Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

A TIT művészeti | Oktatásügyi | Munkásművéssek választmányának ülése dolgozók Háromnapos tanácskozás kezdődött tegnap Hódmezővásárhelyen; a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti választmányának idei plenáris ülése. A városi tanács székházának díszterme ben az ország minden tájáról összegyűlt mintegy fiO résztvevőt dr. Ranódy László filmrendező, a TIT filmművészeti választmányának elnöke köszöntötte, majd dr. Vörös Mihály, a vásárhelyi városi Irnács vb elnökhelyettese a vendéglátók nevében mondott üdvözlő szavakat. Ezután a konferencia — Vitányi Iván választmányi titkár és 1 túri k Lászlóné tudományos munkatárs beszámolója alapján — szervezeti kérdésekről tanácskozott. A plenáris ülés nia az ízlcsnevclés és a művészeti propaganda időszerű problémáival foglalkozik. A művészeti ismeretterjesztés világnézeti és erkölcsi nevelésének lehetőségeiről Balogh Jenő. a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanára a televízió feladatairól a művészeti ismeretterjesztésben Szűcs Andor, a tévé irodalmi és drámai fóosztálvá- : nak vezetője tart előadást. Korreferensek: dr. Hermán István, a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intézetének munkatársa, Bölcs István, a rádió ifjúsági osztályának rovatvezető helyettese és Laczó Zoltán a Zeneművészeti Főiskola miskolci kihelyezett tagozatának igazgatója. A tanácskozás utolsó napján, szombaton a plenáris üles résztvevői a vasárhelyi műrésztelepre látogatnak. nyugdíjban A nyugdíjas oktatásügyi dolgozók helyzetéről, a problémáik megoldásának feladatairól tárgyalt a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége csütörtöki ülésén. A szakszervezetekiben a nyugdíjasok aránya megközelíti a 10 százalékot. Feltétlenül indokolt tehát, hogy megkülönböztetett figyelemmel kisérjék a nyugdíjasok életkörülményeinek alakulását. Az elnökség — a vita alapján — úgy döntött, hogy a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságnál lépéseket tesz a nyugdijasok több problémájának megoldasara. jogos, régi igényeinek kielégítésére. Isten hozta, őrnagy úr Kétségkívül nem az abszurd a modem irodalom legnépszerűbb áramlata. Reprezentatív alkotásai ugyan bejárták a nagyvilágot. de igazi népszerűséget csak a hozzáértők, a vájtfülűek. az ínyencek körében szereztek. A közönség nagy része nem tudott ezzel az elsősorban drámákban jelentkező irányzattal kapcsolatokat találni, túlságosan homályosnak, nehezen követhetőnek, filozofikusnak, sőt érthetetlennek, egyszóval a szó szoros érte.mében abszurdnak érezte. Való igaz, ezek az emberi sors alapkérdéseit felvető művek különös, groteszk, a való életben elképzelhetetlen szituációk között mozgatják hőseiket, akik szélsőséges, extrém figurák, cselekvés helyett állandóan filozofálnak, elvontan és többnyire terjengősen. Ilyen értelemben sokan rá is tették a keresztet az abszurd irodalom alkotásaira: soha nem lesznek olyan népszerűek és nagy sikernek, mint például, mondjuk, a krimik. így gondoltam ezt sokakkal együtt én is, egészen addig, amíg egy hónappal ezelőtt a pécsi filmszemlén nem láttam Fábri Zoltán új filmjét, az Isten hozta, őrnagy úr-at. Ezzel a filmmel ugyanis megszületett a népszerű abszurd. Mint már annyiszor a művészetek történetében, most is az történt, hogy egy nagy alkotó megcáfolt bizonyos esztétikai balhiedelmeket. Fábri filmjének az a korszakos jelentősége, hogy bebizonyította, az abszurd nem elvileg népszerűtlen, hogy lehetséges szoros kapcsolat, a közönség és az abszurd között. A film — mint ismeretes — a mai magyar drámairodalom egyik legjelentősebb alkotásából, Örkény István Tóték című drámájából született. A darab nemcsak jelentős, hanem nagysikerű alkotás is. Ha jól emlékszem a számokra, Magyarországon kívül 12 ország színpadain játszották. Az igazi nagy közönségsikert azonban ennek a drámának Fábri filmje hozta, illetve — előre kiszámíthatóan — hozza majd meg. Nemcsak egyszerűen a nevetéssel. Az abszurdtól nem idegen a humor, mondjak, hogy ennek az irodalomnak egyik legtragikusabb alkotását a most már Nobel-díjas Beckett Pesten is játszott Godotra varva című darabját harsány nevetéssel kell végignézni. Természetesen különös nevetés, különös humor ez. Fábri azonban nem egyszerűen azzal tette népszerűvé a drámai anyagot, hogy a végletekig fokozta humorát, noha a film roppant mulatságos, még talán a régi idők fogalmazása szerint azt is el lehet mondani róla, hogy „másfél órás kacagast" jelent a nézőnek. Fábri népszerűvé, populárissá szerkesztette Örkénv anyagát, anélkül, hogy a lényegen változtatott volna. Egyeten példa ennek a folyamatnak a jellemzésere. A postás Örkény darabjában furcsa, filozofáló figura, aki megpróbál „egyszerre ülni és állni". A filmben jóval egyszerűbb. Szimpa falu bolondjává, vagyis a közönség szamara világosabb, érthetőbb figurává válik. Ez természetesen úgy is tűnhet, mint az eredeti anyag szegényitése. Bizonyos szempontból az is, de ha arra gondolunk, hogy ezzel és több mas hasonló változással a tulajdonképAzt mondják sokan: hiába az a rengeteg kiállítás, az ember elmegy, megnézi őket, aztán, mintha semmit sem látott volna, mindent elfelejt. Ezt mondják nagyon sokan. Pedig hát rossz ez a beszéd. Számlálhatatlanul vannak olyanok is, akik tárlatról jövet nemcsak a vállukat vonogatják, hanem bólogatnak, tünődgetnek, és ilyesmi jár a fejükben: igen, ha egyszer én is megpróbálnám ... Hogy valójában hányan vannak az ilyen bólogatok, tünődgetők, persze, kimutathatatlan; az viszont szám szerint is, név szerint is „kimutatható", hogy a budapesti úton levő Falemezgyár munkásai közül hányat inspirált művészi „faképek" készítésére T. Nagy Irén képcsarnokbeli intarzia-kiállítása. összesen huszonkettőt. S e huszonkét falemezgyári munkás közül hatot anynyira, hogy mind a hat fogta magát es nekiállt — most. már nemcsak alkalmi kedvtelésként, de „tárlatra készülőén' — intarziákat készíteni. A hatos igyekezet gyorsan eredményt hozott: rövid par hónap alatt csiszolópapir alá került annyi munka, amenynviből meg tudták rendezni első házi tárlatukat. November 17-én, hétfőn volt a „tárlatnyitó", s azóta már a Falemezgyár valamennyi munkása többször is elgyönyörködött az üzemi ebédlő falára kiszögezett táblákban. Elgyönyörködött, s nem egy mondta: na, ezt a virágosat, lepkéset, macskásat mindenképpen megveszem ... Persze, egyáltalán nem ez a „vételi" szándék a fontos! Sokkal inkább az, hogy a Szegedi Tervező Vállalat KISZ-esei után újabb üzemi kiállítás rendezésére akadt a városban vállalkozó. Űzetni kiállítás — jól esik leírni ezt a szót. s épp így, kedves kötelesség idejegyezni az „ebédlőtárlat" résztvevőinek nevét is: Tóth Jánosét az első helyen, mivel ő volt a kezdeményező, meg Sebő7c Miklósét. Orisek Ferencét, Szatler Józsefét, Vepeni mondanivalót a film nem sértette, viszont éppen ezekkel a v.átozasokkal nép- , szerűvé tetté, a szegénye- I dést végül is nem sajrialhatjuk. Örkény darabja — mint közismert — a háború pusztításairól, a kiszolgáltatottságról szól. Erről szól Fábri remekbekészüt és minden bizonnyal szenzációs sikerré váló filmje is. Ebben a sikerben nagy része lesz az Alvilág professzorában már együtt szerepeltetett kiváló férfi párosnak, Laíinovirs Zoltánnak es Sinkovits Imrének, valamint a két női főszejreplőnek. Fónav Mártának és Venczel Verának. A természet akvarelljei Minden Füle Lajosról eddig azt És ami Füle Lajos esutudtuk, hogy városrendező hékepeit igazán múvesziekepitész — Szeged városren- ké teszi: minden szögletúkdező építésze. Tegnap este ben a természet tiszta és óta azonban ez a vélemény szép arca tűnik fel: olyanok, helyesbítésre szorul; Füle mintha egy avatott, kéz az Lajos nemcsak városunk őszi határ sárgás filmjének portréjának egyik újrarajzo- változatos kockáit hívta vollója. hanem művész, kepzó- na elő. művész is. > » , . . , , . he^JT* mtken/er SütörTöko'n tészneic ^ f^tóTek"' sem Vendég Bela építőmindennapi. Sőt: , nem Is művész nyitotta meg: az ér: festő, a szó hagyományos ér- deklődők december 4-ig, | telmében — sokkal inkább csütörtökig tűnődhetnek el a ! olyan valaki, aki magát a í természetet fogja szóra, s i így egy általa felfedezett ki- világban. Ha az Isten hozta, őrnagy úr jellemzőbb jegyeként a népszerűséget említhetjük, az új lengyel filmről, Andrzej Wajda Minden eladójáról épp az ellenkezőjét mondhatjuk. Ha a népszerűserire törekvést egy kifejezésbeli struktúra érvényesítésének fogjuk fel, kétségtelen, hogy Wajda filmjében másféle kompozícióval, másféle struktúrával találkozunk. Se témában, se szellemben, se tartalomban nem népszerű, nem populáris ez a film. Ettől persze még lehet sikeres. Sőt a Minden eladó, azt hiszem, máris tnlógsiker. A lengyelek úgy üdvözölték Wajda új filmjét, mint saját Nyolc és /él-jüket. Ez a fogalmazás nemcsak azért lesége és szeretője. Kutatnak a legenda után, amely a Színészt körülfonta, és szinte alig találnak valamit. Minden sorra szertefoszlik — legalábbis az emberi emlékezetben —, kiderül, hogy a Színész nem harcolt az ellenállásban, hogy a nagy sztori, amelyből filmet tervezett, valami egészen együgyű, butácska kis történet, és így tovább... De ekkor már tudják, hogy a Színész szerencsétlenül járt: egy vonat kerekei halálra zúzták. Éppúgy hal meg, mint a hajdani híres színész, Wajda egyik világhírű remekművének, a Hamu és gyémántnak hőse, Zbigniew Cybulski. Bár ez a név nem szerepel a filmben, s azt is tudjuk, hogy a konkrét anyag, nem az 6 életéből való, a film találó, mert a film témában, . .... ..., tárgyban csakugyan rokon iJÍ1.,6}1?1.™!^. Fellini világhírű remekével, hanem azért is, mert sokféle más szempontból is emlékeztet a Minden eladó a Nyolc és fél-re. Akárcsak a Nyolc és fél, Wajda új filmje is egy rendező gondjait, egy új film születésének vajúdását állítja a cselekmény középpontjába. A cselekmény aztán a továbbiakban eltér Fellini fiímjétől, de kifejezési módban, stílusban továbbra is emlékeztet rá, a fantasztikum és a realitás, a képzelet és a valóság keveredésével, valamint egyfajta sajátos látásmóddal nem is annyira a Nyolc és fél-re, mint inkább Fellini stílusara. Ettől a rokonságtól a film végéig nem tudunk szabadulni, noha Wajda filmjének konkrét anyaga egészen más. Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni. olyan anyag, amely közelebb áll a realitáshoz, a hétköznapi valósághoz, mint Fellini alkotásai. Wajda filmjének hőse a Színész, aki egy film forgatása közben váratlanul és érthetetlenül eltűnik. Keresni kezdik, maga a rendező, egy fiatal színész, de különösen két nő, * Színész feléket. Cybulski valóban nagy színész vcát. ö. L. esi világra nyit ablakot. Hogy mi is ez a kicsi Világ? Ahogy kiállításának | meghívójában írja, csuhé, vagyis az érett kukorica megsárgult, zörgősre érett levele. Ezekből a tehén elé szánt csuhékból gyűjtögette a Bartók Béla Művelődési Központban bemutatott kiállításának anyagát Füle Lajos; ezekkel a megsárgult, zörgősre érett levelekkel mutatja be a maga — joggal mondhatjuk — páratlan birodalmát. Csak aki látta is a kiállítást, az igazolhatja: mezei egyszerűségükben is csodálatos látványt nyújtanak az értő kézzel egymás mellé, fölé igazított csuhédarabok. Napégette sárga színük megteremti a tárlat egységes hangulatát, erezet-, vonal-, és foltvariációik pedig hol széles horizontú tájat, hol meg vonuló madarakkal, csendben vigyázó horgószszal „díszített" vidéket mutatnak. A. L. rcs Jánosnéét és Seres Jánosneet, akiknek munkái felkerülték a falra. / S ha már a neveknél tartunk. T. Nagy Irén szignója megint csak nagyon idekívánkozik. Mert nemcsak kedvet teremtett, peldat adott a Kárász utcai csarnokban megrendezett tárlatával a Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola művésztanára, de szívesen vállalkozott a lemezgyari intarziások segitesére is. Egyetlen hívó szó, és mindig megy. hogy tanácsot, véleményt mondjon, s amikor sor került rá, a házi kiállítás anyagának kiválogatásában is részt vett. Es részt vesz majd a következő kiállítások anyagának kiválogatásában is. Igen, a következökeben, mert újabb és még újabb házi tárlatoknak ad majd helyet az iizemi ebedlő. Ahogy összeszaporodik néhány tucat „falra érdemes" munka, máris tanakodasba fog a szakszervezeti bizottság „égisze" alatt működő kis közösség, hogy az újabb közös bemutatkozást előkészítse. S hogy lesz-e majd mindig eleg falra való? Sebők Miklós, a legügyesebb munkák készítője azt bizonygatja. lesz. Mert az ebédló vendegei nemcsak megnézik a vöröses mahagóniból. a sárgás avodiréból. a sárga csíkos afromóziából meg a sötét csíkos mutenycböl készült képeket, de mind többen vannak olyanok is, akik előbb „na, próbáljuk meg"-, később pedig „nem tudom abbahagyni"-alapon csatlakoznak az intarziásokhoz. Mindent összevetve: valami nagyon szép dolog kezdődött odakint, a Falemezgyárban ... Akaez László \ Szeged szobrai Előnyös a kötetlen termékszabvány Aktuális és érdekes témá- rend egyáltalán nem csökről tanácskoztak tegnap a kentl a termelővállalatok feKenderfonó- és Szövőipari lelősségét. sőt arra ösztönöz, Vállalat szegedi klubjában hogy olyan házi szabványoa szabványosítással foglal- kat állapítson meg gyártó koaó szakemberek. Köztu- egységei részére, hogy az dott, hogy a textiliparban is általuk előállított áru minmegszűnt a termékek szab- den vonatkozásban megfeványának merev kötöttségé, leljen a piaci igényeknek, s csak azok az előírások kö- Így cselekedett a szegedi telezőek, amelyek a baleset, kenderfeldolgozó ipar is. életveszély, illetve egészség- amikor saiát fonodái elé a védelmi szempontból nem nemzetközi piacon kialakult hagyhatók ei, a többi köve- .szabványokat állította követelmény diszpozitív jellegű, telménvként. A tegnapi taA termékek szabványát lé- nácskozás mintegy nyolcvan nvegében a gyártó vállalat résztvevője — hazai textiles a vásárlója állapítja meg gyárak, a Könnyűipari Miegymás között A szabadabb nisztérium és a Magyar szabványmegállapodások Szabványügyi Hivatal képnagyban elősegítették a ter- visei& _ hasznos vitában mékek minőségének a javu- u,., .„„^ lását. alkalmazkodását a 32 u' változó igényekhez. A kö- s,ta«i rend eddigi tapaszratetlenebb szabványosítási latait. Anya gyermekével (110.) A 10 centiméter magas bronzszobor a gyermekklinika bejarata mellett áll. A neobarokk stílusú, mészkő talapzatra helyezett alkotás Margó Ede munkája. PÉNTEK, NOVEMBER 28. 8 DÉLMAGYARORSZÁG