Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

\ Lebontják a Háló utcai romházat Lapunk november 12-i, szerdai számában Menedék csőlakóknak? címmel cikket közöltünk a Háló utca 11. számú ház körülményeiről, az ott uralkodó állapotokról. Az említett cikkben sürget­tük az életveszélyessé vált épület mielőbbi lebontását. % Cikkünkkel kapcsolatban kérdésünkre tegnap, csütör­tökön a Szeged megyei jogú városi tanács lakáshivatala arról értesített, hogy a Háló utca 11. számú házban ki­lenc család lakott, akik kö­zül nyolcat már régebben kiköltöztettek. Egyedül Pa­latinusz Ferencné és gyer­mekei maradtak — a régi keletű lakáskiutalás alapján — a Háló utca 11. szám alatti ház pincelakásában, mivel számukra nem utaltak ki újabb lakást eddig. Ter­mészetesen a ház Illetékte­len látogatóinak szánt kité­teleink nem Palatinuszékra vonatkoztak. A lakáshivatal most újból napirendre tűzte a ház ügyét és intézkedett haladéktalan lebontásáról. Palatinusz Ferencnének és gyermekeinek tegnap két­szobás lakást utalt ki a Pá­rizsi körút 41. számú ház­ban, azzal, hogy a költözést késedelem nélkül bonyolít­sák le. Amint a lakáshiva­talban közölték: mihelyt Pa­latinuszék elfoglalják új la­kásukat. a Háló utcai ház bontását megkezdik. Vita a varos­esztétika kérdéseiről Gondolatok, javaslatok A városesztétika kérdései­ről szóló vitában elsőként a központi városdekoráció kér­dését szeretném felvetni. Köztudott, hogy e munká­nak a szó szoros értelmében forradalmi hagyományai vannak, hiszen a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­Ugyanesak itt említem meg, hogy az I. kerületi ta­nács évi 100 ezer forintot fi­zet egy budapesti vállalat­nak, azért, hogy a város szobrait karbantartsa, res­taurálja. Ezen a pénzen szo­bor-karbantarló műhelyt is lehetne létrehozni Szegeden, lom után a Szovjetunió amely egyúttal a jubileumi progresszív művészei, Tatlin, emléktáblák faragását és a Malevics, Kandinszkij, Ma- szobrok posztamentumának j akovszkij foglalkoztak a nagy ünnepek központi de­korációinak tervezésével, ki­vitelezésével. A Szépművé­szeti Múzeumban a közel­múltban láthattunk több ilyen tervet, a forradalom művészetét bemutató kiállí­táson. De nemcsak a Szov­jetunióban foglalkoztak vá­rosdekorációval a legki­válóbb művészek, hanem hazánkban is. A Tanácsköz­társaság első szabad május elsejéjének még ma is emle­getett híres dekorációit olyan neves művészek készí­tették, mint Poór Bertalan, Serény Róbert, Vértes Mar­cell. A többszörös életnagy­ságú plasztikák pedig olyan neves szobrászok munkáját dicsérték, mint Kisfaludy Stróbl Zsigmond. Műhely és bronzöntő E nemes hagyományokra utalva javaslom, hogy a vál­lalatok, intézmények, vala­elkészítését is el tudná vé­gezni. Sőt, akár bronzöntés­sel is foglalkozhatna! Ez nagyszerűnek és szegedinek tartom, egyben egyetlen le­hetőségnek. a • házgyári tö­megtermeléssel szemben. Köztudomású, hogy a ház­gyár, ha elkezdi, termel, s az általa gyártott egységeket csak korlátozottan lehet va­riálni egy város határán be­lül. Szeged azonban — eb­ben a vonatkozásban — kü­lönleges helyzetet élvez; ilyen koncentrikus, sugaras szerkezete ugyanis csak a mi városunknak van. Ezért le­Minél előbb utóbbi munkára azért lenne het javasolni, kérni: szalag­igen nagy szükség, mert je­lenleg is több szobor áll ké­szen a Dóm téri panteon számára, amelyeket a buda­pesti öntöde — kellő kapa­citás híján — nem tud elké­szíteni. Űgv vélem, hogy egy ilyen vállalkozás a közvetlen hasznon túl közvetve is szol­gálná a várost, hiszen több művésznek létalapot biztosí­tana, ugyanakkor méltó munkalehetőséget is adna a művészeti szakközépiskolá­ban végzett tehetséges gra­fikusoknak, díszítőszobrá­szoknak. Fásítás, parképítés Városunkban van a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, amely a környező országok hasonló intézményeinek ver­senyén évről évre szép ered­ményeket ér el. Adva tehát a lehetőség, hogy a város és a technikum szocialista szer­ződést kössön, amelynek ér­telmében az iskola diákjai a mint"a vk7oT rendelkezi T^r^lg^ok alatt részt vegyenek a város álló pénzkeret koncentrálá­sával hozzünak létre Szege­den egy központi városdeko­rációs műhelyt, amelyet ne­ves képzőművészek irányíta­nának. A utója vitáa OTP-hite/re 'Az autófenntartó ipari tröszt kezdeményezésére az év elején bevezették a ma­gántulajdonban levő sze­mélygépkocsik nagyjavításá­ra az OTP hitelakciót. Ez a kezdeményezés azt szolgálja, hogy a forgalomban mind több üzembiztos autó közié-' kedjen. Sokan az aránylag drága javítási költség miatt csupán a legszükségesebb hibákat csináltatják meg, s így sok. műszaki szempont­ból kifogásolható gépkocsi vesz részt a közlekedésben és — egyébként elkerülhető — balesetet okoz. A XI. számú Autójavító Vállalat szervizében Szege­den is bevezették a „köl­csön javítást". A megállapo­dás szerint a főidényben — április 1-től szeptember 30­ig — a hitelakcióban nem vállalnak nagyjavítást, de októbertől áprilisig a mo­tor, a futómű és a karosszé­ria generáljavítását is el­végzik OTP hitelre. A taka­rékpénztár a 2 ezer forintot meghaladó javításokra 4—8 [ százalék kezelési költség felszámításával ad hitelt. Az autó tulajdonosának a javí­tás befejezése után a számla 20 százalékát ke'1 készpénz­ben kifizetni, s a fennma­radó összeget pedig 12 hó­nap alatt, havonta minimum 150 forintos törlesztéssel ki­egyenlíteni. Az 5 ezer forint feletti számlának a 30 szá­zalékát köteles a tulajdonos­nak kifizetni, s a törlesztési feltételek az előzőhöz ha­sonlóak. A. S. / parkosítási, fásítási munká­lataiban. Méltóbb emléket aligha állíthatnának az isko­la névadójának, a Szeged környéki erdők atyjának, Kiss Ferencnek. A nyáron többször meg­fordultam Tarjánban, épülő városrészünkben, és mindig eltévedtem. Nemcsak az építkezéssel járó rendetlen­ség, hanem az épületek egy­formasága, sőt színezése csa­pott be. Míg az egyik fehér­kőporos, s vörössel van dí­szítve, a másikon vöröskő­port látni fehér díszítéssel. Az ilyen házak között nehéz egy járókelőnek eligazódnia. Jó lenne, ha pesti példára a lakótelepek házainak kapuit legalább egymástól eltérő kerámia- vagy kődombormű ábrákkal különböztetnék meg (zsiráf, mackó, cseresz­nye, locsoló), hogy az óvodá­sok és a kisiskolások is ha­zataláljanak. A Korányi rakpart to­ronyházát mindenki csak Sellöháznak nevezi. A Bor­vendég Béla tervezte épület Makrisz Agamennon fémde­korációjáról kapta a nevét. A házak „egyénítésére" te­hát találunk jó példát Sze­geden is — csak szaporítani kellene az efféle, egyedi há­zak számát. Itt említem meg, hogy Tá­pai Antal szobrászművész­nek, a városesztétikai vitán javasolt beépítési tervét Tanuljunk nyelve­set! Tanuljunk, hogy megértsük az olasz iuristát: csirkepapri­kást enne vagy töl­tött káposztát? Hogy megértsük a német szerelőt: az anyacsa­vart kéri vagy a 'ranciakulcsot? Hogy alkudni tudjunk a franciával a pulóver­jére, a bolgárral a bőrkesztyűre, a len­gyellel az ágynemű­re! Tanuljunk nyel­veket, hogy el ne tévedjünk Bécsben vagy Tbilisziben, el tudjuk olvasni és meg tudjuk érteni, mettől meddig j lehet .bemenni aziVErmi­tázsba és a szent Pé­ter bazilikába!... így mondtuk ré­Aki nem tud melusinul gen, így mondtuk sddig: ezért kell ta­nulni. Kis ablakokat lehet nyitni nyel­vekkel a világra, mindent meg lehet beszélni, barátkozni lehet stb. De ez régen volt! Ma így kell fogal­mazni : tanuljunk nyelveket, hogy meg­értsük egymást! Hogy tudjuk: mit akar mondani a magyar a magyarnak? Tegnap elmentem a Deltába, hogy megkérdezzem, mi­sor kapnak Cpfint. Azt mondták, még csak a Ventim jött, meg, de talán a Vi­diánál nagyobb sze­rencsével próbálkoz­hatok. Vehetem azt is nyugodtan, mert itt is dolgozik már a Ramovill, für alle felle ... Csakhogy azt is elkapkodták már, a Ventimet. Ezért a Centrumban Etnát kínáltak, szép aján­dék. Ha autósnak lesz, akkor a Poli­mot se kutya — így tettek, de a Komp-. lett meg Melusint ajánlott slágeráron. De engem nem le­hetett befűzni, én szilárdan ragaszko­dom a Cofinhoz. Vá­rok rá. Legfeljebb, hogy mégse üres kéz­zel menjek haza, vet­tem egy Szuperfiltet, megettem egy doboz Corvitalt, ittam rá egy köcsög Viromát. s úgy döntöttem, még van annyi időm. hogy körülnézzek a Krokóban ... Hát ezért mondom: tanuljunk nyelveket! Mert nagyon nehéz annak, aki melusinuí sem tud és folyton­folyvást komplettül, meg cofinul kell be­szélnie. -z. S. L ház épüljön Tiszától Tiszá­ig, a harmadik körút men­tén! Emlékmű, műemlék Végül a „Vedres-házról" szeretnék még szólni. Jóvá­tehetetlen véteknek tartom lebontását. Ez a ház a ma­gyar klasszicizmus nemes arányú és anyagú emléke volt városunkban. (A bon­tásnál kikerült erkélyleme- ! zek, gerendák és pillérek ezt jól bizonyítják.) E bontással kapcsolatban kénytelen va­gyok a város építésügyekben illetékes vezetőinek felelős­ségét megemlíteni. E dönté­sükkel aligha vívták kl a la­kosság elismerését. Tóth Sándor A városi járdák, utak, terek tisztántartása az év minden időszakában gon­dot okoz azoknak, akiknek a rendszeres takarítás a dolguk. Ősszel, télen azon­ban még több a szemét — a hulló falevelek, a tüzelő salak elszóródása, az eső és hó okozta sár miatt — mint máskor. Ezért szoktak a köztisztasági vállalatok már jó előre gépekkel, esz­közökkel, anyagokkal és a munkát végző emberekkel is felkészülni a tisztaság érdekében végzendő na­gyobb erőfeszítésekre. Az előkészületek ellenére is éppen ősszel, télen hangzik el a legtöbb kifogás a köz­területek nem megfelelő tisztasága miatt. A hulló falevelekkel arányban hoz­za a posta a bíráló leve­leket. Ezekben Szeged la­kói szóvá teszik, hogy me­gint ott tartunk, ahol ta­valy ilyenkor, s miért nincs észrevehető előrelépés az általános tisztaság megte­remtésében. Köztudomású, hogy a vá­rosi tanács döntése szerint 1970. január 1-től úi — jelenleg szervezés alatt te­vő — költségvetési üzem végzi majd a járdák, utak. terek takarítását. Addig a régi. a városgazdálkodási vállalat. Gyakorlatilag te­hát a naotári év forduló­ján máról holnapra gazdát cserél a feladat, illetve gazdát cserélnek azok az emberek, gépek, eszközök, anyagok, akik és amelyek eddig is, jelenleg is szol­gálják a köztisztaságot Igen ám, csakhogy ebben az átmeneti időszakban a régi cég már. az új még nem úgy törődik a munka végzésével, mint kellene, a dolgozók is könnyebben veszik feladatukat mond­ván a mostani kenyéradó­nak, hogy hat hét múlva nem ő dirigál, a leendőnek pedig: hogy majd akkor rendelkezzen, ha ő fizet Közben gyűlik a szemét, piszkosabb a város. A na­pokban a kevés eső is be­hordta az útszéli szemetet a csapadék levezető ak­nákba. nem egy helyen szivattyúkkal kellett meg­szüntetni a dugulást. • Az észrevételek summá­ja, hogy ésszerű lenne a köztisztaság érdekében, ha a tervezett átszervezést nem hagynák tél közepére, hanem a munkát és annak velejáróit is már most, az aránylag jó időben átad­nák az új üzemnek. Hogy a tél előtt gyülemlő ilyen gondokkal tűi legyenek az átmeneten. Mert mi lesz, ha éDpen december végén, ianuár elején adódik a lestöbb munka, amit fel­létlenül hátráltat majd az éppen akkorra tervezett „őrségváltás"? K. J. 17/ vezetőséggel Választás utáni beszélgetés KISZ-fiatalokkal Befejeződött a vezetőségek Gondolat gondolatot kö­újraválasztása, a Szegedi vet, probléma problémát Kenderfonó- és Szövőipari szül. Alig egy órája válasz­Vállalat KISZ-szervezeté- tották meg őket. Űj emberek ben. Ünnepélyes küldöttér- és mégsem! Benneélnek a tekezleten választották meg a 31 tagú KISZ Bizottságot, majd a Végrehajtó Bizottsá­got. A KISZ Bizottság titká­ra Kasza Rozália lett. Az értekezlet után beszél­gettünk az új vezetőség tag­jaival. Kicsit még ünnepé­lyes hangulatban vannak, mindnyájan érzik a válasz­tások súlyát, a rájuk váró feladatok komolyságát. Élőbb Kasza Rozáliát kér­tem meg, hogy beszéljen ma­gáról. — 1964-ben a vállalat ösz­töndíjasaként végeztem el a Textiltechnikumot. Ezután technikusként dolgoztam itt. A KISZ Bizottság szervező­titkára voltam, majd 1968­ban egyéves Komszomol­iskolára kerültem. Ez év jú­niusától megbízott titkár­ként dolgoztam. És most... — megválasztottak. Rövid és szűkszavú az, amit mond, úgy tűnik nem szeret magáról beszélni. Már­is áttereli a beszélgetést a küldöttértekezletre. — Nagyon érdekes és hasznos hozzászólások vol­tak. Mindegyik azzal a tö­rekvéssel, hogy segítse a KISZ-munka további javítá­sát. Mert javítani való akad bőven —, teszi hozzá komo­lyan. Közelebb húzódnak a töb­biek is. Szívesen beszélnek a tervekről, a problémákról. Elmondják, hogy milyen fontos feladat a múnkaerő­vándorlás csökkentése. Ko­moly, nevelő, tudatformáló munka hárul ezzel a KISZ­re. Növelni kell a fiatalok­ban az önkritikus szemléle­tet. Ne támasszanak túlzot­tan magas igényeket a vál­lalattal szemben, főleg ad­dig. amíg maguk nem bizo­nyítják. hogy megálltak a helyüket. A vállalat — ép­pen a fiatalok megkötésének érdekében — nagyon sokat tesz. Hirtelen csak néhány dolgot említenek: 100 000 Ft­os lakásépítést hozzájárulás, jutalmazások, munkaidő­csökkentés. Ehhez mindjárt kapcsolódik egy másik lé­nyeges feladat: a fiatalok hasznosan, célszerűen eltöl­tött szabad idejének megszer­vezése. vállalat, a KISZ sok ötlet, terv nük. Büszkén mesélnek a szep­temberben megnyílt Ifjúsági Klubról. Egyelőre 320 tagja van. A klub irányítását 9 tagú klubtanács végzi. Gaz­dag. színes a program, már most is. Szinte mindenki ta­lál magának megfelelő szó­rakozást. Van irodalombará­tok, ifjú utazók, magnósok, sportbarátok, fiatal újítók köre. De még ez sem elég! Több ötletet, kezdeménye­zést, több aktivitást várnak az alapszervezetektől, a sza­badidő igazán jó kihasználá­sa érdekében. „Arccal az alapszervezetek felé!" — így fogalmazták meg az elkövetkezendő idő­szak jelszavát A KIS?-szer­vezet demokratizmusának érdekéhen el kell érni. hogy még inkább érvényesüljenek a KISZ-tagok jogai, a prog­ramok kialakításában, vég­rehajtásában és ellenőrzésé­ben egyaránt. Nem könnyű egy KISZ­életében, vezetőnek. Sokszor ütközik mozog ben- különböző szervezési nehéz­ségekbe. Ezért még szoro­sabb kapcsolatot kell kiala­kítani a párt-, a szakszerve­zeti és a gazdasági vezetők­kel. — Az idősebbek segítségét igényeljük és várjuk — foly­tatja a gondolatot a titkár. El kell érnünk, hogy üzemi szinten is megfelelő partner­ként kezeljék a KlSZ-veze­tőket. Végignézek az arcokon.' Egyetértően bólogatnak. Az első percek még ünnepélyes hangulatát egészséges jó­kedv, lelkes tenniakarás vál­totta fel. Jó közöttük ülni. .Befejeződött az újravá­lasztás. Most már az új ve­zetőségeken és természete­sen a KISZ-szervezet min­den tagján áll a jövő. S. N. E. Szeged szobrai Tisza (98.) Tar István szimbolikus úszó női alakja az ujsze­gedi lakóházak között; kapott helyet, A konstruktivista bronz alkotást 1968-ban állították fel a Tisza-parton. PÉNTEK, 1969. NOVEMBER 14. DÉLMAGYARORSIÁG /

Next

/
Thumbnails
Contents