Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

Jutalomcsekk A kiválóan dolgozók kapják Kezdeményezés az EMERGÉ-ben Tavaly egy-két nagyválla- azután a nyereségrészesedés latnál érdekes elgondolást kifizetése idején az ót meg váltottak valóra, mondhat­nánk, a munkaverseny tör­illető részesedésen felül be­válthatja. Nem szükséges ténete során talán a legösz- különösen indokolni, hogy tönzöbb módszert sikerült mennyire ösztönző a megol­megtalálniok. Az Országos dás, hiszen a dolgozó tudja, Gumiipari Vállalatnál — így a szegedi EMERGÉ-ben — hogy munkáját nem az év végén értékelik majd (vagy meghirdették a részjegyes elfelejtik, vagy nem, érde­versenyt. amelynek az a lé­nyege, hogy a jó teljesít­meit), hanem a produktu­mért azonnal „jár" az elis­ményt azonnal nyugtázzák, mérés. Mikes Sándor, az A nyugtát — a részjegyet — pedig forintban beválthatják a dolgozók a pénztárban. Természetesen nem ilyen egyszerű az új forma. Érde­mes jobban megvilágítani. Az új verseny megalkotói az egyéni teljesítményt gyor­san jutalmazó megoldást ré­szesítették előnyben. A ter­vezgetésből hamarosan meg­született a végleges forma, meghatározták a részvétel le­hetőségét, a résztvevők jo­gait. A szegedi EMERGÉ-ben EMERGÉ igazgatója elmon­dotta, hogy az első félévben 154 ezer 700 forint, a máso­A szegedi EMERGÉ-ben jövőre tovább fejlesztik a részjegyes versenyt. Azt ter­vezik, hogy az üzemrészek­nek még szélesebb lehető­ségeket biztosítsanak — még jobban differenciálnak. Pél­dául egy-egy időszakra meg­adják a termelési követel­ményeket azzal, hogy a reá­lis megtakarítás meghatáro­zott részét a munkában ki­tűnt dolgozóknak kifizetheti az üzem. Méghozzá nem az év végén, hanem a negyed­év befejezésekor, vagy egyes dik félévben pedig 30 ezer feladat elvégzése után! Gon­500 forint értékű jutalom­csekket kaptak a fizikai dolgozók. 1969. évi nyereség­részesedés kifizetése idején nem lesz ritka, hogy a jól dolgozók több ezer forinttal vihetnek többet haza, mint társaik. A jutaloimcsekkes meg­oldásnak más előnyei is van­nak; csak olyanok válthat­doskodnak majd arról, hogy minden dolgozó megismerje saját lehetőségeit, illetve azt, hogy jó munkájával miként részesedhet a megtakarítás­ból. A gumigyár jövőre mint­egy 2 millió forint értékű gégének. Ennek" gyakran A vállalatok hitel­képessége Az új gazdasági mecha­nizmusban azok a vállala­tok számítanak hitelképes­nek amelyek jövedelmezően gazdálkodnak, termékeiket rendszeresen értékesitik, fedezetük van a felvett hi­telekre és fizetési kötele­zettségeiknek is rendsze­resen eleget tesznek. A vál­lalatok hitelképességének alakulásáról, fizetési köte­lezettségeik teljesítésének tapasztalatairól dr. Tallós György, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója tájékoztatott. Elmondta, hogy a vállala­tok túlnyomó többsége ered­ményesen, tartós pénzügyi zavarok nélkül gazdálko­dik. Mégis viszonylag sok vullalat nem tesz eleget kel­i lő időben fizetési kötelezett­részesedési alappal rendelke­zik majd. Ennek tekintélyes részét ilyen jutalomcsekkes például az a fizikai dolgozó, ják be a már megszerzett módszerrel, ha úgy tetszik aki a vállalatnak valamilyen hasznos, gyorsan kamatozó bonokat, akik a vállalatnál vannak. Aki év közben te­javaslatot tesz, vagy nagyon kintélyes summát gyűjtött, nyilván kétszer is meggon­jól végzi el a munkafelada­tát, esetleg súlyos kártól óv­ja meg a gépét, gyárát — ju­talmul 200—2000 forintot érő bizonyítják, hogy a részje­részjegyet, jutalomcsekket gyes dolgozók hűségesek a kap az üzemvezetőtől. A bont gyárhoz. részj egy-munkaverseny ben szeretnék a dolgozóknak jut­tatni. Mégpedig olyan arány­ban, ahogy megdolgoznak dolja, hogy munkahelyet vál- érte> ^ annak, aki a nyere toztasson. A nyári adatok ,. . ., ,K seg elereseben a legnagyobb szerepet játszotta. I. M. Az élelmiszer-kereskedelem ••• rr r • r | | A • jovo evi feladatai •MSimSe li rir . ^ tás javítására, a hazai ter- len meglepetéseket azonban íalatok abbahagyják, a kereskedelmi vállalatok pedig nem •WlllllSSierl PcsZniIlUlO melés ösztönzésére fokozni elkerülhetik, ha igenybe- rendelik az olcsóbb árucikkek gyártását, forgalmazását. az oka, hogy egyes vállala­tok gazdasági megfontolás­ból, partnereiknek nyújtott „kedvezményként", vagy nemtörődömségből nem hajtják be követeléseiket, s így maguk is adósokká vál­nak. A kifejezetten csökkent hitelképességű, rosszul gaz­dálkodó vállalat meglehe­tősen ritka, az elmúlt két évben az összes iparvállala­toknak körülbelül 5—6 szá­zaléka tartozott ebbe a ka­tegóriába. Adósságaik hatá­sai azonban tovább gyűrűz­nek és a szállító vállalatok­nak is pénzzavarokat okoz­nak. A bank ilyenkor a jó­hiszemű szállítóknak át­meneti, rövid lejáratú hitelt ad, ez azonban valóban csak átmeneti segítség le­het. Ha ugyanis az ilyen helyzet állandósul, úgy a „rossz" adósoknak szállító vállalatok is bajba kerül­hetnek. Az ilyen kellemet­Tisztességtelen haszon F elszisszentek a gazdasági szakemberek, amikor • bíróság az egyik altoldi termelőszövetkezetet arra kötelezte, hogy nyereségéből fizessen be az állam kasszájába 2 millió forintot, mivel az tisztessegtelen ha­szonszerzés révén növelte bevételét. Aztán egy másik ítélet is napvilágot látott: a szegedi üzletekben is árusí­tották a Sokol kisrádiókhoz a hazai gyártmányú akkumu­látorokat. amelyek azonban meg sem közelitették az elő­írt minőséget. A forgalmazó cégnek büntetést kellett fi­zetnie, sőt vissza kellett vonnia az üzletekből a gyenge minőségű terméket. Ezek az intézkedések a fogyasztók helyeslésével találkoztak, s megnyugvással vettek tudo­másul az illetékes áilami szervek fellépését. Évente egyszer, de gyakran többször is. napvilágot látnak az életszínvonal alakulásának számadatai. Az át­lagok önmagukban a kétségtelen előrehaladást mutatják. De az átlagok el is takarnak sok mindent. Eltakarjak a rétegeket, s még inkább a családokat. A három százalé­kos reálbér-emelkedés nem „három százalékosan" érint mindenkit. Vannak, akiket ezen felül, s vannak olyanok Is, akiket ezen alul. Az emberek nem az átlag alapján érzékelik életszínvonaluk alakulását, hanem a minden­napi vásárlások, tapasztalatok alapján ítélnek. Meséli az egyik ismerősöm, hogy gázkonvektort sze­reltetett a lakásába. A szakember helyszíni szemlet tar­tott, s elkészítette a kalkulációt. Ennyi cső. annyi bilincs, összekötések hegesztéssel stb. — összesen ennyi és ennyi forint. Megjelentek a szerelök és hozzálátták a munkahoz. de a csöveket nem hegesztéssel kötötték össze, hanem a hagyományos módon. Reklamálni kellett. A másik helyen beírták: gázóra leszerelés 3 órai munkaidő, felszerelés 3 óra munkaidő és így tovább. Rezsi órabér 32 forint. A kárvallott reklamált, hogy ő annyit nem fizet, hiszen a szeme előtt vették le és tették vissza a gázórát, amelyei fél óra alatt elintéztek. Erre küldtek egy másik számlát, anol a valóságos időt és árat számolták el. Ezek nem nagy esetek, de sajnos sok tekintetben jellemzőek, s az egysze­rű ember szemében bizalmatlanságot szülnek, amelyből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a munkát végző vállalatok tisztességtelen haszonra törekedtek. Nem csupán az egyedi megrendelések teljesítésekor ta­lálkozunk tisztességtelen haszonnal, hanem a fogyasztói árak körében is előfordulnak olyan emelések, amelyek, ha jogilag nem Is marasztalhatók el. erkölcsileg igen. Ide tartozik sok ruházati cikk árának indokolatlan növekedése is. A forgalmi adó változása a ruházati cikkeknél válto­zásókat hozott. Sajnálatos azonban, hogv ezek kizárólag az áremelésben érvényesültek és az árcsökkenést már ke­véssé hajtották végre. E cikkek körében szabad árak do­minálnak, vagyis a bíróság nehezen ítélhetne el egyetlen termelő vagy kereskedelmi vállalatot, de a fogyasztók megítélésében, erkölcsileg mégis tisztességtelennek számit az ilyen eljárás. Tisztességtelen haszonszerzés az a módszer is — ha jogilag nem is így minősitik —. amikor a termelő vál­kell az importot, erősíteni ,. , , . , ... kell a kapcsolatot az érde­növelésé amely o-ztositja a kelt külk£reskedelmi vália­folyamatos, zavartalan aru- iatokkaj sei, valamint a nagy- és kis- ellátást Kedvező tendencia üjabb forrasokat is fel kereskedelmi vallalatok igaz- egyebek kozott, hogy a su- kellJ tkrni- erre lehetőséget gatói ezen a héten értekezle- töipar fejlesztésével javul a kínál Uiskereskedelmi vál­. — — kenyer minősege es tobb lalatoknak és a szövetkeze­A belkereskedelem veze­tői, a miniszter és lielyette­teken beszélik meg a keres­Védelempolitikai tennivaló- péksüteményt gyártanak teknek egyal.ánt a kishatár­kat. a vallalatok munkáját, Serteshusbol az ideinel 7—7,o menti forgalom invn ávi feladatait százalékkal több kerül for­jövö évi feladatait Az első tanácskozásokat, az élelmiszer- és vegyicikk­kereskedelem vezetőinek részvételével, hétfőn tartot­ták Budapesten. Győrött, Pé­csett., Szegeden és Debre­cenben. A központi értekezle veszik a bankgaranciát, vagy kezességet. Ezzel a lehetőséggel egyre többen élnek. A bank természetesen csak akkor vállalhat kezes­séget a fizetések teljesítésé­ért, ha az adós hitel- és fi­zetőképességét megfelelőnek találja. galomba. Baromfiból 18 szá­zalékkal. tojásból és halból 10—15, tejből és tejtermék­ből 8—9, konzervből 8 szá­zalékkal nagyobb forgalomra készül a kereskedelem. A balkonzerv-behozatal 20—25 ten, a Gunael-étteremben százalékkal haladja meg az Szurdi István belkereskedel­mi miniszter tartott beszá­molót. jdeit. Javul a száraztészta­ellátás, mennyiségben nö­vekszik, választékban bővül Jövőre — mondotta egye- az édesáru-kínálat. Nem bek között — az élelmiszer- várható azonban lényeges ja­forgalom további nyolcszá- vulás a zalékos növekedésével lehet cikkeknél, számolni, a háztartási és vegyi cikkekből 9—10 száza gyorsfagyasztott A kereskedelem jövő évi feladatairól szólva a minisz­lékkal nagyobb forgalom ter felhívta a figyelmet, várható. A kereslet kielégí- hogy a vállalatoknak több tésének termelési és import- gondot kell fordítaniok az December 22-től január 14-ig: Téli iskolai szünet Működnek az iskolai napközik Az idei — rendhagyóan téli szünidőben sorra kerülő hosszú — téli szünidő az osztályozó értekezleten zár­általános és a középiskolák- ják le, és a szünet utáni el­feltélelei az ideinél kedve­zőbben alakulnak Az. ille­tékes vállalatok fe'eöata a beszerzések olyan mértékű olcsóbb cikkek beszerzésére, ezek a termékek még át­menetileg sem hiányozhat­nak az üzletekből. Az ellá­mmSBm ,. ban december 22-től 1970 január 14-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20-a, szombat, a szünet utáni első pedig ja­nuán 15-e, csütörtök. (Ezúttal mint ismeretes, azért tart to­vább a téli szünidő, mert a pedagógusok közül több, mint ötvenezren bekap­csolódnak a népszámlálási munkába.) A napközi ott­honok — csak úgy, mint a korábbi években — a szünidő alatt is működnek, s az igazgatók mindenütt gondoskodnak a felügyelet ellátásáról, a napközis helyi­ségek folyamatos fűtéséről. Az Iskolákban a napközis gyerekek részére részletes, változatos programot állí­tottak össze. Helyet kaptak a só tanítási napon az ellen­őrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. Az álta­lános iskolák első osztályo­sait félévkor meg nem osztá­lyozzák. Közgazdasági értelemben ez ugyan nem számít árdrágí­tásnak, anyagi vonatkozásban azonban mégis a dolgozó­kat, legfőképpen a kiskeresetű családokat sújtja, mérsékli életszínvonalukat. A tisztességtelen haszon fogalma elég megfog}íatat­lan, nehéz bebizonyítani, hogy mikor tisztességes egy ter­méknek az áremelése és mikor nem. Beszélgettem az egyik szegedi nagyvállalat pártbizottságának a titkárával. Szóba hoztuk a tisztességtelen haszon kérdését is. Véle­ményünk megegyezett abban, hogy minden olyan áremelés tisztességtelen, amely a vállalat felesleges kiadásait is áthárítja a verőre. A szabályok, a rendelkezések értelmé­ben itt is stimmelnek a dolgok, de nem ilyen egyöntetű | a megítélés, ha a zsebünk is Ítéletet mond. < felesleges kiadás áthárítását jelenti, amikor a gyár­tó vállalatnál rossz a munkaszervezés, laza a mun­kafegyelem, alacsony a termelékenység. egyhelyben topog a műszaki színvonal; amikor abbahagyják az ol­csóbb cikkek gyártását. A könnyú út választása nem erkölcsös. Mert könnyebb hibáinkat áthárítani, tovább adni, s hogy szűkebb kollektívánk „ne vegye észre" az árak emelésével biztosítunk nyereséget. De arra is gon­dolni kell. hogy minden gyári kollektíva egyben fogyasztó is, tehát önmaga pénztárcáját is rövidíti, ha felfelé fut­tatja az árakat. A lyegutóbbi országgyűlésen sok szó esett az arakról és az életszínvonalról. Az árakat nem a kormány ha­tározza meg, legalábbis a termékek zöménél nem. hanem a termelés szférája alakítja ki azokat. Mégis megnyugtató az az elhatározás, hogy az illetékes kormányszervek szi­gorításokat határoztak el az árak ellenőrzésére, mind a termelési mind a kereskedelmi területeken. Gazdagh István Megemlékezés az ENSZ fennállásának 25. évfordulójáról ÜJDONSÁG A CSŐGYÁRBAN. Évi 40 ezer tonna ka­pacitású csőhorganvzó és pácolóüzemet építenek a Cse­peli Csőgyárban. A berendezéseket részben belföldről, részben küllőidről szerezték be. Képünkön: Az üzem szakembere atvizsgálja az uj horganyzoberendeze6t ; kirándulások, közös színház-, ! mozi-, múzeum- és tárlatla­| togatások. különböző szak­köri foglalkozások. A nap­közisek a szünet alatt is az iskolában kapják a regge­lit. az ebédet és az uzson­nát. Az idén előreláthatólag a szünet alatti korrepetálás nem lesz olyan intenziv, mint egyébként, mivel a pedagó­gusok többsége — köztük a szaktanárok — a népszámlá­lási feladatok miatt nem tud korrepetálással foglalkozni. A diákok első félévi je gyeit — a december 20-i helyzetnek megfelelően — a A Magyar ENSZ Társaság hétfő délután tartott ülésén megtárgyalták azt a progra­mot, amelyet 1970-re, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakulásának 25. évfordulójára állítottak ösz­.sze. A jövő év őszén az ENSZ­nap alkalmából ünnepi ülést tart a Magyar ENSZ Tár­saság több városban: Buda­pesten, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Egerben. Az Országos Béke­tanács tudományos bizottsá­gával közösen a „nevelési év" keretében tudományos ülésre kerül sor, amelynek témája: Nevelés a béke, a népek baratsága és a nem­zetközi együttműködés erde­kében. A témáról megjeleni vitaanyagot orosz, francia, angol és spanyol nyelven is közreadja a társaság. Felmerült a hétfői tanács­kozáson annak a gondolata, hogy hozzanak létre a Ma­gyar ENSZ Társaság mellett működő állandó társadalmi bizottságokat. Ezekben a bi­zottságokban a világszer­vezet ülésein napirendre ke­rülő témák nemzetközi és hazai vetületével kívánnak foglalkozni a témákban jár­tas politikusok, jogászok, gazdasági szakemberek. Pen­közgyűlés A Magyar Pen Club vasár­nap tartotta idei közgyűlését a Fészek Klub előadótermé­ben. Sőtér István akadémi­kus megnyitójában örömmel állapította meg, hogy Illyés Gyulát a világszervezet alel­! nőkévé választották. Ezután , Kéry László főtitkár tartott beszámolót a Magyar Per. Club külföldi kapcsolatairól, hangsúlyozva, hogy azok ör­vendetesen terebélyesednek. ; A vitában Boldizsár Iván, Keresztury Dezső, Tímár György, Nemes Nagy Ágnes, Passuth László, Somlyó György, Radő György, Vaj­thó László, Hegedűs Géza, Szalatnai Rezső és Devecse­ri Gábor szólalt fel. KEDD. 1969. DECEMBER 16. dLmagyarorsúg

Next

/
Thumbnails
Contents