Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

Átalakulások a felszabadított dél-vietnami területeken Decemberben Rabatban O Moszkva (TASZSZ) A Pravdu hétfői számában közli különtudósitójának, Iván Scsedrovnak beszámo­lóját a felszabadított dél­vietnami területek életéről. A tudósító megállapítja, hogy a Dél-vietnami Köz­társaság népi forradalmi hatalmának demokratikus szervei a társadalmi és gaz­dasági átalakulások széles­körű programját valósítják meg. A népi forradalmi bi­zottságok folytatják a föld­reform végrehajtását. Az áruló nagybirtokosoktól el­kobzott földeket ellenszolgál­tatás nélkül a dolgozó pa­rasztság részére bocsátják. A Dél-vietnami Köztársaság megalakulása óta több mint 2,5 millió hektárnyi földet osztottak szét. Az ipar területén a helyi kézműipar kifejlesztése mel­lett nagy figyelmet szentel­nek a népi tulajdonban levő vállalatoknak, az állami, tu­lajdonban levő szektorok­nak. A gyárakban, üzemek­ben és gumiültetvényéken Ideiglenes munkásönigazga­tási bizottságokat hoznak létre. A Pravda különtudósítója ; megállapítja, hogy a felsza­badított dél-vietnami körze­tekben különleges pedagó; giai és egészségügyi iskolák j működnek. Számos állami ; intézménynél és a népi fel- ; szabadító hadsereg fegyvere; 1 erőinek egységeinél esti tan­folyamokat szerveznek. A felszabadított területek kulturális életének nagy eseménye volt az a kiállítás, amelyen kétezer műalkotást — több mint 50 ismert dél­vietnami művész alkotását — mutatták be. Ujabb arab csúcsértekezlet # Kairó (MENA. AFP, Reuter) Kairóban az Arab Védel­mi Tanács hétfőn folytatta a vitát az arab erők moz­gósításáról. A délelőtti ülés egyik napirendi pontjaként a küldöttek az arab országok csúcsértekezletének összehí­vásáról tanácskoztak. December közepén Rabat­ban rendezik meg az arab országok következő csúcsér­tekezletét — jelentette be Butaleb marokkói külügy­miniszter az Arab Védelmi Tanács hétfő délutáni ülése után. A védelmi tanács résztvevői egyhangúlag jó­váhagyták a csúcsértekezlet összehívásának gondolatát. Az arab országok e legma­gasabb szintű tanácskozásán a közel-keleti konfliktusban követendő új stratégiát dol­gozzák majd ki. Egyiptomi hadisiker # Kairó (MTI) Figyelmet érdemlő hír érkezett hétfőn a Közel­Keletről. A kairói lapok vezető helyen jelentették az egyiptomi haditengerészet­nek a Sinai félsziget Izrael­által megszállt részén végre­hajtott sikeres támadását. Az EAK sajtója úgy tudja: a támadás olyan eredményes volt. hogy Dajant Izraelben a minisztertanács elé idéz­ték, magyarázatot követelve tőle. „Az EAK folytatja a felőrlő háborút szárazföldön tengeren és levegőben mind­addig, amíg fel nem szaba­dítja megszállt területeit" — írja az A1 Gumhurija cí­mű kairói napilap vezér­cikke. Szovjet—szudáni gazdasági egyezmény núl-Vlctnambül hétrfln visszaindult az Egyesült a dél-vietnami sza badsdsha rrosok a múlt hé kálónak negyedórás sajtóértekezletet tartottuk Ttnsley katona elmondotta, hogy sebesülten selték. „Kétszer is meg kellene gondolnom, lem tettek" — jelentette kl. Társa, a 22 éves társaival kártyázva és sakkozva tóltütte. A 22 lyulejtoim nem ültek meg. Jóllehet erre alkat araiért meg Államokba az a liarom amerikai katona, akit ten bocsátottak szabadon. Elutazásuk előtt a a Tan Son Nhut-1 légitámaszponton. A 22 éves esett fogságba és foglyulrjtői jól gondját vl­hogy újból harcoljak ellenük azután, amit ve­YVatkins elmondotta, hogy fogságának Jórészét éves strlckland katona kijelentette: „Fog­niuk lett volna. Őszintén becsülöm őket, kímélték életemet" A Közös Piac engedménye a Brüsszel (Reuter. AP) Hétfőn megkezdődött Brüsszelben n Közös Piáé miniszteri tanácsának érte­kezlete. A külügyminiszte­rek az olasz kérésre elha­lasztott közös-piaci csúcsta­lálkozó előkészítésével fog­lalkoztak, s megvitatták Anglia csatlakozási kérel­mének problémakörét Is. A külügyminiszteri érte­kezlet megállapodott abban, hogy a Közös Piac kereske­delempolitikai engedménye­ket lesz Jugoszláviának. Karami nyilatkozata # Moszkva (TASZSZ) „A Szovjetunió ismét bi­zonyságát adta annak, hogy önzetlen barátja az arabok­nak" — hangoztatta Rasid játszva előnyöket akar húz­ni a maga számára". Az interjúban Karami ki­domborította azoknak a hi­vatalos nyilatkozatoknak o # Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hétfőn aláír­ták a Szovjetunió és a Szu­dáni Demokratikus Köztár­saság közötti, az 1970—1971. évekre szóló, kulturális és tudományos együttműködési tervet. Ugyancsak aláírták a szovjet—szudáni gazdasági egyezményt, amely a két or­szág kereskedelmi kapcsola­tainak kiszélesítését irányoz­za elő. Az egyezményt szovjet részről Alekszej Koszigin miniszterelnök, szudáni rész­ről pedig Dzsafar Numeiri írta alá. SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn fogadta Dzsafar Numeirit, a szudáni forradalmi tanács elnökét, Szudán miniszterelnökét és fegyveres erőinek főparancs­nokát. A beszélgetés során Nu­meiri ismertette azokat az eredményeket, amelyeket Szudán elért azóta, hogy az 1969. május 25-i forrada­lom után a szocializmus út­ját választotta, és megkezd­te az új élet építését. Leonyid Brezsnyev sikere­ket kívánt a baráti szudáni Karami, Libanon kijelölt pozitív jelentőségét, amelye­miniszterelnöke abban az interjúban, amelyet Jevge­nyij Primakov, a Pravda beirúti tudósítója közöl a lap hétfői számában. Kijelentette, hogy „egész Libanon elismeréssel adózik unnak a szerepnek, amelyet a Szovjetunió a libanoni vál­ság nehéz napjaiban töltött be. Sorsdöntő pillanatban a libanoniak számára világo­sabbá vélt, mint valaha, hogy ki az, aki őszintén az oldalukon áll, és kl az, aki a veszélyes fejleményekkel ket a Szovjetunió a libanoni válság idején tett. „Az Önök országának politikáját — hangoztatta a kijelölt mi­niszterelnök — az igazság támogatásának elve vezérli, és ebből a körülményből fa­kad az a rendkívüli tekin­tély, amelyet a Szovjetunió az arab világban élvez". Leonyid Brezsnyev, az népnek. Rádiótelex Helsinki Malraux és Francois Mau­Kurt Waldheim osztrák riac levelet intézett Alfredo külügyminiszter hétfőn a Ovando tábornok, bolíviai finn fővárosban Kolvistomi- elnökhöz, és kérte, hoRy a •niszterelnökkel és Karjalai- küszöbönálló, a politikai nen külügyminiszterrel ta- foglyokra vonatkozó amnesz­nácskozott az európai biz- tiát terjesszék ki Regis Deb„ tonsági értekezlettel kapcso- ray-re. akit 1967-ben ítéltek latos finn javaslatról. 30 évi börtönre a Che Gue­l'árizs vara vezette partizánmozga­Hérom hírneves francia lomban való részvétel vád­író: Jean-Paul Sartre, André jávai. Helsinki előtt Érdeklődéssel tekint a világ a Helsinkiben né­hány nap múlva — no­vember 17-én — meg­kezdődő szovjet—ameri­kai tárgyalások elé. ame­lyeken a stratégiai fegy­verek korlátozásának kérdéseit vizsgálják meg. Elsősorban Washing­tonon múlik, hogy a megbeszéléseknek lesz-e kézzelfogható eredmé­nye. Nixon elnök ugyan hivatalba lépése óta (vá­lasztási korteshadjáratá­nak idejéről nem is be­szélve) sokat beszélt ar­ról, hogy békét kíván, de — a vietnami kér­désben legalábbis — szavait eddig még nem követték olyan tettek, amelyek szónoklatainak aranyfedezetét biztosít­hatnák. Helsinkiben Wa­shington újabb esélyt kap a bizonyításra. Bonni erőpróba Ügy tűnik, Bonnban most kerül sor az első igazi erőpróbára a sze­repet cserélők: az új kormány és az új ellen­zék között. Szerdán vi­tatja meg a Bundestag az atomsorompó-egyez­mény kérdését, illetve azt a választ, amelyet a kormány ezzel kapcso­latban az ellenzéki CDU/CSU kérdéséire adott: a kormány alá akarja írja, Kiesingerék viszont ellenzik az atom­stopszerződést. A Brandt-kormány az ellenzék kérdéseire adott írásos válaszában sok érvet hoz fel az atom­sorompó-szerződés alá­írásának szükségessége mellett, a többi között Választ ad a Kiesinger —Strauss-párt. „szovjet mumus" rágalmaira is. hangsúlyozva: „A CDU/ CSU is jól tudja, hogy dajkamesékről van szó". Mindenesetre helyes és örvendetes, hogy az új bonni kormány elutasít­ja a Szovjetunió esetle­ges támadó szándékairól szóló reakciós koholmá­nyokat, sőt, élesen leszö­gezi azt is. hogy az ENSZ alapokmányának a CDU által idézett cik­kelyeit kifejezetten —a nácizmus feltámadása. ellen szövegezték. IOPBÓBA CAPE KENNEDYN. Vühkií szakaszukba érkeztek az Apollo—12 lioMutnrAsflnak elüké izületei. Az űrhajó fedélzetén Charles C'onraddal, Hichard Gordonnal és Alan Bean-nel, ha semmi nem Jön krtzhe. pénteken Indul el a Hold felé. Képünkön: Charles Conrad (baloldalt) és útitársa, Alan I.. Beán, iiröltözck­ben gyakorolja a küzctgyüjtést Atomcsend a tenger fenekén 2 DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1969. NOVEMBER 11. Befejezte ülésszakát a genfi lesze­relési bizottság, s ezúttal „jó eszten­deje volt". Újabb, komoly lépést tett előre a leszerelés egy igen fontos te­rületén: a tengerfenék atommentesi­téséten. A közvélemény természetesen huj­lamos uz ilyen megegyezések, illetvu közös előterjesztések fontosságának lebecsülésére. Hiszen a nemzetközi feszültség nagy gócai földrajzilag is egészen más elosztásban jelennek meg, a fegyverkezési verseny folyta­tását pedig ezekhez a fö földrujzi gócpontokhoz kapcsolja. A leszerelés azonban túlságosan nagyszabású és bonyolult probléma ahhoz, hogy rög­tön a legnehezebb, a legtöbb ellen­tétet kiváltó pontokon közelítsék meg. Ez a magyarázata annak, hogy a leszerelési bizottság és általában minden leszereléssel foglakozó kon­ferencia erőfeszítései a legkisebb ne­hézségeket kínáló, de a jelenlegi ha­ditechnikai fejlettség mellett mégis létfontosságú területek felé összpon­tosulnak. így jött létre például a vi­lágűr atommentesítéséröl szóló egyez­mény, s így került most n genfi le­szerelési bizottság figyelmének kö­zéppontjába a tengerfenék demilita­rizálása. Mindkét esetben olyan te­rületekről volt szó, ahol különleges nemzeti-hatalmi érdekek nem bonyo­lították a tárgyalásokat, s ezért könnyebb volt a kompromisszumos megállapodások elérése. Ez azonban egyik esetben sem csökkenti a meg­egyezés jelentőségét. Hiszen az óceá­nok mélye például a fegyverkezés új technikai lehetőségei mellett erőtel­jesen fehasználható rejtett kilövőál­lomások létesítésére, sőt tengeralatti bázisok kiépítésére is. A legközvet­lenebb és legreálisabb problémát ter­mészetesen az atomrakétákkal fel­szerelt nukleáris meghajtású tenger­alattjárók vízalatti tevékenysége je­lenti. A modern haditechnika feltételei között tehát megvolt a lehetősége annak, hogy az óceánok mélyén ki­bontakozzék a fegyverkezési verseny egy új szakasza. Ez u meggondolás vezette a Szov­jetuniót, amikor 1969. márciusában, Genfben nagyszabású javaslatokat terjesztett elő. Az átfogó szovjet szerződéstervezet minden katonai te­vékenység betiltását javasolta az óceánok mélyén. A szovjet javaslat fényében az Egyesült Államoknak felül kellett vizsgálnia mélytengeri stratégiáját, s Ily módon több mint két hónapig tar­tott. amíg elkészült az amerikai ellen­javaslat. Ez lényegesen korlátozot­tabb volt és főképpen abban külön­bözött a szovjet Indítványtól, hogy nem minden katonai tevékenységet tiltott volna be az óceánok mélyén — hanem a vétó csupán a tömeg­pusztító fegyverekre vonatkozott. A két álláspont képviselői között egészen őszig tartott a vita, amely végül is egy közös szovjet—ameri­kai tervezettel, tehát eredményes kompromisszummal végződött. A kompromisszum egyik oldalán elfo­gadták azt H korlátozottabb amerikai elképzelést, hogy egyelőre nem de­militarizálják csak atommentesílik az óceánok mélyét. A másik oldalon viszont az amerikaiak elfogadták, azt a szovjet álláspontot, amelynek ulapján 12 mérföldes szélességben demilitarizálják a parti vizeket. A szovjet álláspont jutott kifejezésre abban ls, hogy a közös tervezet az atommentesítést „első lépésnek" ne­vezi — tehát nyitva hagy minden le­hetőséget a Szovjetunió által sürge­tett teljes demiliturizálás előtt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi kérdést meg­oldottak volna. Kényes és érdekes problémákat kell még kibogozni. Meg kell határozni például, hogy pontosan mit kell érteni a ..tengerek mélye", iletve „tengerfenék" fogal­mán. Hiszen egy ilyen meghatározás lényegesen befolyásolhatja például a nukleáris rakétákkal rendelkező atom-tengeralattjárók tevékenységét. Nincs kidolgozva pontosan az ellen­őrzés rendszere sem, bér elvben megállapodlak abban, hogy a tizen­két mérföldes határon kívül min­den szerződő államnak joga van a tenger mélyén, illetve a tengerfené­ken elhelyezett objektumok ellenőr­zésére. Ha nem is oldották meg az összes gordiusi csomókat, a közös szovjet­amerikai határozattervezet megszü­letése mégis reálissá teszi azt a kö­vetkeztetést, hogy a belátható jövő­ben aláírják u szerződést. Ezzel a tengerfenéket — a világűrhöz hason­lóan kikapcsolják az atomfegyver­kezési versenyből. L E.

Next

/
Thumbnails
Contents