Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

VASÁRNAP, 1909. OKTÓBER 5. 12 DÉLMAGYARORSZÁG Piros szövetkezet Aki Ismert a mihálytelM Oj Élet Termelőszövetkezetet az tudja, hogy jó néhány évvel ezelőtt még alig volt egy-két valamire való épülete a gazdaságnak. Azóta kialakult a központi major, új épületek sorakoznak egymás mellett. A fejlődést mi sem bizonyítja jobban, a bruttó termelési érték alakulásánál. 1 691 OM Ft 10 034 000 " 11 805 000 " 21 812 000 " 21 687 000 " 24 647 000 " 30 332 000 " 32 604 000 " 42 308 000 » Az Üj Elet Termelőszövetkezet is minőség változásra, minőség ugrásra készül. Jelenleg a 4000 holdból 2700 szántóterülettel rendelkeznek a gazdaközösség tagjai — ha csupán ezt nézzük — nem valami nagy perspektívával. Ugyanúgy, mint a Móra Ferenc Tsz-nél, az ő területükön is „.fenyegető rém" az ipartelepítés. Nem is azért, mert a város jövő ipara nagy területet elvesz a közös gazdaságéi, hanem inkább azért, mert a legjobb paprikatermő területeket, a mezőgazdaság művelés szempontjából a „legfájdalmasabb" területeket kéri el az iparosítás. Arról nem is beszélve, hogy kártalanítást ezért senki sem hajlandó fizetni. Mi lesz a jövó? Hogyan tud versenyben maradni a közös gazdaság milyen elképzelései vannak a jövőre nózve? Nagy István tsz-elnök és Árendás Józseí párttitkár vázolta ezt: — Mindenképpen számítunk területi növekedésre. Igaz, ez még nem egyértelmű, nem tisztázott dolog. A gyálaréti Komszomol Tsz tagjai két vasat tartanak a tűzbe, csatlakozhatnak a Móra Ferenc Tsz-hez is. Mi szívesen vennénk, ha velünk lépne házasságra, úgyszintén azt is, ha a röszkei Petőfi Terpielőszövetkezet csatlakozna. Mi nem ellenezzük. Dehát ez még hosszú nóta. Más lehetőségünk viszont nincs területnövekedésre, mert n domaszékl szakszövetkezetek nem igen „mozdulnak maguktól". Az elért eredményekből viszont nem engedünk. Ezért fejlesztettük a segéd-, melléküzemág tevékenységünket, amelyből a közelmúltban igen élénk vita alakult ki. Jó néhányan túlzottnak tartják, azt mondják, hogy a termelés rovására megy. Mi úgy véljük, hogy a bővített újratermelést csak úgy tudjuk megvalósítani területünkön, ha az alaptevékenységen kívüli jövedelem nagy részét a gazdálkodás bővítésére fordítjuk, ami kamatozik. Az idén a tervezett halmozott termelési érték 47 millió 700 ezer forint. Ez az alábbiakat is jelenti; szántóföldi növénytermesztésből 9 millió 572 ezer forintot, zöldségermelésból 2 milliót, állattenyésztésből pedig 7 millió 589 ezer forintot produkál a közös. Ez tehát majdhogy 20 millió forint Ugyanakkor az alaptevékenységen kívül (segéd-, melléküzemág, szolgáltatás stb.) a tervezett évi bevétel 21 millió 423 ezer forint. Igaz. ebben szerepel a tagság háztájijából az áru bevétel, árubegyűjtés, ami 7 millió forintra rúg. A közelmúltban az Üj Élet Termelőszövetkezet 2 millió forintos költséggel felépített egy kétalagutas szárítóberendezést, amely lehetővé teszi a saját termelésű nyersáru félkésztermékké való feldolgozását. Társakat vár az üzlethez a szövetkezet Ügy gondolták a tagok, hogy a paprikafeldolgozóval közösen üzemeltetik a berendezést és a tiszta hasznon 50—50 százalékban megosztoznak. Ha deficites lenne, akkor a ráfizetés is 50—50 százalékban történne. De eddig a vállalat nem lelkesedett. Kár. — A szárítóval mi szolgálatot teszünk a tájnak, a szövetkezetnek. Fő profil a fűszerpaprika-termesztés, a szövetkezet több mint 600 holdon termeszti ezt a fűszernövényt, a háztájival együtt 700 holdon. A minőségi követelmények nőnek, a további haladást csak ezzel a szárítóval tudjuk elképzelni. Persze azt sem bánjuk, hogy ha más segítőtársat kapunk, mondjuk a MÉK képviseletében. A jövő évben kezdődik a termál program. 30 millió forintos beruházásról van szó, úgy gondoljuk. hogy az öregek, akik már „beleszülettek a paprikába". megmaradnak e Pénzes növény mellett, a fiatalok pedig szívesen kertészkednek. 50 000 négyzetméter fólia borítást akarunk fűteni, 5000 négyzetméteres hajtatóházat és 600 négyzetméteres szaporítóházat. Ugyanakkor a meglevő létesítményeket ls bekapcsolnánk ebbe a termál-programba. Egy 120 vagonos hűtőház is szerepel a tervben. Most már csak a „társ" hiányzik, s a közös gazdaság megalapozza további boldogulását, a minőségi ugrást. Hiszen nem arról van szó, hogy eddig nem tartozott a jó szövetkezetek sorába az Üj Élet. Az elmúlt esztendőben 180 munkanapra vetítve az egy tagra eső átlagjövedelem 15 ezer 691 forint volt, az egy napi kereset a közösből 89 forint. Persze, lényeges a szorgalmas mihálytelkiek háztájiból összegyűjtött. összekeresett pénze is. Újabb lépésre, nagyobb lépésre készülnek a szegedi termelőszövetkezetek. Élnek az új gazdasági irányítás adta lehetőségekkel. S a mihály telki Űj Élet Tsz sem a gazdálkodásban, sem a lehetőségek kihasználásában nem akar a negyedik lenni. Sz. Lukács Imre Mezőgazdasági gépkutatás A magyar mezőgazdasági gépkutatás idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját Az első Ilyen kísérletekkel foglalkozó intézet 1869-ben alakult Mosonmagyaróvárét! A neve; Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás volt. Az első kísérletek során a különféle ekefajtákat próbálták ki, ezek közül számos változat el ls terjedt a hazai mezőgazdaságban. Jelenleg a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben dolgoznak azok a kutatómérnökök. akiknek feladata: új konstrukciókat adni az iparnak és ezzel elősegíteni a mezőgazdaság fejlődését Az Intézet egyik ilyen eredménye a rotációs fűkasza, amellyel az öntözött dús alj-füvekkel benőtt kaszálókról ls betakaríthatják a termést. Ezt a műveletet a hagyományos fűkaszákkal nem lehetett elvégezni. Az intézet kutatási feladatkörébe tartozik még egyebek között a gabonatermesztés új gépeinek konstruálása is. Milliós ajánlások Az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben szeptember 26-án párttaggyűlést tartottak. Ezen megemlékeztek Szeged felszabadulásának közelgő 25. évfordulójáról. Annál inkább szívesen gondoltak vissza az elmúlt két és fél évtized eseményeire, jelentőségére, a történelmi sorsfordulóra a szövetkezeti gazdák, mivel ez a közös gazdaság nem sokkal a felszabadulás után kezdte meg működését A szövetkezet fejlődése párhuzamosan haladt a társadalom fejlődésével. A taggyűlésen megjelent kommunisták mérlegelve az időjárás okozta nehézségeket is, a felszabadulás tiszteletére jelentős felajánlásokat tettek. A hajtatóházi dolgozók 700 ezer forinttal teljesítik túl bevételi tervüket, a traktoros birgád határidő előtt befejezi az őszi vetéseket és a mélyszántást, ugyanakkor az agrotechnikai követelmények megtartásával, jó minőségben. A lakatos melléküzemágban dolgozók sem akarnak lemaradni a szövetkezeti gazdák versenyében. Alapos fontolgatás után a munka intenzitásának növelésével vállalták, hogy 700 ezer forinttal többet hoznak a nagy kasszába. A felajánlásokhoz csatlakoztak a virágüzletben dolgozók is, akik forgalmi tervük 10 százalékos növelését vállalták. Már a gólyamese speciálisan magyar változata is így hangzik: vidékre pedig nem megyek. Bankovics Attila mégis azt kérte az egyetemi államvizsga előtt néhány hónappal, hogy Pusztaszerre helyezzék vagy Bugacra. Pedig lehet, hogy friss, biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomával elhelyezkedhetett volna nagyobb Iskolákban is. Ennyit tudtam róla, mlx vidéken előtt meglátogattam volna tanári pályája kezdő állomásán, Pusztaszeren. A tanítás már nem jelent számára feltűnően új dolgot, a gyakorló ötödik év bőven elég arra, hogy ne kezdőként lépjen a katedrára, az első hónap önállósága pedig kevés, hogy iskolai munkájáról dicsérő mondatokat írjak. Azt akartam csak megtudni tőle, miért akart ő Pusztaszeren tanár lenni. Gyerekkorát a felvidék hegyei kőzött erdőben élte le. Középiskolásnak azért jött Szegedre, mert erdész akart lenni. Sem hegy, sem nagyobb erdő nincs Pusztaszeren. Van viszont néhány, Dongérre fűződő tavacskája. A Büdösszéktó és a Péteri tó kezdi átvenni a Fehértó hajdani vadvízországfunkcióját. A halastó ide szorítja a madarakat, Bankovics Attila pedig jött a madarak után. Tanár és ornitológus akar lenni egyszemélyben. A madarak hamar megérzik, hogy védik őket. Akármelyik kacsatenyésztő telepnek díszére válna ennyi hápogó jószág. A fiatal ornitológustanár 12 ezerre becsüli a tőkésrécék számát. Most vedlenek. Az öltözékükre kényes hímek most kezdik magukra ölteni sokszor megcsodált színes-tarka nászruhájukat. Amikor fölröppennek, valóban elsötétül az ég egy darabja, a föld fölött pedig hóesést utánoznak a fehér tollpihék. Látunk kiskócsagot, gémeket, kékvércséket, halászsasokat, bíbiceket, sirályokat, hideg elől vándorló szebbnél szebb költöző madarakat. Érkeztek már nyári ludak, nemsokára jönnek a vetési ludak is, a nagylilik is. téli vendégként sok más társával ellátogat majd a bukóréce és a keceréce is. Miközben hallgatom képzett idegenvezetőm tájékoztatását, azon jár az eszem — visszagondolva persze a magam egyetemi éveire és megerősítve évfolyamtársaim tapasztalataival —, hogy ha valóban akarunk tanárokat képezni a vidéknek ls, akkor a diákokat meg kell ismertetni a vidék olyan oldalaival is, amiért képesek lemondani a talán éppen tanulóéveikben megismert városi élet igazi és vélt előnyeiről. Az a bölcsész, aki népnyelvvel és néprajzzal sok helyszíni gyűjtés résztvevőjeként ls foglalkozott, vagy éppen szociológiai felméréseket végzett, nem tekinti természeti csapásnak a faluban vagy kisvárosban való tanítást ugyanúgy, ahogy életelemére talált ez a fiatal tanár is. Biztosan többet ér ez, mint a társadalmi munkában szervezett répaszedés. Ahogy egymás mellé rakosgatom gondolataimat, motorkerékpár zaja hasít bele a rezervátum természeti csendjébe, és megjelenik előttünk „a birodalom" éber őrzője. Szász bácsi. Első mondatából kiderül, hogy ő és a tanár nem először találkoznak, éppen ezért ingerült. Hozta is magával a feljelentő füzetél; és tudtunkra adta, hogy illetékes hely szigorú eljárását fogja kérni, és felszólítja annak rendje — módja szerint a tanár urat, hogy ne látogassa addig egyszer se a területet, amíg a legfőbb hatóság írásbeli engedélyét fel nem mutatja. A kezdő tanárnak egyelőre rengeteg dolga van az iskolában, de a madarakat sem szeretné elszalasztani. Megbízása van a Madártani Intézettől is a nemzetközi biológiai program keretében — csak éppen Szász bácsinak tetsző írása nincs. Szerencsére józan ítélőképességgel rendelkezik, bár a paradicsomból tiltják ki, nem általánosít belőle. Tudja, hogy a falunak szüksége van rá. Horváth Dezső Felszabadulási Somogy! Károlyné felvétele Horváth Dezső felvétele SZÜRET. A szeptemberi napos idő jóvoltából még mindig a szüret elején tartunk — mondják az állami pincegazdaság domaszéki átvevőhelyén. A napi forgalom még csak száz mázsa. Elsőso rban kadarka érkezik, egyre javuló minőséggel, 17—18 cu korfokkal. ünnepségek a járásban A szegedi Járás községeiben gondosan, alapos munkával készülnek, hogy ebben a hőnapban méltóképpen megünnepeljék felszabadulásuk 25. évfordulóját. A községek vezetői, párttitkárok, tanácselnökök, tanárok, fiatalok, öregek mind-mind összefogtak, hogy minél szebbé, tartalmasabbá, színesebbé tegyék a negyedszázados jubileumot. A történelmi sorsforduló tiszteletére egyre Szélesebb munkaverseny bontakozik ki, amelyben részt vesznek ipari üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. A fiatalok is kitesznek magukért, szellemi vetélkedőket, sporteseményeket rendeznek, helyi és községek közötti ki mit tudón mérik össze erejüket. Valamennyi községben megemlékeznek, s tisztelettel adóznak a felszabadulásnak. A járásban három községben rendeznek „kiemelt" ünnepséget, Így Kübekházán, Ullésen és Kisteleken. A feketeföldi faluban, Kübekházáu már október 9-én is zenés ébresztő köszönti a dolgozókat. Ugyanis ezen a napon több szegedi járási község felszabadult. Szombaton, október 11-én tartják a járási szintű ünnepséget, egész napos programmal. Zenés ébresztő, koszorúzás a szovjet emlékműnél, nagygyűlés, kulturális műsor szerepel a kűbekházi programban, este pedig a kiskunhalasi határőr kerület parancsnokságának tánczenekara ad műsort. Ullésen október 17—19-én tart a felszabadulási ünnepségsorozat. A falunapok keretébei, több érdekes kulturális rendezvényén szórakozhatnak öregek, fiatalok, kl-kl kívánsága szerint. íróolvasó találkozót is rendeznek Somogyi Tóth Sándor közreműködésével. A koszorúzási ünnepségekre október 19-én 9 órakor kerül sor, 10 örakot pedig az ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára . Ugyancsak október 19-én Kisteleken is nagy ünnepélyességgel emlékeznek meg a legszebb jubileumról. Lényegében már október 13-án megkezdődik a felszabadulási ünnepségsorozat ebben a nagyközségben, s minden napra esik valamilyen jelentősebb esemény. így például október 13-án dokumentum kiállítás nyílik a pártházban, amely a szovjet—magyar barátságot ábrázolja. Egy nappal később szovjet és magyar fiatalok találkoznak. Nagy érdeklődés előzi meg Kistelek fejlődésének dokumentálását, a 15-én megnyíló kiállítást. Ugyszinién a Szovjet—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben megrendezendő előadást, amelyet dr. Oltványi Ferenc levéltáros tart Csongrád megye felszabadulásáról. Október 19-én zenés ébresztő köszönti a „majdhogy várost". A koszorúzás után 10 órakor ünnepi nagygyűlést tartanak, amelyen rés Ti vesz Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Színvonalas sportműsor szovjet—magyar sportolók részvételével, kulturális és egyéb rendezvények teszik színessé a kisteleki megemlékezést. Folytatódnak a falunapok is. Tegnap és ma Ottömösön emlékeznek meg a felszabadulásról, Forrásltúlon és Pusztamérgesen október 11—12-én. Mindkét faluban Író-olvasó találkozót tartanak, kiállításokat, különböző rendezvényeket, amelyek méltóképpen egészítik ki az ünnepi nagygyűléseket. MÉLYSZÁNTÁS