Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

A szabadság születése Visszaemlékezések és dokumentumok Szeged felszabadulásáréi órészt soha sehol nem pubii­TT kait emlékeket adunk közre • mai ünnepi számunk itt kö­M vetkező hatoldalas mellékle­tében a felszabadulás idejé­ről; a szabadság első törté­nelmi perceiről szemtanúktól, az események résztvevőitől, vezető politikusoktól. Emlékeiket Szeged felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából gyűjtöttük egybe, részben a városi Somogyi Könyvtár kéz­irattárából, idei magnetofonfelvételeiből, részben közvetlenül munkatársaink útján. Komócsin Zoltán interjút adott a Dél­magyarországnak az évforduló alkalmá­ból; a lapszemelvényeket egykori szegedi újságpéldányokból idézzük; bizonyos tör­ténelmi epizódokat munkatársunk próbált rekonstruálni. Az ünnepre ugyancsak a Somogyi Könyvtár közreműködésével — olyan ere­deti felvételeket tudtunk kapni a Szovjet Hadsereg felszabadító harcának szegedi napjairól, további előrenyomulásáról, ame­lyeket eddig nem publikáltak; a szovjet haditudósítók felvételeiként a moszkvai katonai archívumban őriztek meg. Mint ünnepi dokumentumot, itt ismer­tetjük az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged m. j. városi tanácsa levelét, me­lyet a párt-alapszervezeteknek küldött a két testület a negyedszázados évfordulón. E mellékletünkben a legújabb kutatások alapján ismertetjük a fölszabadulás pon­tos katonai „menetrendjét" s a fölszaba­dulást közvetlenül megelőző és követő eseményeket is. Egykorú katonai vázlat a front 1944 októ­beri vonaláról, a szovjet fegyveres erők csapásainak irányával. A mélyebben be­nyomult ékek a 2. Ukrán Front csapatai, amelyek a Tiszán átkelve egyrészt a Duna vonala fele, másrészt a főváros és Deb­recen irányába bontakoztatták ki nagyalföldi támadásukat A Magyar Szocialista Munkás­párt Szeged városi bizottsága és Szeged m. j. városi tanácsa Szeged felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából levél­ben köszöntötte a párt-alap­szervezeteket, s ezeken keresztül a város egész lakosságát. A levelet — melyet Sípos Géza, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára és dr. Biczó György, a tanács vb elnöke írt alá — kivonatosan ismertetjük. „Kedves Elvtársak! Az idén két nagy történelmi esemény évfordulóját ünnepeljük. Márciusban volt fél évszázada, hogy a magyar dolgozók forradalmi élcsapata, a kommunisták pártja diadalra juttatta — a világon má­sodikként — a proletárok hatalmát. Ak­kor a nemzetközi reakció erői — 133 nap hősi erőfeszítése utón — eltiporták a pro­letárdiktatúrát, de Lenin megjövendölte: az első, elveszett Tanácsköztársaság után hamarosan elkövetkezik a győzelmes mái sodik! Októberben lesz negyedszázada, hogy ez a jóslat valóra vált, s népünk előtt meg­nyílt a második proletárdiktatúra felé ve­zető út: megkezdődött hazánk fölszaba­dulása. Szeptember 23-án a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front harcosai Battonya térségében átlépték hazánk ha­tárát, 24-én fölszabadították az első ma­gyar községet, Csanádpalotát; 26-ón az első magyar várost, Makót; október 11-én pedig az új, a demokratikus Magyaror­szág bölcsőjét, Szegedet. Városunk szómá­ra ez a nap, hazánk számára pedig 1945. április 4-e történelmünk legnagyobb sors­fordulójót; új korszak kezdetét jelenti. A kapott szabadsággal élve, a forradalmi harcokban edzett munkásosztály vezetésé­vel a dolgozó tömegek fölszámolták a fasizmus maradványait, megteremtették a népi demokratikus rendszert és kivívták a proletáriátus diktatúráját A politikai hatalom birtokában a mun­kásosztály a dolgozók más rétegeitói tá­mogatva, a proletár internacionalizmus alapján, az elmúlt 25 év alatt alapvetően megváltoztatta hazánk gazdasági, társa­dalmi szerkezetét. Ennek eredményeként leraktuk a szocializmus alapjait, és hoz­záláttunk a szocializmus teljes fölépítésé­hez. Ebbe a forradalmi folyamatba szervesen illeszkedik bele Szeged dolgozóinak harca. Legjobbjaink az élvonalban küzdöttek az elsó magvar proletárdiktatúra, a Magyar Tanácsköztársaság idején, majd a Horthy­fasizmus negyedszázados rémuralma alatt vívott küzdelmekben. Az illegalitásban működő kommunistáktól irányított anti­fasiszta, háborúellenes, függetlenségi harc eredményeként a második világháború éveiben kibontakozott Szegeden a mun­kás egységfront, és kezdett megvalósulni a széles körű antifasiszta összefogás is. Városunknak 1944 végéig történelmi szerep jutott a fölszabadult ország életé­ben, a népi demokratikus újjászületésben. Az új élet megindításának föltételét biztosította, hogy 1944. október 17-én a demokratikus pártok közül elsőként ala­kult meg a kommunisták legális pártjá­nak szegedi szervezete. A szegedi kom­munisták az időszerű föladatok megfogal­mazásában, az újjáépítés, a termelés meg­indításában. az antifasiszta, demokratikus erők összefogásában kezdeményező, moz­gósító szerepet vállaltak. 1944. november 5-én ugyancsak Szegeden jött létre a Magyar Kommunista Pórt Külföldi Bi­zottságának tagjaiból a legális Központi Vezetőség, és december közepéig innen irányította a párt újjászervezését, a ter­melés megindítását, a dolgozó tömegek összefogását. A Központi Vezetőség itt fogalmazta és vitatta meg a szegedi kom­munistákkal az MKP programját, amely a népi demokratikus átalakulás alapvető tennivalóit foglalta magába. A Szegedi Kendergyárban alakult meg az első üzemi bizottság. Szegeden szüle­tett a demokratikus ifjúsági mozgalom, valamint a demokratikus nőmozgalom is. Szeged volt a fölszabadulás utáni magyar könyvkiadás bölcsője: itt kezdte működé­sét a Szikra Könyvkiadó, itt jelentek meg az első demokratikus és szocialista kiad­ványok. Itt indult az ország mai újságjai között a legrégibb napilap, a Délmagyar­ország. Itt alakultak meg az első népbíró­ságok, itt kezdeményezték a dolgozók is­koláit. 1944. december 3-án Szegeden bon­totta ki zászlaját az antifasiszta, demokra­tikus erőket összefogó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek lelkesen, közös erővel fogtak a háború romjainak, a fasizmus pusztí­tásainak eltakarításához, leküzdve az inf­lációból, a nyersanyag- és élelmiszer­hiányból, a tőkések termelést gátló szabo­tálásaiból, a munkanélküliségből eredő nehézségeket. A Magyar Kommunista Párt szegedi szervezetének 1945 őszén köz­zétett hároméves városfejlesztési program­ját megvalósítva, dolgozóink rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el az ipari és a mezőgazdasági termelésben, a kulturális életben, az egészségügy és a városfejlesztés vonatkozásában. A hároméves terv eredményei, a mun­káshatalom kivívása, a bankok, az üze­mek államosítása, a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdítása Szegeden is kedve­ző föltételeket teremtett a szocialista épí­tésből adódó föladatok megoldásához." A továbbiakban méltatja a levél a fel­szabadulás óta az iparban, mezőgazdaság­ban, városfejlesztésben, művelődésben és tudományban elért szegedi eredményeket, majd befejezésül a következőket tartal­mazza: „Szocialista társadalmunk egyik jelleg­zetessége a dolgozó emberről való foko­zott gondoskodás. A bérek növekedése, a lakásépítkezések meggyorsítása, a nyug­díjellátás, a társadalombiztosítás kiszéle­sítése, az egészségvédelem fejlesztése, a szocialista művelődéspolitika — mind a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. A dolgozó nők munkájának megkönnyítését segíti elő a gyermekvédelem, a bölcsődei, óvodai, iskolai, napközi otthoni hálózat nagyarányú fejlesztése. Tudjuk, hogy eredményeink nem feled­tethetik el gondjainkat sem. Ilyen első­sorban a lakáshelyzet, amelyet a több évtizedes elmaradottság állapotából ki­mozdítva. a múlt adósságait törlesztve az utóbbi évtizedben kezdtünk megoldani, s amely még hosszú időre áldozatos mun­kát kíván, és terhes tennivalókat ró a város vezetőire és dolgozóira egyaránt. Nehézségeink, gondjaink ezekben az ün­nepi órákban mégsem szoríthatják háttér­be az alapvető fölismerést: életünkben már ma is, s ezután egyre inkább, több a fény, mint az árnyék. A küzdelmekkel teli és eredményekben gazdag negyedszázad bennünket, kommu­nistákat arra kötelez, hogy az eddigi vív­mányokra és tapasztalatokra építve, szi­lárdan őrizve pártunk egységét, eszmei tisztaságát, tovább dolgozzunk a szocialis­ta társadalom teljes fölépítéséért. Fölada­tunk, hogy a proletár internacionalizmus alapján tovább erősítsük testvéri kapcso­latainkat a Szovjetunióval, s a többi szo­cialista országgal. Kötelességünk azon munkálkodni, hogy a párton kívüli töme­gek szorosan fölzárkózzanak mögénk, s a szocializmust Igenlő valamennyi dolgozó­val szövetségben valóra váltsuk mind­azokat a célokat, amelyek 25 esztendővel ezelőtt csak álmok lehettek; amelyekért köztünk élő. idős harcostársaink, elvtár­saink megannyi áldozatvállalás közepette küzdöttek, s melyekért oly sokan életüket is áldozták. Tőlünk most vérünket nem, de erőnket, iparkodásunkat változatlanul igényli a szocialista haza, amely békés és nyugodt otthona tízmillió dolgozó magyarnak. Ki­ki azon fáradozzék, hogy az elkövetkező években, az eljövendő második negyed­században, a 20. század utolsó harmadá­ban. még magasabb életszínvonalat s to­vább gyarapodó műveltséget biztosítson népünknek ez a békés fejlődés. Az ünnepek a számvetés napjai. Amikor e néhány percben áttekintettük a negyed­század alatt megtett utat, eredményekre és további tennivalókra utalunk. Mind az eredményekből, mind a föladatokból tá­madjon olyan öntudat, erkölcsi eiő, amelynek Szeged fölszabadulásának 25. évfordulója méltó megünneplésében épp­úgy .meg kell mutatkoznia, mint az utána következő dolgos hétköznapokban. Feje­ződjék ki jubileumi ünnepeinken, hogy a tőkések és nagybirtokosok országa helyén e negyedszázad alatt a dolgozó magyarok két kezük munkájával új hazát teremtet­tek. Ahogy a forradalmi költő, Ady meg­jövendölte: Ez az ország a ml országunle. Itt most már a mi kezünk épít! A jövőbe vetett bizakodással és hittel hívjuk és várjuk városunk minden jóaka­ratú, alkotni kész fiát a független, sza­bad, demokratikus és szocialista Magyar­ország — s benne városunk — felvirágoz­tatásáért folyó közös munkára. Csak va­lamennyi előrelendítő erő összefogása biz­tosíthatja, hogy »a bennünk rejtőző szép ország- — valósságá teljesedjék. Pártunk, amely — mint mindig — a nép érdekeinek képviselője és szószólója, ez­zel a küldetéstudattal vág neki az új föl­adatokat. új harcokat s új eredményeket ígérő, gazdag távlatú holnapoknak. Szeged, 1969. október Il-én.1 <SK I \», * 4"- * - '< ; 111:: mmmmmm® t2 ^ w & - 3 N: ^ ITE § * • S* Szeged körzetében, páncélosok fedezetével tör előre a szovjet gyalogság Átkelés a Tiszán, Szegednél, a gyorsan fölépített hadihidon

Next

/
Thumbnails
Contents