Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

Európa Marzabottóban Dr. Biczó György olaszországi utazásáról Hazaérkezett Bolognából a szocialista országok emlé- — Sajnos csak kevéssé, az dr. Biczó György, a Szeged kezetes budapesti felhívása rövid volt. De azért tér­ni. j. városi tanács vb elnö- megfelelően körvonalazza mészetesen elvittek bennün­ke. aki mint a TestVérváro- azokat a tennivalókat, me- kej. várost nézni is, és Mar­sok Világszövetsége végre- lyek Európa békéjének és zabottó kommunista vezetői hajtó tanácsának tagja, részt biztonságának megszilárdítá- megmutatták azt a napi 100 vett Bolognában az ellenál- sát szolgálják. A vita után ezer üt^r tej feldolgozására lási harcokban kitűnt olasz elfogadott felhívás az euró- alkalmas modern üzemüket, városok által rendezett kon- pai városok vezetőihez, le- mellyel a lakosság ellátásán ferencián, melynek résztve- szögezi, hogy Európa békéje kívántak segíteni Tárgyalá­vői Európa békéjének és biz- csak tárgyalások útján, a sokat folytattunk ezenkívül tonságának kérdéseiről tár- realitásokból, köztük a je- a Testvérvárosok Világszö­gyaltak. lenlegi határok elismerésé- vetségének helyzetéről Ls és Megkértük dr. Biczó Győr- bői kiindulva biztosítható. a Leningrádba összehívott gyöt, tájékoztassa olvasóin- — Tehát a konferencia esedékes kongresszus előké­kat a konferencia munkája- elősegítette a különböző né- szítéséről. A rövid bolognai ról. zetek közeledését? utazás tehát igen sok él­— Azok az olasz városok, — Feltétlenül. Ennek bi- ményt és feladatot hozott melyek az ellenállási moz- zonyságát láttam abban a galomban a fasizmus elleni lenyűgöző békedemonstráció­harcból különösen kivették ban is, melynek részese le­részüket, s ezért aranyjel- hettem. Bolognától sokezres vénnyel tüntették ki őket, tömeg vonult át Marzabot­szövetségbe tömörültek. Ezt tóba, transzparenseket víve, a konferenciát azért lu'vták olasz és orosz partizándalo­össze. mert most volt 25 éve kat énekelve. Az utat sze­annak, hogy egy Bologná- gélyező hegveken óriási fe­hoz közeli kisváros. Marza- hér kövekből rakták ki a bottó mind az 1830 lakóját jelszót: Éljen az ellenállás, kiirtották a német fasiszták, éljen a béke! A városka fő­amiért a környéken harcoló terén végül ünnepség volt, partizánokkal szemben tehe- melyen többek közt felszó­tetleneknek bizonyultak. lalt a volgográdi tanácselnök — Több külföldi delegáció is, és amikor beszéde végén is részt vett a konferencián? átnyújtott egy dobozka vér­— Ott voltak a szovjet, a áztatta sztálingrádi földet — csehszlovák, az NDK-beli, a nem túlzás —. ezrek szemé­romén és a magvar városok bői fakadt ki a könny. Cso­küldöttei. és több nyugati dálatos és megrázó élmény delegáció is. A vitaban ma- n gvar részről én szólaltam V0l';­fel. s arra igyekeztem a fi- — Sikerült megismerkedni gyeimet összpontosítani, hogy e két várossal is? Fehér Kálmán Korányi-emlékérem szegedi orvosnak Csütörtökön a Magyar Tu­dományos Akadémián meg­kezdődött a Korányi Fri­gyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság 37. nagygyűlése. A háromnapos tanácskozást dr. Barát Irén, az Országos Ko­rányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főor­vosa, a társaság elnöke nyi­totta meg, majd átnyújtotta az idei Korányi Frigyes em­lékérmet dr. Nagy László docensnek, a Szegedi Tüdő­gondozó Intézet igazgató fő­orvosának, aki nagy érde­meket szerzett a dél-ma­gyarországi tbc elleni küz­delemben, a lakosság szűré­sének megszervezésében. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a nagy­gyűlés első főtémájának vi­tája. 59 Nem tudtam szólni... Ritkán jár igazgatói iro­dába. Legfeljebb akkor, ha üvegezni kell az iroda abla­kait. Csak annyit tudott, hogy valamiért keresik. Las­san hajtotta be maga mögött az ajtót, csendesen köszönt és megkérdezte a biztonság kedvéért, hogy hívatták-e. — Várni kell egy kicsit — mondta a titkárnő és beje­lentette főnökének Kiszely Attila üvegező szakmunkást. Szeged új lakónegye­dében, Tarjánban ma adják át ünnepélyes keretek között az ezre­dik lakás kulcsát. A 308-as jelű épület C lépcsőház III. emelet 9. számú lakás ajtajára ez a név kerül: Kiszely Attila. Készül az új védjegytörvény vénvrőf5^1 j Vléd1jegytör- védjegyek, mint a Tungsram, vényről i letékes helyen ta- Orion, Ikarus, Palma és jekoztattek. Elmondották: mások. A védjegy mintegy nemzetközi gazdasági kap- magában hordozza a gyártó csolataink fejlődése révén vállalat eredményeit, azokat áruink egyre szelesebb kör- a tapasztalatokat, melyeket ben jutnak el a világ kü- a védjegyzett árok vevői lönböző országaiba. Előnyös hosszú évek során szerez­értékesítésüket elősegítik a tek- Ha ezek a tapasztalatok világpiacon eddig is beveze- JX,vSfek' a védjegy az ér­tett ta t„w * _ , tekesites egyik leghatéko­tett, jó hírnévre szert tett nyabb segítője. Védjegy jogunkat alapjá­ban egy múlt század végi törvény szabályozza, amely ellentmondásban van meg­változott gazdaság-társadal­mi rendünkkel és a modem nemzetközi áruforgalom kö­vetelményeivel. Ezért a ké­szülő új védjegytörvény egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a forgalom­ban alkalmazott védjegyek megkülönböztető képességét, elejét vegye annak, hogy a védjegy a vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas félrevezető, valótlan eleme­ket tartalmazzon. 99 Az igazgató barátságosan . — — . fogadta és talán ünnepélye- ~ nez ram Kiszely At" kalapáccsal szedem ki a tö — Az áruháznál 10-es bel­ga üveget raktunk, vágtam 12-es belgát is. Az itteni ab­laküveg 2—3 milliméteres, a drótüveg hatos húzott, a ka­tedrái, amelyet az ajtókba rakunk, hármas. Örülök, hogy témát váltot­tunk. Lazulhatnak az idegek. — Mennyi üveget törnek ősze? — kérdem. — Két százalék a megen­gedett. De az én csoportom­nál nincs veszteség. Nem — - - tilp sen is. Kéznyujtas utan A , , mondta- Átterelem a szot a szak­- Az a megtiszteltetés ér- maJar?- Oldjuk fel a fe­te Kiszely szaktársat, hogy a szultseget. tarjáni ezredik lakást On ~ APam- meg annak az kapta meg. Gratulálok. a™a ls uve°es v,olt Haszon­Kiszely szaktárs torkát ne™ eve va™ok a összeszoritotta valami, csak . ,. , , azt a széket látta maga előtt Nem ° mondJa- de tudom­rött üveget. Lényeges... — Érdekeltek ebben? — Pénzt nem adnak érte de a véremben van. A kol­légáimnak se engedem meg másképpen. Érdekes szakma az üvege­zőké. Jó vágószerszám, rutin és jó kéz kell hozzá. Kiszely Gondolatok a termékben H a a középkori kézműves termékét egy mai hasonló rendeltetésű tömegcikk mellé helyezzük, a formai különbségek nyomban szemet szúrnak. S aligha gondolunk a bennük megtestesült munkák lényegi, tartal­mi eltéréseire. (Nem a társadalmi viszonyok különbözősé­geire gondolunk, hiszen ahogy Marx írta a Tőkében: a ga­bonán —, mármint a használati értéken — nem látni, hogy azt indiai rabszolga, orosz jobbágy, avagy amerikai farmer termelte-e). A kézművesnél a gyakorlati tapasztalatokon, a mesterscégbeli fogásokon, a rutinszerű fizikai munkán volt a hangsúly. A mostani tömegcikkre viszont sokkal inkább a termék, vagy a gyártóberendezés konstruktőre nyomja rá sajátos bélyegét, semmint a terméket előállító fizikai mun­kás. Már a tőkés társadalom kialakulását kísérő ipari for­radalomnak is természetes velejárója volt a szellemi munka részarányának növekedése az ipari termelésben és annak eredményében. Napjaink műszaki-tudományos forradalma pedig rendkívüli módon felgyorsította ezt a folyamatot. Az alkalmazott mérnökök, matematikusok, közgazdászok ará­nyától, a fejlesztő-kutató-szerkesztő bázis nagyságától meg­határozó módon függ a vállalatok fejlődése, versenyképes­sége. Vajon hazánkban másfajta tendenciák érvényesülnek? Köztudott ugyanis, hogy országunk viszonylag kis lélek­számánál fogva a legtöbb területen nem váltakozhat önálló kutató-fejlesztő munkára, hanem csak a külföldön elért eredmények átültetésére, adaptálására. Ennek ellenére a szellemi munka részaránya mind a termékben, mind a ter­melésben nálunk is szüntelenül növekszik. Egyrészt az élenjáró műszaki tudományos eredmények átvétele is érté­kes szellemi munka. Másrészt néhány jól kiválasztott te­rületre nagy szellemi erőt kell összpontosítanunk ahhoz; hogy a világpiacon versenyképes, eredeti megoldásokkal is szolgálhassunk. Vegyük ehhez még azt is, hogy egyre na­gyobb mértékben alkalmazunk termelékeny gépsorokat, au­tomata rendszereket. Az ilyen bonyolult és termelékeny apparátusoknak viszont nemcsak tervezése és megépítése, hanem a karbantartása, az üzemeltetése is elsősorban szel­lemi munkát igénylő mérnöki, technikusi feladat. A reform által célzott termelésszerkezet változtatás to­vább növeli a szellemi munka szerepét, súlyát. Egyrészt azért, mert az aktív piaci mechanizmus, s a nyereségérde­keltség hatására a vállalatok igyekeznek rugalmasan kö­vetni a változó szükségleteket. Ez pedig több fejlesztő mun­kát, nagyobb termékválasztékot igényel. Másrészt a belső és a külső piacok szerves egységbe kapcsolásával meggyor­sult a termelés szerkezetének, gyártmányösszetételének át­alakítása. Vagyis a korszerűbb, a gazdaságosabb termékből egyre több készül és csökken a korszerűtlen, a kevéssé ke­resett cikkek gyártása, értékesítése. A hazai piacon az import verseny, külföldön pedig a világpiaci konkurrencia, az állami támogatások mértékének csökkentése szorítja erre a vállalatokat. N em szabad tehát csodálkozni, vagy netán háborogni azon, ha a dinamikusan fejlődő vállalatoknál növek­szik a műszaki-adminisztratív létszám, az alkalma­zott mérnökök, technikusok, közgazdászok szervezők stb. száma. Természetes, sőt leggyakrabban elkerülhetetlen fo­lyamat ez, a vállalat jövőjének, a népgazdaság fejlődésének megalapozását, a mind több és színvonalasabb, elmélyül­tebb szellemi munka szolgálja. De csak akkor, ha a szelle­mi munkát végző seregnyi ember tevékenysége értelmes, alkotó jellegű és kezdeményező, s nem fut az üresjáratot, felelőtlenséget tenyésző bürokratizmus zátonyára. Kovács József amely a tárgyalóasztalka két nagy gyermeke Attilát a társai dicsérik: .. _ Van A ti.onInlani. ai/oc .. . . . . . mellett állt. Lerogyott a tízenkilenc éves — Ritka jó szakmunkás — székre és ráhajtotta fejét nagylánya varrónő, tizen- mondjak. s a ~ lakás miatt I niiöi. oiroí 1 i Q Taacntfnrtfíi . . . . karjára. Eltakarta könnye­it. Másnap mondta nekem: — Nem tudtam szólni, csak leültem és sírtam, hiá nincs irigye. négy éves fia a vasútforgal mi ' technikumba iratkozott j igaz s az otthonra ta_ Édesanyja rokkantan el. hol lált munkásember örömét. az egyik testvérnél, hol a másiknál. S ez nagyon bánt ba mondta az igazgatóm, ^^f* Átitat, hogy nyugodjak meg. Persze másnap sem nyu­Leírni is nehéz; húsz éve rossz lakáskörülmények kö­godott meg. Újságírói pálya­fntóinm ntatt c«b- íeioen es toDD mint tíz esz­könnyeit, amíg élek nem fe­lejtem. Gazdagh István Tóth Béla felvétele futásom alatt sok emberrel találkoztam már. örömök és tendeig abban a hajdani ga­—Y°!r KSST'egy Tzffi tam, de ez a találkozás alig­ha homályosodik el emléke­Egy négyszer ötméteres he­lyiséget. Ahhoz az égvilá­éves embernek^ gön sémiéi sem tartozott, szemek í^gsríves^bben azt «« ™ ^ mondanám neki hogy mer.- öt érc jen haza es pihenje ki ma- fut„ ^ % még nóla is nv ;gtatn1JeLPTknnesollaktak rosszabb körülmények ' VaF kapCS°lj? kl között emberek. idegrendszerét ahogyan tud­ja. Egy kupica konyakkal kínálom. Lehajtjuk. — Az irodából hazasza­ladtam a páromért. Kimentek Tarjánba és néz­ték a házat. Először távol­ról. Hogy ott van. Aztán kö­zelebb merészkedtek. A szó értelmében, csak kedtek", mert tudatuk alatt A város tanácselnöke is látta a lakásomat, s azt mondta, nem alkalmas ilyen család otthonának. Vártak. Lottóztunk hirte­lenjében. Megegyeztünk, hogy az új kétszobás lakás töb­bet ér egy négytalálatosnál. Értékben is nagyobb. Eszé­•V,Te=it« be jut Kiszely Attilának. hogy valamikor: „Egy szál meg ekkor sem hittek el a ruhában házasodtak össze, valoságot. Az asszonyka sírf öntök é pohárká­- Nem lehet igaz. El sem , ég tréfálkozunk. hogy e:, tudom hmm, hogy u, ottho- ,aká jobban .-tt int nunk lesz - mondta onma- ü tótnak a hanyatt­ganak halkan. esés" Tudom, hogy azért fárad- A megyei építőipar egyik tak a meglett férfi szemei, legjobb dolgozója, ö üvegezi mert este már tervezgettek. a lakásokat. Tarjánban mind Szakszervezeti üdültetés zegeden A városi tanács végrehaj A Móra-kollégium ponto­tó bizottságának kezdemé- san olyan jelleggel műkő­nyezésére már 1970-ben meg- dik. mint bármilyen más kezdődik a SZOT-üdültetés SZOT-üdülő az országban. Szegeden. Régi törekvés vá- Ugyanazok lesznek a szol­lik valóra abban a megálla- gáltatások is. A SZOT igaz­podásban, melyet a napok- gatósága a 14 napos program ban kötött meg a Szakszer- kialakítása céljából — saját vezetek Országos Tanácsa- létszáma és bérkerete ter­nak üdülési és szanatóriumi hére kulturális felelőst főigazgatósága, valamint a nevez ki, aki az idegenfor­városi tanács idegenforgalmi galmi hivatallal együttmű­hivatala. E megállapolás sze- ködve végzi munkáját, rint a József Attila Tudo- A megállapodás egy lépés­mányegyetem újszegedi Mó- sel közelebb viszi Szegedet ra-kollégiumában 1970. júli- ahhoz. — hogy üdülőhellyé us 12-től szeptember 5-ig nyivánítása után — végleges 14 napos váltásokban, min- jellegű SZOT-üdülő épüljün den váltsában 256 személy, a városban. Jelentős azért összesen tehát több mint is, mert az ünnepi hetek ide­„Bélelik" a Tiszát Az Alsótiszav idéki Vízügyi I gazgatóság nagyszabású part­védelmi munkát kezdett Csongrádban. Csanytelek köz­ség határában rőzscszőnyeg gel „bélelik" a Tiszát, meg­erősítve a megrongálódott mederszakaszt. Képünkön: 270 méter hosszú rőzscszőnyeg a folyóban IldatfeídDlgozó szafeemfeerefc tapasztalatcseréié A Nemzetközi Informácio Feldolgozási Szövetség — az IFIP — felkérésére a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Országos Ügy vitel gépesítési Felügyelete. valamint az MTESZ július elején hazánk­ban rendezte meg a nemzet­közi elektronikus adatfeldol­j gozási szemináriumot. Az érdekes szakmai tapasztalat­cserére 23-an érkeztek Ma­gyarországra Bulgáriából, Csehszlovákiából. Egyiptom­ból. Ghánából, Indiából. Ku­bából és Lengyelországból. A résztvevők két hónapig Budapesten és Balatonfüre­den. majd most október 5­től november l-ig Szegeden vesznek részt előadásokon, szakmai vitákon. Hajnalig rendezték az új ott- az ezret. Amikor az ezredik , ezer SZOT beutalt ves2 majd jén ezen túl a SZOT által hont. lakás üvegezését vegeztek, 1 — Hajlékom lesz, este nem tudta, hogy az övé lesz. nyugodtan letehetem a fe• Az üvegekről mondja: részt ben. szervezett üdültetés- beutalt üdülők is érkeznek Szegedre. PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 10. DÉLMAGYARORSZÁG 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents