Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

Árhullán? a Tiszán Az utóbbi napokban 40 millimétert meghaladó csapadék hullott a Felső-Tisza vízgyűjtő területére, s többméteres árhullámot indított e! a Tiszán Tiszabecsnél két nap alatt 3,5, Vásárosnaménynál pedig majdnem öt méterrel duzzadt a folyó. Ezért a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság első fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Tiszabecs és a Vásárosnamény közötti folyószakaszra. A csapadékból jutott valamennyi felső-tiszai mellékfolyónak is, de ettől a vízpótlástól a mellékágakban csak mérsékelt áradás keletkezett. A Tiszán levonuló árhullám sem okoz különösebb gondot a Vásárosnamény alatti folyószakaszon. Kedvező „vizes" hírek érkeztek a Dunáról is. Az Alpokban lehullott eső — bár jóval kevesebb, mint a Tisza felső szakaszán — kisebb vízpótlást adott a Dunának. Bécsnél két nap alatt 31 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje. A Duna budapesti szakasza csütörtökön érezte meg a kis áradás első jelét, szerdától csütörtökig 4 centiméterrel emelkedett a víz. Nyilt kártyákkal Próbajáraton a Világnézetünk alapjai Problémafelvetőek Török Imréné negyedik esztendeje oktatja a kísérleti tárgyat: — Tanulóink szívesen fogadták, örültek, hogy végre Elutazott az SZMBT küldöttsége A tantárgyat ki kellett ta- Az immár negyedik iskolai történelem, az irodalom, a lálni! A szó legszorosabb ér- évben elindított próbajárat művészetek fogalmai, törtelmében, hiszen marxizmus- tehát itt gazdagodott a leg- vényszerűségei is. tói filozófiai fogalmakig, az több tapasztalattal: heti háerkölcstől, politikától a val- rom órában tanítják. Kezlásig — ha nem is tudomá- detben tanterv szerinti fenyos szinten, ösztönös rá- jezetenként kapták a stenciérzésből, a józan ész sar- lezett jegyzeteket, majd egykallta kíváncsiságból — ségesített jegyzet jelent meg, úgyis annyit vitatkozik, ér- tavalytól pedig a tankönyv, deklődik a felnőtt gyerek. Jelenleg két tantervhez Ezt a természetes érdeklő- igazodnak országosan, kodést, a megszerzett ismere- rabbit az Országos Pedagótek egyetemes szintű fogalmi giai Intézet írta elő, későbindoklását, összefüggéseinek bit a minisztérium. Az előbfeltárását kapta feladatul az bi inkább a természettudo- °endszeres "iskolai* "formábaa új tantárgy, melyet 1966/67- mónyos ismereteket szinte- ;s áttekinhetik tanulmányaben vezettek be, az idei tizálja, az utóbbi részlete- jk összefüggéseit vitatko-tanévtől még mindig kísér- sebb társadalomtudományi hatnak erkölcsi, 'világnézeti letképpen az ország 500 osz- anyagot közöl, amaz filo- kérdésekről, választ kapnak, tályában oktatják. Szegeden zó iai< em.ez flJozoíiatö,rté; vagy nyilvánosan maguk kea Tömörkény István aünná ? wg,aIa^f * reshetnek választ izgalmas, a iomoiKeny isnan gimna- kiserletek 1971-re fejeződ- nyugtalanító tisztázatlan zium és művészeti szakkö- nek be, s előreláthatóan problémáikra Éppen ezért zépiskolában, a Radnóti, a 1972-re végleges tanterv is egyetien óráról sem hiánySágvári, a Tisza-parti gim- ' zifc az egészséges vitaszelnáziumban, a közgazdasági íe' koíszefűbb^^'^ f^máknak szakközépiskolában és a vas- Ismeretek megfelelően, csoporif^lalkoútforgalmi technikumban. zások — után gyakran „elA Tömörkény gimnázium- lentáborok" alakulnak ki, ban az egyes számú tanterv közöttük őszinte, olykor szerint dolgoznak. Diós Jó- szenvedélyes párbeszédekkel, zsef igazgató igy summázta de mindig érdemi alapon, a feladatokat: világnézeti Az „úgy gondolom", vagy szempontból összegezni a „azt hiszem" elégtelen érv: más tárgyak nyújtotta is- csak gondosan értékelt, bimereteket, ugyanakkor a zonyítékokkal megtámasztott marxizmus minden ágában vélemények vitájára adunk önálló ismereteket is adni. 'lehetőséget. A társadalmi Célunk, hogy a világnézet törvények objektivitásáról, a legfontosabb kérdéseiben véletlenek szerepéről, s ezmarxista—leninista meggyő- zel összefüggésben a kima.. ,. , , , , . , gaslo tortenelmi szemelyisezodest alakítsunk ki a tanú- gekrölj meg az emberi sza. Heti három óra A Világnézetünk alapjai oktatásának szegedi kísérletei a Tömörkény gimnáziumban kezdődtek 1966-ban. es 3 Reform munkaverseny Csütörtökön elutazott Budapestről A. A. Kocsetkov, a szovjet baráti társaságok szövetségének osztályvezetője és F. I. Oszkolkov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság felelős titkára, akik az MSZBT és SZMBT 1970—71. évi együttműködési tervről tárgyaltak. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára búcsúztatta. lókban. Természetesen speciális az oktatás pedagógiai feltétele Kifli helyeit füge? badságról különösen pezsgő eszmecsere alakult ki. A feladatok problémafelvetőek, s a tanulók hozzáállását, éris: valamennyi nevelő mun- deklödését, vitakedvét, felkája benne fogalmazódik. A készültségét osztályozzuk, tanári koncentráció az év (Egyébként az osztályozás . .. ., , kerdese, az erdemjegyek kieleji tervezesnel kezdődik, a osztásának mértéke még elszakoktatók anyagrészeket döntetlen.) Legfontosabb: a jelölnek ki, melyek állandó tanulók bizalommal, nyílt ismétlésével, felszínen tarÉrdekes, hogy mióta a fiam rászokott a kiflire, s minden reggel szeretnek venni neki a sarki boltban, azóta ügy tűnik, rohamosan rosszabbodik az említett bolt kifliellátása. Bár lehet, inkább arról van szó, hogy szubjektíve mindig másként érintik az embert a dolgok, mint objektíve. Szerdán például, mivel a reggeli órákban — értem ez alatt a hét óra körüli időszakot — megint csak nem kaptam péksüteményt, délben is bementem a boltba. Azzal a józan elgondolással: ha reggel nem hozták meg azt a kiflit, később csak megérkezett, s ha később érkezett, akkor még biztosan van belőle. Hadd majszolgassa a gyerek, ha már úgy szereti. Am kiderült: a süteményszállítmány — kerek 500 darab — csak negyed kilenckor érkezett meg a boltba. S az eladók — lévén némi érzékük a piackutatáshoz — ekkor már csak 100 darabot lettek volna hajlandók átvenni belőle. Ha ... Ha ugyanis a szállító ettől a hajlandóságtól nem gurul olyan méregbe, hogy az egész szállítmányt elvigye. Ha nem kell mind, akkor egy darabot se — ez volt a megfellebbezhetetlen ítélet. Így hát képletesen szólva kifli helyett fügét mutatott a mi szerény. kis üzletünknek mindef kiflik ura és parancsolója. Hát így történt. Maholnap még megérjük, hogy — mint a reklamáló labdarúgók — az ilyen boltok is, eladók-vásárlók együtt a kiállítás sorsára jutnak. Büntetésből egy napra vagy esetleg többre is felfüggesztik játékjogukat. Végül is vannak igen nagy, mondhatni megbocsáthatatlan bűnök, amelyek megérdemlik a szigorúságot. Magára vessen az az eladó, aki egyre azt hangoztatja, hogy reggel kell a kifli, a zsemle, akkor, amikor munkába mennek az emberek, iskolába a gyerekek! S magára vessen a vásárló is, aki meg egyre csak bosszankodik, s az a mániája: nem mentségeket kell kisütni a mindennapos késésekre, hanem a kiflit — idejében! S. M. kártyákkal játszanak, személyiségük igazán tásával gyakorlatban Segítik igy formáiható. a világnézeti órák elméleti anyagát. Így lesz alkalmas például kémiából a kötéselmélet és az izoméria jelensége a minőségi és mennyiségi változásokra, biológiából az idegrendszer és a tudat mert. csak jó útravaló A világnézetünk alapjai hasznos ismereteket adnak, továbbtanuló, felvételiző di, , ákoknak, de ennél is fontokapcsolata a legmagasabb , , .., , , sabb szerepük van azoknal rendű mozgásformák, a társadalmi mozgásformák érzékeltetésére. De számtalan példát ígérnek a fizika, a a fiataloknál, akik érettségi után munkába állnak. Ezzel az útravalóval már tudnak mit kezdeni a világban, maguk válaszolhatják meg erkölcsi, vallási, politikai és más problémájukat, helyükre tehetik azokat. Véleményük többé-kevésbé megalapozott, marxista szemléletű lesz, tudnak közelíteni a társadalom napi dolgaihoz, nagy folyamataihoz. Nikolényi István elenleg két munkaverseny folyik párhuzamosan. Az egyiket a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére szervezték, s 1969. végéig tart. A másik, a kibontakozóban levő máris szabadságunk 25. esztendejének, 1970-nek jobb megalapozására hivatott. E kettős versenycélkitűzés is jelzi, hogy a dolgozók tömegmozgalma tartós folyamat és nem buzdít hajrára, rohammunkára. Mindinkább hullámzástól mentes kollektív magatartássá válik. Az új mechanizmus viszonyai közepette sem a vállalatok, sem a versenymozgalom konkrét feladatait nem szabják meg központilag. A dolgozók vállalásai szorosan kapcsolódnak a vállalat által kidolgozott tervekhez. S mivel a szuverén tervek eleve számbavették a belső tartalékokat, a verseny lehetőségeit is. így a vállalások általában nem a terven felüli, hanem az ezen belüli feladatok elvégzésére szorítkoznak. Olyan feladatok elvégzésére, amelyek a vállalat piaci helyzetét, a munka hatékonyságát leginkább kedvezően befolyásolják, s alakulásukra a dolgozók közvetlenül hatást gyakorolhatnak. Ezek a versenyfeladatok nemcsak vállalatonként, hanem azon belül, munkahelyenként is változhatnak. Ami konkrétan a jubileumi felszabadulási verseny céljait illeti, annak homlokterében népgazdaságunk nemzetközi piacképességének fokozása, a lakosság életszínvonalának emelése áll. Ezúttal nem csupán áttételesen, mint végső cél, hanem közvetlenül is. Mert kívánatos, hogy a reform harmadik, a harmadik ötéves terv utolsó, s a szabadságnak 25. esztendejében a lakosság széles rétegei közvetlenül anyagi helyzetükön érzékeljék: országunkban a terv, az új mechanizmus, a verseny és minden őérettük van. A vállalatok öntevékenysége, a dolgozók kezdeményezése akár közvetve az eredményesebb világpiaci szereplésük révén, akár közvetlenül, hozzájárulhat a belkereskedelem jobb áruellátásához, a választék, a szolgáltatások körének bővítéséhez, a minőség javulásahoz. Mindez egyben a szállító, a szolgáltató vállalat jó hírnevét, piaci helyzetét is javítja és hozzájárul a nyereség. a részesedési alap. a helyi munka- és életkörülmények javításához. A hatékony, a népgazdaságilag hasznos munka a legtöbb esetben a vállalati nyereségben is tükröződik. Ezért sem lehet érdektelen a versenyzők számára az exportkötelezettségek teljesítése, a munkatermelékenység emelése, a takarékos készlet- és anyaggazdálkodás. A kollektívák tehát a jobb munkával közvetlenül is megalapozzák saját életszínvonalukat, hiszen a személyi jövedelmek növelésének, a vállalat gyorsabb fejlődésének a nagyobb nyereség az alapja. A vállalati nyereség azonban nem növekedhet érdemtelenül a fogyasztók, a vevők rovására, például ellentétel nélküli áremeléssel. Ez ellen a dolgozók, mint vásárlók joggal tiltakozhatnak, bár mint termelök, átmenetileg esetleg haszonélvezői az áremelésnek. A verseny, a feladatok tudatos vállalása jó alkalmat kínál a társadalmi, a gazdasági összefüggések, a személyes, a vállalati, s a népgazdasági érdekek közötti kapcsolat, a reformelvek megismerésére. E felismerést segíti, ha a vállalat vezetői a dolgozók széles rétegei számára közérthető nyelvezetre fordítják, cselekvésre késztető jelszavakra bontják a vállalatra háruló feladatokat. Ha a verseny legjobbjai nem csupán erkölcsi, hanem kellő anyagi elismerésben is részesülnek. (Jó formája ennek például az úgynevezett részjegyes rendszer, amelyben előre meghatározott pénzösszeg felvételére jogosító utalványokat adnak a legjobbaknak az év végi nyereségrészesedés terhére.) A

felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben máris több említésre méltó kezdeményezés szülelett. Most, hogy a helyi öntevékenységnek közvetlenül az érintett kollektívák és azok legjobbjai látják hasznát, s a nagyobb vállalati önállósággal lebontották az ésszerű munka útját álló korlátokat. nyílik igazán alkalom a szocialista munkaversenyre, a tömeges kezdeményezésekre. Persze ez a lehetőség csak ott és akkor válik valósággá, ahol és amikor helyileg megteremtik a folyamatos, zavartalan munka szervezeti, technikai és személyi feltételeit. Így a felszabadulási versenyben mindenek előtt a vállalatok, a gyárak, az üzemek vezetői vizsgáznak, bizonyítva, hogy felszabadulásunk után 25 esztendővel a munka ésszerű, emberhez, tulajdonoshoz méltó, a magunk örömére és hasznára végezhetjük. Kovács József A közügyek intézése M M JW i ja n Kevesebb a panasz — Tanácstagok beszámolót Tegnap délelőtt Szegeden időszakot elemezte. Ezen idő a járási tanács székházában alatt a járási tanács szakülésezett a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. igazgatási szerveihez összesen 29 közérdekű bejelentés Megvitatta a végrehajtó bi- érkezett, illetőleg beadványt Somogyi Karolyné felvetele zottság 1970. évi munkaprogramjának és munkatervének összeállítását, amit a decemberi járási tanácsülés elé terjeszt jóváhagyásra. Dr. Bereczki János vb-titkár előterjesztésében megvitatta a lakosság ügyeinek, panaszainak, bejelentéseinek intézését, A vb minden évben napirendre tűzi ezt, hogy az ügyintézés színvonalát emelje s a problémákat megoldja. A lakosság részéről a panaszok és közérdekű bejelentések száma csökkent, ugyanakkor csökkent a különböző beadványok száma is. Ez azt mutatja, hogy az ügyintézés színvonala javult, és az in| tézkedések találkoztak a lakosság érdekeivel. Az előterjesztés az 1968. októbex 1-től 1969. október l-ig tartó kezeltek közérdekű bejelentésként. A művelődési osztály 9. a kereskedelmi csomolóját. Ezen 3561 választópolgár jelent meg. A hozzászólások során 177 közérdekű bejelentés hangzott el. A tanácstagok helyben elintézték ennek zömét, mindössze 15 bejelentést továbbítottak illetékes szervekhez. A közport 10. a mezőgazdasági és érdekű bejelentések, javasélelmezésügyi osztály 8, az építés, közlekedés, vízügyi osztály 2 bejelentést kapott. A korábbi években tapaszlatok zömmel kommunális jellegűek, de nagy 6zámban érintették a személyi földhasználat kérdéseit, egésztalt hosszabb elintézési idő ségügyi és művelődésügyi jelentősen csökkent. Mégis, problémákat. Csökkent, ha a javulás ellenére előfor- nem is lényegesen, a beérkezett ügyiratok száma is. 1968 első félévében a iárási tanácshoz összesen 27 040. 1969 első félévében pedig 24 871 üpvirat érkezett A já rási tanács vb a beszámolói elfogadta s további tennivalókra felhívta a figyelmet. dúlt egy-két eset, intézkedés, amely kifogásolható. A közérdekű bejelentések tekintetében nagy jelentőségűek a járási tanácstagok beszámolói, fogadóórái. Az idén eddig 59 tanácstag közül 52 tartotta meg beszáPÉNTEK, 1969. NOVEMBER 28. DE.MAGYARORSZÁG