Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

A népművelés változásai elé: A változások szükségessége Ügy érzem, nem tévedek, élet differenciált igényelnek válaszai már nem feleltek Első lépések után Körültekintően oktatják a honvédelmi ismereteket ha azt mondom, felszabadutökéletesebb számbavétele és meg. Sematikus válaszaival lásunk 25 éve alatt soha kielégítése jellemzi. Az első ilyen módon a népművelés nem kapott akitora publlci- korszakot alapvetően a sokszor önmaga szük3égessétást népmüvelésünk, mint az mennyiségi, a másodikat el- gétis megkérdőjelezte. A tesősorban a minőségi kate- vékenység részévé nem válgórlékkal mérhető váltoaá- ható, a valós szükségletektől sok minősítik.) elszakadó népművelői erőfeNépmüvelésiinket a felsza- szítések a gyors segítség hlábadulás utáni években alap- hyában — amelynek oka a személyi lehetőségek közötti vetően a létszükségletként népművelők jelenlegi képzéegyensúlyozással jutott el Jelentkező politikai és okta- si és továbbképzési rendszemai állapotóba. A többnyire tási feladatok kötötték le. rében is keresendő — sok elmúlt korok Igényei szabta Lényegében azokat a korosz- népművelőt kedvetlenített el. feltételek jelentős anyagi ré- tályokat igyekezett bekap- akik más munkaterületen fordítással ls csak kompro- csolni a művelődés és a po- próbáltak boldogulni. Ha az misszumok árán voltak, és lttlkai élet áramkörébe, ame- elmondottakhoz még hozzá„ .cépesek a lyek az Iskola számára már tesszük a népművelés hatékruériumalnak elérhetetlenek voltak. Első- kony koordinációjának színezzel mintegy torban a tömegekre koncent- te teljes hiányát, máris határt szabtak a gazdasági rált, általános problémák olyan problémákat vetettünk alap dinamikus követésének, megoldása volt feladata. Er- fel, amelyeknek pozitív megNem szabad azonban elhall- re az Időszakra lényegében válaszolása nélkül nehezen gatnunk, hogy ugyanakkor az országos problémák terű- képzelhető el népművelésünk kiépült és egyre eredménye- leti végrehajtása és nem a lépteinek korunkhoz igazításebben képes bizonyos mű- terület sajátos igényeiből ki- sa. induló tervezés volt a jel- Az első lépések megtételemző. lét az ez évben összehívandó - , Az iskolareform kibonta- Országos Népművelési Konazonban kozásának időszakában — fprenrH vállalta macára mind a társadalmi igények amely az igények differen- rerencla magara, és lehetőségek, de még a le- ciált felmérése és kielégítése Bizakodva várjuk eredmehetőségek és az eredmények mellett a kulturális érték- nyelt. közötti szakadék is igen rend átrendeződésének dina- ^ Varga József jelentős. Az iskolai oktatás- mlkus követése irányába is ' ban a fenti feszültség köny- jelentős lépéseket tett — lé- (A befejező rész következik.)1 kaközösségek, KISZ-vezetők nyen. tetten érhető. Iskola- nyegében anakronizmussá utóbbi és a kővetkező hónapokban. Művelődésünk a társadalom szükségletei, és a társadalom által felkínált anyagima is csak így, képesek korszerűség megfelelni, velődési feladatokat ellátni egy új tömegközlési rendszer. u rádió és a televízió. Ennek ellenére Az elmúlt iskolai évben —mint ismeretes — új tantárgyat oktattak országszerte: a honvédelmi ismereteket. Szegeden 24 általános iskola 1758 hetedikes diákja, 18 közép-, iletve szakmunkásképző iskola 3911 elsős tanulója készült ezekre az órákra; fiúk, lányok egyaránt, S ha hozzávesszük, hogy idén csaknem mégegyszer ennyien vesznek részt az elméleti és gyakorlati képzésben, önként adódik a kérdés, vajon megfelelően készítették-e elő az új tantárgy próbájában még járatlan pedagógusokat, diákokat, tájékoztatták a szülőket, gondoskodtak felszerelésekről. kerülték el a lőtereken óhatatlan balesetveszélyt stb.? Minden kezdet nehéz, a kérdésre azönban egy esztendő tapasztalatai általában igennel válaszol. Alapos körültekintő munka, az iskolai párt és MHSZ alapszervezetek, szülői muntanácskozásai, majd a nevelők és tanulók fokozatos tájékoztatása előzte meg a tantárgy bevezetését a Tisza-parti gimnázumban — mely iskola a szegedi középiskolák bázis Intézménye. A széleskörű felvilágosítást nemcsak az évenként megsokszorozódó feladatok Indokolták, hanem az anyag komplex jellege: osztályfőnöki és testnevelési tantervekben éppúgy helyet kaIránytű és a térkép használatát, természetes és mesterséges tereptárgyak megkülönböztetését. A pedagógus célja: megtanítson katonai szemmel nézni egy terepet. Az elméletben tanultakat lőkiképzésen valósították meg — a két egymás utáni, honvédelmi napokon. Kivonultak a lőtérre, az iskolában pedig rajtversenyeket szerveztek, a katonásdi valósággal lázba hozta a fiatalokat. Játékosan, de az ügyhöz méltó komolysággal telpott, mint kémia, biológia és jesítették feladatukat, csak földrajz órákon. Lőréi egyetlen jellemző adat, náhonvédelmi felelős luk> de más s^aedí György iskolá. . . , , ban sem történt baleset. Az szinte katonai pontosságú, iskola lgazgatója nyitotta részleteiben precízen kidől- meg és zárta be ezeket a gozott tanmenetet mutatott, honvédelmi napokat, ugyanő Elmondta, hogy a gyakor- ?sf«a k' „ ü,,n"ePé'-vfei\ ,a ,,„,,, . , . jelvényeket, díjakat, így kellati foglalkozásokon a hon- 16 tekintéIyti súlyt kapnak: védelmi testnevelés — sora- a rendezvények. kozótól, vigyázz állástól az Persze probiémók akadnak ügyességi pályák leküzdeséig még az oktató pedagógusok különféle alaki gyakorla- továbbképzésében éppúgy, tokkal — mellett tereptan és mint térképek, tájolók, pusA dlá- kametszetek, kellő számú lőkiképzés szerepelt, koknak nem kellett messzire menni, lent a Tisza partján megtanulhatták a lépések átszámítását méterre, az rendszerünk az elmúlt évtized folyamán nagy — és nem is eredménytelen — erőfeszítéseket tett, hogy társadalmi fejlődésünk követelményeinek az adott lehetőségek között maximálisan vált a végrehajtó, a központi inspirációkra mozduló népművelési rendszer. A központi inspiráclós források — helyesen — egyre jobban elapadtak ezért, ugyanakkor nem hoztuk létmegfeleljen. Az anyagl-tech- re a népművelés „nagykorúnlkai bázisban végbemenő ságának" személyi és tárgyi változások — tájegységi bon- feltételeit. így népművelétásban is — módosították, sünk jobbára az előző kor megbontották iskolarendsze- által konstruált kulturális rilnk egységét, zártságát értékrend alapján működő. Struktúrájában, metodikájában, az oktatott anyag menynyiségében és minőségében és nem a társadalom helyi szükségleteiből adódó, a jövő feladatait megalapozó teegyaránt a követelményekhez vékenységgé vált. E munkáigazította lépteit az oktatás, ban a helyi színezetet — ha Iskolarendszerünk a társa- volt ilyen — az illető terüdalmi fejlődés ütemének fel- léten működő népművelő gyorsulására a „permanens re- hajlamai, kirívó esetekben formmal" válaszolt, és ezzel kedvtelései adták meg. lényegében már n kulturális forradalom második szakaNépművelésünk a szava kon kívül alig vetette tudoszába lépett. (Amíg az első másul, hogy az érdek nélküszakaszt lényegében azoknak 11 „kulturálódgatás" ideje lea problémáknak a megoldá- járt, és a gyakorlat jellege, sa jellemezte, amelyet a annak inspiráló vagy — a társadalom általános művelt- gyakorlattá nem válhatás sógi szintje vetett fel — az miatt — gátló hatása alapáltalános kulturális elmaradottság megszüntetése, a kulturális örökség azon részének elsajátítása, amely a győztes forradalom után a tömegek előtt álló legfontovetöen befolyásolja a népművelői munka hatékonyságát is. A társadalmi fejlődés felgyorsulása következtében létrejött minőségi különbségek az egyes tájegysésabb feladatok megoldásához gek, sokszor közeli községek elengedhetetlen minimum- között Is. olyan új kérdéseként szükséges —, addig a második szakaszt az anyagi ket vetettek fel. amelyekre a népművelés hagyományos Barangolás Szász-Svájcban A régi Drezda újjáépített szép épülete: a világhírű Zwinger anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Gáncsa Lajos él Bakacai Uózsa, Nemeth Mihály ós Guöicak Mérla, szabados uyuu és Anial Erzsébet Gizella, Paragi Miklós Lajos és Zsódos Éva. Csonka Sándor és Tóth Mária, Kovács József és Bóka Piroska. Kotasz Józset és Czegtédl Irén, Nemere Józset és soós Ilona Veronika, Bartha Sándor János. -»—.. — , László és Fodor Erzsébet há- cs Lovas Évának Krisztina, Me- Farkas Antalnak es Vozár Kazasságot kötettek. Születés: Kiss Lajosnak gyeri Istvánnak és Kalapács talinnak Endre Hareányi Gáés Mártának Árpád, Saja Antalnak bornak és Szendrei Juliannának Rácz Lídiának Gabriella, Sziko- és Mészáros Piroskának Erika, Anikó Judit, Kerekes Ferenc ra Pálnak és Jójárt Ilona Ve— - - Falk Miklósnak és Onódl Kata- nek es Furák Margitnak Iborunikénak Peter, Engl Józset- unnak Richárd Zoltán, dr. Nagy lya Ilona, Retkes Józsefnek es nek és Börcsök Ilonának Józset, Miklósnak és dr. Nagy MAriá- Csonka Mária Magdolnának iniTemesl Tibornak és Nagy Evá- nak Katalin, Balogh Jánosnak re, SzAsz Andrásnak es Takacs nak Szilvia. Szénás! Bélának és és Tóth Katalinnak József. Züm- Évának Katalin Tímea. Csáki Rfithy Máriának Rita. Németh bó Mihálynak és Hevesi Irén- Ferencnek és Basa Katalinnak Deznónek es Molnár Ilonának nek Mihály, Molnár Józsefnek ós Ferenc. Dömök Lászlónak és Valéria. Balog Jánosnak és Fódl Balog Veronikát—™ • - Irénnek Erika. Krasznal Mihály- keres Zoltánnak és Kerekes Zsu- la László. Szűcs Irénnek es zsannának Eszter nevű gyerme- Ábrahám Fúrús Etelkának Arankük született. ka. Tanács Zoltánnak és Mtle - ... _ „ . . . , irmának ndikó. Vér Jánosnak Halálozás: Berger Jakab Jenő- ^ Huszka Erzsébet Arankának Felfedezni aligha tudnám, hiszen sokan jártak már ott. s egyre több magyar turista fedezi fel magának. Igen. magának — az útiélményeknek mindig megmarad ez a szubjektivitása. bezárkózása: én láttam, megkísérlem leírni, ön olvassa — de vissza tudtam-e adni, láttattam-e? Minden útiélmény egyszeri, minden város más arcot mutat mindenkinek. Mindezt csak védekezésül: szubjektív leszek. Drezda látása valami megnevezhetetlen szomorúságot okoz. Nem a temetői hangulat ez — abban van valami nyugalom ls, az elvégeztetettség bizonyossága. Nem is a romok — az Akropolis ne- döbbenetes. A miénk, az Elba partján. Mint minden mes romjai áhítatot ébreszte- enyém is; nem én tettem, értelmetlen barbárság, akár nek. A kultúra áhítatát. Ez mégis közöm van hozzá. Nem a németek csinálták, akár ők az. talán ez az: ami Drez- tudom, mit csináltam 1945. szenvedték el. dával történt, az annyira a február 13-án este 9 órakor. miénk, a mi századunk em- Feltehetőleg aludtam, mert ' mé* a rom- De él » béréé, „kultúránké". Ezért négyéves voltam. A pincé- vá,ro?- felvet halottnak ítélt ben bizonyára aznap is hl- ™>ndenki. ÉpüVél a szász fődeg volt és betakargattak és Y, : 42 ezer, lakáa éDÜlt nyugtattak': ne féljek az fe' aZ elpusztult vagy lakhaegérkéktől. Egy dunántúli t««anná vált közel 100 ezer kisfaluban voltam, nem Drez- hamarosan 550 ezer dában. Akkor jelentek meg lako6a lesz- ,^eléPiilt a Zwina szépséges város felett az ger« ,a világhírű muzeum. angol bombázók. Hány négy- hozzákezdenek az Opera és éves kisgyerek aludt már a vár újjáépítéséhez. Drezdában? Sosem tudjuk Az NDK megalakulásának 20. meg. A halottak számát nem évfordulóját most október lehetett megállapítani. 300 elején ünneplik — Drezdáezer ember sírja lehet ez a ban kultúrpalotát, négy továroe. ronyszallót, lakasokat és gyáNézd az arcokat: Juli, Zsu- rakat avatnak az ünnepsézsa, Anni. meg a Magdi is gen- Drezda még nem a régi. most találkozott először a még nem szép — de ma már történelemmel. Mit mondott ^^ nem kételkedik benne, az nekik, hogy másnap újra hogy feltámadt poraiból. la. Csermák Józsefné Kis Márta meghalt. HL KERÜLET Házasság: Gurbó Ferenc és Batlu Erzsébet Julianna, Asztalos Béla es Balogn Eva Gertrúd, Bondár György es Hruby Mária házasságot kötöttek. Születés: Bakó Sándor MlhAlyLabát Jánosnak nak és Detki Annának Szilárd nak és Lengyel Ilonának Péter, Tóth Sándornak és Pécsi Erzsébetnek Gabriella, Boldog Zoltánnak és Batka Annának Antl^Negyökrü^tvannakes Ko- né Mészáms Jufianaa Cseh Jó- JfaS Zoltánnak nntes Ilonának Ilona. Pan JA- Hopp. Mátyás Varga Jó- Szepesl Máriának Ildikó MAlonlcs Ilonának Ilona, Pap JA nosnak és Menyhárt Franciska_ _ _ gg Szepesi zsefné Borka_ Márlt Sezütz rta Keller sándor Józsefnek és és László, Tóth Vince, Ktisz Imré- BéUnt Ro2áUénak Sándor ZolIVOVHCS aoiunnaa —„, Te- ST^nfo, M?hí?énf Pann Bor" tán' KökélY Ferencnek és Kas mesvari Jánosnak és Gábor /Ssal Juliannának Ferenc, hémetli KAovcHér-i olr C.rOtórt Hfloecftlr .Tó- luua' Katona aoranam Antalnak és Bóka Etelkának JUnak Eva, Major Frencnek Kovács Jolannak Andrea, Margitnak Zoltán, Börcsök Józsefnek és Borbély Irénnek Erika Anikó. Csúcs Antalnak és Király Etelkának Csaba László, Nagy Gyulának és Szapár Katalinnak Gábor. Boga Tamásnak és Massányl Hildának Tamás László. Csanádi Lajosnak és Gémes Eszternek Eszter Andrea, dr Pintye Jánosnak és Hódi Klárának Beáta. Gvónl Istvánnak és KriTsón Jullannán-k „ „._, . Antalnak és Bóka Etelkának Ju Márlá, Kopasz Mária. Árva! lianna, noná Sándornak és FarIlona, Fovák Imre, Bakó Jó- kas Katalinnak Zoltán, Kovács zsef. Merlel Péterné Letang Józsefnek és Mészáros Éva ErMagdolna, Kedves István, Da- zgébetnek Csaba, Major István rteri Péter. Kószó István, Ju- Ferancnek és császár irénnek hász Ferenc, Tóth András meg- Igtv6n Ferenc. Blte Károlynak halt- és Szekere-'. Rozáliának Lászlc IL KERÜLET Dobák Józsefnek és Savanya Irén Magdolnának Attila. DoHázasság: Korom Pál és Ben- bék Józsefnek és Savanya Irén kő Mária. Csatlós Géza és Ko JP^RM Magdolnának Mária. Dávid lm István. Molnár Jánosnak es Léte Magdolna. HéJJa István és rének és Gál Mártának Andrea Teréziának Kataltn Takacs Ist- sán Lrika Eva. Vajda Lajos és Zsuzsanna, Faraeó Józsefnek er vénnek és Bóka Rozáliának Tat- gállnt Erzsebet Piroska. Rácz Pesti Eva Rozáliának Gábor ván Faragó Józsefnek és Király géla Károly^ és Molnár Margit Kis ^Dénesnek és JTemcsvár Herminának József Attila, Már- ~ . — ta Jánosnak és V'd-tkl Tlnnának János. Tarlánvl Györgynek és Oláh Mártának György Csaba. Nagy Istvánnak és Tóth AUcéi nta Emília házasságot kötöttek. nek Attila Gábor. Iíerfco Jó- ------ --— zsefnek és Szemán Irénnek OÉLMAGYAPORSÚG Etelka. Almásl András József Magdolnán'nk Dénes Tibor, Ko éa Bartsch Annamária Irén. Kis- váes Imrének és Szkiva Hild Péter János éa Csóka Magdolna Máriának Tünde. Koza György Ilona, Tóth Tibor és Szabó Em- nek és Barna Rozáliának Tünde nevű gyermekük született. Halálozás: Kováts János. Ha- Halálozás: Csizmadia Séndorcfccr Andorné Medelkern lzabel- né Gazdag Hona. Balla Lajos Mlhályné Ábrahám Rozália. Gora Jánosné Alsó Fáni, Berta István. Szekeres Anna. Szigetfalvi János Illés. Tóth Mária, . Dékány Julianna. Zádori Károly1969. OKTOBLR né Varga Julianna, Kovéos Pál meghalt. KEDD. OKTÓBER 7. megjelentek a város felett az angol és amerikai bombázók. előző este gyújtóbombák hullottak. most robbanóbombák. Hogy ember, ház, kultúrkincs együtt pusztult? Két sor a történelemkönyvben, felelésnél jó tudni. Eddig nein volt köj:ük hozzá. Most farkasszemet néztek a háborúval. Még csak 25 éve történt! Nem éltek akkor, mégis: életük részévé vált most borzalma. Idegenvezetőnk a1 domboldalról mutatja a várost. It1 ál! nem messze a bizonyos Nobele-villa. a hajdani amerikai gyárosé, aki jól értesült CIA-ügvnök volt. s tudta. mi vár a városra, mit terveztek az angolok. De nem menekült el. mint jó néhánv náci. ígéretet kaoott: a domboldal, s az ő villája sértetlen marad, csakúgy, mint a gyárak. az angol Shell-cég olajtartályai. A gyáros — szemtanúk szerint — villája erkélyéről nézte a bombázást. Nem tudom elképzelni, milyen lehet az ilyen ember. Legalább olyan felfoghatatI lan, mint a balotthegyek az r. Szőke Mária felszerelési tárgyak hiányában. Kevés a puska, az iskolában mindössze öt van. Városi összefogást kezdeményeztek az érintett intézmények közös vásárlásával, a pénzt már befizették, talán a fegyverek is megérkeznek. Másik „kényes Ügy" a jelvény: darabonként 7 forint 50 fillérért kapják, s ha beszorozzuk az évenként megkétszereződő tanulólétszámmal nehéz elképzelni, hogyan gazdálkodhatja ki egy olyan bevételesnek éppen nem nevezhető intézmény, mint az iskolai A Tisza-parti gimnázium mellett a többi iskolában is sikeresen startolt az új tantárgy. A honvédelmi napok pedáns fegyelméről, mintaszerű rendezéséről beszéft Kertész Ferenc testnevelési szakfelügyelő, a Radnóti gimnázium tanára. Dicsérte a középiskolákat, ahol alaposan felkészítették a diákokat a lövészet biztonsági rendszabályaira; ennek felbecsülhetetlen jelentősége van u balesetek elkerülésében. A pedagógus felelőssége nagy, a rábízott tanulócsoportokat pillanatra sem szabad unatkozni hagyni, folytonosan, mozgásban kell tartani a diákokat. Idén megkétszereződik a város egyetlen 16terének forgalma, s ráadásul itt gyakorolnak a felsőfokú intézetek és az üzemek is. Az MHSZ segítsége ezután is nélkülözhetetlen, de hamarosan újabb lőtérről keU gondoskodni. Megkezdődött az elméleti oktatáshoz szükséges felszerelések pótlása, a napokban diafilmeket kaptak az iskolák. A célzást szemléltető eszközökhöz MHSZ patronáló klubokban lehétne hozzájutni, de néhány iskola, mint a gépipari technikum, házilag is elkészítheti. Egy-két intézményhez pedig, ahol a tantestületekben kevés vagy hiányzik a katonaviselt férfi — előadókat küldenek. Nikolényi István Kémény és napsütés A szakemberek érdekes tották. hogy a kémény napmegfigyeléseket végeztek több sütötte oldalának természeüzemi kéménynél. Főképpen tesen magasabb a hőmérsék. azt vizsgálták meg, hogy a lete, mint az árnyékban lelevegőmozgás. illetve a hő- vőnek és emiatt az egész mérséklet milyen deformá- építmény szabályosan niegciót idéz elő ezeknél az épít- görbül. Ez az elhajlás a köményeknél. zépső részen a kora déli órákA Dunai Hőerőmű 200 mé- ban eléri a 6 centimetert is. ter magas vasbeton kéménye Néhány órával később — volt a vizsgálat egyik kisze- amint azt a 16 órai fénvkémeltie. A szakemberek a pezés igazolta — a kémény Zeiss-féle fotóteodolittal vé- „visszaállt" a függőleges gezték vizsgálataikat, és lé- helyzetbe. Kiderült az is, nyegében lefényképezték a hogy a kémény felső része, kémény kilengéseit. A fel- a kisebb szerkezeti vastagság mérés egyik érdekessége volt. miatt, könnyebben követi a hogy a napsütés is befolvá- hőmérséklet-változást ésemisolja az építmény „mozgó- att nagyobb mérékben mozsár. A fényképfelvételeket dul el, de természetesen ha10. 11.30. 13. 14.30 es 16 óra- marabb is nyeri vissza erekor végezték el. Megállapí- deti formáját.