Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

Mennyi vizünk van? „Nagy ennek a sora1* Érdekes levelet kaptunk Berniczky József nyugalmazott építészmérnöktől (Széchenyi tér 15. sz.). Arról ír olvasónk, hogy rengeteg vizet fogyasztunk, s bizony jó részét megtakaríthatnánk. Részletes számításokat ad. s hogy milyen pontosakat, arra jellemző, hogy a Szegedi Vízés Csatornamű Vállalat főmérnöke, Szilléri László is megerősítette, hogy naponta átlag 150—170 liter vizet „fogyasztanak" a város lakói, fejenként! Meddig lesz elegendő a vizünk, hiszen évről évre nő a fogyasztás és köztu• dott. hogy jelenleg fúrt kutakból nyerik a szegedi vizet. Szilléri főmérnök elmondott sok jellemző adatot. Az idén napi átlagban 34 ezer köbméter volt a város vízigénye, a nyári csúcs 41 ezer köbméter fogyasztás volt. Hogy oszlik ez meg? Az ipar 30 százalékát, a háztartások ennek a mennyiségnek 47 százalékát, a közületek mintegy 20 százalékát fogyasztották. (A fennmaradó rész a vízművek saját felhasználására volt.) A csúcsfogyasztáskor a pluszmenynviséget a háztartások „vitték el". A jövő szükségleteit így képzelik el: 1970-ben 45 ezer köbméter. 1980-ban 73 ezer, 2000-ben 130 köbméter víz kell majd a városnak csúcsfogyasztás idején, naponta. Kérdés, honnét szerezzük? öt helyről látják el a várost. fórt artézi kutakból, amelyek — külön ajándék ez! — ügynevezett pozitív kutak, nem kell szivattyúzni, feltör a víz. (Ennyi hasznunk legyen a varos alacsony fekvéséből.) Kérdés: meddig és mennyit képesek adni a víznyerő rétegek? Kutatni kell a vízmennyiséget. ami hamarosan megkezdődik. De addig is fontos megtudni. máshonnét nyerhet-e a város vizet. Igaz ugyan, hogy jelenleg nincs vízhiány, de a réteg esetleges szennyeződésével vagv hirtelen apadásával nehéz helyzetbe kerülhet a város. Részben megindult a kutatás úi víznverési lehetőségek után: a Maros-torok környékén felszíni vizeket keresnek, másrészt kutatás tárgva lesz. hogvan és milyen költséggel lehetne. s egyáltalán lehet-e a Tisza vizét is felhasználni erre a célra. Vagyis: ha most nem is szűkös a helyzet, a jövő érdekében nem engedhetjük meg magunknak a pocsékolás luxusát. Sokan pazarolják a vizet, mert nem ők fizetik, mert olcsóbb, ha a csap csöpög, mint hogy megcsináltassák saját pénzükön. Hogy ez mennyire így van: két évvel ezelőtt egész éven át mérték 20 szegedi ház vízfogyasztását. Az derült ki, hogy a magánházaknál az! egy főre jutó napi vízfogyasztás 143 liter, az 1KV ugyanilyen összkomfortos lakásában, ahol nem a lakó fizeti a díjat. 216 liter fogyott! Nem kell hozzá kommentár! Az egész világon gond a vízellátás, nálunk éppen a főváros küszködik legtöbbet. San Franciscóban — a szakirodalom szerint — jéghegyek olvasztásával kísérleteznek, a Közel-Kelet mesésen gazdag országában, Kuwaitban. lakbért nem kell fizetni, de az ivóvíz csaknem arannyal mérhető kincs. Mi pedig pazaroljuk, holott nem kimeríthetetlenek forrásaink. A háztartások fogyasztásának 30 százaléka elpazarolt víz! Ezért is köszönjük külön olvasónknak, hogy felhívta erre a fontos témára figyelmünket! fl karhatalmistak tévéje — Megdolgoztak érte A kiskatonákról közismert volt mindig, hogy az úgynevezett „zsoldból" nem bővelkednek zsebpénzzel. Miből vettek hát akkor televíziót a szegedi karhatalmisták egy tiszántúli tanyai kisiskolának? — vetődik fel a kérdés a hír kapcsán. — Nagy ennek a sora, illetve nem is az: a fiúk munkájából tellett rá, — mondta Simon Sándor főhadnagy, az egység KISZ-bizottságának titkára, majd így folytatta: — Az egység KISZ-alapszervezetei azonnal csatlakoztak a „Televíziót minden iskolának!" mozgalomhoz, csak a formát kellett megtalálni ahhoz, hogy az elhatározásból eredmény is szülessen. Ez persze, mint megtudtuk, nem is volt olyan könnyű, hiszen a kiképzési terv semmiképpen sem szenvedhetett csorbát. A KISZ-szervezeteknek különben sem volt annyi pénzük, hogy azonnal megvásárolhatták volna a televíziót, hiszen ezer forintokról volt szó. Az egység vezetésétől kapott segítséggel éltek a karhatalmistak. A KISZ-bizottság titkára olyan üzemet és tsz-t keresett, amelyek a kiképzési napok után, azaz vasárnap délelőttre, vagy délutánra tudtak olyan munkát biztosítani a katonáknak, amelyet aznap be is fejezhettek. Egy-egy vasárnap kisebb csoportok paprikát szedtek a szatymazi Béke Tsz-ben, ahol szeretettel fogadta őket Kakuszi Imre, a tsz elnöke és Leitner Ferenc, a tsz párttitkára. Ugyanitt az utószezonban őszibarackot Villámlás, mennydörgés, • r rr Fogas kérdés jegeso es szivárvány Afrikai és sarki levegő összeütközése okozta a novemberi „nyári vihartw — Jön a fagyos levegő Négy én fél éves kislányát vitte a fogászatra Klárafalvi Aladár (Oskola utca 07/b alatti lakos). Ha a kezelés lassúságával elégedetlenkedne csupán, nem szólnánk hozzá írásához, hiszen laikusságban ne versenyezzünk egymással, az felesleges lenne, Amit viszont elmond még a viszontagságokkal kapcsolatban, az fontos. Az tudniillik. hogy jó lenne, ha az óvónénik csoportosan vinnék a gyerekeket a gyermekfogászatra. ahol nem eiBarettafüstös, zsúfolt folyosón kellene a kicsikkel várni, mint a felnőtt rendelőkben. Ügy értesültünk, hogy a város több óvodájából viszik a gyerekeket fogászatra. Bizony olvasónk javaslata igen időszerű: minden óvodában meg kellene oldani, hogy a sok cukortól elromlott tejfogacskákat időnként javítsa a fogorvos. Sokat segíthetne ezzel az óvoda az elfoglalt szülőknek! A novemberi időjárás bár normálisan indult, feltűnően enyhén folytatódott: 10-e óta a 9—15 fokos napi középhőmérséklet a sokévi átlagot plusz 5 fokkal, az utóbbi három napban pedig 5—8 fokkal is meghaladta. Az envheség tetőzött a kedd esti felhősödésben, majd szerda hajnali nyárias viharban. amelyet egy Grönland felől érkező sarki, ellenpólusként pedig egy afrikai levegőtömeg összeütközése váltott ki. Nyomában szinte csak az óceánokra Nagyobb önállóság tanácsoknak hely i Kormányrendelet a lakosság adóügyeinek • _ r r r rr i intézéséről A kormány rendeletet adott ki a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól. Mint a Pénzügyminisztériumban elmondották, a jogszabály kiadására elsősorban azért volt szükség, mert a gazdaságirányítási rendszer reformja számos területen érintette a lakosság adóztatását is. Az is sürgette az új rendelet kibocsátását, hogy a korábbi jogszabály több mint tíz éve jelent meg és időközben számos módosításon, kiegészítésen ment keresztül, nehezen áttekinthető. Az új rendelet csupán a lakosságot érintő adóigazgatásról és az illetékekkel kapcsolatos eljárásról intézkedik, tehát nem érinti az adózás feltételeit, az adók összegét. Az adóigazgatási feladatokat továbbra is a tanácsok végrehajtó bizottságai látják el szakigazgatási szerveik útján. Az adóigazgatási szerveik útján. Az adóigazgatásban is bővül azonban az alsóbb szintű tanácsok hatásköre. A rövidesen megjelenő végrehajtási rendelet ugyanis kimondja, hogy az adóigazgatással kapcsolatos valamennyi kérdésben első fokon a községi, a városi, illetve a kerületi tanács szakigazgatási szerve jár el, ellentétben az eddigiekkel, amikor legalsóbb szinten csak a járási tanács szervei dönthettek olyan fontos kérdésekben, mint az adó törlése, vagy mérséklése. Az új rendelet lényegesen egyszerűsíti az adóbehajtás szabályait. Kimondja például, hogy adótartozás címén az ingó, vagy ingatlan vagyon behajtására vonatkozó határozatot csak akkor hajtják végre, ha a lefoglalható munkabér nem elegendő a tartozás egy éven belüli kiegyenlítésére. Lényeges egyszerűsítést jelent az a változás is. hogy az adóbehajtási eljárásra általában a bírósági végrehajtással kapcsolatos általános rendelkezéseket kell alkalmazni, bizonyos eltérésekkel. Ezzel két jelentős jogszabály rendelkezései méginkább összhangba kerülnek és csupán az adóigazgatás sajátosságaiból adódó eltérések maradnak fenn. A behajtási jog elévülésével kapcsolatban új rendelkezés, hogy az adóbehajtási eljárás felfüggesztésének és a részletfizetési kedvezménynek az időtartama az elévülési időbe nem számít be. A korábbihoz képest az a szabályozás is új, hogy — ha más jogszabályok nem rendelkeznek ettől eltérően — az adókra vonatkozó szabályok szerint évül el a jövőben minden olyan köztartozás beszedésének joga is, amely nem adó ugyan, de amelyet mégis adók módjára hajtanak be. A Pénzügyminisztériumban rámutatnak, hogy az új kormányrendelet, amely 1970. január elsején lép hatályba, az egyszerűsítések nyomán az adófizető lakosság számára áttekinthetőbb, ugyanakkor megkönnyíti az érintett szakigazgatási szervek munkáját is. jellemző mélységű ciklon alakult ki: ennek a hatalmas örvénynek a központja vonult át hazánk felett is. Az ország különböző részeiből érkezett jelentések a budapestihez hasonló hajnali égzengésről számolnak be. Nyári zápor söpört végig Soprontól Győrig. Reggelre kiderült az ég, s plusz 11 fokot mutatott a hőmérő. A Meosek vidékére hatalmas zápor zúdult. Pécsett arasznyi magasságban hömpölygött végig az utcákon és a tereket a Mecsekről lezúduló víztömeg. Jég is esett, de a borsénagyságű jégszemek nem tettek kárt semmiben. Jégeső volt Baranya, Somogy és Tolna megye egyes részein. A november végi „formabontó" időjárás ritka természeti érdekességet produkált Tolna megyében. Szekszárdon alkonyati szivárvány gyönyörködtette a már kivilágított utcákon a járókelőket. Nyíregyházára rövid idő alatt annyi eső zúdult, hogy az utcákon sok helyen felgyülemlett a víz. Vihar közben szép látványban volt részük a korán kelőknek, a tiszta keleti égboltról a Nap sugarai átvilágították az esőfüggönyt és a nyugati égbolton megjelent a félkör alakú szivárvány. Szeged felett és Csongrád megye egy részén is átvonult a langyos esővel párosult, szinte nyárias zivatar, villámlott és mennydörgött itt is. Az Országos Meteorológiai Intézet ügyeletén elmondották, hogy novemberben igen szokatlan az ilyen időjárás. A meleg levegő azonban északkelet, Ukrajna felé távozik, s nyomában már az igazi fagyos téli levegő beözönlése várható. Dél-Franciaországban, Párizs környékén, a cseh medencében, a lengyel síkságon havazik. komoly tél van. A hidegebb időjárás egyébként a Dunántúl északi megyéiben már szerdán este, csütörtökön érezhető lesz. szedtek, később pedig kukoricát törtek. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál a rakodómunkában és a paprikaválogatásban jeleskedtek a karhatalmistak. S végre együtt volt a pénz, megvásárolhatták a nagyképernyős tévét. Egy szerelőcsoport pedig már szerelte is az antennát a Kopáncs és Hódmezővásárhely között levő kishomoki általános iskolában, amely tavaly kapott csak villanyt. A televízió átadásakor a kisiskolások és a karhatalmistak együtt örültek a sikernek, különösen pedig Bánfi István őrvezető, akinek a kishúga is ebben az iskolában tanul. Honvédek, tiszthelyettesek és tisztek egyaránt részt vettek a munkában a paprikafeldolgozó vállalatnál és a szatymazi tsz-ben. Borbola Mihály százados, aki a szervező munkának nagy részét is magára vállalta, együtt dolgozott a Szegedről bevonult Csányi János honJ véddel, ifivezetővel, a balástyai származású Szemeré-: di József honvéddel, Sóregí Tamás szakaszvezetővel. Hosszan sorolhatnánk e vállalkozásban a példamutató karhatalmista KISZeseket, akik a kisiskolásokkal való találkozást nem egyszeri alkalomra tervezték. A tantestülettel és a szülői munkaközösséggel megállapodtak a meghitt kapcsolat további erősítésében. Rendszeresen ellátogatnak a karhatalmistak a kishomoki tanyai iskolába, segítenek nekik előadások, já-tékok megszervezésében^ előadásokat tartanak nekik a KISZ-esek életéről, a jövő nyárra pedig kirándulást szerveznek. A kisiskola úttörői aa ajándékba kapott televízióért csapatzászlót adtak át a karhatalmistáknak. L. F. Szeged szobrai „Favoritok" az olajoiezőről A Nagyalföldi Kutató és zói körében 30 szocialista Feltáró Vállalat szegedi üze- brigád versenyez, s a négy mének dolgozói négy darab darab Favorit tévé is az ő Favorit tévét vásároltak és összefogásuk eredménye. A ajándékoznak tanyai, falusi két „homoki" iskola közeiéiskoláknak. A pusztamérge- ben kutatófúrást végeznek, si külterületi iskolának s úgy ismerkedtek össze a nemrégiben adták át ajándé- tanyai családokkal, az ott kukat, ma, csütörtökön pe- tanuló gyermekekkel. Kidig a királyhegyesi általános rályhegyesen és Sárrétudvaiskolában vehetik át az olaj- ron viszont sok olajkutató kutatók tévéjét. A holnapi, munkás lakik, tehát közvetpénteki napon a balástyai yg saját gyermekeik iskoSS8 Sp'JÜFt körülményein is seolajkutató munkásoktól. gitenek, amikor tévét ajánÁ dorozsmaitelep dolgo- dékoznak számukra. Lenin (109.) Lenin kétszeres életnagyságú bronzszobrát 19fíS-ban állították fel a Csongrád megyei pártbizottság és tanács székháza előtti téren. Kiss Istrdn szobrászmú~ vész alkotása konstruktív expresszionista stílust mutat. A szegedi Lenin-szobor mészkő borítású talapzaton áll. Az újjáalakított tér terveit Dávid Károly Kossuth-dijas építőművész készítette. CSÜTÖRTÖK, 1969. NOVEMBER 27. 8 DÉLMAGYARORSZÁG