Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 2T7. szám 1969. NOVEMBER 29., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1969. november 26-28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1969. november 26-án, 27-én és 28-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a bu­dapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok el­ső titkárai, a kormány tagjai, államtitkárok, tömegszerve­zetek és tömegmozgalmak vezetői, a Tájékoztatási Hivatal vezetője, valamint a központi sajtó képviselői. Az ülés résztvevői a tanácskozás megkezdése előtt ke­gyelettel megemlékeztek a Központi Bizottság és a Politi­kai Bizottság elhunyt tagjáról, Szirmai István elvtársról, a munkásmozgalom szolgálatában kifejtett odaadó tevékeny­segéről, áldozatos munkásságáról. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak, a KB titkárának tájékoztató­ját időszerű nemzetközi kérdésekről; megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság je­lentését az 1969. évi gazdasági fejlődésről és az 1970. évi gazdasági feladatokról; megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a pártdemokrácia helyze­téről és fejlesztésének lehetőségeiről szóló jelentést; megvitatta és jóváhagyta Benkei András belügyminisz­ter elvtársnak, a KB tagjának jelentését a Belügyminisz­térium tevékenységéről. A Központi Bizottság a nemzetközi kérdések kap­csán megállapította: O . Európa és az egész emberiség sorsára néz­ve nagy jelentőségű kérdés, hogy sikerül-e megerősíteni a békét és a biztonságot ezen a földrészen; sikerül-e elhárítani egy új háború ve­szélyét. Egy összeurópai biz­tonsági konferencia fontos és szükséges lépés Európa né­peinek békéje szempontjá­ból. Ezért helyeselünk és tá­mogatunk minden olyan erő­feszítést, amely ennek előse­gítésére irányul. Támogat­juk a Varsói Szerződés tag­államainak budapesti felhí­vását, a tagországok kül­ügyminisztereinek prágai ta­lálkozóján elfogadott, az időpontra és napirendre vo­natkozó konkrét javaslatokat Az európai béke és biz­tonság alapvető fon­tosságú tényezője a német kérdés. Ennek igazságos, békés, a két német állam és minden európai ország né­pének érdekeit szolgáló megoldásáért harcol szövet­ségesünk, a Német Demok­ratikus Köztársaság, amely­nek politikai, gazdasági, diplomáciai sikereit öröm­mel üdvözöljük. Elengedhe­tetlen. hogy végre a Német Szövetségi Köztársaság is a megmásíthatatlan realitá­sok talaján állva pozitívan járuljon hozzá a földrész békéjének. nyugalmának megteremtéséhez. Ezt vár­juk az új nyugatnémet kor­mánytól, amely csak az európai népeket, ezen belül az NSZK lakosságát is ve­szélyeztető régi imperialista, militarista, revansista el­vekkel és gyakorlattal sza­kítva. politikája új mozza­natait egyértelművé téve és szavait tettekre változtatva tehet eleget a jelenlegi nem­zetközi helyzet követelmé­nyeinek. Pártunk, kormányunk, közvéleményünk arra tö­rekszik, hogy a politikai realitásokból kiindulva, po­zitív módon hozzájáruljon az európai kollektív biztonsági rendszer fokozatos megte­remtéséhez. a nemzetközi helyzetben levő feszültségek csökkentéséhez, az új hábo­rú veszélyének elhárításá­hoz. Meggyőződésünk, hogy minden eredmény, még a legkisebb előrehaladás is, amelyet a béke védelmében, a fegyverzet csökkentésében sikerül elérni, végső fokon Európa és a világ egyetemes békéjét szolgálja. Képviselőink a kétoldalú és sokoldalú nemzetközi ta­nácskozásokon támogatnak minden ésszerű, előrevezető javaslatot és ilyen irányú, kezdeményezéseket is tesz-) nek. Ebből a megfontolásból tett javaslatot kormányunk a Lengyel Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányával közösen az ENSZ-ben. hogy minden olyan ország, amely még nem ratifikálta a vegyi és biológiai fegyverek tilalmá­ra vonatkozó 1925. évi genfi egyezményt, 1970-ben csatla­kozzon a ratifikáló országok­hoz. O A nemzetközi élet leg­fontosabb kérdése válto­zatlanul az amerikai impe­rialisták vietnami agresszió­ja elleni harc. Az amerikai vezetők és csatlósaik, mi­közben békés szándékaikat hangoztatják. folytatják a háborút Dél-Vietnamban, népírtó akciókat hajtanak végre, a népellenes dél-viet­nami rezsim megerősítésével igyekeznek megmenteni po­zícióikat. A párizsi értekez­leten az amerikai kormány és a saigoni bábrendszer képviselőinek magatartása miatt nincs érdemleges elő­rehaladás. Az amerikai ag­resszorok az úgynevezett „vietnamizálással" ténylege­sen a háború folytatására és nem a békére vesznek irányt Vietnam népe, a haladó világ rokonszenvét és cso­dálatát kiváltó önfeláldozó, hősies harcban már eddig is nagy sikereket aratott: nem kétséges, hogy küzdel­me teljes győzelemmel fog befejeződni. Ahhoz azonban, hogy az agresszió mielőbb végetérjen, a világ haladó erőinek még határozottabban fel kell lépniök az amerikai imperializmus ellen. Ré­pünk továbbra is megad minden lehetséges támoga­tást a vietnami nép hősi harcához. ^Változatlanul éber fi­gyelmet követel a súlyos veszélyekkel fenyegető kö­zel-keleti helyzet. Az im­perialisták támogatását, bá­torítását. élvező izraeli kor­mány semmibe veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi, a békés rendezést szolgáló határoza­tát és újabb háborús kalan­dokra készül. E súlyos hely­zetre hívta fel a figyelmet a hat szocialista ország no­vember 27-i nyilatkozata, amely kifejezte szilárd el­határozásunkat az antiimpe­rialista harcot vívó arab né­pek további minden oldalú és határozott támogatására. Pártunk helyesli a Szovjet­unió, a szocialista országok és más államok lépéseit a közel-keleti konfliktus politi­kai rendezésére, mert azok egybeesnek az e térségben élő népek, az egész emberi­ség békéjének érdekeivel. O A magyar kommunis­ták üdvözlik, nagyra értékelik és támogatják a Szovjetuniónak a szovjet— kínai kapcsolatok javítását szolgáló erőfeszítéseit. A tár­gyalásokon elért minden si­ker, vereség az imperializ­mus legszélsőségesebb körei­re, amelyek hasznot szeret­nének húzni Kína és a Szov­jetunió, Kína és a szocialis­ta országok jelenlegi, ismert ellentéteiből. A targyalások A Központi Bizottság a népgazdaság helyzetéről, az 1969. évi tervteljesítésről és a jövő évi népgazdasági fel­adatokról a következőket ál­lapította meg: O Országunk gazdasága tervszerűen fejlődik a IX. kongresszuson megsza­bott irányban. A magyar dolgozók munkája mindin­kább megteremti azokat a feltételeket, amelyek szocia­lista gazdaságunk továbbfej­lődéséhez, a lakosság jöve­delmének és fogyasztásának tervszerű emelkedéséhez, az egészségügyi ellátás és a tu­dományos, kulturális kiadá­sok fedezéséhez, valamint hazánk védelmének biztosí­tásához szükségesek. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform megfele­lően szolgálja gazdaságpoli­tikai céljainkat, a gazdasági munka több területén ked­vező folyamatok indultak meg. Fejlődik a népgazdasági tervezés, folyamatban van a jövő gazdasági munkájának hosszabb távú tervszerű elő­készítése; kialakultak az 1971-ben kezdődő negyedik ötéves terv alapvonásai. A reform alapelveit még következetesebben kell ér­vényesíteni. a végrehajtás során jelentkező új problé­mákat időben meg kell ol­dani O A népgazdaság tervsze­rűen és arányosan fej­lődik. A nemzeti jövedelem termelése fedezi a felhasz­nálást. külkereskedelmünk egészségesen fejlődik, nem­zetközi kötelezettségeinknek eleget teszünk. A harmadik ötéves terv­ben megjelölt gazdaságfej­lesztési célokat várhatóan elérjük. számos területen meghaladjuk. Az ipari ter­melés 1966—1969. évi növe­kedése és a közlekedés tel­jesítménye megfelel a terve­zettnek. a mezőgazdasági ter­melésben pedig. a tervezett­nél nagyobb a növekedés. A jelentősen hozzájárulhatnak a szocialista világrendszer, a kommunista világmozgalom egységének helyreállítását célzó erőfeszítések sikeréhez, az antiimperialista harc ál­talános sikereihez. O A kommunista és munkáspártok moszk­vai tanácskozását, s annak dokumentumait a testvér­pártok túlnyomó többsége megelégedéssel fogadta. A moszkvai értekezlet óta el­telt idő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy — a mun­kásmozgalomban még meg­levő problémák, nézeteltéré­sek ellenére — javult a test­vérpártok közötti viszony, tisztultabb a légkör. A nem­zetközi kommunista mozga­lom pártjai egyre inkább az egység erősítésére, az impe­rializmus elleni közös harc fellendítésére fordítják fi­gyelmüket. Pártunk a kedve­ző tapasztalatok alapján bí­zik a kommunista világmoz­galom egységének további megszilárdulásában. A jövő­ben is minden tőle telhetőt megtesz a testvérpártok moszkvai tanácskozásán ho­zott határozatok maradékta­lan érvényesítéséért. nemzeti jövedelem gyorsab­ban növekszik, a munkások, a parasztok és az alkalma­zottak jövedelmi színvona­lának emelkedése pedig na­gyobb, mint ahogy azt az ötéves terv előirányozta. Az iparban és az építő­iparban az előirányzott há­rom év helyett lényegében két év alatt valósult meg a munkaidő-csökkentés, miköz­ben a munkások reálbére emelkedett. O A Központi Bizottság megállapítja, hogy a ked­vező folyamatok mellett je­len vannak és hatnak még régebbi, és felszínre kerültek új gazdasági problémák is, amelyeket 1970-ben, illetve a negyedik ötéves terv idő­szakában kell megoldani. Jelentős számú még az alacsony színvonalon gaz­dálkodó vállalat és szövetke­zet, amelyek csak állami tá­mogatással tudnak termelni és exportálni. Sok vállalat­nál a belső tartalékok feltá­rása lassan halad, elmarad a lehetőségektől. Az iparban a termelés nö­vekedése 1969-ben a terve­zettnél lassabb volt. Munka­helyenként lényegesen elté­rő a helyzet a termelékeny­ség terén. Az utóbbi időben ismét jelentkező egészségtelen munkásvándorlás a munka­fegyelem lazulásával jár. A vállalatok egy részénél ala­csony a munkaintenzitás, a munkaszervezés hiányossága és a technika lassú fejlődé­se miatt jelentős felesleges létszám található. A szo­cialista bérezés elve — a végzett munka szerinti dif­ferenciálás — még mindig nem érvényesül kellően, to­vább hatnak az egyenlősdi tendenciák. A mezőgazdasági terme­lés összességében, különösen a növénytermesztésben je­lentősen emelkedett, viszont az állattenyésztési eredmé­nyek, az állati termékek ter­(Folytatás a 3. oldalon.) Szeged, december 3: Jubileumi megemlékezés A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ünnepi ülése A Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front 1944. de­cember 3-án tartotta alakuló ülését a Szegedi Nemzeti Színházban. Az esemény 25. évfordulójának méltó meg­ünneplésére a városi pártbi­zottság és a Hazafias Nép­front városi bizottsága fel­kérte a népfront országos tanácsát, hogy december 3­án Szegeden tartsa meg ün­nepi ülését. A jövő hét kö­zepének jelentős eseményé­ről tegnap sajtótájékoztatót tartott Hofgesang Péter, a népfront Szeged városi bi­zottságának titkára. Az ország minden részéből Szegedre igyekvő vendégek — a népfront országos ta­nácsának tagjai, valamint azok a meghívottak, akik részt vettek a 25 év előtti nemzeti kibontakozásban — 3-án délelőtt 10 órakor kor­mányvonattal érkeznek Sze­gedre. A 230 vendég — akik között ott lesznek valameny­nyi megye képviselői is —, fél 11-kor részt vesz a Sze­gedi Nemzeti Szinháznál tar­tandó emléktábla-avatón. A Magyar Nemzeti Független­ségi Front megalakulásának negyedszázados évfordulójá­ra a városi tanács helyeztet el emléktáblát a színház fa­lán, ezt Papp Gyula, a vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese avatja, aki egyben a városi népfrontbizottság el­nökhelyettese is. Az emléktábla felavatása után a Nemzeti Színházban 11 órakor kezdődik az or­szágos tanács díszülése. Er­re az ünnepségre meghívták Csongrád megyéből és Sze­gedről azokat, akik részt vet­tek 25 évvel ezelőtt a de­cember 3-i ülésen, valamint a megyei, városi és kerületi népfrontbizottságok képvi­selőit is. Az ünnepi ülést Apró Antal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának, tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Szeged országgyűlési képviselője nyitja meg, majd dr. Erdei Ferenc, a Hazafias I Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az egykori l alakuló ülés résztvevője mond beszédet. Az ülésen felszólal Tombácz Imre nyu­galmazott városi tanácselnök, a Hazafias Népfront váro­si bizottságának alelnöke, és dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke. Az ünnepséget követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke ünnepi ebédet ad a Tisza szálló hangverseny­termében. A Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front megalaku­lásának tiszteletére, az egy­kori eseményeket felelevenít­ve és az ünnepi ülésről be­számolva szerdán este egy­órás műsort ad a Magyar Televízió. Elutazóit az NKP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására no­vember 24—28 között láto­gatást tett Magyarországon a Német Kommunista Párt küldöttsége: Kurt Bachmann, a pórt elnöke, Hermann Gautier, az elnökség tagja, Sepp Mayer és Herbert Stiefvater, a vezetőség tag­jai. A megbeszélések során a két párt képviselői kölcsö­nösen tájékoztatták egy­mást álláspontjukról és megállapították, hogy kap­csolataik jól fejlődnek. Folytatni fogják erőfeszíté­seiket az együttműködés to­vábbi fejlesztésére, Marx, Engels és Lenin eszméinek alapján és a proletár inter­nacionalizmus szellemében. A Német Kommunista Párt küldöttsége magyar párt­munkás küldöttséget hívott meg a Német Szövetségi Köztársaságba. Az NKP küldöttsége pén­teken elutazott Budapestről. Somogyi Károlyné felvétele AZ ELSŐ HÓ SZEGEDEN. Akármilyen kicsi, de mégis­csak hó — mondja Marika és sugárzó arccal lép ki a meleg házból a hideg télbe. Ismerkedik az idei első hóval, a fehér jó pajtással

Next

/
Thumbnails
Contents