Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

I I I Somogyi Károljné felvétele VlZ TARJANNAK. Épül Szegeden, a leendő külső nagykörút tarjántelepi sza­kaszának egy része. A textilipari technikum után következő utcában elkészült a körút egyik oldala. Az útépítéssel egyidőben nagy átmérőjű vízvezeték-csöveket fektettek a föld alá. amelyen keresztül magas nyomással juttatnak vizet a tar­jántelepi új víztoronyba. Nő az egyetemek szerepe a tudományos kutatásban Dr. Marta Ferenc nyilatkozata Mint ismeretes, az MSZMP meken a gyakorlati élet, a eredmények ugyan előbb­Központi Bizottsága június termelés számára kidolgozott utóbb feltétlenül jelentkez­'27-i ülésén megtárgyalta a kutatások nem egyszer meg- nek a gyakorlatban, de az tudományos kutatómunka haladták a kutatóintézetek idő lerövidítésének igénye helyzetét és nagy jelentősé- teljesítményeit. Ezenkívül mégis jogos. A szegedi ku­gü irányelveket fogadott el, egyebek közt az is elmond- tatások eredményei országo­amelyek meghatározzák a ható az egyetemek javára, san és helyben is régtől fog­további fejlődés távlatait. A hogy az egyetemeken sokféle va ennek megfelelően kerül­Központi Bizottság tanács- tudományág kutatása fo- tek gyakorlati alkalmazásra, kozását közel kétesztendős lyik, s ez lehetővé teszi egy- amint erről a Délmagyaror­munka előzte meg: a tudo- egy probléma komplex, ösz- szág már sokszor beszámolt, mányos élet vezetői, repre- szetett megközelítését, sok- — A közelmúltban a me­•zentáns képviselői és párt- kai inkább, mint a kutató- gyei és városi párt- és ál­munkások hét bizottságban intézetekben, ahol ezek a le- lami vezetők a tudományos dolgoztak a vita anyagának hetőségek nem feltétlenül élet képviselőivel megbeszél­összeállitásán. A tudományos adottak. Az sem jelentékte- ték azokat a tennivalókat, utánpótlás és minősítés, a len dolog, hogy az egyete- amelyek a kutatókra hárul­káderhelyzet problémáival mek rugalmasan használha- nak a megye és a város gya­foglalkozó bizottságnak tag- tók fel kutatási célokra, korlata problémáinak meg­ja volt dr. Márta Ferenc — Szeged számára az oldásában. A feladatok kö­egyetemi tanár, a József At- irányelvek azért is különö- zött érthetően nagy helyet tila Tudományegyetem rekto- sen jelentősek, mert itt a ku- kapott a földgáz, illetve az ra is. Most — négy hónap- tatási kapacitás jelentős ró- olajkincs felhasználásának pal a KB tanácskozása után szét az egyetemek képvise- elősegítése. Konkrét tervek '— mint az egyik munkabi- lik, s az eredmények reális is kialakultak arra vonatko­zbttság tagjával, s mint a alapot nyújtanak arra, amit zóan, hogy a Szegeden mű­szegedi tudományegyetem az irányelvek a vidéki tu- veit tudományágak milyen vezetőjével beszélgettünk dr. dományos centrumok megte- feladatokra tudnak vállal­Márta Ferenccel a párt tu- remtésével kapcsolatban kőzni. Néhány ilyen tenni­dománypolitikai irányelvei- megállapítanak. A kutató- való: a vezetékek korrózió­rek helyi megvalósításáról. intézetek nagy százaléka Pes- védelme, a földgázból, mint — Hogyan érintik az ten van, s az eleven, pezsgő alapanyagból készíthető ter­irányelvek a szegedi tudo- tudományos élet megkövete- mékek előállítása, a számí­mányegyetemet? 11, hogy vitapartnereik le- tógép-technika alkalmazása, — Az irányelveket minden gyenek. Erre legalkalma- stb. kutató osztatlan örömmel sabbak a vidéki egyetemek. — A Csongrád megyei és fogadta, de különösén így Szegeden — mint ismeretes a városi pártbizottság nagy fogadták az egyetemiek, s — a természettudományok- figyelemmel kíséri a tudo­természetesen a szegediek is. nak és az orvostudományok- mánypolitikai irányelvek Az irányelvek ugyanis egye- nak évtizedekre visszame- megvalósításának sorsát. A bek közt javaslatot tettek a nőleg nemzetközileg is elis- lehetőségek és a tennivalók tudományos élet egyik rég- mert eredményei vannak, felmérését célozza a megyei óta megoldatlan problémájá- Ezt a bázist, ezeket a lehe- és városi pártbizottság rö­nak rendezésére. Ennek az tőségeket körültekintőbben videsen sorra kerülő együttes egyetemek számára hátrá- kell felhasználnunk a tudo- ülése, amelyen — egy kü­nyos körülménynek lényege, mányos élet fellendítésére. lönbizottság előterjesztése hogy az egyetemek kutatási — A KB ülése óta négy alapján — megvitatják az kapacitása eddig nem volt hónap telt el. A megvalósi- irányelvek végrehajtásának teljes mértékben kihasznál- tás eredményeiről éppen helyi problémáit. Ökrös László Megszüntették a Héra gyártását Már beszámoltunk olva­sóinknak, hogy a gázüzemű fűtőberendezések hiánya miatt nem tudja a Szegedi Építő Ktsz újabb lakásokba bekötni a gázfűtést. Koráb­bi cikkünkben közöltük azt is, hogy a korlátozott anya­gi eszközök miatt nincs le­hetősége a szövetkezetnek nagyobb mennyiségű kon­vektort vagy Hérát raktá­rozni. A „gázos" helyzet azóta nem javult, sőt romlott. A szegedi Vídia kereskedelmi vállalatnál is elfogyott a konvektor, s a megrendelt 650 darab magyar, illetve német gyártmányú hősugár­zó helyett ígéret érkezett: még ebben az évben telje­sítik a Vídia megrendelését. A Héra-fejet forgalmazó budapesti VASÉRT-től a szövetkezet a következő ér­tesítést kapta: a gyártó vál­lalat megszüntette a jelen­leg forgalomban levő Héra gyártását, és az újabb típu­sú, cserépkályhába szerel­hető égőfejeket csak 1970. első negyedévében fogják szállítani. Érthetetlen, hogy miért a fűtési szezonban határozták el a típusváltoztatást, ezt megtehették volna nyáron is. Azt sem lehet megma­gyarázni, hogy az új típus megjelenésére miért kell ta­vaszig várni, hiszen a régi Hérát és a módosított égő­fejeket párhuzamosan gyárt­ják, kevesebb embernek okoztak volna fejfájást. A. S. va, illetőleg, hogy az egye- ezért korai lenne még ér­temeken a tudományos mun- deklődni. Mégis, mik ezzel ka feltételei mostohábbak kapcsolatban a távlatok? voltak, mint a kutatóinté- — Az irányelvek megva­zetekben. Néhány jellemző lósítása csakugyan és nyil­szám erről. Az egyetemeken vánvalóan több évre terjed, a tudományos munkára ku- Bizonyos értelemben azon­tatóként 30 ezer a kutatóin- ban egyáltalán nem korai a tézetekben 200 ezer forint végrehajtás eredményeiről jutott. Hazánkban a kuta- beszélni. A gondolatok, tási kapacitás 40 százalékát amelyekről a KB ülésén szó egyetemek jelentik. A volt, nem a semmiből szü­kutatásokra fordított összeg- lettek, hiszen magát a ta­ből mégis csak 9 százaié- nácskozást is többéves mun­kot kaptak. A Központi Bi- ka előzte meg. Éppen ezért zottságnak az a határozata, nyugodtan mondhatjuk, hogy hogy ennek a helyzetnek az irányelvek, o párt tudo­meg kell változnia, az egye- mánypolitikája megvalósítá­temek számára rendkívül sának egyik kézzelfogható je­nagy jelentőségű. le és ténye például a szege­— Ez az új helyzet új kö- di biológiai kutatóintézet. telezettséget is jelent. mely a tudományág kuta­— Természetesen. De ezek fásainak országos központja az új követelések teljesen lesz. Ennek keretében épül reálisak. Az egyetemeken fel a biológiai tanszék épü­ugyanis — az ismertetett lete, ameyben négy új tan­előnytelen helyzet ellenére szék is létesül. — a tudományos munka — Mit várhat Szegeden a úgynevezett minősítettjeinek, gyakorlat az irányelvek meg­tehát azoknak, akik valami- valósításától? lyen tudományos fokozatot — A tudomány eredmé­szereztek, a százalékaránya nyeinek hasznosítása, még­magasabb, mint a kutatóin Tejporgyár Gyulán megkezdték a tej­porgyár építkezését. Az új gyár 85 millió forint beru- j házassal készül, kapacitása napi 100 ezer liter tej fel­dolgozását teszi lehetővé, amelyből 10—12 tonna tej­port nyernek. A hogy visszaemlékszem, osztályunkba nem jártak túl­taplált önérzetű, térdnadrágos gyerekek: kevéssel a háború után még divatos volt a foltozott ha­risnya, szitává nyűtt kabáton a fekete könyökvédő és a szükség más ruhapótló öltözetötlete. S akkor a tanár a ma­gyar órán valami olyasmit kérdezett, hogy ki jár moziba. Né­hányan jelentkeztek. Ki volt már moziban? — módosí­tott kíváncsiságán, mire a többséggel együtt én te pipis­kedni kezdtem, végül az utolsó variációra csak egyetlen kéz pironkodott félárbocra, a padtársamé. Egyedül ő nem látott még filmet. Derék tanárunk odajött, biztatóan meg­simogatta szomszédom kivörösödött üstökét, s odanyo­mott két forintot a kezébe: de aztán holnap beszámolsz nekem, mit láttál — mordult rá tettetett korholással, szelíden. A jelenet szorongató volt, egyszerre melegünk lett az osztályban. A moziba járáshoz azóta persze hozzászoktunk, sőt lassan leszoktunk róla. Az iskolás gyereknek meg éppen kevés ideje jut rá, köztudomású ugyanis, manapság leg­több dolga a diáknak van. Az iskolában túlterhelik, is­kolán kívül meg kénytelen-kelletlen magát terheli túl, szülői óhajra, vagy szertelen érdeklődésének engedve — dehát ez más kérdés. A lényeg, amire ilyen kis kerülő­vel mégis kilyukadnék: a mozi örökébe lépő televízió. Pontatlan a megfogalmazás, szinte látom az illetékes tudorok megbotránkozását, dehát fogadjuk el a dolgok ilyetén szimplifikálását: a televízió az iskolás gyerek szórakozva művelődésének házhoz szállított, kényelmes, praktikus formulája. De ez csak általános szempont. A fontosabb most: hogyan juthat szerephez a televízió — az iskolában. Módszertani magyarázatért sem kell szom­szédolni. itt van kéznél: az audió-vizuális nevelés, mint a korszerű pedagógia sine qua non-ja. Vajon az iskola­tévé tematikai és tartalmi gazdagsága megfelel-e már az audió-vizuális nevelés sürgető igényeinek? Mindezen túl persze az iskolatévé adásai csak részei az egésznek, legfeljebb ürügyül szolgálhatnak a televízió létének, mint Ismeretközlő, szórakoztató, népművelő közönségszolgálat­nak óhajtásához. A tévé az iskolában kicsit jelképe le­het az együvé tartozásnak: a közös élménv összeköt, az okos műsor tanít, a könnyű elszórakoztat. Legyen az fut­ballmeccs. vagy játékfilm, híradó, vagy aktuűlriport — felvillanyozza, magához csalogatja, közösséggé szervezi kisdiákokat. Most, hogy a képernyőn elhangzott és visszhangra talált a felhívás. Televíziót az iskoláknak! — valahány bejelentésnél, ez és ez a szociahsta brigád, gyár, üzem. ktsz, hivatal vagy Intézmény ajánlott (mezőgazdasági üzemek, téeszek ugyan diplomatikusan óvakodnak — de sz külön ügy), azt a szorongató melegséget érzem, mint egykoron. Zömében tanyai, istenhátamögötti általános is­koláknak küldik, ahol a tanulók java része (téesz-dolgozö diákok is!) tán még nem is látott tévét, legfeljebb hallott erről a csudabogárról. Perctünő hangulatriportok kapják el a pillanatot, amint átadják, amint átveszik a készü­léket. Hagyjuk most a módszert, hagvjuk a lehetőséget, mi mindent kezdhetnek vele pedagógusok, diákok. Ez majd a következő lépés lesz. Televíziót az iskoláknak, valamennyinek — erre mozdult meg az ország, s a tett. az elindult folyamat túlórák, lemondások, társadalmi pluszvállalások árán valósul meg. E gy mozgalom született (aki nem hiszi, nézze meg a Ludast, már viccet is kreáltak róla) előttünk, szemünk láttára, s válik közüggyé, benne fogal­mazódva, mint cseppben a tenger, az országépítő derék­had minden szeretete, áldozata, vállalása az utókorért, a következő nemzedékért. Szép! Nikolényi István II gondolatok közvetítésének rangos mesterei A tankönyvkészítésben eisö a Szegedi Nyomda Az idei tankönyvverseny­ben — amely nemcsak a szó szoros értelmében vett tan­könyvekre, de a legkülönbö­zőbb szakkönyvekre is vo­natkozik — szép sikert ért el a Szegedi Nyomda: első lett az országos versengés­ben. A tankönyv-, illetve Szép könyv versenyek alkal­mából a szegedi nyomdá­szok már eddig is többször ság elnöke pénteken az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének székhá­zában tájékoztatta az újság­írókat a társaság 5. nemzet­közi jellegű kongresszusáról. A kongresszust november 3­án az Akadémia dísztermé­ben nyitják meg. A három­napos tudományos találkozó hozzá minél rövidebb időn | iránt nagy az érdeklődés: tézetekben. Sőt, az egyete- belül, általános igény. Az1 több mint ezer részvevőre Gyógyszerészeti kongresszus Több mint ezer részvevő Dr. Kedvessy György tájékoztatója Dr. Kedvessy György sze­gedi egyetemi tanár, a Ma­számítanak, akik között mintegy 150 külföldi szak­gyar Gyógyszerészeti Társa- ember lesz jelen 25 európai, ázsiai, afrikai, illetve dél­amerikai országból. A kongresszus egyik érde­kessége lesz, hogy a tudo­mányos intézetekben és a gyógyszeripari laboratóriu­mokban dolgozó kutatókon kívül a gyógyszertárakban működő gyógyszerészek is számos előadásban ismerte­tik önálló kutatásaik ered­ményeit. vívtak ki országos elisme­rést; mostani elsőségükre is a már hagyományos, de egy­re hatékonyabb minőségi tö­rekvésekkel szolgáltak rá. Könyvtermelésnek is mondják azt a sajátos tevé­kenységet. amit a nyomdá­ban végeznek — ez a meny­nyiséget illetően jogos is. Annyi azonban bizonyos, hogy maga a munka sokban különbözik más termeléstől; a munka célja pedig, az, hogy ismeretet, gondolatot, esztétikumot közvetít, külö­nösen fontossá avatja ezt a tevékenységet a társadalom számára. A szegedi nyomdá­szok szakértelmét, kezemun­káját dicséri, hogy a mes­terségbeli finomságokat, a szakma csínját-bínját jól ki­tanulták, szép sikerrel alkal­mazzák, s így üzemükre va­lóban találó a kifejezés: a szép könyvek műhelye. Ért­hető hát, hogy szívesen dol­goztatnak velük a hazai könyvkiadók. Ezt bizonyítják az adatok; 234 tonna könyv gyártása háromnegyed év alatt. Leg­többet a Műszaki Könyvki­adó rendelt tőlük: 90 tonna szakkönyvet készítettek szá­mára. A Magvető könyvki­adónak is igen sokat dolgoz­nak: 47 tonna könyv az ed­digi mérleg. S lehetne még tovább sorolni a Szépirodal­mitól az Akadémiai kiadó­ig a megbízók nevét. Sok érdekes, reprezentatív ki­advány is itt Szegeden lát napvilágot. Például a nép­szerű Szép versek antoló­gia is innen került a köny­vesboltokba — a tavalyi 45 ezres példányszámban. S már a szedőknél van a foly­tatás, a „Szép versek, 1969" is, amely 54 ezer példány­ban fog megjelenni. A munkaigényesség növe­kedése jellemzi a nyomda idei tevékenységét. Sok olyan kis példányszámú művet is nyomtatnak itt, amelyekben a képletek, táblázatok, szak­szövegek szedése rendkívüli figyelmet, hozzáértést kíván. Ezért külön is törődnek a szakmunkás-utánpótlással, tanítják, nevelik azokat a szakközépiskolai tanulókat, akikre mint leendő nyomdá­szokra, fontos feladatok vár­nak. A munkasikerek elismeré­seként tegnap délután a fő­városban átadták a Szegedi Nyomda igazgatójának az országos tankönyvverseny első díját. Szép serleget és jelentős pénzjutalmat kapott ebből az alkalomból a nyom­dászközösség. SZOMBAT, 1969. NOVEMBER 1. DELMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents