Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

Városfejlesztés Táblák és építkezések Kissé bizony sznobok let- maga sem tudja, be fogja-e tünk az utóbbi edőben — tartani a határidőket, vagy joggal vetik föl a szege- állandóan át kell-e majd diek is —, hiszen büsz- javítgatni az árulkodó tábkébbek vagyunk arra a ke- lón? Vagy pedig azt szévés régire, ami van, mint gyenli, ami építkezés ürüarra, ami lesz. Táblák hir- gyén jónéhóny deszkakendetik szerte a városban, tés mögött folyik? Nem hogy egy-egy szecessziós tudni, épület mikor lett kész. de A városukért rajongó azt mar nem, hogy még szegediek azonban szeretvak ablakkeretekkel bá- ndk tudni- egy-egy üres mészkodó, épülő házaink- telken mi£éle „titokzatos" wí, mi, 'ószen házat emelnek, ki építteti. Gondolkodóba esik az . . . ... c ember: miért hagyta el jól kl épít1' mettő1 meddig? S bevált szokását az építők meg reklámnak se lenne nemes ipara? Azért, mert rossz! Hétköznapok fénye Fényárban úszott novem- emelje ki a hétköznapi söber ünnepén a Dugonics tétből is. Erre azonban az téren az egyetem központi épülete. Ezzel nemcsak a épületek gazdáinak — ebben az esetben az egyetemszép architektúrára hívta nek — valószínűleg nincs fel a figyelmet, de kiegyen- elég pénze, súlyozottabbá tette a tér Ezért kellene összefognikissé intim világítását. Ép- uk a Belváros gazdájával, pen ezért sokan voltak, az L kerületi tanáccsal, akik ünnepek multán hió- amelv — különösen az nyolták a díszvilágítást, utóbbi időben — jó istágondolván, hogy ez olyas- poiója az esti utcaképet forma lesz, mint a Klauzál gazdagító díszvilágításnak téri. Szeged világításának fej is^hogyka?eg.S: őrködhessünk legfontosabb épületeket a is. Együtt talán elérhetnék azt, hogy hétköznap is a város egyik legszebb épüleBelvárosban díszvilágítás tében, este is. Reklám és ízlés Helyet a plakátnak. De ma már nem a Magyar nem mindenhol. Való igaz, Hirdető monopóliuma —, a kevés itt Szegeden a hasz- tanácsokkal együtt meghanálható hirdetőoszlop és tároznák: hol lehet s hol tábla, de ez sem menti nem. azokat, akik - jobb híján Vannak szegeden tűzfa~ friss^ f^ri.^1^ lak, csúnya ragasztanak tele hirdetéssel. Aztán jön a felületes falfelületek, amelyeket nem rontana egy-egy nagyobb reklám. vakarás: a hómunkára fel- Házak amelyekre szinte W szólító tavalyi plakátok vánkozik a plakátokkal temaradványal itt-ott ma is láthatók. még leragasztott tarka, nagy tábla. Sarkok, ahol megNem lenne tehát haszon- férne a hirdetőoszlop. Hogy talán, ha egyszer a város- hihet5bbé vál1on: reklám fejlesztés közeli Perspektí- és jó(zlés megférhet egyválra függesztve tekinte- „j^j^i 6 tünket mindazok, akik hirdetnek — azt hisszük, ez Veress Miklós Ünnepi hangverseny „A magyar komponisták tekintélye éppen a szakmai felkészültség, a magyar hagyomány és az európai tájékozottság ötvözetének köszönhető". A sorokat minap Farkas Ferenc nyilatkozta, s ideidézését a vasárnapi filharmóniai matiné programja különösen indokolja. A Szeged felszabadulási jubileumónak tisztelgő színházi koncerten ugyanis két hazai mű — hírében, nevében országhatárainkon is átjutott mű — hangzott el, melyek jelentőségét, súlyát nehéz a fenti idézetnél találóbban jellemezni. Dávid Gyula Brácsaversenye és Sugár Rezső Hunyadi-oratóriuma fölényes műfajismeretével és a klasszikusok mintájából tóplállfozó hagyománytiszteletével nem téveszti el hatását közönségénél, Mindkát alkotás tehát agy mai, hogy egyszersmind közönségdarab is, s ha hozzávesszük a műsor beköszöntőjében elhangzott Klasszikus szimfóniát, Prokofjev komponálási módszerében mozarti világot idéző remekét — a filharmónia ünnepi programjának ízléses szerkesztését dicsérjük. A koncertet Komor Vilmos, a szegedi hangversenyélet régi ismerőse dirigálta. Szuggesztíven, következetesen a nagy formákat, átfogó zenei gondolatokat keresve, minden felesleges póztól mentesen, sallangtalanul. A szegedi szimfonikusok igényes feladatuknak — újdonságot, komolyabb erőpróbát elsősorban a Prokofjev-mű jelentett — általában megfeleltek, bár ahhoz, hogy a zenekari színek, fúvós hangszercsoportok — és persze a kórusok — teljességében eljussanak a nézőhöz, a színpadot be kell fedni. (Mert igy tökéletes műélvezetet csak a padlás biztosit — ahová viszont körülményes bérleteket kiadni.) Dávid brácsa versenyének szólójót Lukács Pál elegánsan, nagyvonalú biztonsággal, zeneileg-technikailag kifogástalanul játszotta. A Hunyadi-oratórium szólistáitól: Karikó Teréztől, Lengyel Ildikótól, Gyimesi Kálmántól és Réti Csabától egyenletes, szép teljesítményt kaptunk, s a Zenebarátok Kórusa, apróbb ritmikai pontatlanságok ellenére, is értékes kzreműködője volt a koncertnek. Sajnos a főiskola I. számú gyakorlójónak gyermekkara vallotta kárát a színpad akusztikai hiányosságának, a kisgyerekek hangja elveszett a zslnórpadláson — pedig érezhetően tudták, szépen megtanulták szólamaikat. N. I. Foglalt a telek i ' Hosszadalmas levelet írt szerkesztőségünknek Szalai Istvánné (Közép fasor 46.). A sűrűn teleírt hét oldal lényege azonban elfér néhány sorban: miért nem kaphatnak építési engedélyt a házhoz tartozó Bal fasor 15. számú üres telekre? S ha már a tanács évek óta visszautasítja őket, miért nem kapnak cseretelket? Hiszen az Építésügyi Minisztérium is jogosnak találta kérelmüket. Az I. kerületi tanács építési és közlekedési osztálya nemcsak Szalaiék problémáját ismeri jól, de azokét is, akik hozzájuk hasonlóan Újszeged valamely fejlesztésre váró negyedében rendelkeznek üres telekkel. A panaszosunk házát körülvevő területet ugyanis egyetemi városrésznek tartja fenn Szeged távlati fejlesztési terve. Azt olvasónk is valószínűleg látta, hogy ezen a környéken biológiai kombinát, kollégium épült. Megértheti, hogy arra a néhány évre, amíg ott megkezdik a terv megvalósítását, nem érdemes építkezni. Sajnos, ebben a pillanatban cseretelek sincs, de az építési és közlekedési osztály arra kéri Szalaiékat, hogy újból adjanak be kérvényt, mert ügyüket, ha nem is olyan gyorsan, ahogy ők .•kívánnák, meg tudják oldani. Színes papírok A kézimunka oktatását néhány éve vezették be az általános iskolákban. A tanulók többek között azzal bizonyítják kézügyességüket, hogy színes papírokból készítenek különböző figurákat. Ezeket a szülők az év kezdetén a tanszercsomagokkal együtt megvehetik az írószerboltokban. Több olvasónk panaszolta, hogy a kázlmunkapapír, bór az iskolában követelik a gyerekektől, elfogyott és nem is kapható sehol a városban. A Papír- és Irodaszerértékesítő Vállalat véleménye szerint a papírcsomagoknak elegendőnek kell lenniük egész tanévben. Az idén szeptemberben egész raktárkészletüket felhasználták arra, hogy az igényeket maradéktalanul kielégítsék, a nyomdától pedig még nem kaptak utánpótlást. A színes papírok ugyanis im.port anyagból készülnek, és a nyomda ebből a rendelkezésére álló korlátozott mennyiségű alapanyagból más, fontosabbnak vélt cikket gyártott. Nemsokóra ismét megjelenik az üzletekben a színes papír, mert hamarosan várható az újabb szállítmány. Pirosterítős vita Négy leány, egy fiú. Gim- meg. Már ez a biztatás egy — Majd egy tucat osztály* nazisták, szakmunkás-lanu- kezdődő kapcsolat első jele társam szülei rosszul élnek, lók, „szakközépesek". Mint- volt. Aztán, amikor ügye- vagy már el is váltak — ha tényleg valami saervezett sebben lépegettek, magunk- így az egyik. és rendezett vita kezdődne, kai hívtuk őket a vasárnap Ruhát vesznek nekünk, úgy ülnek a pirosteritős asz- délutáni össztáncra, persze általában pénzünk is akad, tal körül, s komoly arcuk, egy feltétellel: csakk akkor de nagyon sokan vagyunk egymással birkózó ujjaik jöhetnek, ha jól tanulnak, olyanok, akiknek egy kényügy mutatják, hogy ők tény- Ahogy megszerették a kö- szeredet't „nn. mi újság?" leg egy szervezett és ren- zös táncba járást, úgy szok- kérdéssel napról napra elriezett felelgetősdire készül- tak rá a rendszeres tanulás- intézik a nevelését — így a tek. ra is. Szerintem ez is egy másik Pedig hát ilyesmiről szó módszer. -Igen. ahol éppen nem sl"cs!k . .... . N*m7!ak IXe5nte1 7 gondolná az ember, a lakás(^ak amolyan tómét temá- mindI élénkebb térsalgaa tob- »jlón bc!ÜI vagyunk nagyon Val "leUCL^/ÍÓlt bi J. e magunkra hagyva - mondf ~ t szóban - - És « a sokat emiege- ja « harmad£ a negyedik, tovább tott meghívó. Lel- tett felnőtti világj az ötödik; s aztán keserű kizésrol" önmaguk „tárgyé- Az öt fej közül több tn- példák következnek futtában , lelkizésről a húszon gani kezd. s újra legyintés- ban érkeZ(5 távozó apákínnen s túliak „targyában". re lendülnek az időközben ról anyákról akik ujjaik , 7, Judját^r"e' h0*í megnyugodott kezek. kötött szorongatott cipőkkel donképpen kik vagytok? Egy szakmunkás-tanuló lopakodnak haza valamikor A kérdés varatlan. Csend bátorodik meg először: éjfél körül, s akiknek regit oveti, de nem az értekerie- _ A fe!n6Uek világa? Mi- gélt kelteeetésével maguk az tek unott és hideg hallgató- öoda dolog aJ. hogy engem< útbaind(tósukat annyira váró a gondolatok ki- a huszadik évem -felé köze- gyerekek kénytelenek kísérmondasa előtti csend ledő lányt kötelezni próbál- létezni. - ILakákoT át ton,, nak arra' hogy el5re köszön~ Sok a keserű példa, sok lók eg>' haszonnyolc éves ud6 keil. míg a hirtelen felAztán a másik válasz- tisztviselőnek az üzemi gya- nöttekké váló gyerekek minStömbatorte vSId is ,korIat alatt Maf aztxis den panasza elhangzik... azomoaton es vasarnap is kellene érnem, hogy írásbeli rajzlapot vonalotok figyelmeztetést kapjak a * H7 nem-köszönés miatt... Négy lány, egy fiú. Gimnemigen kell, sorra-rendre A bóloRatás szapora jobb_ nazis^k> sZakmunkas-tanuról is. balról is; majd újabb lók, „szakközepesek". Nem mondatok következnek az ok igaz az, hogy „nincs egy nélkül elvárt tisztelethaj- tiszta gondolat ezekben a szólásról meg arról, mikép- zilált fejekben", s az sem pen próbálnak jogtalan ho- igaz, hogy „nincs egy közzsannázáshoz jutni némely tük. aki tudná, mit akar!" idősebbek. Csak időnkint oda kell ülni S ennél a gondnál aztán fcözéjük. csak Időnként végképp megállapodik a té- fh°gy annyira vár|ók —em—, uBytu. sa- mája szerint előre meg nem <>?r módjára kell kerdezgetvesen viselik az amerikai határozott vita. Kérdés, fel- ni okét. tehenészek kékvászon nad- szólítás nélkül pattannak kl Komolyan mondom: nérágját, de akik nagyon is a szavak s kl-ki elmondja, mely harmincon, negyvenen anJnS S 'ktfTÍi hogy a legutóbbi Időben mi- túlinak gyógyszerként keltedoES"! koUéglnmi dS- ** ^asztalai ne felíratni egy-egy ilyen, ért. Meg azoknak, akik már érte a negyvenen, ötvenen pirosteritős vitát... régen megértették, hogy éj- túliak világában. Akácz László szakai tanulás, szombati, vaszót kér a négy lány ós az egy fiú. Előbb ez a különös „státusz-meghatározás" van soron. Hogy kik ők. valamenynyien, meg persze azok, -akik nevében — bár felkéretlenül — vallanak? „öregedő félben" levő teenagerek — mondják —, akik ugyan szísárnapi vonalhúzogatás nélkül ninás jó jegy... Vonalhúzogatás ? Erről a pirosteritős vita egyetlen fiútagjának, az építőipari technikum diákjának hirtelen eszébe jut egy újabb, témánkhoz illő adalék. Ahogy eddig a többiek, úgy 6 is szépen sorjázó szavakkal meséli el, hogy volt egy évfolyamtársuk, akit — mivel megbukott — minden zsebpénzétol megfosztottak az egyébként is folytonos veszekedések közepette élő szülők. Jut rajzlapra az üres bukszából? Hogyan Jutna! Nem mások, mint a rész.vétlenséggel. közönnyel oly sokszor vádolt diáktársak adták össze a papírra szükséges forintokat, összeadták, s ezz,el elérték, hogv a következő évben már ..felsőbb osztályba léphetett" a bukott diák. — Helyzetet felmérni, a segítségre szorulóra ráismerni tehát nagyjából tudtok. De arra van-e példa, hogy lehet baráttá tenni — diVHlos szóval élve „megnyerni" — a többségtől távolmaradót?! — Arra ls van! Ezt egy aprócska, másodikos kislány mondja, aki éppen három napja lett tisztségviselő az általa is látogatott középiskolában. — Egyszerű a módszer! Vannak lányok, akik nem tudnak táncolni. Bíztatni kezdtük őket, tanuljanak / Tanácstagi beszámolók A tanácstagok évente egyszer beszámolnak választóiknak végzett munkájukról. Szegeden a november 24-től december 13-ig terjedő három hét alatt zajlanak le az idei beszámolók, amelyet a kerületi és az ugyanazon a területen dolgozó városi tanácstagok együtt tartanak meg. Találkozó A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat leányszállásának önkormányzata és Vö<4 rö6kereszt alapszervezeti vendégül látott hét Szegederi ,tanuló vietnami diákot. K vendégek és a vendéglátód hosszasan beszélgettek egv4 mással. 6 jó barátságot kój töttek. Szeged szobrai Karácsony előtt mindig öregszem egy évet, mert az ajándékozás gondjai egyre mélyebb és mélyebb árkokat vágSZERENYSÉG Idei, amikor nem szorulok ilyen módnak a képemen. Nem szerre- Tiszta laPPal az a gond már, hogy kezdhetem majd a kinek mit vegvek, .lanuart. Nem mint-_ mert egyrészt nem ha gyűjtöttem volna, szemérmesek az s nem is nyertem, ajándékra várók és Csak olvastam. És megüzenik egymás- ha az ember figyeltól, másrészt annyi mesen ^olvas,^^nern minden van az üzletekben, hogy igazán könnyű választani. Hanem a pénz, az sosem elég. Én siklik át a mondatok értelmén, bizony hogy nyerhet! Több lapban lá_ tom a hirdetést, amit legalább*' ~iT" annyi az újságolvasók tíz és százezrei nem gondoltak még át kellőképpen: Ajándékozni mindig öröm! ön a családjának — önnek a adósságot szoktam csinálni így év végén, hogy csak az új esztendő végére telik le. Első évem lesz az Centrum áruházak". rum áruházakban mindent megvásárolható". Egyetlen probléma jutott eszembe ezzel a nagy népiig nemzeti ajándékozási készséggel kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy miért kell már megint e/. a prasnva bürokrácia!. Egyszerűbb és közvetlenebb _lenne, ha Centrumék egyenesen a családomat ajándékoznék meg. Újra csak egy közbeiktatott Szerv. De azért ennék a titkát is megszagoltam. A szerénységük Ultja! Az a hagyományos magyar hépi-némzeti Hát ez az kérem! Kolombusz tojása! Nem lehet félreérteni. Tessék csak egyszer, most mar valamelyest elemezve megfigyelni: Lepje meg a családját, vigyen nekik ajándékot karácsonyra. Maga is ajándékba kapja a Centrumtól! Félreérthetetlen, világos, egyszerű. Centrumékra rájött az ajándékozási kedv. Hiszen ha pénzért adnák, csak másként mondanák. Például: „Ajándékozzon! Gondoljon a szerénység, családjára! A Cent- Sz. 8. I. Klauzál Gábor (1804—1866) (107.) Széfed képviselője volt 1861 és 1865 között Klauzál Gábor, aki korábban az 1848-as Batthyány-kormány miniszteri tisztét töltötte be. A Móra Ferenc Múzeum oldalán álló bronzszobrát — ifj. Vastagh Cyurgy alkotásit — 1908-ban állították fel. KEDD, 1989. NOVEMBER 25. 8 DÉLMAGYARORSZÁG