Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

zowieft Sccsfoticiként cb szülőMáros felszabadításáérl Névrangsor Szeged felszabadulásának 20 évfordulóján Kolcsuk vezérőrnagy. volt szovjet hadtestparancsnok Szegeden járt, s az ünnepségen ezt mondotta: „Igen. a felszabadító harcok, ban Krupiczer Ferenc velem harcolt. A magyarok sokat segítettek." Valóban, kevesen mondhatják el magukról, hogy részt vettek szülővárosuk, Szeged felszabadításában. Krupiczer Ferenc e kevesek közé tartozik. Ma is itt él közöttünk, jelenleg a Hódmezővásárhelyi Férfi- és Női Szabó Ktsz elnöke. Fiatalos, a haja most ls szőke, makrancosai! hullámos, mint 25 évvel ezelőtt, amikor a szovlet hadsereg katonájaként részt vett Szeged és Csongrád megye több községének. városának felszabadításában. Édesapját baloldali tevékenységéért a múlt rendszerben üldözték, zaklatták. Édesanyja gyári munkásnő, orsózó volt. Sorsa megegyezik sok ezer magyar proletárszülő gyermekének a sorsával. Az 1930-as években kifutó. alkalmi munkás, majd férfiszabó ipari tanuló lett. 1938-ban szerezte meg a szabóipari szakmunkás-bizonyítványt Hosszabb-rövidebb ideig különböző mestereknél szabósegéd. Dolgozott Budapesten. Szegeden, Hódmezővásárhelyen. é6 ahol csak akkor munkát kapott, addig, amíg a rendőrkopók utol nem érték. 1944-ben Szentesen katona. A honvédség szabóműhelyében szervezkedtek. Egy szerb származású társával, akinek összeköttetése volt a jugoszláv partizánokkal, meg. szöktek és Szabadkán kapcsolatot létesítettek az ekkor inár aktívan tevékenykedő jugoszláv partízánegységekkel. Krupiczer Ferenc kiválóan beszél oroszul, szerbül, németül, románul, így az egyre közeledő és Jugoszláviát felszabadító szovjet hadsereg tolmácsa lett. Változatlanul tartja vezető pozícióját az utónevek népes családjában a László, de esztendőről esztendőre előkelőbb helyezést ér el a Zsolt, a Csaba, az Attila és a Tibor is. Ez derül ki abból a statisztikából, amit az elmúlt esztendőkben bejegyzett férfinevekről készítettek a nyelvészek. A női nevek között a statisztikák tanúsága szerint „örökzöld" az Éva, amely — ha csak hajszállal is —, megelőzi a népszerű ranglistán a Máriát. Az Ildikó fokozatosan „tör fel", s ma már a harmadik leggyakrabban előforduló leánynév. A további sorrend: Katalin, Erika. Zsuzsanna, Erzsébet, Andrea. Judit, Ágnes. Érdemes megemlíteni, hogy a huszonöt leggyakrabban előforduló női név között szerepel a Tünde, méghozzá a meglehetősen előkelő tizenötödik helyen, a Csilla a tizenkilencedik helyen. Új védőáiarc a hegesztőknek A hegesztőknél a védőálarc gyakori levétele és fel-i tevése sok időbe telik. A hegesztett varratot ugyanis elég gyakran meg kell nézni. Az Egyesült Államokban most egy olyan védőálarcot konstruáltak, amely ezt a fogyatékosságot megszünteti. Ha a munkás kinyitja a száját, egy különleges szerkezet nyomban felemeli a védőszemüveget. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Moszkvában rendezett díszünnepségen Krupiczer Ferenc (csillaggal Jelezve) újabb kitüntetését veszi át. Tóle balról (világos egyenkabátban) Szokolovszkij marsall Mijit már a szovjet hadsereg 'egyenruhás katonája, részt vett Magyarország igen sok városának, községének felszabadításában, hol fegyverrel a kezében partizánként, hol fordítóként, tolmácsként. Részt vett Szeged. Kistelek, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Cegléd, Csepel. Budapest felszabadításában, a Déli pályaudvar elfoglalásában, a székesfehérvári, a Balaton környéki harcokban. A Budai önkéntes Ezredben végzett szervező munkájáról már sok történet került nyomtatásba. Élete sokszor volt veszélyben, a felszabadító harcok során több. ször is megsebesült. Élete kockáztatásával mentette meg Morazov ezredest, egyik parancsnokát a biztos haláltól a Cegléd—Budapest környéki harcokban. Magas parancsnokságokon, katonai tanácskozásokon volt jelen, mint a szovjet hadsereg tolmácsa, jelentősen elősegítve egész tevékenységével a háború mielőbbi befejezését. Többek között az ő segítségével hallgatták ki Budán, a szennyvízcsatornából előbújt német fasiszta veCserbenhagyta áldozatát zérkart. Pfeffer Wildenbruch náci vezérezredest, Hindyt és a többieket is. Magyar és szovjet kitüntetéseit nehéz lenne mind felsorolni. Legbüszkébb a Magyar Partizán Emlékéremre, azután a Budapest Harcaiért Emlékéremre, és a Húszéves Jubileumi Győzelmi Emlékéremre, melyet az évfordulón Moszkvában vett át. 1945-ben a hódmezővásárhelyi szovjet katonai parancsnok tolmácsa, a ruhaipari dolgozók szakszervezetének elnöke. Néhány társával 1947-ben megalakítja Hódmezővásárhelyen a Férfiés Női Szabó Ktsz-t. melynek 22 év óta vezetője. Sok száz fiatal szakmunkás nevelkedett fél keze alatt. Szabad ideiében sem pihen. Munkásőr-parancsnok, pártpropagandista, tanácstag, a hódmezővásárhelyi városi szövetkezeti bizottság titkára, a sportmunka és a kultúrmunka egyik lelkes szervezője, irányítója, s megannyi funkcióban kiemelkedően eredményesen tevékenykedik ma is. Három szép gyermek édesapja, és van egy szeretett szenvedélye: filatelista. Nehéz lenne felsorolni mindazt, amit Krupiczer Ferenc az eltelt 25 év alatt tett, mint ahogy nehéz felsorolni azt is, amit a szocializmus megteremtéséért, a felszabadulásért 1945 előtt fegyverrel a kezében cselekedett Somogyi Aladár Barangolás Szász-Svájcban - Találkozások, új barátok Hohnstein a legkisebb német város, ezer lakosa van mindössze. De nevezetes, sok történelmi viszontagságot megért hely. Mondják, hogy itt „találták fel" a savanyú káposztát, s mert a háborúknak azt hiszem, ez az egyetlen pozitív eredménye, hadd mondjam el az anekdotát. Az Oroszországból kiűzött napóleoni vert hadak beásták magukat a hegyoldalban, de nem hogy a háború sorsát nem tudták megfordítani, hanem innét egyenesen a lipcsei „népek csatájába" vezetett útjuk, a végső vereséghez. De annyi idejük még volt Hohnsteinben, hogy nagyot alkossanak, új ételt fedezzenek fel. Mivel az összeköttetésük megszakadt a hadtápvonallal, önkiszolgáló élelmezésre kellett berendezkedniük. Adva volt egy nagy káposztaföld, lucskos őszi idő és a halomba hordott káposzta. Először nem ízlett, de a katonák éhsége az ott töltött idővel egyenes arányban nőtt — a káposzta pedig kínjában savanyodott. S azóta a kevésbé kínos helyzetben megéhezett emberek számára is jó csemegévé vált — hát ennyi ..haszna" mindenesetre volt Európának a napóleoni háborúkból. Hohnstein középkori vára már 1925-ben ifjúsági turistaközpont volt, de 1933-tól fasiszta koncentrációstáborrá vált. Ott-tartózkodásunkkor közel ötezer vendég gyűlt össze, azon az ünnepségen, amelyen a tábor felszabadulásának évfordulóját köszöntötték. Sokan végigjárták a oincebörtönöket, emlékezve a megszámlálhatatlan vértanúra. kivégzett antifasisztákra. De ha már a nagy múzeumok lélekemelő kincseiJellegzctes hohnstein! utca ről írni nem merészkedett tollam, nézzék el, hogy a borzalmak leírását is kerülöm. Huszonöt tagú csoportunk részt vett nemzeti zászlónkkal a félvonuláson, ahol osztrák antifasiszták és német ellenállók is felvonultak. Szeretet vett körül bennünRozsi István 21 éves, bün. tetlen előéletű, Szeged, Csáktornyai utca '20. szám alatti lakos korábban a 10-es AKÖV gépkocsivezetője volt. Egy reggel Baks felé haladt, a rakodótéren két munkás utazott. A közúton gyalogosok mentek, kerékpárjukat maguk mellett tolva. Rózsi olyan közel került az egyik kerékpároshoz, hogy annak karját a gépkocsi ajtajának kilincse valósággal átszúrta. A nagy ütés következtében a kilencs le is tört. Rozsinak a vezetőfülkében is volt egy utasa, aki szólt neki, hogy valami koppant az ajtón. Rózsi szinte oda sem fi. gyeit a megjegyzésre, tovább hajtott Baksra. majd onnan Pusztaszerre. A rakodótéren utazók ott szóltak, hogy útközben elütöttek egy kerékpáros nőt. A gépkocsi vezetője még ekkor sem ismerte el, hogy balesetet okozott volna. Mire visszaértek Szegedre, a rendőrség már „fogadta" az áldozatát cserbenhagyó gépkocsivezetőt. A szegedi járásbíróság nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. A fellebbezéseket a szegedi megyei bíróság elutasította. Fiókot nyitott Csongrádon az elektromos szövetkezet Szegeden elvállalta az olajkályhák garanciális javítását II balo'.lról jót vagy sémiit Chicagóban egy gengszter temetésén a „kollégáid" így nyilatkoznak a megboldogultról— Bármit mondjanak is róla, egy dolog biztos: páratlan tehetség volt a maga szakmájában ... — Sohasem mondott csütörtököt a fegyvere! — Senki sem tudott olyan ügyesen bánni a késsel, mint ő! — A páncélszekrény feltörésének igazi mestere voltl Erre a gyászoló özvegy zokogva megjegyzi: — O, a képmutatók! Amíg drága férjem élt, semmi jót nem tudtak róla mondani! HF^W CSÜTÖRTÖK. m WjmMj^ 1969. OKTÓBER 9. A Szegedi Elektromos Ktsz és a GELKA megállapodást kötöttek, hogy október 1-tól Csongrádon a szövetkezet látja el a rádió és a televí? zió szervizmunkáit. Jelenleg a szövetkezet Csongrádon a GELKA volt helyiségében dolgozik, de még ebben az évben a Csongrád városi tanács egy nagyobb helyiséget biztosít számukra, ahol már vállalják r a háztartási gépek javítását, valamint villanyszerelést, motortekercselést. érintésvédelmi és tűzrendészed felülvizsgálatokat is. A szövetkezet Szegeden a rádió és televízió garanciális javítások mellett október ltől a Mechanikai Művek által készített olajkályhák szervizszolgálatát is ellátja. A ktsz eredményesen dolgozik, ezt igazolja, hogy egyre több elektromos gép, rádió, televízió javítását végzik. Szegeden mondhatni, hogy mostoha körülmények között dolgoznak. Például egyik részlegük, a Kállay Ödön utcai irodahelyiség alatt, a pincében végzi munkáját. Több KÖJÁL-jegyzőkönyv igazolja a műhely egészségtelen mivoltát. Nevüket ismerik Szekszárdon és Debrecenben is. ahol érintésvédelmi és tűzrendészed feladatokat látnak el, nemrég pedig Budapesten, a VI kerületben kaptak kényelmes műhelyt. Itt a két vidéki városhoz hasonló tevékenységet végeznek. Szegeden csupán az alsóvárosi szolgáltatóházban, valamint a Tisza Lajos utcai volt paprikamalomban levő műhelyük kielégítő. Tarjánban maid a szolgáltatóház felépítése után nyitnak javítórészleget, de már régen vajúdik a József Attila sugárút és a Brüszszeli körút sarkán levő lakatosműhely megszerzése — amelynek tulajdonosától megvonták az iparengedélyt —, de eddig minden jószándék a paragrafusok útvesztőjének zátonyára futott. A Kállay Ödön utcában, ahol jelenleg a GELKA dolgozik. jó lehetőség kínálkozna egy korszerű műhely kialakítására, mivel annak jelenlegi tulajdonosa még az idén a Károlyi utcai új üzlethelyiségbe költözik, de — ahogy a szövetkezet elnöke mondotta — nem sok a remény, hogy megkapják a helyiséget. A szövetkezet 1967-ben november 7-e tiszteletére két napon keresztül ingyen javította a készülékeket, csupán a beépített alkatrészek költségét kellett megtéríteni. Ezzel a kedvezménnyel több mint 20 ezer forintot „spóroltak" meg a lakosságnak. Hasonló szolgáltatást nyújtanak jövőre, a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére is. A négy évvel ezelőtti négymillió forint helyett az idén reálisan 14 milliós eredmény várható. Az éves fejleszétsi alapjuk viszont nem éri el a félmillió forintot, s így saját erőből nem tudnak változtatni a jelenlegi túlzsúfoltságon. Ács S. Sándor ket, az' összetartozás szeretete. Egy idős ember, a közeli Pirna városkából valá ősz kommunista, Richárd Gissrich egy díszes emlékkönyvet adotí át. A barátai nevét, aláírását gyűjti benne, s magyarok még nem szerepeltek — boldogan írtuk hát a barátság sorait, míg ő fényképet készített rólunk. A német ember tartózkodó, de barátságos. Udvariasan útbaigazít, de nem kérdezi a legtöbb, honnét jöttél, mi tetszik itt, meddig maradsz. Talán csak a fiatalok közlékenyebbek, érdeklődőbbek. A ma ismét ifjúsági szállóként működő hohnsteini várban 320 középiskolás lány osztotta meg velünk a szállást. Vidámak, kedvesek, barátságosak voltak, sokat beszélgettünk. Feltűnt, milyen fegyelmezettek, rendszeretők. Mi tagadás, a ml „egyéniségünkkel" nehezen fért össze a nagy pontosság, bosszantottuk is egymást eleget. Volt, aki már 9-kor aludt volna, fel is verték a 11-kor hazaérkezők. Ezt a 320 lányt szinte észre sem lehetett venni — soha nem sokallották egymást... A hosszú hegyitűrákról énekelve, vidáman tértek vissza, s olvan tisztán, rendesen. akárha a fürdőszobából léptek volna ki. Kíváncsian faggattak bennünket, hogy élünk, mit dolgozunktanulunk, mik a terveink. Végül is a sok társalgásnak nyelvtanulás miatt is nagy hasznát vettük. Ismerik azt az érzést, amikor az ember büszke rá, hogy az idegen nyelven elmondott viccre hazai harsogású hahota a válasz? Hát ezt ls megértük. P. Szőke Márta