Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

Tcmacstcagok A legutóbbi járási tanács­ülésen hangzott el: nőtt az igazolatlanul távolmaradó tanácstagok száma. Erre mindjárt beszédes számokat szolgált a beszámoló, ami mutatja: szaporodott az iga­zolatlanul távolmaradók száma. A jelen ciklusban megtar­tott 15 tanácsülésen a meg­jelenők száma összesen 656 volt, vagyis az ossz tagság­rqk 74,1 százaléka, Akadnak tanácstagok, akik feltűnően s-kszor maradtak távol a ''•stületi ülésről, olyanok, rkik a 15 tanácsülés közül P—10 esetben nem jelentek r-eg. Természetesen a ta­rácstagok munkájára nem ez a jellemző. A többség rendszeresen részt vesz az ü'éseken. szót kérnek a napirendeket megtárgyaló vitákban, javaslataikkal se­gítik a tanács előtt álló fel­rdatdk megoldását A hozzá­szólások száma tanácsülésen­ként 5—10 között változik. Mégis szóvá kell tennünk azok magatartását, akik „el­engedték" magukat A választáskor az embe­rek bizalmat szavaztak a tanácstagoknak. Bíznak ben­nük. Rendszeresen, ha nem is sokan, de eljárnak a fo­gadó órákra. Meghallgatják a tanácstagi beszámolókat 1067-ben — a választás évé­hen — beszámolót egyálta­lán nem tartottak, az elmúlt esztendőben 54 járási tanács­it 'g tartotta meg beszámo­T'tát amelyen 4908 válasz­tópolgár jelent meg és 359 hozzászólás hangzott el. A • pasztalatok azt mutatják, hogy a beszámolók során pestenként 1 gen komoly az érdeklődés, különösen akkor, ha a választópolgárokat '-ézvetlenül érintő kérdések­ről és feladatokról esik szó. ,rrv például villanyhálózat bővítés, vízvezeték kiépí­tse. az általános közterhek - 'selésével kapcsolatos prob­"'émák. szociális kommunális idények kielégítése, a közsé­gek távlati fejlesztési terve stb. Ezek a beszámolók mindenképpen erősítik a ta­nácstagok kapcsolatát a vá­lasztókkal. Igaz. előfordul az ts, hogy némely meghirdetett ta­nácstagi beszámoló érdeklő­dés hiányában elmarad. Ezért a jövőben sokkal na­gyobb gonddal, felelőséggel kell megszervezni ezeket az eseményeket. Egynémely körzetben a tanácstagok nem ismerik saját kerületüknek választókerületi bizottságát, annak elnökét és tagjait. A iobb előkészftés érdekében a tanácstagi beszámolók üte­mezéséről a népfrontbizott­ságok is időben értesülhet­nének, így a szervezésben segíthetnének is. Ezeket a beszámolókat a népfront ke­retében rendezik. Az is lé­nyeges, hogy hol tartják a rendezvényeket a jövőben a választókerületekben érintett üzemekben, intéz­ményekben. áfész, tsz-ekben vagy szakszövetkezetekben is sorra kerülhetnek. Szép és nemes feladatot vállaltak magukra a tanácsta­gok. Képviselni a dolgozó­kat a járási tanács ülésein, szót emelni érdekükben, egy-egy falu, község előre­haladása érdekében. Meg­tisztelő megbízatás. Ha ne­héz is, olykor-olykor fárasz­tó la, s nem hozza meg a látványos eredményeket, azért a esüggedéssel sem jobb. Éppen itt, a mi vidé­künkön, a szegedi tájban az elmúlt két évtizedben cso­dálatosan szép, bűbájos ho­moki falucskák születtek, közösségek alakultak ki, könnyebb, boldogabb lett az élet Mindebben benne van a tanácstagok munkája is. Köszönet érte! Sz. & L Színes képek Divatba jöttek a képek. Nem is csoda, hiszen a ho­moki falvakra áldást hozott az utóbbi esztendők sora. Anyagilag egyre inkább megtalálják számításukat a termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben boldo­guló gazdák. Több pénz jut a takarékba, autóra, s új la­kásokra. Egyre-másra sza­porodnak, szépülnek is ezek a sátortetős villaházak. Né­melyik faluba utcasorokat, új településeket alkotnak. Telik ma már bútorokra, s a falusi emberek nem sajnálják érte a pénzt. Szé­pen berendezik a szobákat, nem feledkeznek meg a fa­lakról. Üj szokás hódít. A homoki községekben egyre gyakrabban feltűnnek a pes­ti „művészek". Jönnek az ajánlattal. Hoznak mintákat is, mintakollekciókat. Elő­szedik az autókból, meg­mutatják a jámbor falube­lieknek. Kinagyított színes technikával előállított ké­pek. Menyasszonyi képek, katonaképek, miegymás. Annak idején nagy szen­zációszámba ment, ha vala­ki Pesten a Városligetben odaállt a fényképezőgép len­cséje elé, és mihamar el­készült a mű, alatta a kü­lönböző cifraságokkal, szé­pen mutató huszárruhában stb., stb. Sok változata volt a szédítésnek. Most ennek kifinomított és igen-igen el­terjedt, kapós változatával találkozunk. Jó pénzért ki­nagyítva, rövid idő alatt el­készül a csodálatosnál cso­dálatosabb kép, beborítja a tisztaszobák falát. Három-, négy-, ötezer forintokat el­kérnek egy-egy komolyabb alkotásért, de telik, s vidá­man kinyitják a falubeliek a bukszát Üj mozgalom ez. Ismét „virágozni kezd" a giccs Most már csak az hiány­zik, hogy valamelyik élel­mes szövetkezet mellék­üzemági tevékenységként felkarolja. Az „üzlet" határ­talan lehetőségeket ígér. PULYKÁK Horváth Dezső felvétele Háziboltok Kereskedelmi szakembe­rek közgyűlésén hallottam először, hogy ráfizetésesek a tanyai boltok. Csak a jó szándék és a bölcs belátás tartja fenn őket. Kereske­delmi számítások helyett azt Rúzsa és Üllés kőzött a Ruki I. és a Ruki II. iskola környékén ha betéved vala­ki a dűlőutakra, hamar elfe­lejti, hogy kis ország va­gyunk, hiszen maga ez a te­Ne csak panaszkodjunk. Kenyeret például naponként kapnak, minden körülmé­nyek között. Elismerés jár érte. De nincs zseblámpa­elem, pedig tanyák között rület kitesz fél országot Az borult időben nagyon rossz a veszik 'inkább figyelembe, egyik kanyarodónál most közvilágítás. A környéken hogy sóért, paprikáért ne kelljen országot járni a ta­nyai embernek se. Miért csökken az állatállomány? Nem törvényszerű a ciklikusság — Alkalmasabb ösztönzésre van szükség Egy jó termelési hfr: a korábbi éveknél bőségesebb abrak- és szálastakarmány­termés fedezi az állatállo­mány takarmányszükségle­tét, sőt sok helyen tartalék­képzésre nyújt lehetőséget. Ez valóban dicséretes és a régebbi idők akuttá vált gondját-baját feledteti, nem kell importálni takarmányt, hogy átteleljenek a jószá­gok. S a takarmányterme­lés, annak mennyisége ál­talában visszahat az állat­állomány számszerű alaku­lására is. Sajnos, környeze­tünkben nem ilyen egyértel­mű a helyzet, mert sokkal kisebb az állatállomány, mint amennyire szükség lenne, amennyit a takar­mánytermelés feltételezne. Csupán a sertésállomány gyarapodik elfogadhatóan. Persze a sertésállomány gyarapodása is viszonylagos, hiszen október elsején (az velejárója a sertéstenyésztés­nek. A piaci mechanizmus hatása, mint legfőbb kiváltó akkori számlálás adatai sze- ok, az új gazdaságirányítási rint) kevesebb sertés volt a megyében, mint az utóbbi tíz évben bérmikor. Az idei tavaszon szinte mélypontra süllyedt a Szeged környéki gazdaságok és a háztáji ud rendszer körülményei között megfelelő közgazdasági esz­közökkel — felvásárlási ár, értékesítési biztonság stb. — időben és a szükségleteknek megfelelően szabályozható varok állatállománya. Azóta lenne. Ezért volna indokolt örvendetesen nőtt az anya­állomány, s mintegy 4 ezer darabbal több koca van, mint márciusban volt A növekedés különösen a kis­gazdaságokban számottevő. A piaci kereslet és a jé takarmányellátás hatására megélénkült tenyésztői ked­vet a még jelenleg is ala­csony kocaállomány miatt nem tudják kellő eredmény­nyel kihasználni. Az Állat­forgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai által a háztáji és egyéni gazdaságok kocaállo­mányának növelése érdeké­ben indított kocakihelyezési akció iránt lényegesen na­az utólagos erőfeszítések he­lyett megelőzni a rendsze­resen ismétlődő állomány csökkenést, hiszen nem tör vényszerű annak léte és ál­landóan gondot jelentő ha­tása. A szeptember végi állo­mány több mint a fele ma­lac és süldő, s a növekedés is ezekben a korcsoportok­ban a legjelentősebb. A fia­tal és kisebb állomány az előző évinél kevesebb hí­zott sertést biztosít. A csök­kenés ugyan az állami vá­sárlásoknál még nem nagyon érezhető, de az év végére nem várható, hogy annyit hoznak rendbe egy épületet. Bolt-kocsma lesz belőle, mondja kísérőm. Fele bolt, fele kocsma. Hátha nagyobb lesz a forgalom így. Biztos vagyok benne én is, hogy nagyobb lesz, bár bevallom, furcsa ez a biztonságérzet Sok kátyú és sok kilométer után újra látunk egy boltot de Adám János, az üllési központ munkatársa tovább van ugyan már villany, mégsem árulnak villanykör­tét. Most van folyamatban, hogy az élelmiszerboltból vegyesbolt legyen. Akkor majd lesz vas-műszaki áru is — szög, drót, kalapács, fo­gó; röviköt-cikk is — példá­ul lámpabél. Lajkó Kálmán nem köz­gazdász, hanem fogatos a invitál bennünket Nem fog- SE^^SSl ják talán soha odaállítani a nulla kilométer jelzőkövét ahova jutunk, pedig közpon­ti hely ez is. Postaláda is van, a Napsugár Tsz major­ja, és a majori bolt — más néven házi bolt Minden együtt Apró lyukból nemrég tíü­aranyigazság. Minél többet ad el a boltos, annál több a forint A kereskedelemnek is annál több a forint Ha rtt kapunk valamit mi se küld­jük a családot máshová, mert ide a legközelebbi bolt nyolc kilométer. Ez a bolt nem ráfizetéses, tözött át* a bolt mostani elő- mégis megkérdezem a bot­kelő helyére. ízléssel váloga- tost, lehet-e egyáltalán ráü­tött szép, színes, dekoritlapos zetéses egy bolt Azt mond­polcok, és kedves boltos, Eg- ja, ha áru van, nem ráfizeté­ri Zoltánná fogad bennün- «es egyik sem. kot Pusztamérges határában — Van itt minden, még Gyuris Jánosék a boltosok, f Biopon mosópor is, csak — Mit lehet Itt eladni? most éppen nincs — mondja a boltos. A boltos áruját közvetle­nül a Füszérttől kapja. Tíz­naponként jön a kocsi, a — Ami csak a világon van, itt minden eladható. A bolt akkora, hogy meg­fordulni csak helyben lehet benne, de szinte minden van gyobb az érdeklődés, mint felvásároljanak, mint tavaly. Hozzávetőlegesen ebben az esztendőben 10 százalékkal kevesebb sertést vásárol­nak fel, mint tavaly. amennyit a helyi termelő­szövetkezetektől vásárolható alapanyaggal ki tudnának elégíteni. Az akció indítása óta el­telt alig egy hónap alatt 4,5 ezer darab vemhes kocasül­S még néhány tény szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről. A szarvasmar­dőre jelentettek be igényt ha-tenyésztésben az érvény­3RONZKORI TÜZEK ORIZOjc. a szegedi múzeumban Saliga László restaurálja a közelmúltban Klárafalva ha­tárából előkerült szépen díszített bronzkori agyagtár­gyat. Eredeti funkciója a tűzhely parazsának őrzése volt. A feltételezések szerint L e. 1400-ból való a tenyésztésre vállalkozó kisgazdaságok. Eddig nem egészen 2 ezer darab kihe­lyezésre kötött megállapodást a vállalat, de ennek is csu­pán felét tudta a közös gaz­daságoktól beszerezni, s a kocasüldő hiánya miatt nem is képesek további igénye­ket kielégíteni. Célszerűnek Látszana — összegezik a gaz­dasági szakemberek vélemé­nyét a statisztikai jelentés legutóbbi kiadványában — ha arra kínálat is akadna, hogy a kisgazdaságokban megvásárolható, tenyésztés­re alkalmas kocasüldőkre is kiterjesztenék az akciót. A sertésállomány ciklusos ingadozása rendszeresen visszatérő húsellátási gon­dokat okoz, s káros a te­nyésztésre is. A három­évenként ismétlődő nagy­mérvű állománycsökkenés azonban nem szükségszerű ben levő közgazdasági ösz tönzők továbbra sem alkal­masak az állomány fejlesz­tésére. Lassú ütemben to­vább csökken a szarvasmar­ha-létszám, ezen belül azon­ban a kisgazdaságok állo­mánycsőkkenése igen nagy mértékű: az utóbbi két év­ben 7 ezerrel, ez év janu­árja óta pedig fokozódó ütemben, több mint 5 ezer­rel csökkent a szarvasmar­ha-, s másfél ezerrel a te­hénállomány. Az idei év el­ső háromnegyedévében a ta­valyinál 1250 darabbal ke­vesebb vágómarhát adtak át vágásra. Az állománycsök­kenés további vágómarha­vásárlás kiesését eredmé­nyezheti, azonban elsősor­ban a tenyészanyag-utánpót­lásban súlyos problémákat okoz. G. L legnagyobb télben is, de nem ftt Lámpabél is, szög is. hozza mindig azt, amit kér- zseblámpaelem ls. Még géz­nek. Most kevés a mosószer, palack is. Szifonpatron?" a szappan, nincs cirokseprő. Tessék* Ultrát régóta nem kap. A „Y. bagarol cipőápoló olyannya- „ ... lánkságnak számit, amit — Hentesáru, m hiányzik, csak ritkán látnak. Nyáron a P6?1® ??fmég 8 sör volt kevés, most a drágább fajtájút is megven­hentesáru hiányzik. Pedig azt mondja a boltos, nagyon rossz, ha valamit nem innen vehetnek meg az emberek. Bemennek akkor Rúzsára, onnan pedig egyúttal olyat ls vesznek, ami egyébként itt is van. nék. Ez a boltos scw wi <51 győ­zött meg, hogy ráfizetéses a tanyai boH. — Csak legyen mit, mf mindent riadunk. Horváth Dcwö Nincs kivétet A minap írta az újság, milyen lassan jött a pesti távirat Szegedre. Mai távirat lehetett, ha egyszer nem akart a fővárosból vidékre felejti a gyerekét Megszok­tuk. Amikor meséli, akkor is elpirul a szégyentől. Hogy gondolhatják róla, hogy, menni. Szép história, de van megfeledkezik egyetlen gyer­párja is. mekéről? De ha mondaná; A fiatalasszony hivatalban hogy a postás a hibás, mert dolgozik, apró, nyelves lá- nem vitte ki a táviratot, kt nya meg az óvodában. Hir- hinné el? Jó kifogás — mon­telen külszolgálatra rendelik danák. Pedig valóban a pos­a mamát, fölad hát egy'táv- tás a hibás. iratot a nagymamának a szomszéd községbe, hogy ül­jön buszra, vigye haza az unokáját Régi egyezség ez, többször is volt már így. Es­te nyolckor üres a ház, a kislány nincs sehol. Lohol az óvodába, angyali játékba fe­ledkezve találja a dadával. Kéri a bocsánatot, de a dada elhárítja: előfordult már, kedves, mással is, hogy itt­Méltatlankodnak gyerme­kes és gyermektelen munka­társai sorban. Hogyan for­dulhat elő, hogy egyáltalán nem kézbesítik a táviratot? Közös erővel szidják a száz­esztendős postát. Az asszony újra elpirul, aztán elneveti magát: — Hagyjátok! Az öcsém a postás . . II. D. VASÁRNAP, 1969. NOVEMBER 16. DÉLMAGYARORSZÁG 11

Next

/
Thumbnails
Contents