Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

Nem sietős <S3» A Weltwoche karikatúrája — Mihelyt Albert elkészül a szoba festésével, hozzánk költözik a mama. A felszabadító harcok krónikája A „Cigánybáró"hadművelet elmarad 1944 nyárutó olyan ese- kedve, saját hatalmuk megmények nyitánya a magyar őrzésére törekedtek, a szovtörténelemben, amelyek dön- jet hadsereg ellen pedig kélő fordulathoz vezettek né- szelt voltalt folytatni a harpünk sorsánalt alakulásában, cet a fasiszta Németország Ekkoriban a Románia terű- oldalán. Mozgósították a 2. létén szétvert német „Dél- hadsereget, amely szeptemUkrajna" hadseregcsoport ber 5-én német csapatokkal maradványait üldözve. után élesen délkeletre fordulva nyomuljon előre a Kárpátokig és foglaljon el ha- együtt lómadást indított Dél- olyan terepszakaszt, amelyet ben — a romániai sikerele után nem állította le csapatait, hanem már menetközben új támadó hadműveletet készített elő. Éspedig nem a Boszporusz elfoglalása céljából, hanem Budapest—Bécs irányába, hogy megfossza a a német hadigépezetet utolsó hadiipari bázisaitól. Hat nappal a „Cigánybáró" hadművelet tervezett megin.. , . , . dítása előtt támadásba lenEloszor mérjen csapóst a dültek a 2. ukrán Front csa_ Kárpátok kijuratatol nyugat- ui h megkezdjék hara levő ellensegre, vagja el f(,lqznhnditósát Ezzel hatso összekottetesetol, majd ezen erők megsemmisítése zank délkeleti hatórai felé Erdélyben. Szeptember 13közeledtek a felszabadító án Arad-Lippa irányába szovjet hadsereg csapatai. megindult a IV. hadtest is, A magyar uralkodó körök amely 21-e után, némiikiegé zónk felszabadítását. Ezzel halomra döntötték Hitlernek a Balkán-félsziget kézbentartásóhoz fűzött reményeit, A 2. Ukrán Front csapatai a támadás előestéjén Ja... . . - . , ... cobeni—Régen—MarosváL é:f?" sárhely—Torda, onnan tokel is meg lehet tartani.' vóbb az akkori román—maják meg az országot a háború pusztításaitól. Angolszáz megszállásban reményVita a varosesztétika kérdéseiről 55 szemei55 A terv végrehajtása érde- gyar határ mentén Nagypé•PHHPi _ kében a német hadvezetés \\a g Makó—Nyugat-Fehér™ ".J^ií^^JLT tZÍítéSSzf 3" hadser0ggé ala" megkezdte a szeptember 24-e templom vonalában helyezra gondoUak,_Jiogyan óv- kuit át. óta „Dél ' elnevezést vise- Uedíek el. Malinovszkij marlő magyarországi hadsereg- Sall, frontparancsnok októcsoportjának új erőkkel való ber 2-án hozta meg elhatáf el töltését. 1944. október ele- rozását a támadás végrehajjén a „Dél" hadseregtsoport tásóra. Ennek lényege: az ereje 29 hadosztályból és 3 arcvonal középső szakaszán dandárból állt, s»arcvonalán Debrecen Nyíregyháza helyezkedett el az „F" hadse- csap irányába mért főcsaregcsoport 3 hadosztálya is. pással, és a szárnyakon mért Ezen erőkből Hitler szemé- kisegítő csapasokkal meglyes utasítására Debrecen semmisítl a Kolozsvár— korzeteben negy páncélos, Nagyvárad—Debrecen köregy páncélgránátos és egy zelben levő ellenséges erőgyalogos hadosztály gyüleke- ket. ezután kljut a Tiszó. zett, a „Cigánybáró hadmű- hoz és segitséget nyújt a 4. velet megindítására. A terve- ukrán Frontnak a Keletizett ot tamado csoport létre- Kárpátok leküzdésében, a hozasa okóber 4-re befeje- kedvező feltételeket tezodott. Uzemanyagpotlás remt a további előnyomuAz üzletsor Kezdeti sikerek után a támadás kudarcba fulladt. A Déli-Kárpátok hágóin benyomult szovjet csapatok megállították, majd fokozatosan hátrálásra kényszerítették az offenzívában résztvevő német—magyar hadosztályokat. Eközben a 2. Ukrán Front 53. hadseregének 57. lövészhadteste, és a 18. harckocsihadtest kijutott Arad Észak-Nyugat körzetébe. A harckocsihadtest felderítőosztaga Birjuhov hadnagy szó, I parancsnoksága alatt, szepleg- tember 23-án reggel magyar Minden részleteben érde- sokfajta kirakatépítési lehe- sárló utcájáról" van kes és élevezetes volt Papp tőség közül — ismét hangsú- amelyet a szegediek ._ _ Gyula elnökhelyettes előadó- lyozom: építészeti szempont- gyakrabban, más tájakról ér- földre lépett a Battonya dél- szükségessége miatt azonban jóshoz Budapest—Bécs felé. sa, rendkívül széles perspek- hói — legalább kétfajta ki- kező hazánkfiai és a külföl- keleti szélén fekvő erdőcske ° "m-Ha-t oiriAh^ ii.ro tivában és ugyanakkor fon- rakat típus kialakítását kel- diek pedig elsőként keresnek területén, tos reszleleket is hangsúlyoz- lene erőteljesebben hangsú- fel és az olt látottakból for- A szovjet csapatok kijutava tárgyalt a városesztétika l.vozni, az üzlet jellegétől mólnak képet maguknak a sa az Alföldre, páni félelemés a speciálisán szegedi épí- függően. Az egyik a nagy- város kereskedelmi kultúrá- mel töltötte el a teszet időszerű kérdéseit, áruház jellegű kereskedelmi jóról. És arról sem szabad uralkodo köröket. azonban még optimistán ítélte meg a helyzetet. Arra számított, hogy az arcvonal Előadása kapcsán cngedtes- egységek típusa: nagy belső megfeledkeznünk, hogy egy sék meg, hogy olyan észre- térrel, lehetőleg betekintés- város üzleti negyedében a vételeimről írjak, amelyek az sel az üzlet belsejébe, az ut- nézelődőt és a vásárolni építészethez szorosan kötőd- ca felé nagy felületű üveg- szándékozót elsősorban nem deli szárnyán augusztus 20-a nek és a városképet iRen jel táblával, gazdagon felhalmo- az épületek stílusegységének i óta szakadatlanul támadó leazetesen befolyásolják Ez zott áruválasztékkal (lásd konzekvens megvalósítása, szovjet erők a hosszúranyúlt a kérdéscsoport az üzletek. Tisza Áruház); a másik tí- hanem a vonzó, dekoratív ki- | utánpótlási vonalak miatt konkrétan a kirakatok építé- Pus az exkulzívabb, kiske- rakatok érdeklik. megállásra kényszerülnek, és se, még konkrétabban a Kú- reskedelmi jellegű, kisebb Gondolnám, hogy a Lenin a fel beállta előtt nem tud rósz utcai üzlet- és kirakat- belsőterű kirakat, csupán né- körút, várható rendezése rekonstrukció kapcsán me- hány gondosan kiválasztott, kapcsán szóba fog kerülni rült fel bennem, ós ahogyan modell jellegű áruval. ott egy másik üzletsor kihallom. másokban is. Hang- A Kárász utcai építkezés é íté ta]án ott elképzelhesulyozom, hogy mindazt, amit során (és az elsősorban- => f- ÍÍÍTw*81 október 12"re 1944. október 6-án reggel tűzték ki. g órakor ágyúk százainak Am a támadás végrehaj- dörgése jelezte a szovjet tására már nem volt lehető- hadsereg magyarországi felmagyar ség. Hitler ugyanis tévesen szabadító hadműveleteinek Hitler ítélte meg a szovjet hadve- kezdetét, zetés szándékát és lehetőségeit. A főparancsnokság — TÓTH SÁNDOR Hitler reményeivel ellentét- alezredes nak új támadó hadműveletet kezdeni. Emellett feltételezte, hogy a szovjet hadsereg a Földközi-tengerre nyíló kijáratot akar - birtokbakereskedrlem. hanem egye- jobb oldalra vonatkozik) a letmegoldás: mindenekelőtt dül és kizárólag az építészeti tervezők az emeleti lakások pedig a város központjában, elmondani szeretnék, nem a Széchenvi tér felől tekintett tő lenne a nagykirakatos üz- venni a Balkán-félszigeten. ' " " Hitlernek ezek a reményei szülték a „Cigánybáró" hadművelet tepét.,Ennek lényegét Guderian vezérezredes, vezérkari főnök utasítása így foglalta össze: „A KeletiKárpátok vonalának megtartása mellett készüljön fel támadó hadműveletre a DéliKárpátokból északnyugat és nyugat felé előnyomuló ellenség ellen ... Gyorskötelékeit a Tiszától keletre összpontosítsa és Debrecen dél térségéből lépjen ütközetbe. A J Ukrán Fr»»t porancsntkánoh támadási t«r»« 1944X 7. NmjiMNH tervezés ügyének tartom. Szerencsés rekonstrukció Impozáns volt az a munkatempó, ahogyan nyáron a szabadtéri játékok megkez dése előtti hetekben-napok- dobálni. Ilyen kirakatban ban új köntösbe öltöztették még a legszebb, legjobb aru a Kárász utca kopott és ko- is bóvlinak hat. A regebbi pottságukban rendkívül jel- kirakatok közül a zsugorílegtelen házait Az építke- tottság hasonló betegsegében zés lendületét figyelve úgy szenvednek feljebb a bútortűnt. mintha a városi ta- üzlet apró ablakai, a balolnács szamara teljesen isme- da'°n P^'K azzal szemben a rétiének lennének az épí- méteráru bolt, lejjebb az 11töipari „kapacitás" oly sok latszerbolt és a ket Közért gondot okozó problémái: dc Portaijai. Egy fokkal jobb a a Kárász utca házainak res- ,helyzea Karasz, utca tdbbl taurálása során az ls ki- kirakatuban, .ahol nagyjaban derült, hogy ezek a túlnyo- az uzlef .terjedelme szabja mórészt eklektikus, román- m«* a kirakatok nagysagat Ükus épületek kicsinosításuk Egeszén elhibazottnak erzem után esztétikailag igen kelle- VIKOJU az annak dején is mes hatású házsorrá állnak értelmes kulalaku Korzó össze sót ecvik-másik épület cukrászda utcaj frontjanak meg mutattaTho gv^ önmag á - voT ban is visel egyfajta ki- lc" Jobb' mint a regi volt, egyensúlyozott, harmonikus Pedig Szeged Vaci utcaja szépséget, amelyet a terve- egy kívül-belül reprezentazők meg nehany stílusos yv cukrászdát érdemelne, járulékkal (fakapuk, kerá- A budapesti Váci utcában, mialapok stb.) egészítettek dp kü,föW bármelylk nagyvárosában még az exkulzív divatszalonok portáljainak Csúf kirakatok kialakításában is a nagyfelületű, nagy belső terű és az Az épületek restaurálása üzlet belseje felé tág persmagaval hozta az üzletek és peküvát nyitó kirakattipuktrakatok átepltesenek szúk- ... ablaksorával egyező, függő- a Széotlenyi téren a várható leges szimmetriába fogtak . ... .. , be a kirakatokat. Ennek es remelheto uzletrekonsteredményeképpen a hang- rukciók során (hiszen onnan szer-, játék-, könyves- stb. még jónéhány csúnya boltboltok kirakatai boltíves ke- nak el kell tűnnie) szinte zsűfo 1 t kls skatuly ákkáf^vál- "-gától kínálja a tágas, esztak, amelyekben az árukat tétikailag gyönyörködtető, csak üggyel-bajjal, esetlenül, reprezentatív üzleti portálok előnytelenül lehet egymásra kialakítását. Szalatsy István j ,.ys • I tno.HKA Y.** ... /» Wt I • ... »-»<•' , --> —«w4> \ >I«M. j sok kialakítására törekszeségességét is. És ezen ponton már inkább az elé- nek, és ezek az egészen mogedellenség szólalt meg ben- dern megoldású kirakatok nünk és megfogalmazta azt egyáltalán nincsenek diszS "SÍ^IÍSK, harmón'ában az őket befőszegedi uzlethalozal amúgy is kissé sablonos, jellegtelen 8ado 50—60, vagy meg több kirakattípusainak ismereté- esztendős épületekkel, ben szabad volt-e a Kárász utca néhány épületében tovább szaporítani a csúf kirakatok számát? Magyarországon még mindig egyhangúnak, uniformizáltnak tűnik a kereskedelmi kirakatkultúra, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány esztendőben rendkívül figyelemreméltó változások Szeged szivében járunk, történtek ezen a téren is. A Bevásárló utca A városépítés egésze mellett talán kisebb jelentőségűnek tűnnek ezek a kérdések, de ne feledjük, hogy a város legfontosabb, „bevá4 DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ. 1969. NOVEMBER 10. Dobozy Imre: Ujn kezd i lehet eni 22. Lefelé menet, a lépcsőn, megkérdezi. — önnek, főhadnagy úr, mi a véleménye az oroszokról? Ismertem egy londoni diplomatájukat, nagyra volt vele, hogy mindenkit megtanítottak írni-olvasni. Ettől, persze... nem jutottak volna el a Dunáig. Az a gyanúm, másra is megtanították őket. — Nem sokat tudok róluk. Az egyetemen ugyan szlavisztikával is foglalkoztam, de... — Ez érdekes. Azt is mondhatnám, szerencsés előrelátás. Tehát beszél oroszul? — Tűrhetően. Dte ez semmit sem jelent. Csak a nyelvük érdekelt. Irodalmuk, történelmük..', más nem. — De ott kint az orosz valóságba is belekóstolt egy kicsit, nem? — Senkinek sem kívánok ilyen kóstolót Esik. József a kapuig kísér bennünket, kezében ernyőzött, fényű, kis kézilámpát lóbálva. Lyukas sárcipöjén ki-beszottyan az esővíz. Aprópénzt keresek, az öreg inas meghajol, nyugodalmas jó éjszakát az uraknak. A szőlőhegyi úton, az esőtől lucskos sűrű sötétben Gallai nyögve vizel. Micsoda gátlásos marha az ember, dünynyögi álmosan, Ilyen fényes helyen nem mer kimenni, pedig már majd szétrepedtem. Különben a báró is csak kukac. Elmászik innen, rá ne lépjenek. Szép kis hierarchia, mondhatom: koldus kukac, tekintetes kukac, nagyságos kukac, méltóságos kukac, a szentségit, be ne csinálják, mar épp csak az hiányzik. Bánatosat szellent, olyan hangot adva, mint az elpattanó bőgőhúr. Nem, mondja Géza hirtelen, most sistereg ki belőle az ellenkezés, nem hiszem, hogy az egész csak azért történik, hogy minden maradjon a régiben. A bunkót ki kell verni az ember kezéből. Örökre. És a helyébe eszményt, eszményt kell adni a világnak, az erő már megutáltatta magát. Nincs kedvem vitatkozni, ha a kastélyban nem tettem, most még kevesebb értelme volna. Eszmény és ember? Szenvedélyes. szeszélyes szerelem. Kurta beteljesülésekkel, folytonos perpatvarral, házasság nélkül. Nem hiszem, hogy az ember bármi másra oly sok energiát szánna, mint arra, hogy ha kitalál valami jót, azt minél sokoldalúbban és menthetetlenebből tudja lejáratnl. Géza filozófiai repertoárját jól ismerem, tudom, most az igazság bölcsessége és a bölcsek igazsága következik. Platón lelkes méltatása, a filozófusok államának rég megértett igénye. Azt is tudom, mit szoktam felelni rá, magával Plalónnal: Milyen kedvesek is az emberek! Folyvást doktorkodnak, növelik és bonyolítják bajaikat, azt képzelik, hogy kigyógyíthatja őket valami titkos szer, amit valakinek a tanácsára kipróbálnak, és állapotuk sohasem javul, sőt mind rosszabbra fordul. Hát nem oly mulatságosak, akár egy komédia, amikor megpróbálkoznak a törvényhozással, s azt képzelik, hogy reformokkal véget vethetnek az emberiség becsteleaségeinek és gazságainak — s nem tudják, hogy valójában egy hídra fejeit vagdossák?... Százszor eljátszott játék, magunk is unjuk, csak hát nem tudnak jobbat. Apám szokta mondani, valakitől hallotta, bár lehet, hogy • maga találta ki, csak hát tulajdon gondolataként nem merte előhozni: az igazság olyan mint a szőlő, meg kellene várni, míg édessé érik, de az ember türelmetlen, lekapkodja savanyúan. Ezúttal Géza" mégsem fut végig elméje billentyűin, a természetes inger legyőzni a gondolatot, félreáll ő is vizel. Csendes a front Mintha nem ls lenne. Régi-régi őszi esték hangulata támad fel bennem, bricskák, szekerek nyekeregnek a szőlőhegyi úton, a présházak nyitott ajtaján át fényudvart'vájnak a sötétbe a lámpák, mámoros nevetések hallatszanak, nagy, bőtorkú, értelmetlen nevetések, a tüzeken serceg a szalonna. Még el sem múlt már csak a vonzóra emlékszem belőle. Veszteség-pszihózis. Amit elvesznek tőlem, mindenestől sajnálom. De minek is gondolnék másra? Ha törleszkedéssel és szerencsével ls, de itt lett belőlem valaki: városunk elitje befogadott, ha épp addigra is, mire vége az egésznek. Dezső belebámul a sötétbe. — Próbálom elképzelni — mondja halkan — a városra zúduló apokalipszist. Lövedékek tüzes röppályáját, szertefröccsenő háztetőket felszökő lángokat, rémült futkosást De nem megy. Ezerszer láttam ilyesmit, magam is támadtam, védtem ropogó falakat vagy menekültem közülük, mégse bírom felidézni a pusztulás képeit. "Lehet, mert nagyon szeretném, ha Gáld megmaradna. Vagy talán Itt valóban nem is kerül sor erősebb ütközetre ... Anyám valamit akart mondani. Kétségbeesetten, iszonyúan akart, dehát tudod ... Igen, én Groedke századostól mást is hallottam. A bárónak nem mondtam, úgyse lett volna értelme, elmegy Innen. Meg aztán ő másunnan, másképp lát mindent, hátrafele is, előre is. (Folytatjuk) «