Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MYAR0RSIA6 A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P A R T LAPJA 59. évfolyam, 260. szam 1969. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Szexonvég a téglagyárakban Leállnak az agyagbányák — Hegkezdődik a gépek javítása — Átadják a szegedi új gyárat Az idei kiegyensúlyozott időjárás kedvezett a téglagyárak munkájának is. Sokkal kevesebb volt a reklamáció, jobb volt az ellátás, mint a megelőző években. Persze a jó időjáráson kívül a gyárak technikai és technológiai fejlődése volt a perdöntő: kisebb szállítási eltolódásokkal , a téglagyárak ki tudták elégíteni a piaci igényeket. A téglagyártás két, egymástól élesen különböző technológiai folyamatra bomlik, a nyerstégla előállítására és az égetésre. Égetni egész esztendőben lehet, de az agyagot kibányászni és nyerstéglát gyártani csak fagymentes időszakban lehetséges. legalábbis a környező téglagyárak körülményei között. November elején leállnak a (églagiúri bányákban az agyag kitermelésével és befejezik a nyersgyártást. Csupán két telephelyen, a' kiskunhalasi és a szegedi l-es téglagyárban lehet ezután is dolgozni, mivel olyan tárolóhely áll a rendelkezésükre, ahol agyagot lehet tartalékolni és jó hőmérsékleti körülmények között nyerstéglát gyártani. A legtöbb gyárban elegendő nyerstéglát gyártottak és van megfelelő készlet az égetőkemencék téli munkájához. A Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalatnál elmondták, hogy az előre elhatározott mennyiséget csak szerényen tudják teljesíteni, de így is eleget tesznek szállítási kötelezettségeiknek. A nyersgyártás abbahagyása után a gépek és berendezések javításához, karbantartásához látnak hozzá a szakemberek. A hibás, elkopott alkatrészeket kicserélik, megkezdik a műszaki felkészülést a következő szezonra. A nyersgyártásban foglalkoztatott emberek többségét a kemencéknél alkalmazzák. sokan pedig téli fagyszabadságra mennek. A téli szabadságot elsősorban a női dolgozók veszik igénybe, akikre rá is fér az egész szezon, a nyolc-tíz hónapos nehéz munka után egy kis pihenés. A szegedi l-es számú téglagyárban, amelyet az elmúlt időszakban építettek újjá, télen sem áll le a munka. A modern, földgáz fűtésű alagútkemencének lejárt a kipróbálása, s véglegesen átadták a gyár vezetőségének. Az alagútkemencében három műszak alatt 60—80 ezer téglát égetnek olyan körülmények között, hogy kézzel alig kell beavatkozni. Megszűnt a közismerten nehéz téglagyári kemencemunka, a ki- és berakodás. Az újjáépített szegedi gyár udvarán bőségesen van B— 30-as kézi falazótégla, s éppen ezért hamarosan áttérnek a keresett magasított blokktéglák gyártására. Ebben az üzemben gyártják a középfal blokkakat is előreláthatóan a mennyiség év végére 12—13 ezer köbméter lesz. amelvet a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat és a Szegedi Építőipari Vállalat vásárol és használ fel. A téglaipari vállalat legnagyobb beruházását Szentesen megkezdték, a leendő gyárnak a nagycsarnokát építik, a vasszerkezeti elemeket rakják a helyére. November 7, ünnepén Koszorúzási ünnepségek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepségekre került sor november 7-én délelőtt 11 órai kezdettel Szegeden a Széchenyi téri és a Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága által rendezett ünnepségeken a Csongrád megyei és a Szeged városi, járási párbizottságok, a Csongrád megyei, Szeged m. j. városi és a Szeged járási tanácsok, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok, a fegyveres testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint az iskolák, a gyárak és a termelőszövetkezetek képviselői helyezték el koszorúikat. A Széchenyi téren megtartott koszorúzási ünnepségen részt vett és koszorúzott a Szegeden tartózkodó Odeszsza területi és városi Komszomol-küldöltség is, amely a KISZ Csongrád megyei bizottságának vendégeként — november 7. alkalmából — érkezett városunkba. Emléktábla-leleplezés a Kígyó utcában K. I. Provalov kitüntetése Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vasárnap fogadta K. I. Provalov vezérezredest. az ideiglenesen Magyarországon állomásozó 6zovjet csapatok volt parancsnokát, aki végleg távozik hazánkból és B. P. Ivanov altábornagyot, az újonnan kinevezett parancsnokot. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1 Konsztantyin Ivanovics Provalov vezérezredesnek, munkája elismeréséül, végleges hazatérése alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Többletbevétel." évi 4—5 millió forint Itt a szegedi tájban jó néhány termelőszövetkezetnek régi gondja, a gyakorta viszszatérő belvízveszély elhárítása. Különösen a feketeföldön gazdálkodó közös gazdaságok látták ennek az utóbbi évben kárát, hiszen volt olyan esztendő, amikor 4—5 millió forintot is „elúsztatott" a közös bevételből a belvíz, így volt ez Tiszaszigeten is, ahol az utóbbi három esztendőben mintegy 12 millió forint kieséssel számoltak. A Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága nagy lépésre szánta el magát: megszünteti a belvízveszélyt. Segítséget kértek és kaptak az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól és hozzákezdtek a komplex vízgazdálkodási feladatok megvalósításához. Igen komoly tervet dolgoztak ki és 1967 őszén megkezdődött a munka. A földeken megkezdődött vízrendezési, építési feladatok komplex jellege lehetővé teszi, hogy egyes feladatokat, így tereprendezés, altalaj-javítás, csatorna és műtárgyépítés, öntözés, táblásítás stb., összekapcsolva gazdaságosan oldják meg. Az idei év tavaszán már a határszemlék során megmutatkozott a különbség a tereprendezett földeken, s ez a betakarítás során lényeges többletbevételhez juttatta a szövetkezet tagságát. Az évekig tartó hatalmas beruházás várhatóan 1972-re fejeződik be, 20 millió forintba kerül. Ezt az összeget a föld idővel megtéríti, ugyanis évente 4—5 millió többletbevételt számolhatnak majd a közös gazdaság dolgozói. A komplex vízgazdálkodással érintett terület 3458 hold, amiből tereprendezésre kerül 1050 hold. Vagyis a szántóterület 35 százaléka. Magyar—YDK megállapodások A magyar kormányküldöttség Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével az elmúlt napokban tárgyalásokat folytatott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségével. amelyet Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnök-helyettese vezet. A tárgyalásokat mindvégig a testvéri barátság és a kölcsönös együttműködés szelleme hatotta át. A két küldöttség vezetője. Fehér Lajos, és Le Thanh Nghi vasárnap este a Parlament vadásztermében megállapodásokat írtak alá, amelyek szerint a Magyar Népköztársaság 1970-ben további anyagi támogatást nyújt a vietnami nép igazságos harcához. Ez alkalommal írták alá a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1970 évre szóló árucsele-forgalmi és fizetési egyezményét is. Az aláírás után Fehér Lajos és Le Thanh Nghi beszédet mondott. Magyar—iráni kapcsolatok Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke a jövő héten hivatalos látogatásra Iránba utazik. A második világháború után, 1952-ben írták alá az első magyar—iráni kereskedelmi és fizetési megállapodást; 1966-ban három éve hosszú lejáratú megállapodást kötöttek a két ország képviselői. Ez év júniusában lépett életbe az újabb öt évre szóló magyar—iráni hoszszú lejáratú kereskedelmi egyezmény, A látogatás tovább mélyíti a magyar—iráni kapcsolatokat. Negyedszázaddal ezelőtt Szegeden kezdte meg munkáját a Szikra Könyvkiadó Vállalat. A hazai marxista politikai könyvkiadás bölcsőhelyén, a Kígyó utca 1. szám alatti házon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóján, november 7-én emléktáblát lepleztek le. A délelőtt fél 12 órai kezdettel megtartott ünnepségen — amelyen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, valamint a megye, a város más vezetői. Berei Andor, a Szikra Könyvkiadó Vállalat utódja, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója mondott beszédet. Hangsúlyozta: I 1944. november 7-én döntöttek arról, hogy marxista politikai könyvkiadó alakuljon a felszabaduló Magyarországon. Alig 80 nap alatt hallatlan nehéz viszonyok között, amikor még véres harcok folytak az ország területén, amikor még hiányzott a papír és álltak a nyomdák, és jóformán nem volt magyarországi marxista könyvkiadási tapasztalat, a párt munkásainak egy maroknyi csoportja itt, Szegeden több mint 30 élenjáró művet szerkesztett meg és nyomatott ki. Fegyvertény volt ez a javából, fényes siker az ideológiai zűrzavar és elmaradottság, a politikai félrevezetés és népcsalás ellen folytatott sorsdöntő harcban. A Tanácsköztársaság bukása után először ebben a házban szerkesztettek meg legálisan Lenin életművéről szóló kiadványt, először itt rendezték sajtó alá Lenin írását az ifjúsági szövetség feladatairól, innen küldték nyomdába a Magyar Kommunista Párt programjavaslatát az ország demoki ratikus újjáépítésére és felemelkedésére, csakúgy, mint a párt ideiglenes alapszabály-tervezetét; először itt készítették elő kiadásra Révai József tanulmányát Kossuth Lajosról. A kéziratok számos darabja közvetlenül a Moszkvában működő Idegennyelvű Könyi'kiadótól érkezett Szegedre. A Szikra Könyvkiadó és utódja a Kossuth Könyvkiadó a megalakulás óta eltelt negyedszázad alatt mintegy 5600 művet adott ki, összesen 125 millió példányban. A kiadó munkáját ma már több mint 20 ezer önkéntes terjesztő segíti. A hazai marxista politikai könyvkiadó negyedszázados jubileumán joggal lehet megállapítani. hogy a magyar nép igényelte és ma is igényli a politikai műveket, s hogy a kiadó mind szélesebb tömegek érdeklődését elégíti ki. Az emléktábla leleplező ünnepségen közreműködött Végvári Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, valamint a Szakszervezetek Altalános Munkáskórusa, dr. Mihálka György vezényletével. a szovjet nagykövet rádióés televízióbeszéde F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete péntek délután — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából — beszédet mondott a magyar rádióban, illetve a televízióban. Méltatta az októberi forradalom jelentőségét, ismertette az orosz proletariátusnak a munkáshatalom megteremtéséért, valamint a fiatal szovjet államra törő intervenciósok ellen folytatott küzdelmét Levonták az állami zászlót November 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója tiszteletére két napon át lengett a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren a Magyar Népköztársaság állami zászlaja. Szombaton délelőtt ünnepélyes külsőségek között, - katonai tiszteletadással került sor a zászló levonására. Katonai tiszteletadás közepette vontak le — ugyancsak szombaton délelőtt a nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellérthegyi felszabadulási emlékműnél is. (MTI)