Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

Időszerű témákat vizsgál a népi eilenőrzés Köztudomású, hogy a népi nyiben indokolt, s hogy a ellenőrzés vizsgálatai rend- nagyobb alkalmazotti lét­szerint igen aktuális gazda- szám miként befolyásolta a sági és társadalmi sekre irányulnak, s ellenőrök mindennapi kérdé- vállalati gazdálkodás haté­a népi konyságát. A szövetkezeti iparban és éle­tünk sok területén tárják fel a szövetkezeti kereskedelem­a hibákat, s azok okait. A ben a belső tartalékok feltá­Csongrád megyei és Szeged rását nehezíti és gyakran a városi népi ellenőrzési bi­zottság 1970. első felében is­vásárlók érdekeit is sérti, hogy sok helyen gyenge az mét olyan három téma vizs- ellenőrzés. A népi ellenőr­gálatát tűzte napirendre, zés harmadik vizsgálatának melyek hozzásegítenek a célja, hogy feltárja a belső népgazdasági célkitűzések teljesítéséhez, s a lakosság érdekeinek védelméhez. Mivel Szegeden az autó­eller.őrzés hibáit. A helyi vizsgálati témák­kal együtt a Csongrád me­buszhálózat és autóbuszköz- gyei és Szeged városi népi lekedés nem megfelelő, több ellenőrzési bizottság három, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által kiadott őr­nek, menetrendjük nem fe- szágos témát is megvizsgál: jogos panasz érkezett miat­ta a népi ellenőrzéshez is. A járatok ritkán közleked­lel meg a városi közlekedés követelményeinek. A vizsgá­a fogyasztási cikkek, építési anyagok minőségének és lat célja: a jelenlegi autó- árónak alakulását; a lakás­buszhálózat vonalvezetésé­árak helyzetét, különös te­nek és járatsűrűségének kintettel a paneles építke­elemzése, s ennek eredmé- zésre. a tanácsok a költség­nyeképpen javaslattétel az új vetés szerinti bevételeinek hálózatra, és az annak meg- felhasználását. A népi ellen­valósításához szükséges jár- 6rzés természetesen tovább­műállomány növelésére, va- ra is fontos feladatának tart­lamint útépítésre. ja a társadalmi tulajdon vé­Az új gazdaságirányítási delmét, a lakosság közérde­rendszerre való áttérés so- bejelentéseinek és javas­rán az átlagos létszám­növekedést meghaladta az alkalmazottak létszámának növekedése. Csongrád me­gyében 1969 első három ne­gyedévében a munkások lét­számának 3 százalékos emel­kedésével szemben az alkal­mazottak létszáma 9 száza­lékkal gyarapodott. E vizs­gálat célja az lesz, hogy az alkalmazottak létszámának növekedése és aránya meny­latainak vizsgálatát. II magyar és a szovjet könnyűipar együttműködése Budapesten szombaton be­fejeződött a magyar—szov­jet könnyűipari együttműkö­dési állandó munkacsoport harmadik ülése. A munka­csoport a múlt év júniusá­ban alakult, hogy elősegítsék a két ország könnyűipari minisztériuma és a minisz­tériumok felügyelete alá tar­tozó ágazat közvetlen együttműködését. A buda­pesti tárgyalásokat Földi László, a könnyűipari mi­niszter első helyettese és E. F. Kondratykov miniszter­helyettes vezette. E. F. Kond­ratykov az ülésszak befe­jeztével adott nyilatkozatá­ban elmondotta, hogy a tár­gyalások fő témája a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ra szóló együttműködés elő­készítése. A jövő év első fe­lében már aláírhatják a megállapodást. Az együtt­működés kiterjed majd a könnyűipar egészére, lé­nyegében valamennyi ágára, magóba foglalja a kész- és félkésztermékek cseréjét, a gyártásszakosítást, a műsza­ki-tudományos tapasztalatok kicserélését, a közös kutatá­sokat is. Üj vonósa lesz a megállapodásnak, hogy szá­mottevő bérmunkát is elő­irányoz, elsősorban a pamut­iparban : a magyar üzemek szovjet nyersszövetet készí­tenek majd ki. Képernyő Voronyezs Mentesítő vonatok A MÁV vezérigazgatósága sok között az ünnepekkel — a hivatalos menetrend- kapcsolatos csúcsforgalmi ben feltüntetett rendkívüli napokon december 23-án, vonatokon kívül — Buda- 24-én, 25-én, valamint 27-én, pest és a nagy vidéki váró- 28-án, és 29-én mindkét irányban szükség szerint mentesítő vonatokat indít (Nem közlekedik viszont de­• cember 27-én a Nyíregyhá­za—Budapest Nyugati pá­lyaudvar közötti 1715/a szá­' mű, valamint december 27­11 ől 28-ra virradó éjjel a j Nagykanizsa állomási-ól Bu­dapest Déh pályaudvarig Örkény darabjának témá­ja a háború. Nem is akár­milyen háború. A mienk volt, mert kétszázezer ma­gyar veszett ott az pusztaságon, és mienk, mert a ború nem a miénk volt, hogv a részvételnek — mert a túlélésnek keserűen kevés alternatívái kínálkoztak — orosz egyetlen perspektívája az ér­mégsem a telmetlen halál minden le­hadszíntéri hetséges eszközű elodázása ellenséggel semmi bajunk volt. Nem belenyugodni, száz sem volt, mert abba a há- utat is keresni a menekü­borúba beugrattak bennün- lésre — az egyetlen sikeré­ket. De hát ilyen harcban nek reményében, nem lehet félreállni, valaho- Örkény István írja előzete­va tartozni kell — mondja sében: „Színpadon nem ját­a Voronyezs életművész hő- szották... mert eiképzelhe­se, aki már akkor több baj - tetlennek tartották, hogy egy társával együtt tudta, en- orosz tanítónő beleszeressen nek a hovatartozásnak sú- egy magyar katonába. Ma lyos ára lesz. Voronyezsnél már mosolygunk az ilyen 60 ezer, a Dón-kanyarban összesen 200 ezer halott. Egy tévedés következmé­szempontokon". Valóban, noha nem biztos, hogy ki­zárólag ez a szerelmi konf­nye egy ország tragédiája. A liktus tartotta távol Örkény történészt a hadszíntér, az darabját a színpadtól. A Vo­író't a lövészárok li, amaz adatokra. érdek- ronyezs inkább tévédarab, straté- mint színház. Kisebb pon­giára, dátumokra kíváncsi, tatlanságai (a német tisztek emez a mögöttes dolgokra. A általában jól tudtak néme­történész a fiziológiai ember- tül, s nem ártott volna ka­ré, az író a gondolkodó tonai szakértővel ellenőriz­emberre. így kap a szemta- tetni a tiszti rangjelzéseket nú Örkény István darabja sem) ellenére Adarn Ottó (könyvalakban már megje­lent, színpadon még nem ját­szott helyszíni riportja) hát­országi, zárt-szobás hangu­ökonomikusan szerkesztett előadást rendezett belőle. Még az sem zavart, ha a te­hetséges Sztankay István latot, ahol a szerző kedvelt korábbi Bors-figuráját élesz­groteszkjei élesebben csat- tette újra, s néhány dialó­tannak a kintről behangzó gus vontatottá tette a játék fegyverropogásnál. Miről szól menetét. a Voronyezs? Hogy ez a há­N. L Tanácstagok beszámolói Holnap, hétfőn a követke- iskolában 5 órakor dr. Btczó ző helyeken tartanak tanács- György városi, dr. Bencze tagi beszámolókat: a MÁV György és Szekeres Vince nagyállomás ebédlőjében 5 I. kerületi; a Gutenberg ut­órakor Lengyel Istvánná cai általános iskolában fél 6 városi, Finta Kálmán és órakor Halász Árpád városi. Nagy Istvánné III. kerületi; Sarnyai Vencel és Szabadi a hattyastelepi művelődési Tibor I. kerületi; a Tömör­házban 5 órakor Bite Vince kény gimnáziumban 6 óra­„., , . kor dr. Csikós Ferenc varo­városi, ozv. Kiss Kálmánná si Pusztaj Andor yincze és Keszég László III. kerü- György I. kerületi tanácsta­leti; a Mérei utcai általános gok. közléked ő 1219/b számú vo­nat. A mentesítő vonatok közlekedéséről a pályaudva­rokon adnak felvilágosítást. A hivatalos menetrend­ben meg nem hirdetett hét­végi távolsági munkásvona­tok Budapestről december 23-án, vissza Budapestre pe­dig december 28-án, illetve 29-re virradó éjjel közle­kednek. A MAV vezérigazgatósága kéri az utazóközönséget, hogy a személypénztárak előtti torlódás és a hosszas sorbaállás elkerülése érdeké­ben menetjegyét elővételben váltsa meg. Menetjegyet elő­vételben már árusítanak a budapesti és a nagyobb vi­déki vasútállomások sze­mélypénztárai, valamint a menetjegyirodák. Bizonyítvány tisztaságunkról a pályaudvarokon Vonaton, autóbuszon na­ponta tíz- és tízezren érkez­nek a városba. Közöttük so­kan elöször járnak Szegeden. Az első. amit látnak: a pá­lyaudvar. Nem mindegy te­hát, hogy mi az első benyo­más a városról. S vajon mit láthatnak? Nem győzik Szombat délelőtt Szeged állomásain. Rókuson rengeteg utas, tö­meg a büfében, füst, rossz levegő. Hogy. hogynem, mégsem tesz rossz benyo­mást az emberre az állo­más: kívülről szépen festett, az előcsarnokban csak a sá­ros cipők nyoma. A zsúfolt büfében néhány cigaretta­csikk — mégis látszik, hogy takarítottak. — Pedig három takarító helyett ma is csak kettő jött dolgozni mondja Kertész Farkas József állQmásfőnök. A nagyállomás főnöke, Nagy István elmondja: nem győzik a rendcsinálást. így van: 11 óra. most zajlott le az első csúcsforgalom. Rossz érzés körülnézni. — Délre, 1 órára rend lesz. Négykor ismét minde­nütt szeméthalmok. aztán nekiesnek a takarítók, fél­óra múlva talán megint egy darabig rend lesz. Ez így megy mindennap — mond­ja az állomásfőnök —. hogy tiszta-e vagy piszkos az ál­lomás. az pillanatonként változhat. Két takarítónőt tartunk csak erre a „tűzoltó" takarításra. Különben a na­pi, rendszeres. alaposabb tisztogatásra heten vannak. Az előcsarnok barátságos, le­het, hogy a szép pálma te­szi. A nem dohányzók vá­róterme Is tiszta. Az emele­ti átjáró váróteremre hason­latunk sincs, legalábbis, ami leírható lenne. Az asztalon ételmaradékok, papírszémét a földön, elhajigált ciga­rettacsutkák — üresek vi­szont a műanyag szemétlá­dák. A takarítónő után kiált a kapus, hogy: „Gyerünk, gyerünk. Tcuka. gyorsan az emeleti várót rendbe hozni!" — Tetszik látni, mi van itt! — tárja szét a karját a takarítónő, eey vékony fia­talasszony. Most kérdezzem meg tőle. miért koszos a csapóaitók üvege? Meg kel­We pedig. Az Univerzál Ktsz takarítóit hívják el évente kétszer (!) ablakmo­sásra. Különben máskor nem tisztítják. Havonként is kevés lenne pedig az ab­lakrpoöás! Feleslegesnek . Ff rt tuno Az újszegedi állomáson nem találtuk meg az állo­másfőmököt, helyettese pe­dig — noha mi illően bemu­tatkoztunk, s előadtuk jöve­telünk célját — még a ne­vét sem mondta, míg fel nem hív ja a MÁV igazgató­ságot. Ö ugyanis nem nyi­latkozhat és különben sem köteles nyilatkozni. Mondtuk a velünk ingerülten beszélő vasutas tisztnek, hogy csak azt szeretnénk megtudni, hány takarító dolgozik ná­luk, milyen takarítási gond­jaik vannak, mert hogy az állomás nem tiszta, azt amú«y is látjuk — ha nem is „nyilatkoznak", a sze­münket nem köthetik be. A tenyérnyi várótermek füstö­sek. piszkosak. Különben azzal keltettük fel a gya­nút. hogv sorbajártuk az ál­lomásépület belsejét. Nyilat­kozat nélkül is láttuk tehát, amit láttunk, s ezt bárki láthatja az utasok közül is. De véleményünk túl sokat nem változott, ennyi tapasz­talatból magunk is elmond­hattuk volna már: rendet­len az utazóközönség! Mégis a legilletékesebb szavait idézve mondjuk ezt ki, s a legilletékesebb egy takarítónő, a Marx téri busz­pályaudvarról. Hegyes La­josné mondta: „Felesleges­nek tűnő és undorító munka állomáson takarítani." Elkeseredve mondta, mert munkájának eredményében sohasem gyönyörködhet. Ta­lán tíz percig sem. Hajnali 5-kor felmossák a különben szép várótermet, de minek ? Most tömeg van a váróte­remben is és a külső fedett területen — a feketepiac kö­zönségével együtt — annyi az ember, hogy mozdulni sem lehet, nemhogy a sze­méthalmot söpörni. De amint Szabó János állomásfőnök irodájába megyek, keresztül kell jutnom a személyzeti várón — mondhatom, a nagycsarnok lent még kü­lönb! Pedig — mint a busz­állomás főnöke mondja — éppen mostanában, decem­ber 10-én, piacnap>on utas­számlálást tartottak, s e sze­rint több mint 60 ezren for­dultak meg a pályaudvaron! Itt az emeleti helyiségben jóval kevesebben járnak... Magunk tegyünk többet! Mit is lehet mondai ösz­szegezésül? A kultúrember egyik jellemzője. hogy igényli a tisztaságot. óvja környezetét. A látottak alapján — s ez bizony le­hangoló! — tisztaságunkról, kulturáltságunkról a pálya­udvarokon igen rossz bizo­nyítványt lehet csak kiállí­tani. És nem azt tudjuk ja­vasolni. hogv több takarítóit alkalmazzanak, hanem azt, hogy magunk tegyünk töb­bet a tisztaságért. Érezzük magunkat otthon a pályaudvarokon is. a vá­ros utcáin, terein is. há­zaink lépcsőházaiban is: úgy óvjuk, mint lakásunkat, ahol magunknak kell rendet rak­ni! Mikor fogjuk végre ezt megtanulni ? P. Szőke Mária Tévék iskoláknak — határőröktől A Belügyminisztérium txr- határőrök eddig 21 tevéké­szágos határőrség parancs-, 8Züleket vásároltak és adtak nokságának alakulatai is csatlakoztak a Televíziót az át a határmenti tpnyai is­iSkoláknak-mozgalomhoz. A kóláknak. Szeged szobrai Piac Sok főzelék, váltakozó árak Az elmúlt héten jégkupa- kisállattenyésztő szakszö­cok között botladoztak a vetkezet több mint 800 ba­piacosok, tegnap viszont kel- romfit hozott a piacra. A lemesebb időben válogathat- mihályteleki Űj Élet és a tak az emberek az enyhébb- röszkei Petőfi Termelöszo­re fordult időben, különösen vetkezet pedig zöldségfélét a magán termelök hoztak bő- árult, ségesen árut. amelyeknek alma £ru! az árát — ahogy mondani kort* kg szokták — nagyon ..kitartót- dió kg ták". Néhány termény ára gS^^ta kg emelkedett, de a zöldpapri- vöröshagyma kg kát, a vöröshagymát, a kel- l°kh®|y,m£kg káposztát és a gyökeret ol- ,eUjeská£oszta kg csobban adták, mint egy héttel ezelőtt. A tyúk és a pulyka szintén olcsóbb lett, a tojás ára változatlan. A Móra Ferenc Termelőszö­vetkezet, a hódmezővásár­helyi általános szövetkezet kelkáposzta kg paraj kg karfiol kg gyökér kg mák kg tojás db csirke kg tyúk kg pulyka kg hízott kacsa kg és az ugyancsak vásárhelyi hízott liba kg Ara:-tói -ig 3.00— 5,00 5,00— 7,00 , 11,00—16,00 5,00— 6,00 I 6,00— 8,00 j 5,00— 6,00 , 22,00—24,00 | 2,;.o— 3,00 i 2,00— 2,50 : 2,50— 3,00 : 12.00—14,00 ' 5,00— 6,00 4.00— 5,00 34,00—36,00 1,90— 2,20 96.00 77,00 26,00 28.00—30,00 30,00 Akt (122.) Dr. Bo-ross József egykori kórházigazgató-főor­vos emlékét őrzi a rókusi kórház épülete előtt állp akt szobor, amelynek talapzatán ott látható dr. Boross József arcmása is. A fehér márványból faragott, neobarokk stí­lusú szobor készítője: Perti Lajos. VASÁRNAP, 1969. DECEMBER 14. (

Next

/
Thumbnails
Contents