Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

Korunk kérdéseire a marxizmus—leninizmus ad megbízható választ (Folytatás az 1. oldalról.) sági vezetők, a szakemberek ügye, hanem az ideológiai front és a marxista propaganda munkásaié is. Az új gazdasági mechanizmus ugyanis sok olyan kérdést vet fel, amelynek megnyugtató magyarázata, a közvélemény helyes orientálása a propaganda elsőrendű teendője. Társadalmi, politikai fejlődésünk elengedhetetlen követelménye, hogy úgy fejlesszük a szocialista demokráciát, hogy egész társadalmi-politikai rendszerünk erősödésének irányába hasson. Szocialista célkitűzéseinket csak a tömegek kezdeményezőkészségének, politikai és gazdasági aktivitásának kibontakoztatásával oldhatjuk meg sikerrel. A demokratizmus szélesítése, a közéleti demokrácia fejlesztése azonban elképzelhetetlen a dolgozók, a tömegek politikai nevelése, a szocialista társadalmi rend iránti felelősségérzetének fejlesztése nélkül. A pártiskola megnyitása, a marxizmus—leninizmus esti egyetem és a megyei pártiskola együttes tevékenysége, a pártbizottság oktatási igazgatóságának munkája nagyban hozzájárul megyénkben az ideológiai és propagandamunka frontjának erősödéséhez — állapította meg a megyei pártbizottság első titká' ra. Az oktatási igazgatóság a megyei pártbizottság intézménye, így tevékenysége szorosan kapcsolódik annak munkájához. A pártbizottság irányításával folyik a mindennapos marxista oktató munka. Az oktatási igazgatóság megalakulása új erőforrás megyénk propagandamunkájában, hiszen — az igazgatóság vezetőit is beleszámítva — 12 jól képzett, függetlenített oktató vezeti a pártiskola egyes tanfolyamait. Az új intézmény csak úgy töltheti be eredményesen feladatát, ha szoros kap. csolatot tart a pártbizottságokkal és pártszervezetekkel, ha aktívan részt vesz megyénk politikai és ideológiai arculatának formálásában, s nem zárkózik el a gyakorlat által felvetett problémák és új feladatok elől. Bátor kutatómunkát Megyénk társadalmi életének vizsgálata kitűnő lehetőséget kínál a tudományos igényű kutatómunka számára. A filozófiai tanszék például — együtt az egyetemi tanszékekkel — részt vállalhat a szövetkezeti parasztság tudati fejlődésének gyors gazdasági, társadalmi tudat fejlődésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosításából. Emellett a tudományos szocializmus tanszékkel összhangban kezdeményezőleg léphet fel a szociológiai, társadalomtudományi kutatások terén. Megyénk aránylag gyors gazdasági .társadalmi fejlődése, társadalmi struktúrájának mélyreható megváltozása. a munkásság és a városi lakosság aránylag magas létszáma, az értelmiség viszonylagosan nagyobb súlya, s az ismert ellentmondásos sajátosság, hogy mindemellett igen magas a tanyai lakosság aránya — ked. vező terepet biztosít a kutatók számára. Ugyanígy a politikai gazdaságtan tanszék munkatársai is megtalálják a kutatás lehetőségét a gazdasági reformmal kapcsolatos problémákban. Pártunk nemrég elfogadott tudománypolitikai irányelvei hangsúlyozzák, hogy megszűnt az a szellemi „gúlarendszer", amely csak a csúcson engedte meg a tudományos igazság — sokszor kinyilatkoztatásszerű — megnyilvánulását, amikor csak a vezetők fogalmazhattak meg a társadalomtudományokra érvényes megállapításokat, és az igazság kimondása nem a tényleges tudományos munkával. hanem a funkcióval függött össze. A helyzet tehát megváltozott, mindenütt folyhatnak tudományos kutatások, s születhetnek olyan tudományos eredmények, amelyek nemcsak helyi, hanem országos jelentőségűek is lehetnek. Ezt bátorításként mondom, de mindjárt hozzáteszem, hogy kiemelkedő eredmények elérésének az elmélyült tudományos kutató és elemző munka, az alkotó vita. a valósággal való szoros kapcsolat és a magas tudományos igényesség a fel. tétele. Az eddig elmondottakon túl még egy követelménynek érdemes nagyobb hangsúlyt adni. Ez pedig az, hogy az oktató és nevelő munkát mindig hassa át pártunk politikájának, az MSZMP gyakorlatának az ellenforradalom óta kikristályosodott szelleme. A szocializmusnak valamiféle magyar modelljét mi nem ismerjük el. Mi senki számára nem akarjuk a magunk gyakorlatát példaként állítani. Magyar modell nincs. De van a marSzovjet küldöttség Szegeden xizmus—leninizmusnak a mi valóságunkból kiinduló, a testvérpártok tapasztalatait is felhasználó magyar gyakorlata. Ennek főbb tapasztalatai pártunk alapvető dokumentumaiban nyertek megfogalmazást. Nem íróasztal mellett kigondolt elvek ezek. hanem olyanok, amelyeket az élet diktál és szocializmust építő valóságunk vetett fel. Pártunk politikájában, az ellenforradalom utáni tevékenységében szembetűnő a kétfrontos harc. Ez először az 1956 decemberi határozatban nyert megfogalmazást, amikor a Központi Bizottság elemezte az ellenforradalom' okait és megjelölte a maradványok elleni harc feladatait. Ha előre akarunk haladni, két fronton kell hadakozni. így volt ez az ellenforradalom utón, a mezőgazdaság szocialista átalakításakor, s így van ez a gazdasági reform bevezetésekor, amikor balról a szocializmus alapjainak feladásával, jobbról pedig túlzott óvatossággal vádolnak bennünket. A kétfrontos harc természetesen nem elvtelen taktikázás, nem centrizmus. Ellenkezőleg. A centrizmus két ellenkező előjelű szemléletet akar összebékíteni, a kétfrontos harc a kettővel szemben épít a konstruktív marxista koncepcióra. Egy másik tanulsága a párt elmúlt 13 éves gyakorlatának, hogy mindenkor a tömegekkel együtt léptünk. Ez azt is jelentette és jelenti ma is pártunk tevékenységében. hogy nagyra értékeljük az egyes ember szerepét. Türelmesek vagyunk az emberekkel és hogy ez helyes politika, azt igazolja, hogy dolgozóink elégedetlenek a visszaélőkkel szemben. Jellemző alapállása a 13 év politikájának, hogy reálisan nézünk szembe a valósággal, nem idealizáljuk helyzetünket. Alkotó szellemben Még egy fontos kérdést kell kiemelnem, ez pedig a Szovjetunióhoz való viszonyunk kérdése. Pártunk ezt a tömegek ügyévé tette. Nem úgy, hogy minden nap minden órájában hangsúlyozza népünk és pártunk húségét a testvéri szovjet nép és testvéri ország iránt. Nem úgy, hogy a szocializmusnak a Szovjetunióban folyó építésének minden tapasztalatára az általános érvényűségét mondja ki és kritikátlanul elfogadja vagy másolja. Erről szó sincs. De pártunk vallotta és vallja, hogy a Szovjetunió nélkül nincs szocialista építés Magyarországon, s hogy sehol a világon nem épülhet Szovjetunióellenes szocializmus. ' Győri Imre elvtárs igy fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét: — Ma megkezdődik a szorgos munka, a tanulás megyénk pártiskolájában. Azt hiszem, minden hallgató, minden vendég számára öröm ez a szép. korszerű épület. A feltételek kitűnőek a tanuláshoz. Mód nyílik itt a művelődésre, szórakozásra és a pihenésre is. Azzal a meggyőződéssel nyitom meg az új pártiskolát, hogy eredményes, sikeres munka veszi j kezdetét e falak között. A Magyar Honvédelmi Szövetség testvérszervezete, a DOSZAAF hazánkban tartózkodó küldöttsége tegnap, hétfőn délelőtt kétnapos látogatásra Szegedre érkezett. A szovjet delegációt, amelynek N. Sz. Gyomin altábornagy, a Szovjetunió Hőse a vezetője és tagjai: D. Dzsavadov, G. Kusztov, és V. Krivosejenko, elkísérte Szegedre Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára. A szeretettel várt vendégeket Csongrád megye határánál úttörök virággal köszöntötték, s Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára fogadta. Ezután Szegeden, az MHSZ székházában kötetlen, baráti eszmecsere kezdődött az MHSZ életéről, Szegeden, Csongrád megyében. Ezen részt vett Rózsa István, 3 Csongrád megyei pártbizottság titkára, valamint az MHSZ városi és szegedi járási titkára, és MHSZ aktivisták. Jánoska Gergely adott tájékoztatót az MHSZ tevékenységéről Szegeden, Csongrád megyében, majd válaszolt a kérdésekre. A Vendégek kisfilmet tekintettek meg az MHSZ megyében folytatott munkájáról, s megnézték az MHSZ technikai eszközeit. A delegáció elismeréssel nyilatkozott a tapasztaltakról. A vendégek délután a Tisza-parti gimnáziumba látogattak, ahol a rádiósSomogyl Károlyné felvétele N. Sz. Gyomin altábornagy az MHSZ kiképzés technikai eszközeivel ismerkedik klub életét tanulmányozták, fiatalok neveléséről szociaItt is, mint a délelőtti meg- lista hazaszeretetre, internabeszélésen sok szó esett a cionalizmusra. Van-e elegendő közgazdászunk ? Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a vállalati munkában korábban háttérbe szorult helyi döntési, a döntést előkészítő elemző munka fokozódó gazdasági kényszerré válásával a vállalati munkakörökön belül megyénkben is megindult az eltolódás a közgazdasági munkakörök irányába. Talán ennek első lépése, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportja és a NEB megyei, illetve szegedi szerve megvizsgálta, hogy milyen a közgazdász ellátottság a gazdálkodó, valamint a megyei irányító szerveknél és intézményeknél. A közgazdasági társaság tegnapi, hétfői ülésén erről a kérdésről, a vizsgálat tapasztalatairól tartották vitát. Érdemes a megállapításokat közreadni. Kiderül, hogy a megye egészére vonatkoztatva a gazdálkodó szervezetek minden ezer foglalkoztatottra átlagosan 11 közgazdasági munkakört jelöltek meg. Ez a változás törvényszerűen magával hozta az érdeklődést a közgazdasági szakemberek iránt. A vizsgálat azonban kiderítette, hogy a szigorúbb követelmények szerint a megye közgazdász igényű munkaköreinek csupán 18 százalékában dolgoznak okleveles közgazdászok, a többinek nincs szakképzettsége, legfeljebb valamilyen tanfolyama, illetve gyakorlata. Különösen rossznak mondható a szakember-ellátottság a kereskedelmi szerveknél. A közgazdasági' munkakö-" rök mennviségi mértékének a megítélése eléggé eltérő, viszonylag nagyszóródású — túlzott és minimumot sem elérő igények, de zömében reális — a jelenlegi ügyvitel gépesítési és kvalifikáltsági szintet kifejező mennyiségi igényeket tükrözi. Probléma, hogy nincs szabályozva — a mérnöki, agronómusi stb. szakmákhoz hasonlóan —, milyen közgazdasági munkakörökben kell nálunk megkövetelni az okleveles közgazda szakképzettséget. Elvileg tisztázatlan, hogy az okleveles közgazdákon túl tulajdonképpen még kik és milyen iskolai szakképzettségűek fogadhatók el közgazdászoknak. E téren nagyon eltérőek a felfogások. Például van olyan gyakorlat, hogy érettségivel, plusz okleveles könyvelői képesítéssel rendelkezőket fölé helyezik az okleveles közgazda képzettségnek. A vizsgálatot végző szervek megítélése szerint célszerű lenne a közgazdászképzés kiterjesztése. Helyeselnék, ha üzemgazdasági főiskolát létesítenének Szegeden. vagy pedig a JATE kebelében közgazdasági fakultás működne. Azt is felvetették, hogy az egyetemi oktatás i továbbfejlesztésével érdemes lenne a közgazdasági képzést kiterjeszteni néhány szakterületre is. Ha nem ls okleveles közgazdákat, de gazdasági mérnököket, gazdasági jogászokat, agrárgazdászokat nevelnének felsőoktatási intézményeinkben. Természetesen ezek a javaslatok közelebbről is érintenék jelenlegi oktatási metodikánkat. Mindenesetre érdemes elgondolkodni a közgazdasági társaság és a NEB szakembereinek megállapításain. A párt. és KISZ-iskola November 11. és 17. között tartotta XI. ülését a KGST vegyipari állandó bizottságának gyógyszeripari munkacsoportja. Az ülésen a KGST tagországok és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság szakértői ajánlásokat dolgoztak ki a legfontosabb gyógyszeripari termékek 1971—75. évi gyártásszakosítására, valamit a különleges gyógyszeripari berendezések és gépek iránti igényeik kölcsönös kielégítésének bizt06itására. Nemzetközi kriminológiai értekezlet Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött a szocialista akadémiák jogtudományi és kriminológiai intézeteinek hatnapos munkaértekezlete, amelynek napirendjére a szocialista fejlődés során a bűnözés struktúrájában végbement változások kérdését tűzték ki. Az értekezleten részt vesznek a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és hazánk megfelelő akadémiai intézeteinek képviselői. A magyar kezdeményezésre összeült tanácskozást Szabó Imre akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jugtudományi Intézetének igazgatója nyitotta mieg, majd Szabó András, az intézet | kriminológiai csoportjának főmunkatársa ismertette a magyar kriminológusok elképzeléseit a közös munkáról. Hangoztatta: • a szocialista kriminológiai a bűnözést történelmi jelenségnek tekinti, amely tartalában és formájában szorosan kötődik a társadalmi-gazdasági formáció változásaihoz. A mostani értekezlet célja, hogy megalapozza a szocialista országok kutatóinak közös munkáját annak tisztázására. rhilyen törvényszerűségek érvényesülnek a bűnözés mozgásában, milyen sajátos arculata van a bűnözésnek a szocialista társadalomban. szemben az előző társadalm'-eazd.aságl formációkkal. Ehhez az egyes országok bűnözési statisztikájának feldolgozása és az adatok összehasonlítása szükséges. KEDD, 1969. NOVEMBER 18. DÉLMAGYARORSZÁG