Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam,, 232. szám 1969. OKTÓBER 1., Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR u rflinben Kádár János elvtárs beszéde Zászlódíszbe öltözött or­szág és főváros köszöntötte a Német Demokratikus Köz­társaság huszadik születés­napjának megünneplésére érkező külföldi párt- és kor­mányküldöttségeket Vasárnap reggel elsőként Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormány­küldöttség különvonata ér­kezett meg a Német Demok­ratikus Köztársaságba, majd egymást követően érkeztek a Berlin-schőnefeldi repülő­térre a párt- és kormány­küldöttségeket hozó repülő­gépek. A magyar delegációt Wal­ter Ulbrichttal az élén az NSZEP Politikai Bizottsá­gának, az NDK Államtaná­csának és kormányának tag­jai fogadták. Walter Ulb­richt szívélyesen köszöntötte a repülőgépből kilépő Ká­dár Jánost, Fock Jenő mi­niszterelnököt, Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyet­test és dr. Nagy Lajos NDK­beli magyar nagykövetet, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulójáról em- Az ünnepségen részt vet­lékeztek meg az ünnep elő- tek az NDK-ba érkezett estéjén hétfőn Berlinben, a párt- és kormányküldöttsé­Werner Seelenbinder Halle- gek és más delegációk is. ban megtartott sen. nagygyűlé- A fellobogózott csarnok (Folytatás a 2. oldalon.) A bolgár külügyminiszter látogatása Csongrád megyében A háború nem végzetszerű sorsa az embernek Befejeződött a magyar békekongresszus — Megválasztották a Béketanács áj vezető szerveit Ivan Basev bolgár kül­ügyminiszter — aki az ENSZ közgyűléséről hazatérőben megszakította útját, és Pé­ter János külügyminiszter vendégeként hazánkban tar­tózkodik — vasárnap Csong­rád megyébe látogatott. Tár­saságában volt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja és Péter János külügyminisz­ter. Szegeden a város neve­zetességeivel ismerkedtek, majd Sípos Gézánál, a sze­gedi pártbizottság első tit­kárával folytattak megbe­szélést. Délután Hódmezővá­sárhelyre utaztak, ahol Tö­rök József, a városi pártbi­zottság első titkára és a vá­ros más vezetői fogadták a vendégeket, akik megtekin­tették a Hódmezővásárhely felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett kiállításokat, többek között az ipari kiállítást és az őszi tárlatot. A bolgár külügyminiszter hétfőn este hazautazott Szó­fiába. Bővíti választékát a kenderfeldolgozó ipar Az idei év termelése meny_ nyiségben, minőségben, vá­lasztékban már alig változik valamit az előre elhatározott tervekhez mérve. A vállala­tok inkább a jövő esztendőre figyelnek, most körvonalaz­zák elképzeléseiket. A Ken­derfonó- és Szövőipari Válla­lat vezető testületei megtár­gyalták az 1970. évre szóló terveket. Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között a vállalat teljes önállósággal határozza meg termelési, ér­tékesítési és fejlesztési ter­vét. Ezért gondosan tanulmá­nyozták a nyersanyagok és a késztermékek piaci helyzetét, hogy annak megfelelően dol­gozzák ki, ha nem is végle­ges, de ahhoz közelítő prog­ramjukat. A kenderfeldolgozó ipar jö­vőre is garantálja munkásai­nak azokat a szociális, kul­turális lehetőségeket, ame­lyek eddig is megvoltak. Te­hát jövőre a vállalatnak na. gyobb nyereséget kell elérnie, mint az idén, hiszen min­denféle és -fajta kiadásait bevételeiből kell fedeznie. Ügy tervezik, hogy árbevé­telük 1 milliárd és 53 millió forint lesz. s ilyen nagyság­rendű termelésnél körülbelül 70—75 millió forint nyere­séggel számolhatnak. Persze ilyen árbevételhez jelentős mennyiségű termé­ket kell előállítani a nagy­vállalat négy gyárában. A kereskedelmi szakemberek a külkereskedelmi vállalat kép­viselőivel alaposan .Átnéz­ték" az eladási lehetősége­ket. Amint arról már hírt ad­tunk, számos országban jár­tak a gyár megbízottai, hogy aláírják a jövő évi megálla­podásokat. Ezek közül ki­emelkedik a legbiztosabb vá­sárlókkal, a szovjet partne­rekkel történt megegyezés: 1970-ben 4 millió 200 ezer négyzetméter ponyvát szállí­tanak a Szovjetunióba, amely­nek értéke meghaladja a 4 millió rubelt. A skandináv országok, az­után Kanada, Tunisz, Ma­rokkó. Irak, Irán és az af­rikai országok ugyancsak szí. vesen vásárolják a szegedi kenderipar termékeit, ame­lyek manapság már eljutnak a világ minden tájára. Az is igaz, hogy a szegedi fono­dákban és szövödékben egy­re több modern gépet he­lyeztek üzembe, s amelye­kért devizával kell fizetni, mégpedig tőkés exporttal. A régebbi tranzakciós gépvá­sárlások esedékes devizahite­lét ugyancsak késztermékkel kell törleszteni. Ennek érde. kében plusz feladatot jelent mintegy 500—600 ezer négy­zetméter pamutponyva és 100 tonna zsineg, illetve a Cove­ma gépsor „vételáraként" pp­zsákok gyártása és eladása. A nagyvállalat jövő évi el­képzelései között a hazai piac és a lakosság igényeinek jobb, nagy választékkal tör­ténő kielégítése is szerepel. A hazai nagyvásárlók szinte kivétel nélkül feldolgozó vál­lalatok: vegyipar, gumigyá­rak stb. A kereskedelmi szer. veknek több és minőségben jobb, műanyagból készült szőnyegeket kínálnak a kö­vetkező esztendőre. Azt ter­vezik, hogy jövőre 120 ezer négyzetméterrel több szőnye­get gyártanak, mint ebben az évben. A külföldi vásárlók igé­nyeinek megfelelően a sze­gedi gyárakban a ponyvákat konfekcionálva készítik el. mintegy 100 ezer négyzetmé­ter pamut- és kenderponyvát kiszabva és megvarrva szál­lítanak a nyugati országokba. G. L Magyar—francia gazdasági tárgyalás Magyar—francia gazdasági együttműködési bizottság ülésén ötéves, hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást készítenek elő. Szeptember 30-tól októ­ber 5-ig Budapesten tartotta második ülését a magyar­francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bi­zottság. Az ülésről kiadott kommüniké megállapítja: megbeszélések gyümölcsö­zőek voltak. A Parlament kongresszusi termében vasárnap délelőtt 9 órától folytatta munkáját a VII. Magyar Békekong­resszus. Az elnökségben ott volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront elnöke. A tanács­kozást Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára nyitotta meg, majd folytatódott a plenáris ülés. Felszólalt V. N. Zajcsikov, a szovjet békebizottság el­nökségi tagja, Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, Luv­szandamba Húsán, a Mongol Béketanács titkára, Sofie Wenander-Sandin asszony, a stockholmi Vietnam Konfe­rencia svéd képviselője. Ez­után a szekcióülésen megvi­tatott öt témával kapcsolatos kérdésekről számoltak be a szekciók vezetői. A továb­biakban felszólalt. Ahmed el Kawaga, az Egyesült Arab Köztársaság delegátusa, Paavo Olavi Kintala író, a Finn Béketanács elnöke, Nics János Fejér megyei üzemvezető, Marcele Huis­man asszony, a Francia Bé­ketanács elnöke, Major Nán­dor író, a Jugoszláv Béke­liga elnökségi tagja, Cseres Tibor író, Grzegorz Soko­lowski, a Lengyel Béketa­nács titkára. A szünet után Bugár Já­nosénak, a Hazafias Nép­front főtitkár-helyettesének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt dr. Gerhardt Lotz, az NDK népi kamarájának képviselője, Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Edu­árd Fladerer. a Bajor Béke­tanács titkára, Ortutay Zsu­zsa, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának titkára, dr. Giuseppe Torcolini, az Olasz Béketanács titkára, dr. Mi­hail Ghelmegeanu, a Román Béketanács végrehajtó bi­zottságának tagja, Csizmás Attila, a KISZ XI. kerületi bizottságának agit. pro. tit­kára, Heinz Altschul, az Osztrák Béketanács főtitká­ra, Lupták István Borsod megyei műszaki diszpécser. Csohány Gabriella buda­pesti írónő. Boldizsár Iván / író, a kongresszus szövegező mun­kabizottságának elnöke is­mertette a továbbiakban a VII. Magyar Békekongresz­szus állásfoglalását a nem­zetközi helyzettel, és a bé­kemozgalom feladataival kapcsolatban. A dokumentum egyebek között nyomatékosan hang­súlyozza: a magyar béke­mozgalom következetesen síkraszáll Európa békéjéért és az az óhaja, hogy föld­részünkön megalapozott biz­tonsági rendszer épüljön ki. Megállapította a kongresz­szus, hogy napjaink legfáj­dalmasabb és legveszedel­mesebb háborús gócpontja Vietnam. A Vietnamot pusz­tító tűz bármikor tovább­terjedhet. Beláthatatlan a veszély, amelyet e háború kiterjedése magában hordoz. A VII. magyar békekong­resszus együttérzését és el­szánt békeakaratát teljesíti és követeli, hogy az ameri­kai és a csatlós országok feltétel nélkül vonják ki csapataikat Vietnamól. A kongresszus számba vette, hogy milyen módon fejezhe­ti ki még eredményesebben a magyar nép szolidaritását a hősiesen harcoló Vietnam és az imperialista agresszió ellen küzdő arab népek igazságos ügye iránt. Hosszú és alapos vitákban foglalkozott a kongresszus azokkal az tíj módszerekkel. amelvekkel a békemozgalmi munkát a kor követelmé­nyeihez kívánja igazítani. Leszögezte, hogv a béke­mozgalom mindenkié: ez kiapadhatatlan erejének egyik forrása. A tanácskozás meg­állapította, hogy a békemoz­galom eredményeit feszült­ségtől terhes világpolitikai időszakban érte el. Hogy a fegyveres konfliktusok még­sem fajultak világméretű összeütközéssé, óbban a szo­cialista országok ereje, ha­tározott fellépése és békés megoldásokat kereső türel­mes politikája mellett je­lentős szerepe volt és van a nemzetközi békemozgalom­nak. A magyar békekongresz­szus újból leszögezte, hogv a háború nem végzetszerű sorsa az embernek. Békében akarunk, tudunk és fogunk élni. A dokumentum — egye­bek között — megemlékezett arról, hogv felszabadulásunk negyedszázados évfordulójá­nak megünneplésére készü­lünk. Az állásfoglalást a kong­resszus küldöttei egyhangú­lag megszavazták. A továb­biakban elfogadták a ma­gyar békemozgalom műkö­dési elveit, majd megválasz­tották az új Országos Béke­tanácsot, amelynek 200 tag­ja van. Az Országos Béketanács megtartotta alakuló ülését és tagjai közül megválasz­totta elnökségét és tisztség­viselőit. Elnök: dr. Sik End­re. Elnökhelyettes dr. Réczel László. Alelnökök: Boldizsár Iván, Darvasi István, Har­mati Sándor, dr. Hamvas Endre, Hárs István, dr. Jó­boru Magda, Kiss Károly; dr. Kovács Dezsőné, Mátyás László, dr. Mondok Pál, Pe­thő Tibor, Terényi István; dr. Zsebők Zoltán. Titkár: Sebestyén Nándorné. A VII. Magyar Békekong­resszus dr. Réczei László zárszavával fejeződött be. REPÜLŐ MENTŐSZOLGALAT. AZ Országos Mentőszolgálat repülőgépei az ország legtávolabbi vidékéről is rövid idő alatt elszállítják a betegeket a kórházakba. A re­pülő mentőállomás kétmotoros repülőgépe és személyzete állandó készenlétben várja a rádión érkező hívásokat. 1968-ban több mint ezer beteget szállítottak légi úton. A mentőkocsiból a repülőgépbe segítik a beteget r

Next

/
Thumbnails
Contents