Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

A szabadság születése Visszaemlékezések és dokumentumok Szeged felszabadulásáréi órészt soha sehol nem pubiiTT kait emlékeket adunk közre • mai ünnepi számunk itt köM vetkező hatoldalas mellékletében a felszabadulás idejéről; a szabadság első történelmi perceiről szemtanúktól, az események résztvevőitől, vezető politikusoktól. Emlékeiket Szeged felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából gyűjtöttük egybe, részben a városi Somogyi Könyvtár kézirattárából, idei magnetofonfelvételeiből, részben közvetlenül munkatársaink útján. Komócsin Zoltán interjút adott a Délmagyarországnak az évforduló alkalmából; a lapszemelvényeket egykori szegedi újságpéldányokból idézzük; bizonyos történelmi epizódokat munkatársunk próbált rekonstruálni. Az ünnepre ugyancsak a Somogyi Könyvtár közreműködésével — olyan eredeti felvételeket tudtunk kapni a Szovjet Hadsereg felszabadító harcának szegedi napjairól, további előrenyomulásáról, amelyeket eddig nem publikáltak; a szovjet haditudósítók felvételeiként a moszkvai katonai archívumban őriztek meg. Mint ünnepi dokumentumot, itt ismertetjük az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged m. j. városi tanácsa levelét, melyet a párt-alapszervezeteknek küldött a két testület a negyedszázados évfordulón. E mellékletünkben a legújabb kutatások alapján ismertetjük a fölszabadulás pontos katonai „menetrendjét" s a fölszabadulást közvetlenül megelőző és követő eseményeket is. Egykorú katonai vázlat a front 1944 októberi vonaláról, a szovjet fegyveres erők csapásainak irányával. A mélyebben benyomult ékek a 2. Ukrán Front csapatai, amelyek a Tiszán átkelve egyrészt a Duna vonala fele, másrészt a főváros és Debrecen irányába bontakoztatták ki nagyalföldi támadásukat A

Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága és Szeged m. j. városi tanácsa Szeged felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából levélben köszöntötte a párt-alapszervezeteket, s ezeken keresztül a város egész lakosságát. A levelet — melyet Sípos Géza, az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Biczó György, a tanács vb elnöke írt alá — kivonatosan ismertetjük. „Kedves Elvtársak! Az idén két nagy történelmi esemény évfordulóját ünnepeljük. Márciusban volt fél évszázada, hogy a magyar dolgozók forradalmi élcsapata, a kommunisták pártja diadalra juttatta — a világon másodikként — a proletárok hatalmát. Akkor a nemzetközi reakció erői — 133 nap hősi erőfeszítése utón — eltiporták a proletárdiktatúrát, de Lenin megjövendölte: az első, elveszett Tanácsköztársaság után hamarosan elkövetkezik a győzelmes mái sodik! Októberben lesz negyedszázada, hogy ez a jóslat valóra vált, s népünk előtt megnyílt a második proletárdiktatúra felé vezető út: megkezdődött hazánk fölszabadulása. Szeptember 23-án a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front harcosai Battonya térségében átlépték hazánk határát, 24-én fölszabadították az első magyar községet, Csanádpalotát; 26-ón az első magyar várost, Makót; október 11-én pedig az új, a demokratikus Magyarország bölcsőjét, Szegedet. Városunk szómára ez a nap, hazánk számára pedig 1945. április 4-e történelmünk legnagyobb sorsfordulójót; új korszak kezdetét jelenti. A kapott szabadsággal élve, a forradalmi harcokban edzett munkásosztály vezetésével a dolgozó tömegek fölszámolták a fasizmus maradványait, megteremtették a népi demokratikus rendszert és kivívták a proletáriátus diktatúráját A politikai hatalom birtokában a munkásosztály a dolgozók más rétegeitói támogatva, a proletár internacionalizmus alapján, az elmúlt 25 év alatt alapvetően megváltoztatta hazánk gazdasági, társadalmi szerkezetét. Ennek eredményeként leraktuk a szocializmus alapjait, és hozzáláttunk a szocializmus teljes fölépítéséhez. Ebbe a forradalmi folyamatba szervesen illeszkedik bele Szeged dolgozóinak harca. Legjobbjaink az élvonalban küzdöttek az elsó magvar proletárdiktatúra, a Magyar Tanácsköztársaság idején, majd a Horthyfasizmus negyedszázados rémuralma alatt vívott küzdelmekben. Az illegalitásban működő kommunistáktól irányított antifasiszta, háborúellenes, függetlenségi harc eredményeként a második világháború éveiben kibontakozott Szegeden a munkás egységfront, és kezdett megvalósulni a széles körű antifasiszta összefogás is. Városunknak 1944 végéig történelmi szerep jutott a fölszabadult ország életében, a népi demokratikus újjászületésben. Az új élet megindításának föltételét biztosította, hogy 1944. október 17-én a demokratikus pártok közül elsőként alakult meg a kommunisták legális pártjának szegedi szervezete. A szegedi kommunisták az időszerű föladatok megfogalmazásában, az újjáépítés, a termelés megindításában. az antifasiszta, demokratikus erők összefogásában kezdeményező, mozgósító szerepet vállaltak. 1944. november 5-én ugyancsak Szegeden jött létre a Magyar Kommunista Pórt Külföldi Bizottságának tagjaiból a legális Központi Vezetőség, és december közepéig innen irányította a párt újjászervezését, a termelés megindítását, a dolgozó tömegek összefogását. A Központi Vezetőség itt fogalmazta és vitatta meg a szegedi kommunistákkal az MKP programját, amely a népi demokratikus átalakulás alapvető tennivalóit foglalta magába. A Szegedi Kendergyárban alakult meg az első üzemi bizottság. Szegeden született a demokratikus ifjúsági mozgalom, valamint a demokratikus nőmozgalom is. Szeged volt a fölszabadulás utáni magyar könyvkiadás bölcsője: itt kezdte működését a Szikra Könyvkiadó, itt jelentek meg az első demokratikus és szocialista kiadványok. Itt indult az ország mai újságjai között a legrégibb napilap, a Délmagyarország. Itt alakultak meg az első népbíróságok, itt kezdeményezték a dolgozók iskoláit. 1944. december 3-án Szegeden bontotta ki zászlaját az antifasiszta, demokratikus erőket összefogó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek lelkesen, közös erővel fogtak a háború romjainak, a fasizmus pusztításainak eltakarításához, leküzdve az inflációból, a nyersanyag- és élelmiszerhiányból, a tőkések termelést gátló szabotálásaiból, a munkanélküliségből eredő nehézségeket. A Magyar Kommunista Párt szegedi szervezetének 1945 őszén közzétett hároméves városfejlesztési programját megvalósítva, dolgozóink rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el az ipari és a mezőgazdasági termelésben, a kulturális életben, az egészségügy és a városfejlesztés vonatkozásában. A hároméves terv eredményei, a munkáshatalom kivívása, a bankok, az üzemek államosítása, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása Szegeden is kedvező föltételeket teremtett a szocialista építésből adódó föladatok megoldásához." A továbbiakban méltatja a levél a felszabadulás óta az iparban, mezőgazdaságban, városfejlesztésben, művelődésben és tudományban elért szegedi eredményeket, majd befejezésül a következőket tartalmazza: „Szocialista társadalmunk egyik jellegzetessége a dolgozó emberről való fokozott gondoskodás. A bérek növekedése, a lakásépítkezések meggyorsítása, a nyugdíjellátás, a társadalombiztosítás kiszélesítése, az egészségvédelem fejlesztése, a szocialista művelődéspolitika — mind a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. A dolgozó nők munkájának megkönnyítését segíti elő a gyermekvédelem, a bölcsődei, óvodai, iskolai, napközi otthoni hálózat nagyarányú fejlesztése. Tudjuk, hogy eredményeink nem feledtethetik el gondjainkat sem. Ilyen elsősorban a lakáshelyzet, amelyet a több évtizedes elmaradottság állapotából kimozdítva. a múlt adósságait törlesztve az utóbbi évtizedben kezdtünk megoldani, s amely még hosszú időre áldozatos munkát kíván, és terhes tennivalókat ró a város vezetőire és dolgozóira egyaránt. Nehézségeink, gondjaink ezekben az ünnepi órákban mégsem szoríthatják háttérbe az alapvető fölismerést: életünkben már ma is, s ezután egyre inkább, több a fény, mint az árnyék. A küzdelmekkel teli és eredményekben gazdag negyedszázad bennünket, kommunistákat arra kötelez, hogy az eddigi vívmányokra és tapasztalatokra építve, szilárdan őrizve pártunk egységét, eszmei tisztaságát, tovább dolgozzunk a szocialista társadalom teljes fölépítéséért. Föladatunk, hogy a proletár internacionalizmus alapján tovább erősítsük testvéri kapcsolatainkat a Szovjetunióval, s a többi szocialista országgal. Kötelességünk azon munkálkodni, hogy a párton kívüli tömegek szorosan fölzárkózzanak mögénk, s a szocializmust Igenlő valamennyi dolgozóval szövetségben valóra váltsuk mindazokat a célokat, amelyek 25 esztendővel ezelőtt csak álmok lehettek; amelyekért köztünk élő. idős harcostársaink, elvtársaink megannyi áldozatvállalás közepette küzdöttek, s melyekért oly sokan életüket is áldozták. Tőlünk most vérünket nem, de erőnket, iparkodásunkat változatlanul igényli a szocialista haza, amely békés és nyugodt otthona tízmillió dolgozó magyarnak. Kiki azon fáradozzék, hogy az elkövetkező években, az eljövendő második negyedszázadban, a 20. század utolsó harmadában. még magasabb életszínvonalat s tovább gyarapodó műveltséget biztosítson népünknek ez a békés fejlődés. Az ünnepek a számvetés napjai. Amikor e néhány percben áttekintettük a negyedszázad alatt megtett utat, eredményekre és további tennivalókra utalunk. Mind az eredményekből, mind a föladatokból támadjon olyan öntudat, erkölcsi eiő, amelynek Szeged fölszabadulásának 25. évfordulója méltó megünneplésében éppúgy .meg kell mutatkoznia, mint az utána következő dolgos hétköznapokban. Fejeződjék ki jubileumi ünnepeinken, hogy a tőkések és nagybirtokosok országa helyén e negyedszázad alatt a dolgozó magyarok két kezük munkájával új hazát teremtettek. Ahogy a forradalmi költő, Ady megjövendölte: Ez az ország a ml országunle. Itt most már a mi kezünk épít! A jövőbe vetett bizakodással és hittel hívjuk és várjuk városunk minden jóakaratú, alkotni kész fiát a független, szabad, demokratikus és szocialista Magyarország — s benne városunk — felvirágoztatásáért folyó közös munkára. Csak valamennyi előrelendítő erő összefogása biztosíthatja, hogy »a bennünk rejtőző szép ország- — valósságá teljesedjék. Pártunk, amely — mint mindig — a nép érdekeinek képviselője és szószólója, ezzel a küldetéstudattal vág neki az új föladatokat. új harcokat s új eredményeket ígérő, gazdag távlatú holnapoknak. Szeged, 1969. október Il-én.1 <SK I \», * 4"- * - '< ; 111:: mmmmmm® t2 ^ w & - 3 N: ^ ITE § * • S* Szeged körzetében, páncélosok fedezetével tör előre a szovjet gyalogság Átkelés a Tiszán, Szegednél, a gyorsan fölépített hadihidon