Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

I (A 59. évfolyam, 263. szám 1969. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sunay Moszkvában Cevdet Sunay, török köz­társasági elnök szerdán hi­vatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. Sunay az el­ső török államelnök, aki hi­vatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A látogatás kilenc napig tart. A vnukovói repülőtéren az elnököt és kíséretét Nyikolaj Fodgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Alekszej Ko­szigin, a szovjet miniszter­tanács elnöke, valamint más szovjet állami vezetők fo­gadták. Sunay szerdán a Kreml­ben látogatást tett Nyikolaj Podgornijnál. A barátságos beszélgetésben Ihsan Sabri Caglayangil török külügy­miniszter és az elnök kísé­retének más tagjai, vala­mint Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének titkára, Andrej Gromiko, a szovjet külügyminiszter és más sze­mélyek is részt vettek. Ugyancsak szerdán Sunay felkereste Alekszej Koszi­gint A beszélgetésben részt vett a szovjet és a török külügyminiszter, valamint, több más hivatalos szemé­lyiség. A távlat: 37 exer telefonállomás 300 millió forintos postai beruházás Szegeden Nincs vonal! — bosszan­kodik napról napra a tele­fonálók népes serege. Nyil­ván tegnap délelőtt is sokan hallatták ezt a bosszús fel­kiáltást. mikor fülükbe ju­tott a jól ismert „kimuzsi­káló hang". S nyilván az­alatt is, míg a Postás Műve­lődési Otthonban egy előadás éppen azt taglalta: hogyan, s mikor lesz elegendő tele­fon Szegeden, mit tesz a posta a távbeszélő-szolgái ta­tás javításáért, milyen lesz a helyzet tíz év múlva. A szegedi postai létesítmé­nyek komplex fejlesztése, különös tekintettel a távbe­szélő-szolgáltatás javítására — ez volt ifjú Vojnár László postamérnök érdekes elő­adásának a címe. Az aláb­biakban ennek alapján szá­molunk be a következő évek fejlesztési programjáról. Teljesen automatikus A távközlés jelenlegi hely­zetét és az átgondolt fejlesz­Megkezdődtek a magyar-indiai tárgyalások Nagygyűlés a Vörös-erűdben Szerdán délelőtt megkez­dődtek Üj-Delhiben a hiva­talos tárgyalások Indira Gandhi miniszterelnök-asz­szony és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke között. A megbeszélésen mindkét fél hangsúlyozta a két ország közötti gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok fejlesz­tésének szükségességét. Az első megbeszélésen el­sősorban a két ország kap­csolatait érintették. A meg­beszélések ma folytatódnak. Szerdán délután Delhi ré­gi városrészében, a Vörös­eródben nagygyűjést rendez­tek a magyar küldöttség tisz­teletére. A nagygyűlésen Losonczi Pál beszédet mondott. Felidézte a Vörös-erőd hosszú és viszontagságos tör­ténetét, amelynek legemléke­zetesebb eseménye, hogy itt vonta föl Nehru miniszter­elnök a függetlenség kikiál­tásának napján az Indiai Köztársaság zászlaját. „Ez az esemény betetőzése volt an­nak a harcnak — mondotta Losonczi Pál —, amelyet az indiai nép, nagy fiai, Gandhi és Nehru vezetésével a gyar­matosítók ellen folytatott, s egyben egy új korszak kez­dete is. Ennek az új kor­szaknak eredményeivel is­merkedünk most az Önök történelmi fővárosában." A magyar államelnök is­mertette, hogy az elmúlt hó­napban hazánk fővárosában, Budapesten tartott nemzet­közi Gandhi-szemináriumon, a Magyar Tudományos Aka­démia Gandhi-ülésszakán magyar és külföldi tudó­sok méltatták Gandhi érde­meit. Majd a történelmi Vö­rös-erődben átadta Delhi ve­zetőinek és lakosainak a ma­gyar nép üdvözletét. A továbbiakban hangoztat­ta: „Kulturális kapcsolata­inkkal most is elégedettek vagyunk, de még többet ígér a jövő, hiszen az elkövetke­ző két évben a megkötött megállapodások értelmében mintegy 70 tudományos ku­tatót, írót, művészt várunk Magyarországra, s csaknem ugyanannyi magyar készül Önökhöz, hogy megismer­kedjék az indiai tudósok munkájának eredményeivel. A hatalmas távolság elle­nére -- fejlettek gazdasági kapcsolataink, amelyeket szükségesnek tartjuk még szorosabbá tenni, mindkét népgazdaság érdekében nö­velni az ipari kooperáció kö­rét. Sok és széles körű az együttműködésünk, jók és barátiak népeink kapcsola­tai, igen közel áll egymás­hoz, sok esetben azonos a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében kor­mányaink álláspontja." Losonczi Pál e szavakkal fejezte be beszédét: „Ügy fogok visszaemlékezni e lá­togatásra, mint a két nép barátságának igazi meg­nyilvánulására. Sok sikert, boldog életet kívánok Önök­nek, Delhi lakosainak, India népének." tési tervet az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság készítette el. Az így kiala­kult koncepció szerint 1980­ra 11,2 tizedes beszélőhely­sűrűséget kell megvalósítani (a jelenlegi átlag 5,5-, száz lakosra mindössze ennyi te­lefon jut a 9,2 tizedes euró­pai átlagértékkel szemben). Milyen Szeged távközlési helyzete jelenleg? A város egy maximálisan kiépített, 5 ezer állomás befogadására alkalmas távbeszélő központ­tal rendelkezik. Ez a köz­pont már a legindokoltabb igények kielégítését sem te­szi lehetővé. Ami a hálóza­tot illeti: a belterületen többnyire már a korszerű kábeles, illetve falikábeles megoldással találkozunk. A városból kifelé haladva azon­ban mind több helyen tű­nik szembe a légvezetékes rendszer, aminek fenntartása sok problémát és gondot okoz. Ha a város fejlődését, az emberek növekvő igényeit figyelembe vesszük, egyaránt kitűnik, nagy szükség van a távbeszélő-szolgáltatás bőví­tésére. korszerűsítésére. A posta vezérigazgatóság egy svéd cégtől vásárolt licencet. Ennek alapján gyártja majd a Beloiannisz Híradástechni. kai Gyár a modern, minden igényt kielégítő kapcsológé­peket. Ilyen teljesen automa­tikus berendezések kerülnek Szegedre is. Új épületekben Szeged új. korszerű táv­beszélő-rendszerének alapját — a jelenlegi egyetlen köz­ponttal szemben — három új helyi központ képezi majd. Az úgynevezett főközpont tízezer állomás bekapcsolá­sát teszi lehetővé, ehhez két mellékközpont csatlakozik; az egyik Tarján telepen lesz — ezer állomás, a másik Űj. szegeden — 800 állomás be­fogadóképességgel. Mindez azonban nem jelenti a vég­leges kapacitást, mert a rendszer lehetőséget ad to­vábbi bővítésekre. A főköz­pont végső kapacitása 23 ezer. a két mellékközponté együttesen 9 ezer állomás. A peremkerületeken létesí­tendő központokkal együtt távlatban Szegeden 37 ezer állomás bekapcsolására lesz lehetőség. A korszerűsítés szükséges­sé tette egy új műszaki lé­tesítmény és egy korszerű irodaház építését is. Az épü­letkomplexum a Püspök ut­ca, Kossuth Lajos sugárút és a Lenin körút által ha­tárolt tömbben emelkedik majd. A Püspök utcai fron­ton lesznek a műszaki be­rendezések. a Kossuth La­jos sugárútra és a Lenin kör. útra néz majd az új iroda­ház. ahol egyébként egyezer adagos, önkiszolgáló rendsze­rű üzemi konyhát is elhe­lyeznek. A sugárúti homlok­zat alumínium és üveg füg­gönyfal-szerkezete mutatós új színfoltja lesz a város főútvonalának. Ami a meg­valósítást illeti; 1970 negye­dik negyedévében látnak hozzá a munkálatokhoz; elő­ször a műszaki helyiségek készülnek majd el. A 300 milliós beruházás teljes be­fejezése — beleértve a mel­lékközpontokét is — 1973-ra várható. A város kábelhálózatának korszerűsítése, bővítése elő­reláthatólag 1971 elején kez­dődik, s három év alatt fe­jeződik be. Ez lényegében az egész várost érinti majd. s elkerülhetetlenül vele jár burkolatok felbontása is, ami nyilván sok kényelmetlensé­get okoz majd. A posta azt ígéri, mindent el fog követ­ni, hogy a lehető legnagyobb szervezettséggel végezzék el a nagyarányú munkálatokat. Mint az eddigiekből kitű­nik, Szeged távbeszélő-hely­zetében 1974-től számítha­tunk gyökeres változásra. Addig is megpróbálnak azonban bekapcsolási lehe­tőségekről gondoskodni. Há­rom kiskapacitású mellék­központot telepítenek a je­lenlegi központhoz; a tar­jántelepi szolgáltató komp­lexumban is létesítenek egy ilyet, enyhítve az új lakó­telep telefonínségét. (Ehhez persze előbb a szolgáltató­háznak kell fölépülnie!) Nonstop posta Az előadás több újdonsá­got, érdekességet ismertetett, így azt, hogy a svéd kapcso­lási rendszernek megfelelően Szegeden is két, egymással összedolgozó távbeszélőköz­pont-típust kell telepíteni, és­pedig egy helyi és egy hely­közi központot. A modern rendszer lehetővé teszi, hogy akár utcai telefonfülkéből is — több tantusz bedobásával persze — lehessen „vidékkel beszélni". A központi épü­letben. s Üjszegeden is lesz önkiszolgáló rendszerű, ún. néma postahivatal: ezekben automatáktól vásárolhatunk majd bélyeget, levelezőla­pot. s más efféléket akár az éjszakai órákban is. mert ezek non-stop jellegűek. Ami pedig a díjat illeti: nálunk is bevezetik a többszöri számlálást. Hárompercenként újabb egy forintot számláz­nak a beszélőnek. Ami 20 percnél már... No, de ezt ráérünk majd akkor számol­gatni. S. M. NAGYÜZEM A HAJÓJAVÍTÓBAN. A tápéi hajójavító­ban egymás után születnek a 400 tonnás kavicsszállitó önjáró uszályok. Az elkészült fődarabokat különleges, nagy teherbírású járművekkel szállítják az ország távoli vidékeire, ahol összeszerelik az uszályt. Felső képünk az uszály első részének útját mutatja be — a szárazon: a nehéz szerelvény Tápé utcáján gördül. A hajójavító munkáját új híddaru segíti, amelyet a nyár végén állí­tottak fel. (Alsó képünk.) Somogyi Károlyné felvételei Magyar áruk Bécsben A Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítójának kérdésé­re válaszolva az Osztrák Kereskedelmi Kamarában tegnap kijelentették: a ma­gyar bútorok importkvótá­jának 30 százalékos azon­nali felemelése eldöntött kérdés. Várható a Bécsben rendkívül kedvelt magyar Orion-televízió készülékek, más híradástechnikai eszkö­zök és egyéb magyar fo­gyasztási cikkek importkvó­tájának felemelése is. Elutazott hazánkból a VDK kormányküldöttsége Szerdán, tegnap reggel Budapestről Prágába utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánykül­döttsége, amely Le Thanh Nghinek, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizott­sága tagjának, a VDK mi­niszterelnök-helyettesének vezetésével néhány napig hazánkban tartózkodott és aláirta a Magyarország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság jövő évi áru­csere-forgalmi egyezményét, valamint a VDK-nak 1970­ben nyújtandó magyar tá­mogatásról szóló megálla­podást. A kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes, a ma­gyar politikai, gazdasági élet több vezető képviselője bú­csúztatta. Ott volt Hoang. Luong a VDK budapesti' nagykövete és Le Huu Van, • a Dél-Vietnami Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents