Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

Kösgaxdússhépxés E napokban sűrűn cseng a telefon a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem szegedi kihelyezett tagozatú­nak irodájában. Gazdasági és tanácsi vezetők „nyújta­nak be" igényeket közgaz­dasági szakképzettséggel ren­delkező munkatársak iránt. Ezzel együtt megnövekedett ezek minél általánossá; alakuljanak előbb váljanak közgazdészellátás hogy mielőbb ban. javítása­ATOT ülése ki a következő időszak korszerű techn,kai­technológiai és termelésszer­vezési módszereinek a csí­rái. Ehhez egyfelől a kor­szerű feltételek mihamarab­bi megismerésére (a megis­merés átfutási idejének a A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kétnapos ülést tart a Gellért Szálló­ban. Hétfőn a tanácskozáson részt vett dr. Sághy Vil­| mos, » mezőgazdasági- és évfolyam élelmezésügyi miniszter első 25—30 fővel indult. Sikerült j helyettese cs Garamvölgyi elérni, hogv a felvett hall- , Károly, a pénzügyminiszter E tanévben az I. Csak az igazat! a még közgazdasági szak- csökkentésére!. másfelől pe­képzettséggel nem rendelke­zők. de ezt a munkát élet­hivatásnak tekintők jelent­kezése a kihelyezett tagozat­ra. Sokan jelentkeznek olya­nok is. akiknek meglevő munkakörük betöltése — hogyha ez még törvényesen nincs is szabályozva — megköveteli a közgazdász szakképzettséget. A nagy érdeklődés a szocialista gazdaságfejlődés távlati koncepcióinak kiala­kításával, másrészt az új irá­nyítási rendszer követelmé­nyeivel függ össze. Ami az első kérdést illeti: igen nagy hiány van olyan közgazdá­szokban. akik a nemzetközi és a hazai feltételeket fi­gyelembe véve szakképzettséggel felvértezve össze tudják egyeztetni a marxista tudatosságot, tudo­mányos előrelátást a gaz­dasági folyamatok megisme­résével. Pedig napjainkban a tudományos-technikai for­radalomban és a szocialista termelési-gazdasági viszo­nyokban rejlő lehetőségek kihasználása megkövetelik az ésszerű kockázatvállalást (hiszen enélkül csak szürke eredmények születhetnek), de méginkább megkövetelik a gazdasági folyamatok tu­datosságl fokának növekedé­sét is. E területeken számta­lan olyan kérdés merül fel, amelyeknek megoldása, előre vivése a közgazdászokra vár. Ilyen például a korszerű matematikai módszerek al­kalmazása. a vállalati üzlet­politika kidolgozása. ar tár­sadalmi és a különérdekek összehangolása stb. Gazdasági növekedésünk kulcskérdése napjainkban a tudományos-technikai forra­dalom vívmányainak gyors és hatékony bevitele a gaz­daságba (termelésbe, elosz­tásba. forgalomha. fogyasz­tásba). Ebben a folyamatban nagy szerepet játszanak a gazdasági vezetők, akik leg­többen egyben közgazdászok is. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés ütemét meggyor­sítsuk, az kell. hogy a kor­szerű tudomány, technika eredményei avyagiasuljanak, dig a korszerű ismeretek mi­nél gyorsabb alkalmazása szükséges. (Az időtényező körben szerepe ma különösen nagy a gazdasági fejlődésben.) A korszerű ismeretek meg­szerzésében nem annyira a mennyiségre, hanem a mi­nőségre törekvő oktatásnak és ismeretterjesztésnek, pro- get igényel. pagavdának van nagy szere­pe. Ez is aláhúzza, hogy mi­nél jobban képzett közgaz­dászok kellenek. gatók nagy része egv. szak, az ipHr szak felé orientáló­dott. A következő tanév fel­vételi munkálataival kap­csolatban különösen fontos­nak tartjuk a középkorú és vezető közgazdasági munka­dolgozók ..beiskolá­zását". Ugyanakkor indokolt azoknak a jelentkezése Is. akiknek a munkakörük va­lamilyen formában a jövő­ben közgazdasági képzettsé­a első helyettese is. Szabó István, a TOT elnö­ke a tsz.-ek gazdasági kap­csolatainak helyzetéről tar­tott előadásban utalt arra, hogy az idén — a felszaba­dulás óta elsőízben — a me­zőgazdasági termelés növe­kedésének mértéke felülmúl­ta a népgazdaság más ága­zatainak fejlődését. Olvasom a vasárnapi Dél­magyarországban, hogy a Komplett Ruházati Vállalat 500 pár női csizmát vissza­küldött az Alföldi Cipőgyár­nak, mivel használhatatlanul rossz minőségűek voltak. És olvasom a legutóbbi Magyar­országban, hogy az Alföldi Cipőgyár termékei, a ti­nidzser-cipök, s a felnőttek számára készülő lábbelik — köztük a női csizmák is — rendkívül divatosak, mi több: jó minőségben készülnek. Az előbb említett intézkedés és cikk a vásárlók véleményét tükrözte, az utóbbi a gyár niszer A korszerű ismeretek al­kalmazásában igen nagy sze­repe van a gazdasági me­chanizmusnak. Tehát anrak, hogy a tervezés, a szabályo­zás és a szervezés eszközei a megismert korszerű fel­tételeket minél gyorsabban megfelelő adaptá]iák Az új gazdasági mechanizmus mindinkább „okozza" azokat az elvárá­sokat. amelyeket a szocia­lista gazdasági fejlődés vele Milyen a tagozat tanul­mányi rendje? A tagozat az első két évben kihelyezett esti tagozatként működik. Az első két évfolyamon általá­nos, megalapozó tárgyakat oktatnak, a szakosítás itt még mellékes. (Például ma­tematika. politikai gazdaság­tan, gazdaságföldrajz stb.) A harmadik évfolyamtól kezd­ve konzultációs központ mű­ködik. A tagozaton az okta­tás heti 10—12 óra. A dol­gozók e célra heti 6 óra szemben támaszt. Mindenek- munkaidő-kedvezményben is előtt hangsúlyoznunk kell, részesülnek, amennyiben a hogy az új gazdaságirányí- vállalatuk vezetőségének tási rendszer a szocialista egyetértésével járnak az gazdálkodási rend alapvető egyetemre. A tanulás a ta­jellegének az erősítését — gozaton egyrészt azt az a szükségletre termelést és a társadalmi elsajátítást — hivatott szolgálni. Ezért alapvető fontosságú küzdeni — ha ezeket nem is lehet teljesen kizárni — a szo­cialista gazdaságban megle­vő részlegesen spontán fo­lyamatok ellen. A közgazdászhiány nagy mérvére utal megyénkben az a felismerés is, amelyet a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportja a Népi Ellenőrzési Bizottság megyei szervezetével együt­tesen végzett el. Eszerint a közgazdasági szakképzettsé­séget igénylő munkakörök­nek csupán mintegy 18—20 százalékát tölti be közgazda­sági szakképzettségű munka­erő. Ha figyelembe vesszük, hogy e tanévben már hatod­szor indul be a Közgazda­ságtudományi Egyetem sze­gedi kihelyezett esti tagoza­ta, és az idén már mintegy 35—40 közgazdász végezte el az V. évfolyamot, akkor ezt kedvezőnek Ítélhetjük meg a előnyt nyújtja, hogv — az államvizsgák kivételével — a vizsgák többsége Szegeden van, másrészt a kötelező fog­lalkozásokon a délelőtti tan­anyag löl-a. 1/2-e „leadás­ra" kerül. Végül az oktatók állandó konzultációs lehető­séget is teremtenek a hall­gatóknak. A tagozatra jelentkezés feltételeinél kell megemlíte­nünk: a hallgatóknak április végéig a tagozat címérc (JATE, politikai gazdaság­tan tanszék, Szeged. Táncsics M. u. 2.) hivatalos űrlapok Az első mondai az osz­tatlan örömé: nagyszerű do­log, hogy — létét bizonyí­tandó — másodszor is a kö­zönség elé állt a szegedi fo­tósok Kör '68 nevű együtte­se; (hány nagyobb konga­tással beharangozott, „or­szágosnak", sőt „európai­nak" mondott kezdeménye­zés fulladt már meg, mind­járt úfnak indítása utáni). A második — meg a har­madik, negyedik, sokadik mondat — viszont a tűnő­désé: jó úton haladnak, hozzájuk illő cél felé me­netelnek a Kör '68 tagjai? A közös bemutatkozás óta eltelt évben azt tették, amit teheségiik parancsolt, meg, amit híveiknek mnn kis tá­bora elvárt tőlük? E tűnődő kérdésekre már jóval nehezebb a válasz. Ami — miként egy éve — ma is fenntartások nélkül üdvözölhető, hogy a nap mint nap látott valóságból választja tárgyát a kiállított képek többsége. A felmérés, a megőrzés, a számbavétel hívta életre, s élteti őket; a tavaly oly lelkesen kö­szöntött szociografikus szem­lélet tűnik elő belőlük. Ami viszont némelyeket véleményfenntartásra inge­rel, az, hogy újabb bemu­tatkozásán megbomlani lát­szik a Kör '63 egy éve még egységesebbnek tűnő vilá­ga. Valamivel kevesebb a paraszti, tanyai realitás, és valamivel több a realitáson túli misztikum. Mintha a népmesék boszorkányai súg­vay István, aki ..Lovak" cí­mű képével, „Metamorfózi­sával" talán még a tőle megszokott látomásokon is túlmutat. Üjabb húrpkon játszik tehát a tavaly először szín­re lépett Kör '68: szokatla­nabb zengésű, felhangok­ban gazdagabb húrokon. S hogy végül is „baj" len­ne ez a többé-kevésbé egy­séges stílusváltás? Aki az öt szegedi fotós elmúlt évi közös színre lépését a kör­nyező valóság átélt és hite­les feltérképezése miatt üd­vözölte, az az újabb tárlat láttán minden bizonnyal néhányszor megcsóválja a fejét; az a fotóbarát viszont, aki — hogy is mondjuk? — híve a bátrabb próbálkozá­soknak feltehetőleg elége­detten távozott a Móra Fe­renc Múzeum kupolacsarno­kában vasárnap délben megtartott tárlatnyitóról. A Kör '68 második bemu­tatkozása — megnyitót mon­dott: Szalay Ferenc ' festő­művész — ilyenformán máris komoly érdeklődést keltett az 1970-es kiállítás iránt. Harmadszorra még többet 'lehet majd vitatkoz­ni! Akácz László vezetőiét, minthogy minden bizonnyal ök adták fel azt az egész oldalas htrdetest közkedvelt hetilapunkban, melyben agyondicsérik gyá­ruk termékeit. Kinek higgyünk inkább? A kérdés szónoki: a vásár­lóknak, sajál szemünknek hi­szünk. s néni a reklámnak. Csakhogy c reklám egyik alaptörvénye: mindig igaz­nak kelt lennie. S egy má­sik alaptörvénye: rossz arut nem szabad reklámozni. Ezt ne tudnák Kecskeméten, az Alföldi Cipőgyárban? Persze az is lehetséges — s maradjunk is emellett —. hogy a gyárban azt hiszik, hogy termékeik valóban ki­fogástalanok. Hiszen pél­dául a téli csizmákat nem télen, hóban, sózott latyak­ban gyártják, hanem meleg nyárban és napfényes őszön. Ugyan hol próbálnák ki. bírja-e a viszontagságokat? Különben is más a prototí­pus, amely kisipari mód­szerrel készül, s más a szé­ria, amit szalagon gyárta­nak. Az olaszok sem tud­nak vízmentes csizmákat produkálni, hiszen nem is­merik az igazi telet... Én most csak az igazat ir-^ tam le, a tőlünk független valóságot. Hadd legyen még több objektív ok, amire szük­ség esetén hivatkozni lehet. Hogy érvelésem mégis ha­misan csengett? Nem tehe­tek róla, úgy látszik, hatott rám az Alföldi Cipőgyár Hir­detése. Talán mégis csak jó rek­lám volt? Fehér Kálmán Szeged szobrai i txn.- , , „• i ü dostak volna visszautasít­kitoltesevel kell jelentkezni; hatatlan tanácsokat az ex­a hallgatók június-júliusban , ponáláskor ... Budapesten felvételi vizsgát | Még a nagyon szeretett tesznek matematikából, po- í valósághoz leginkább tapa­i do Horváth Dezső is egy vagy ' látomásban adja a legtöb­bet: „Algyői fúria" című ké­pében. amelynek köpenyét litikai gazdaságtanból, történelemből. A tapasztalatok szerint a felvételi vizsgán főként azok a hallgatók szerepelnek si­keresen. akik előzőleg mate­matikából és politikai gaz­szárítgató alakja szárnyát nyitogató denevérként pró­bálja útját állni a nekibok­rpsodott lángoknak. Hasonlóképpen a többiek ... ....... is! P. Gibiszer Katalin, aki­daságtanbol előkészítő tan-1 nek Iegjobb képe _ ..öriás­folyamon vesznek részt. Az. kígyó" — ugyancsak túlmu­elökészítő tanfolyamra még tat minden hétköz.napi rea­a héten a JATE természet- :i;i's.T'; dr' LajoS £fn,d0r' . , . , ... . , . aki tol ugyan megszoktuk a tudományi kara dekám M-J formai variációkat, de aki Madárjóslat"? Tél közeledtén madara szaink buz­gón figyelik a sarkvidéki mada­rak érkezését. Ha csonttollút látnak, azt mondják, resz­kessünk, jön a hideg. Egy útközépre fészkelt tavacska partját kerülget­vén, a minap én is láttam egy fur­csa madarat. Nem a tolla tűnt föl. hanem a csizmá­ja. Amíg én a gáz­lót kerestem a beltengernek is beillő kásás vízi képződményen, ő büszkén kelt át rajta. Bátran te­hette. Csizmája szarát csak comb­ja közepéig kö­vethettem tekin­tettel, de gyaní­tom, tovább is tar­tott még. Ősét néprajzosaink biz­tosan megtalálnák halszagú halászok kelléktárában, ha keresnék. Mada­rász kollégám úgy elbámult a tüne­mény láttán, azt sem vette észre, hogy-az ő homok­futó kis cipője te­leszaladt vízzel. Vérbeli madarász lévén azonnal ma­gyarázni kezdte a jelenség okát. — Bár nem lát­tam még párját, nyugodtan sorol­hatom mégis a természet csodái közé. Tüneményes pontossággal tud egyik-másik ma­dárfaj alkalmaz­ruuzkcdni termé­szeti környezeté­hez. Tartós bel­vízre számítha­tunk Szeged utcá­in! Másnak is föl­tűnt a kecsesen költöző ritka ma­dár. Amatőr-omi­tológusok hangos raja rohamozott utána. - Egyikük mindenáron meg vatalában — Szeged, Aradi vértanúk tere, Pályi- Béla kari titkárnál — jelentkezni lehet. Dr. NAGY LAJOS, tanszékvezető egyetemi tanár. „Nem!" című sorozatával meg „A hiúság vására" cí­mű lapjával még az eddigi­eknél is fogósabb leckét ad fel nézőinek; dr. Pórszász János, akitől jószerivel elő­ször látunk a Hometos­portréhoe hasonló absztrak­a kihelyezett tagozat vezetője. 1 oiót és a legfiatalabb, Szá­Kísérleti dzsesszest csizmaszar látha­tó legfelső szé­lén. Ez volt írva a szépen gömbö­lyített madárgyű­rűre finom rajzo­latú betűkkel: „Eddig ért a hólé 1969. decemberé­ben." A tavaszi salgótarjáni I fesztiválon aranyérmet nyert I Hulin Dzsessztrió adott 1 nagysikerű koncertet szom­; baton Szegeden, a Bartók I Béla művelődési központ emeleti tpmébep, A dr.. _ Hulin tslván—Nyitrai End­akarta gyuruzm a re_s2e[es András összeállí­tású együttes műsorát ha­gyományosan építette fel: standard dzsessztémákat, adaptációkat (mint például komolyzenei kompozíciók feldolgozása) és saját szá­mokat játszottak, sőt ezút­tal néhány szám erejéig Román Zoltán (fuvola) és Bárkányi Pál (vibrafon) H. D. i közreműködésével quartett­re, illetve quintettre is ki­bővült a gárda. Marcello Szonátájának részlete, vala­mint dr. Hulin István ér­dekesen szerkesztett Dobok és Skizofrénia című számai -külijnösep; nagy tetszést ariittak. A Minerva Színpad ren­dezte esten szót kértek a házigazdák is: Botás Mária, Fekete Gizella, Maday Emő­ke és Tolnay Mária dzsessz­ről szóló verseket mondtak — így a műsor, komplex jellegével, tulajdonképpen kísérletnek: sikeres próbál­kozásnak számít. Bevezetőt Joó Ete középiskolai tanár, tartott. Anya gyermekeivel (124.) A rókuti általános iskola előtt áll az Anyá • yerm ekeivel eimü mészköszobor. A három figurát Oláh Sándor faragta ki. (Korábban egy képet az előző napi számmál jelöltünk, s ezt most helyesbitjük, így az Anya gyermekével című szobor a 124. közlési számú.) KEDD, ' 13Sa.> DECEMBER 16.

Next

/
Thumbnails
Contents