Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

Szuper­reklám Már a lexikonból a dohányról szóló fejezetet is felolvassák hozzá reg­gelente. Papa, mama versenyez, hogy ki tisz­títsa és ki kinek vegye ajándékba. Az évszázad találmánya! „Védi az egészségét!" Ügy is tudja már min­denki: Szuperfiit szip­ka. Mióta megjelent, csak azt hallom, szívjam ez­zel a cigarettát, nagyon egészséges. Eddig azt mondták: egyáltalán ne szívjam a cigarettát, az az egészséges. Hát most kinek higy­gyek? Aki többször mondja, annak. Nem tudom, mibe ke­rülhet a gyártó ktsz­nek, hogy a rádió, a té­vé, az újságok naponta fújják a reklámot? A Szuperfiit szipka árát tudom. Hatvan fo­rint. Jó sok. Nem lenne jobb rek­lám, ha eeentúl csak egy héten egyszer halla­nánk a dicshimnuszokat, és fele annyiért vásárol­hatnánk a valóban jó kis találmányt? Azt mondják, az olcsó ár is lehet jó reklám! P. Sz. M. Autószalont ígér a Merkúr Szegedi emlékezés Radnótira A Merkúr személygépkocsi értékesítő vállalat vezetői a rendelkezésre álló informá­ciók és prognózisok alapján összeállították 1980-ig szóló távlati áruforgalmi, fejlesz­tési és gazdálkodási tervüket, ezen belül 1975-ig a legsür­gősebb tennivalókat. A személygépkocsi-forga­lom 1968—70 között kétsze­resére növekszik, 1975-re pe­dig legalább megnégyszere­ződik. Az eddigi évi 20—22 ezerrel szemben jövőre 40 500, 1971-ben 58 000, a to­vábbi években 64 000—72 000, 1975-ben pedig már több mint 80 000 új gépkocsi be­szerzésével számolnak. A fokozottabb gépkocsi­beszerzés nyomán 1972-től, 1973-tól várható a viszony­lagos piaci telítettség. Ez az értékesítési módszerek vál­toztatását követeli; bármeny­nyire valószínűtlennek tűnik, a jelen pillanatban, a sze­mélygépkocsival is keres­kedni kell majd. A forgalmi prognózishoz igazodva ké­szült el, a Merkúr hálózat­fejlesztési terve. Az árusítás, a szaktanács­adás, a különféle autótarto­zékok, ápolási cikkek eladá­sa, az autószalonok feladata lesz. Budapesten 1971—73 között hármat, Miskolcon, Debrecenben, Győrött, Sze­geden és Pécsett 1972—1975 között egyet-egyet nyitnak. Súlyos közlekedési baleset Súlyos közlekedési baleset történt hétfőn reggel Ceg­léd határában, a 4-es számú főútvonalon. Ligeti György, 32 éves újságíró, a Techni­ka című lap felelős szer­kesztője a megengedettnél nagyobb sebeséggel vezette személygépkocsiját és össze­ütközött egy vele szemben, szabályosan közlekedő sze­mélygépkocsival, amelyet Ivancsó Mihály 28 éves gép­kocsivezető, debreceni lakos vezetett. A baleset következ­tében Ligeti György és uta­sa, Dreschler Albertné, 58 éves budapesti lakos a hely­színen, a másik személy­gépkocsi utasai közül ördög Lászlóné 50 éves asszisztens, -debreceni lakos a kórházba szállítás közben meghalt. Ivancsó Mihály gépkocsi­vezető, továbbá Kovács Im­re, a debreceni népfrontbi­zottság titkára, Ördög Lász­ló, a debreceni tanács vb el­nökhelyettese és Ördög Klá­ra 12 éves kislány súlyos, nem életveszélyes sérülést szenvedett. A baleset ügyé­ben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. (MTI) Az év vége előtt Százezer dolgozó a vállalatoknál Közeledik az esztendő vé­ge, s vállatoknál már szá­molgatnak, hevenyészve fel­jegyzik a várható eredmé­nyeket. összesítik az elvég­zett munkát. Valószínű fi­gyelembe veszik azokat a tapasztalatokat. tanulságo­kat is, amelyeket §z új gazdasági mechanizmus im­már kétéves gyakorlata adott. A Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazga­tóságának háromnegyed­éves jelentésében érdemes böngészni, mivel a közzé­tett számadatok különös­képpen már nem sokat vál­toznak a hátralevő időszak­ban, s így előzetest kapha­tunk az idei év várható eredményeiről. Érdekes összefüggéseket mulat a foglalkoztatottak számának alakulása. Kide­rül, hogy az idén jelentősen. több mint 5 ezer fővel nö­vekedett a vállalatoknál foglalkoztatott dolgozók szá­ma, s így 6 százalékkal többen dolgoznak Szeged és Csongrád megye vállalatai­nál, , szövetkezeteinél, mint egy évvel korábban. Legtöb­ben az iparban találnak munkaalkalmat. összesen 67 800-an, míg az építőipar­ban 9600-an, a kereskede­lemben 14 600-an, a közleke­désben 3300-an. a szolgálta­tás területén pedig 2700-an dolgoznak. Tovább részletezve a fog­'nlkoztatottság adatait: az narban dolgozó közel 68 ezer főből a munkások szá­ma 52 770. A munkahely csereberéje ebben az évben is folytatódott az iparválla­latoknál, s az állományi lét­számnak mintegy egvhatoda, 10 432 dolgozó lépett ki ko­rábbi munkahelyéről és 11 120 fő kopogtatott új he­lyen felvételre. örvendetes, hogy az épí­tőiparban nem fogyott a létszám, inkább legjobban lyarapodott az összes meg­igyelt iparágak között: az iparban 4 százalékkal, az építőiparban 11 százalékkal nőtt a létszám a tavalyi év adataihoz viszonyítva. Különösen az alacsonyabb keresetűek — segédmunká­sok — felvételét szorgalmaz­zák a szutoéses szint fölött. minden valószínűség szerint bérgazdálkodási megfonto­lásból. Honnan jött az új belé­pők serege? Három területet lehet megemlíteni: a lét­számbővítésnek mintegy 40 százalékát az új, első ízben munkábalépők teszik ki, akik helybeliek. A másik két le­hetőség a városba beköltözők sorai, illetve a környező községekből jelentkező és mindennap bejárók csoport­ja. E nagy arányú létszámnö­vekedéstől függetlenül né­mely vállalat munkaerő-el­látási nehézségekkel küzd. E gondok a megye jelentő­sebb idényjellegű üzemeit a szezonok széthúzásával, a te­vékenységek körének bővíté­sével a szezonjelleg csökken­tésére késztették. A Szege­di Konzervgyár és a Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat az idényben, szezonban részben úgy oldja meg lét­számigényét. hogy nagy számban foglalkoztat vaká­ciójukat töltő diákokat. A mezőgazdaságban dol­gozók számának összetétele is érdekes képet mutat. Egyik jellemzője, hogy itt nincs különösebb növeke­dés. A megye állami gazda­ságaiban az összes foglal­koztatottak száma 6129, amely csupán 96 százaléka a tavalyinak. A termelőszövetkezetekben dolgozó emberek két cso­portba sorolhatók: a többség a szövetkezet tagja, míg jelentős az alkalmazottak száma is. A megye közös gazdaságaiban 36 144 terme­lőszövetkezeti tag dolgozik, számuk 3 százalékkal alatta marad a tavalyinak. A tsz­nyugdíjas és -járadékos in­gok száma 2505, amely ugyancsak kevesebb a múlt évinél 7 százalékkal. A tsz­ekben dolgozó családtagok száma is említésre méltó: 2633 fő. Ugyanakkor jelen­tősen. 35 százalékkal nőtt a tsz-ekben foglalkoztatott ál­landó munkaviszonyban levő alkalmazottak száma, amely az idén már meghaladta az öt és fél ezret. Az időszako­san dolgozó alkalmazottak száma három és fél ezer. H ; >,,\ V. 'VM v. \v\HH „A világ újraépül — s bár tiltják énekem, Az új falak tövében felhangzik majd szavam." A negyedszázada mártírhalált halt költő, Rad­nóti Miklós sorait vésték az emléktáblára, melyet tegnap délután a Bokor utca 2. szá­mú ház előtt lepleztek le. Itt élt a költő 1933—34-ben, a kapu melletti félemeleten, s rá emlékezett Tolnai Gá­bor akadémikus, egyetemi tanár, aki ezekben az évek­ben ugyanitt lakott, fent a padlásszobában. Radnóti szo­bájában mindig rend volt, mint a patikában — mondta Tolnai Gábor —, az albérlet egyszerre volt hálószoba, dolgozószoba, orvosi rende­lő és zeneterem: az összejött barátok szívesen hallgatták a világjáró Wolf Ferenc tisz­tifőorvos gazdag lemezarchí­vumát. A költő szeretett ott­hon, alkotó tápláló légkör vette körül, itt készült dok­tori disszertációja Kaffka Margitról, s itt született né­hány nagy verse, mint a Pontos vers az alkonyatról vagy a Kortárs útlevelére — melyet Pálfy Katalin, az egyetemi színpad tagja mon­dott el. Tolnai Gábor sza­vai után leleplezték az em­léktáblát, melyre az m. j. városi tanács vb művelődés­ügyi osztályának, a Hazafi­gának és az írószövetség he­lyi csoportjának koszorúját helyezték el. Az ünnepséget követően megkoszorúzták Radnóti Miklós domborművét a Dóm téri panteonban is, este pe­dig a Bartók Béla Művelő­dési Központ zsúfolásig megtelt emeleti termében irodalmi műsorral emlékez­tek a bestiálisán meggyil­kolt költőre. Tolnai Gábor ezúttal Radnóti halálának körülményeit tisztázó kuta­tásairól beszélt, szemtanúk, abdai lakosok vallomásait rögzítő dokumentumait is­mertette, melyeket az Iro­dalomtörténet részint már közölt, s melyek további publikálás előtt állnak. A magas színvonalú mű­sorban neves előadóművé­szek szólaltatták meg Rad­nóti népszerű verselt: Bánki Zsuzsa, Bitskey Tibor, Dóm­ján Eva, Kovács János, Nagy Attila; Gregor József pedig — Katona Irén zon­gorakíséretével — Kadosa Pál Három Radnóti-dalát énekelte. A kitűnő műsort Vass Károly, a Szegedi Nemzeti Színház főrendező­je rendezte. A hallgatóság, miként a délutáni emléktábla-avató közönsége is, zömmel a fia­talság volt, középiskolai diákok: a költő szava ter­mékeny talajba jutott. De hát a halhatatlanság mérté­kéről Ady Endre is így da­lolt: „ifjú szívekben élek...*; N. L Képeinken: Szeged. Bokor utca 2,: Radnóti Miklós em­léktáblája. Bal oldali képűn, kön Tolnai Gábor akadé­mikus avatóbeszédét mondja. a fűtési idényben Tavaly Szegeden és Csong­rád megyében a fűtőberen­dezések szabálytalan hasz­as Népfront városi bizottsá- nálata miatt 60 tűzeset tör­Fürdőszobás falu Az elmúlt években kilá­balt a bajokból a kübekházi Sarló és Kalapács Termelő­szövetkezet. A közös gazda­ságban 329-en találnak meg­Szeged szobrai Juhászbojtár M * k \ (95.) Csikai Márta eredeti nagyságú mészkőszobra a Tömörkény István Gimnázi­um és Szakközépiskola előtt áll. A realista jellegű al­kotás 1968-ban került jelen­1 légi helyére. _ élhetést. közülük 110-en nyugdíjasok, járulékosak. A becsületes munka után tisz­tességes megélhetést találtak. A faluból naponta 350-en járnak el, akik az iparban, leginkább Szegeden keresik kenyerüket. Javul az élet­színvonal. Ezt az is bizo­nyítja, hogv egyre többet ál­doznak kulturális és kom­munális beruházásokra, s a falu lakóinak • egyre na­gyobb az igénye, összesen 536 lakóházat tartanak nyil­ván, 520-ban villany vilá­gít. A közelmúlt legjelentő­sebb eseménye volt, hogy 492 lakóháznál megtörtént az ivóvíz bevezetése, törpe víz­mű épült a faluban. Ez az­zal járt, hogy egyre több család ragaszkodott a für­dőszobához, ma már mint­egy 130 lakóháznál rendel­keznek fürdőszobával. Kétszázhetvenhárom csa­lád televíziót. 413 család rá­diót tart. Érdekes, hogy há­rom esztendővel ezelőtt még egyáltalán nem volt sze­mélyautó Kübekházán. Nap­jainkban már ötöt találunk belőle. tént jelentős kárral. A tűs­esetek megelőzése, a szemé­lyi és vagyonbiztonság ér­dekében fontos a tüzelő és fűtőberendezések, valamint azok tartozékainak felülvizs­gálata. Éppen ezért az idény kezdetén, majd azt követően a lakosság segítse elő a ké­ményseprők munkáját. Az üzemelő tüzelő- és fűtőbe­rendezéseket ne hagyjuk fel­ügyelet nélkül, azok keze­lését ne bízzuk gyermekek­re, mert az ilyen könnyel­műségből tragikus követ­kezmények születhetnek. A fontosabb tudnivalók közé tartozik, hogy a tüze­lőberendezés közelében egy méter, a füstcső és a hődob környékén 50 centiméter tá­volságon belül ne legyen éghető anyag. Fontos a füst­elvezető csövek biztonságos illesztése, rögzítése. Benzint, petróleumot ne használjunk a begyújtáshoz. Különös figyelmet igényel a gáz- és olajtüzelésű be­rendezések megfelelő hasz­nálata. Azokat csak a gáz­szolgáltató vállalat előírásai szerint üzemeltessük Fűtő­olajból a jól szellőzött * he­lyiségben sem szabad egy­szerre 40 liternél nagyobb mennyiséget tárolni. KEDD, 1069. NOVEMBER 11. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents