a számukra oldalirányból amúgy is biz­tosított utat. Nem is szólva arról, hoev a teherautók és autóbuszok fekete füstfelleg­gel szennyezik a levegőt holott a KRESZ szigorúan tiltja az ilyen jármüvekkel való közlekedést." — Igazuk van levélíróinknak abban is, hogy a belvárosban félelme­tes látvány a csuklós buszok közlekedése, szükségtelen attrakcióik ijesztőek a bel­város szűk utcái. S egyet­értünk azzal is. hogy ideje lenne jobb útvonalat kijelöl­ni, megállók áthelyezésével, a csuklós autóbuszoknak, hogy ne kelljen a belváros szúk és zsúfolt utcáin áttör­niük. Panaszosainkkal együtt mi is kérdezzük: el­lenőrzi-e valaki, hogy mi­lyen műszaki állapotban in­dulnak útjukra az AKÖV gépjármüvei, hiszen az. hogy kipufogó csövük karmot okád, meglehetősen rossz műszaki állapotokra vall. Annyiszor beszélünk arról, hogy szennyezett, egészség­telen a levegő a belváros­ban. nos ezek a rossz iár­művek e szerint valóban hozzájárulnak, ideje lenne hát ellenőrizni ezt is. Bevált a madárjóslat! Leesett az első komoly hó, de amikor négv-öt nap­ja megírta levelét Bankovics Attila, a TIT madártani szakkörének tagja Puszta­szerről, még szokatlanul enyhe idő volt. A madarak már akkor változást jósol­tak. mert mint levélírónk leírta: ritka sarkvidéki ma­darak érkeztek a tömörké­nyi halastóra. Az északi bú­várok, sarki búvárok és ker­ee-rérék csapata a tőlünk északra levő terület tele­hidege elől jöttek, s egyben jósoltak: jön a tél. Bevált a J jóslatuk azóta! A komlói Zobák-aknán — mint jelentettük — hétfőn történt bányaszerencsétlen­séggel kapcsolatban kedden délben az alábbi tájékozta­tást adta a gázkitörést és sújtólégrobbanást vizsgáló bizottság az MTI munka­társának: A Mecseki Szénbányák Zobók-bányaüzemében a szállítóakna továbbmélyítését és a 3. szint feltárását a bá­nyászati aknamélyítő vállalat végzi. Az akna továbbmé­lyítésének munkái több mint egy éve folynak. 1969 de­cember 1-én az aknatalp a 3. szint alatt körülbelül 91 méterre volt. Ekkor — 12 óra 25 perc körül — az ak­na talpon váratlan gázkitö­rés történt. A gázkitörés nagy mennyiségű szenet és kőzetet dobott ki, a nagy átmérőjű aknát is körülbelül 20—25 méter hosszban fel­töltötte és maga alá te­mette az aknatalpon dolgozó Kocsis József, Nehéz Fe­renc, Illés Alajos vájárokat, Kovács Vilmos segédvájárt és halálukat okozta. A gázkitörést a 3. szinten sújtólégrobbanás követte, a sújtólégrobbanás következté­ben Andrási Ernő, Harmat József vájárok és Ludvig Adóm csillés az életüket vesztették. A gázkitörés és sújtólégrobbanás következté­ben tizenhármán sérültek njeg. Azonnal megindult a bányamentés. A sérülteket igen rövid idő alatt a kül­színre szállították. A pécsi és a komlói kórházakban ápolják őket. A zobáki bányaüzemben a termelés december 1-én 16 órától tovább folyik. A 3. szint feltáró munkálatai és az akna továbbmélyítése ugyanis a termelő szintektől teljesen függetlenített. Az Országos Bányaműsza­ki Főfelügyelőség vezetésé­vel. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének, a Nehéz­ipari Minisztériumnak és a rendőrségnek a bevonásával a szakemberek a mentést követően azonnali helyszíni szemlét tartottak, megálla­pították a helyreállításhoz szükséges intézkedéseket és azokat a teendőket, amelyek a nagy mennyiségű szén és kő alatt levő negy dolgozó kihozásához szükségesek. Egyúttal a vizsgálatot meg­indították. Ünnepi borMnssnr! 2 LITERES PALACKOKBAN VÁSÁROLJA MEG ÜNNEPI BORKÉSZLETÉT! A Szegedi Pincegazdaság kiváló minőségű palackozott borai 2 literes kiszerelésben kaphatók december 3-tól a Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árudéiban; KÖVIDINKA, 2 liter 29,— Ft fogy. ár, ÉDESKÉS KÖVIDINKA, 2 liter, 33,— Ft fogj', ár, KISTELEKI FEHÉR, 2 liter, 33,— Ft fogy. ár Üvegbetét 4,— Ft, palackokat a boltegységek viss2aváltjak. Magyar Állami Pincegazdaság Csongrád—Szolnok vidéki Üzeme. Szeged, Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vallalal, Szeged. A vizsgáló bizottság uta­sította az aknamélyítő vál­lalat igazgatóját, hogy a ren­delkezésre álló legnagyobb létszámmal állítsák helyre a szellőztetést. pótolják a megsemmisült vagy tönkre­ment légajtókat. Fogjanak hozzá a gázkitörés következ­tében a 3-as szinti vágatok­ra kitört nagy mennyiségű szénpor feltakaritósához, le­mosásához. Vizsgálják meg a villamos berendezéseket és szállítógépeket, s ezeket hozzák üzemképes állapotba. Ezen intézkedések végre­hajtását hétfőn este kilenc órakor kezdték meg és kedó délre a munkálatok elkészül­tek. Így lehetővé vált, hogy az aknát, ahol a négy dol­gozó van. a bányamentők megvizsgálják. A legna­gyobb biztonsággal, elővi­gyázattal végzett „felderítés" eredményétől függően ad a vizsgáló bizottság engedélyt az akna alját feltöltő nagy mennyiségű szén eltávolítá­sára, amely egyúttal utat nyit a csaknem nyolcszáz méter mélyben rekedt, sze­rencsétlenül járt emberek­hez. Dr. Farádi László, az egész­ségügyi miniszter első he­lyettese nyilatkozott a tudo­mánypolitikai irányelvek egészségügyi területen törté­nő alkalmazásáról. A do­kumentum szellemével egy­bevágóan már eddig is gyü­mölcsöző, szer\ es együttmű­ködés alakult ki az Egész­ségügyi Minisztérium es az Akadémia orvosi osztálya között. — Az együttműködés fon­tos lépése volt az Akadé­mia orvosi osztálya és az Egészségügyi Tudományos Tanács — közös szakbizott­ságainak létrehozása. E tes­tületek feladata, hogy fi­gyelemmel kisérjék a kuta­tásokat és közreműködjenek abban, hogy a rendelkezés­re álló anyagi eszközöket valóban a legfontosabb té­mák kutatására fordítsák. Az orvostudományi kuta­tók az iránj-elvek megvalósí­tásától azt várják, hogv a maihoz képest is jelentősen megrövidül a kutatási ered­mények bevezetésének ideje a gyakorlatban. A kutató­munkában elért eredménye­ket minél előbb fel kell használni a gyógj'ító-meg­elöző ellátásban, vagy a közegészségügyi-járvány­ügyi szolgálatban. "Szeged szobrai Evezős (114.) A kétszeres életnagyságú alumíniumszobor Tápai Antal alkotása; 1950-ben állították fel a felső Tisza-parti csónakház elött. SZERDA, 1969. DECEMBER 3.

Next

/
Thumbnails
Contents