Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

Találkozás 25 év után A felszabadító hadsereg tisztje egykori megmentőjénél Balogh Elek fényképész és családja 1944-ben karcagi otthonában menedéket nyúj­tott B. Malcev és A. Drobi­nyin szovjet tiszteknek, akik német fogságból szöktek meg. Hat hétig bújtatták, rejtegették őket, amíg Kar­cag felszabadult. A szovjet katonák ezután csapataikhoz csatlakozva harcoltak a há­ború befejezéséig. A meg­mentő család sokáig nem hallott róluk. Balogh Elek 1959-ben tneghalt és fele­sége Szegedre költözött.' A szovjet sa'jtó segítségével 1963-ban sikerült kapcsola­tot teremtenie az egykori szovjet tisztekkel, akik ma Novoszibirszkben élnek. Az­óta rendszeresen leveleznek, de a nagy távolság miatt 25 évig nem kerülhetett sor találkozásra. Borisz Malcev a napok­ban Magyarországra látoga­tott. 5 ezer 600 kilométert utazott Novoszibirszktől Karcakig. Felkereste a régi házat, amely menedéket nyújtott számára a háborús időkben. Utána mindjárt Szegedre indult, hogy kö­szöntse özvegy Balogh Elek­nét, s átadja az ajándékokat, amelyeket ő maga hozott, il­letve Drobinyin vele kül­dött. Volt tiszttársa ugyanis most nem tudott hazánkba jönni. A viszontlátás megható pillanatai után Borisz Mal­cev beszámolt életének el­múlt negyedszázadáról. El­mondotta, hogy Karcag fel­szabadulása után a szovjet hadseregben felderítő mun­kával bízták meg. Ezután hadifogságba került, de né­hány nap múlva ismét sike­rült megszöknie és át tudott jutni a fronton a szovjet egységekhez. A háború után mégnősült és 23 éves egye­temista lánya van. Az egyik fiagy novoszibirszki fafel­dolgozó gyárban mint üzem­vezető dolgozik. Most 48 éves és azért is jött ha­zánkba. hogy elmondja visz­szaemlékezéseit és teljesebbé tegye országunk felszabadu­lásának történetét. T. B. megbeszélés A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége pénte­ken Gegesi Kiss Pál akadé­mikus elnöklésével ülést tartott a Vöröskereszt szék­házában. Megtárgyalták a Vöröskereszt jövő évi mun­kájának irányelveit és gya­korlati munkatervét. A be­vezető előadást Rostás Ist­ván főtitkár tartotta. A munkaterv előtérbe he­lyezi az egészségügyi felvi­lágosítás' fejlesztését a me­zőgazdasági, az ipari és az egészségügyi intézmények­ben egyaránt. Az ideihez képest 1970-ben hét, száza­lékkal kívánják növelni a térítés nélküli véradást. Á pult mögött A reggeli kávét, öt deka parizert pontosan 6 órakor elfogyaszthatom, s a másna­pi vidéki úthoz felvágottat, sajtot friss kenyérszeletek között este 9-kor még ki­szolgálnak. S mire a pénz­tárgép ráüti az összeget a blokkra, a kerek számon túlugrik az óramutató. Jóformán valamennyi élelmiszerboltban hasonló a helyzet, különös okból most mégis a városszerte „Anna­kúti csemege" néven ismert boltról írok néhány jellem­ző tapasztalatot. Az indíték különlegességét az adja, hogy itt a 35 alkalmazott és 9 tanuló közül mindössze 5 a férfiú Az alkalmazottak többsége 8—10. vagy ennél több éve dolgozik bolt­ban. Kérek..." Tóth Sándor kiállítása Tóth Sándor — idősebb pályatársa, Tápai Antal mel­lett — „a" szegedi szobrász. Jó tíz év előtti ideszármazá­sa'óta teljesen szegedivé lé­nyegült, amely átalakulását mind oktató, művészetszer­vező tevékenysége, mind pe­dig az itt kiteljesedő mun­kássága jól jelzi. Noha önálló tárlattal elő­ször — még 1964-ben — Halálos végű pletyka Az ngrasztás, a hecc, a pletyka útja kiszámíthatat­lan. Az előzményeket sum­mázva ez a háttere két család tragédiájának. La­punkban annak idején meg­írtuk, hogy a rendőrség le­tartóztatta Lajkó Ferenc 66 éves állami gazdasági nyugdíjast, Sövényháza, Csongrádi utca 3. szám alat­ti lakost erős felindulásban elkövetett emberölés miatt. Lajkó a szomszédságában lakó vejét, Juhász Sándort sebezte zsebkésével halálra Juhász Sándor augusztus 20-án tsz-mulatságon volt egyedül. Szórakozás köz­ben egy „jóakarója" olyas­mit mondott, neki, ami rög­tön a felesége ellen han­golta. Még akkor este na­gyon összeveszett élete pár­jával, majd kirohant a kertbe és öngyilkossági szándékból felakasztotta magát kábelhuzallal egy gyümölcsfára. A felesége átszaladt az apjáért, Lajkó Ferencért, akivel gyufaláng mellett járták végig a sötét kertet Még időben érkez­tek, a kábelzsinórt Lajkó zsebkésével elvágta, s a már eszméletlen vejét visz­szahozták az életbe. Juhász és felesége között másnap és utána tovább tartott a feszült viszony, tartóssá vált köztük a ve­szekedés. Két nappal a tra­Vállalat megvételre keres ÜZLETHELYISÉGNEK és BAKTARNAK vagy ezeknek könnyen átalakítható, teljesen üres, közműves épületet. Körúton belül. ..Cím. ár- és terülei­megjelöléssel" 101 690 jel­igére a Hirdetőbe. xS. 101 690 gédia bekövetkezése előtt Juhász kezet is emelt a fe­leségére,, aki azt követően két kiskorú gyermekével visszaköltözött a szüleihez. Juhász nem akarta kenyér­törésre vinni a dolgot, hív­ta haza a feleségét, de az nem ment vissza. Az asz­szony ezután is félt a fér­jétől, tartott a további bán­talmazástól. Szeptember másodikán Juhász Sándor­né arra kérte az apját, hogy menjen ki elébe az esti au­tóbuszhoz, mert fél egyedül hazamenni. A buszmegálló­ban Juhász is várta a fele­ségét, majd háromasban tartottak hazafelé, vitatkoz­va. A feleség ezután sem akart hazatérni, Juhász szemrehányást tett az apó­sának, hogy ő beszélte „te­le a fejét a feleségének. — Fiam, magadnak ke­rested a bajt — tiltakozott a gyanúsítás ellen Lajkó Ferenc. A következő pilla­natban Juhász többször megütötte 3" nálánál még­egyszer annyival idősebb apósát. Dulakodás köziben,' Lajkó Ferenc zsebkést rán­tott és háromszor megszúr­ta a vejét ugyanazzal a késsel, amellyel korábban elvágta a kábelzsinórt. Az egyik szúrás Juhász szív­kamráját érte. Az erős fér­fi még saját lábán tántor­gott haza, de már nem tud­tak rajta segíteni. Lajkó Ferencet most vonta felelősségre az első fokú bíróság, amely nem jogerősen négy és fél évi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész három napi gon­dolkodási időt tartott Hódmezővásárhelyen jelent­kezett, azóta már többször mutatta be műveit az ott­hont adó város értő és ér­deklődő lakói előtt is — sa­ját kézzel kiállított bizonyít­ványként, minősítésre át­nyújtott passzusként. Tegnap, pénteken délután ismét tömeges véleményké­résre vállalkozott Tóth Sán­dor: a Képcsarnok Vállalat Kárász utcai kiállító termé­ben megnyitotta újabb mű­veit felsorakoztató kiállítá­sát. ' Mint azt már jó néhány ..közös" tárlaton tapasztal­hattunk, a Tömörkény Gim­názium és Szakközépiskola művésztanárának munkássá­gát újabban — Szó szerint is értve — az, érmek fém­jelzik. A különben is nagy megújulását élő éremmű­vészetben próbálgatja már jó ideje erejét, s meg kell mondani: nem kis sikerrel. A Kárász utcai kiállító te­rem vendégei jó néhány re­mekbe készült „bronzkoron­got" láthatnak. Inkább az egyéfti ízlés, mint a közvéle­mény íratja • ide többek kö­zött a Balaton-sorozat né­masabbak, egyetemesebb ér­vényűek, mint amelyeket portré vagy jól kivehető alak díszít. Ez utóbbiak ugyanis nem egy esetben magát az „egyszeri" lát­ványt, mint annak átlényegí­tett, a zavaró részletektől megfosztott mását mutatják. Meglehet persze, hogy az érméken is előtűnő figurák egy réSze már túlon-tűl is­merősnek hat, s így a kelle­ténél kevesebb meglepetés­sel szolgál. Nőalakjaira, asz­szonyportréira gondolunk itt elsősorban, amelyek több di­menziós változata ugyancsak meglelhető a kiállítási te­remben. S ez utóbbi megjegyzéssel máris utaltunk az érmeken „túli" anyagra. Ez a váloga­tás nemcsak darabszám, de a benne rejlő teljesítmény sprint is kevesebbet ad az előbb említett — 50 darabos — gyűjteménynél. Minden darabja meggyőz ugyan Tóth Sándor emberábrázoló tehetségéről, ám e képesség csiszolódására, alakulására a vártnál kevesebb példát ad. De hát nem is ez a lényeg! hány darabjának — Hullám, Mivel azokban leljük igazán Ezüsthíd, Nap és víz — cí­mét, és hasonlóképp a pil­lanatnyi benyomás hatására említjük még meg a Sárgu­lásra című munkát, amely­nek parányi méretei is a végtelen határ nagy-nagy tá­gasságát mutatják. Érdekes módon ezek a fi­gura nélküli érmek tartal­örömünket — az érmeket kell dicsérnünk, s jólesően nyugtáznunk, hogy itt, kö­rünkben is készülnek olyan „korongok", amelyek a mű­faj igazi értékeit hordozzák. Tóth Sándor kiállítását Papp Lajos, SZOT-díjas köl­tő adta át a közönségnek. A. L. Óriás trafó Szegeden * Epül a gyöngyös-szegedi kétszázhúszezer voltos távvezeték Szeged gyors iparosodása, a háztartásokban használt több kisgép és televízió nap­ról napra növeli az elektro­mosenergia fogyasztást. Szin­te minden hónapban új re­kordot mérnek az öthalmi úti, Szegedet és környékét ellátó transzformátor állo­máson. Amint Imre János, fenn magának, a vádlott és az OVIT állomás vezetője védője enyhítésért, illetve a jogos önvédelem megállapí tása végett fellebbezett. Termelők, figyelem! Megvételre ajánljuk: 4 részes melegágyi ablakkeret 57 Ft. Kézi meghajtású répaszeletelő 580 Ft. „Kisbálont" magas nyomású, ikertöltős permetező 1516 Ft. „Pöröly" elektromos morzsoló és daráló 2260 Ft. Motorikus permetező és rotátor 9070 Ft. Wermorel háti permetező 538 Ft. Csi­be önitató, 2 l-es 21 Ft. „Számum" kézi porozó 20,60 Ft. Beszei ezhetök a Vetőmagboltban Szeged, Mikszáth K. u. 4. S 101720 elmondotta: a csúcsidősza­kokban óránként az 50 mil­lió wattot is meghaladja az energiaigény. Tíz eszten­dővel ezelőtt ugyanilyen idő­szakokban átlagosan 18 mil­lió watt volt a fogyasztás — tehát több mint kétszer­te kevesebb. A növekvő igények arra ösztönzik az OVIT-ot, hogy szakadatlanul fejlessze az energiaellátó, továbbító rendszerét. Ennek megfele­lően az idén már több be­rendezést cseréltek az öt­halmi úti állomáson; a na­pokban pedig egy 120 ezer voltos nagyteljesítményű transzformátort, és egy kon­denzátoregységet helyeztek üzembe. Ezzel egyidőben mintegy húszmillió forintos beruházással — újabb min­den eddiginél nagyobb tel­jesítményű — 220 ezer vol­tos transzformátoregység el­helyezése kezdődött meg. Először a betonalapokat épí­tik meg az OVIT dolgozói, majd ennek elkészülte után jövőre a VERTESZ szakem­berei szerelik fel a nagy­trafót. Természetesen az új berendezés nemcsak egy­magában készül, hanem el­látására Aij távvezeték-háló­zatot is építenek. A tervek szerint Gyöngyös és Szeged között 220 ezer voltos táv­vezeték húzódik majd, mely­lyel az eddigi 120 ezer vol­tos országos gerincvezetéket váltják majd fel. A munka jól halad, az új gerincveze­ték építői már Szolnok tér­ségében dolgoznak. Előre­láthatólag 1971. első ne­gyedévére mind a távveze­ték, mind az új nagytrafó működésbe lép. M, I. »» • A vezető — a napokban lett a Belkereskedelem Ki­váló Dolgozója — és két he­lyettese is nő, egy helyet­tes férfi. Akik kora reggel •villamoson vagy biciklin az üzlet előtt haladnak el a hat órai műszakkezdésre si­etve, már autókat, lovas ko­csikat látnak ott állni, ame­lyekről a környék friss zöld­ségeit, gyümölcseit hordják befelé. — Nyolc mázsa burgo­nyát, négy mázsa zöldpap­rikát, ugyanennyi almát. 3— 4 mázsa egyéb gyümölcsöt, zöldséget vásároltunk ma reggel. Több mázsa a tej. a ke­nyér, a sör. más élelmiszer, amit naponta átvesznek a boltban. S mindezt raktá­rozni, kirakatba, pultra, szekrénybe kell helyezni, mi­re a vásárló megjelenik. — Kérek két szelet son­kát. Ne a zsírosából adja, nem szalonnát akarok enni. — Olga, nekem olyan érett szalonnából mérjen fél kilót, amelyikből a múlt hé­ten vittem. — Itt van et a doboz Fecske cigaretta, cserélje ki. tegnap vettem és háromról hiányzik a filter. Az eladó mosolyog, eleget tesz a kívánságoknak, meg­ígéri, hogy legközelebb igyekszik jobban kedvébe járni a kedves vevőnek. i Aruk sokasága Mások a pénztárnál zsör­tölődnek, hogy a pénztáros tartsa számon, ki következik a sorban. S mikor nyolc forintot fizet valaki — 10— 20 filléresekkel — sürgetően toporognak a következők, miért nem számol gyorsab­ban a fülkébe szorított al­kalmazott? De vannak, akik méltányolják, elismerik a munkáját. — Itt mindig tele van az üzlet. Nem is tudom, hogyan bírják ezt a strapát a nők? A bolt vezetőinek nincs meghatározott munkaideje. Láttam, nemegyszer, hogy aki reggel nyitott, délután 5—6 óra tájban köszönt el a kollégáitól. Az eladók kö­zül 6—8 mindig hiányzik: szülési szabadság, betegség miatt. A hiányzókra • jutó munkát a szolgálatosak vég­zik, mert a vásárló a bolt belső problémáit nem veheti észre a kiszolgálásban. Ha­vonta 70—80 ezer forint be­vételi forgalom jut egy-egy dolgozóra. Elképzelhető, mennyi árut "kell addig mozgatni, mennyi órát kell talpalni, míg ez az összeg összejön. Udvariasan — Hogyan keresünk? Van egy-kettő, a legrégebbiek közül, akinek fölmegy ha­vonta1 kétezer fölé, a több­ség 1100—1500 forint között visz haza. A jutalékkal együtt. S az 1500 forintosak kíV­zött is vannak, akik 5—10 éve dolgoznak a szakmában: Elégedetlenek? Általában nem. De ha igen, lehet azért neheztelni rájuk? Miközben tanulnak, képezik is magu­kat. Többen technikumban: Nem emlegetve, hogy több-; ségük feleség, családanya,' háziasszony, s még egy-egy társadalmi szervezetnek is tagja. A pult mögött mindig vi­dámnak, frissnek, udvarias-' nak kell • lenni. Ezek a szak­mai hozzáértés elmaradha­tatlan járulékai, a jó ke-' reskedő jellemzői. Így he-: lyes. Minél több boltban meg kell honosodni e szo­kásoknak. De a pult innenső olda­lán állók, tolongok is gon­doljanak néha a figyelmes-: ség, a türelem viszonzására; Így illik. Ennek a szokás­nak is me| kell honosodni; Mort nem könnyű és nem k'evés az a munka, amelyet­a fogyasztók, a mi szolgá­latunkban végeznek a keres-: kedelem dolgozói. Vala­mennyi boltban. Kondorosi János $zeqed szobrai Tömörkény István (1866—1917) (105.) A jeles író és múzeumigazgató mészkőszobrát, a Móra-parkban állították fel. Készítője a szegedi szobrász­művész, Tápai Antal. SZOMBAT, 1969. NOVEMBER 22. 4 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents