Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

27ILAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! JABYAROi 59. évfolyam, 230. szám 1969. OKTÓBER 4, SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kongresszus a isékéért M a kezdi meg tanácskozását a Parlamentben a VII. Magyar Békekongresszus. Az ország minden táját képviselő hatszáz küldött részvételével értékelik a magyar békemozgalom eddigi tevékenységét és megvitat­ják a hazai és nemzetközi békeharc további tennivalóit. A hatszáz küldöttet a megyei békeértekezleteken, a nyil­vánosság előtt választották meg, hogy képviseljék társa­dalmunk minden rétegének reményét, akaratát. Igen, a béke ügyében a mi országunkban szándék és cselekvés azonos. A többi szocialista országhoz hasonlóan, mi is arról adhatunk számot, hogy népünk, kormányunk politikája és cselekedetei egyaránt a békét szolgálják. Nagy küzdelmekről és sikerekről esik szó a mostani békekongresszuson. Ki tagadhatná napjainkban: a béke­mozgalomnak milyen nagy szerepe van abban, hogy a második világháború befejezése óta eltelt 25 esztendő alatt az agresszív imperialista csoportoknak nem sikerült ismét lángba borítaniok a világot. A nemzetközi békemoz­galom szervezte és szervezi a népek összefogását, a há­ború erői ellen. Am a sikerekkel együtt kell emlegetnünk azokat a tényeket is, hogy földünk különböző részein minden béketörekvés ellenére véres helyi háborúk pusz­títják ma is az emberi életet, az anyagi értékeket. Vietnam­ban többszázezres amerikai hadsereg fojtja el a nép aka­ratát; a Közel-Keleten az izraeli agresszió sérti az arab országok jogait és Európában az újraéledő nyugatnémet hatalmi vágy és újrafegyverkezés veszélyezteti a népek biztonságát. Korunk keservesen jellemző vonása a rette­gés a háborútól. A valóságos helyzet felismerése és elemzése kezdet­től fogva a békemozgalom nagy ereje. Nem illúziókat táp­lálunk, hanem reálisan szemléljük a világot. Jól tudjuk, hogy amíg háborús erők léteznek, addig a népeknek is fáradhatatlanul, kemény elszántsággal kell szembe száll­niok ezekkel az erőkkel. Emberi érzelem és értelem tes­tesül meg korunk békemozgalmában. Ezért szól a mostani magyar békekongresszus minden békét akaró emberhez az érzelem és értelem nyelvén egyaránt. Azért elemzi szinte tudományos elmélyűPséggel Európa és a világ po­litikai helyzetét, hogy újabb érvekkel mozgósítson a bé­ke megőrzésére, a béke erőinek növelésére. B 'zton mondhatjuk! hazánk nemzetközi tekintélyét mindenekelőtt következetes békepolitikánk garan­tálja. A ma megnyíló békekongresszuson húsz or­szág békemozgalma képviselteti magát, mert fontosnak tartják, hogy eszmecserét folytassanak a magyar béke­küldöttekkel, szóljanak saját tapasztalataikról és ismere­teket szerezzenek hazánk békemozgalmáról. A nemzeti és nemzetközi összefogás egyaránt megteste­sül a békéért folytatott küzdelemben. Ezt a harcos, cse­lekvő összefogást erősíti tovább ma kezdődő békekong­resszusunk! Horváth László Brezsnyev Berlinben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével pén­teken szovjet párt- és kor­mányküldöttség utazott Ben­linbe. A küldöttség a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Ál­lamtanácsának és Minisz­tertanácsának meghívására részt vesz a köztársaság fennállásának 20. évforduló­ja alkalmából rendezett ün­nepségeken. Kiskoalíciós kormány alakult az NSZK-ban A CDU—CSU uniópártok Scheel tájékoztatta Heine- ragaszkodás, hanem egyben 20 éves kormányása után, ez- mamit arról, hogy a két párt teljes számítási hiba kö­úttal a szociáldemokrata párt koalíciós kormányt kíván ala- vetkezménye is. Az ajánlat és a szabad demokrata párt állapodott meg abban, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság fennállásának hatodik törvényhozási szakaszára koa­líciós kormányt alakít. Gus­tav Heinemann, az NSZK el. nöke pénteken este fogadta Willy Brandot, a szociálde­mokrata párt és Walter Scheel-t, a szabad demokra­ta párt elnökét. Brandt és Üzem­Pénteken Budapesten, a a munkagépeket, az ellenőr­Weil-teremben megkezdődött zőrendszert, általában a mun­a Magyar Üzemegészségügyi kakörnyezetet az emberhez Tudományos Társaság idei igazítani. Ennek jelentősége nagygyűlése. A kétnapos ta- — egészségügyi kihatásain túl nácskozás központi témája az — gazdaságilag is számotte­üzemegészségügy népgazda- vő. A Ganz-MÁVAG-ban pél­sági jelentősége. Az üzemi dául az ergonómiai bízott­orvosok — szorosan vett gyó- ság egyetlen javaslata meg­gyító, megelőző feladataikon valósításának eredményeként túl — világszerte növekvő fél év alatt 1 millió 200 ezer szerepet kapnak a dolgozók forinttal csökkent a selejt, egészségvédelmét és elvben A tanácskozást ma folytat­a munka nagyobb termelé­kenységét célzó, úgynevezett ergonómiai tevékenységében. Az ergonómiai bizottságok­ban. amelyeket ma már szá­mos hazai nagyüzemben meg­alakítottak — éopen a fel­adata sokrétűsége, bonyolult, sága miatt a szakemberek egész sora vesz részt: építé­szek, mérnökök, közgazdá­szok. világítási, zajcsökken­tési szakemberek, anatómu­sok, fiziológusok, üzemi or­vosok, pszichológusok stb. Az üzemi orvosok állapítják meg. milyen mértékben kívánatos ják. (MTI) kítani. Ez már néhány napja csaknem bizonyosnak lát­szott, de a kedélyeket fel­borzolta egy váratlan for­dulat lehetősége. Kiesinger, a bukott kancellár a maga részéről igazán mindent megtett, hogy tápot adjon a csodavárók kombinációi­nak. Egymás után tett olyan értelmű nyilatkozatokat, amelyek saerint a szabad demokrata párt végül is a CDU—CSU-val alakít kor­mányt és nem a szociálde­mokratákkal. Ez eddig még érthető is lett volna: Kiesingernek lét­érdeke volt a végleges Brandt—Scheel paktum ha­logatása és a mérleg nyel­véi jelentő szabaddemokra­ták átcsábítása. Az azonban, ami ezután következett, fan­tasztikusnak bizonyult: Kie­singer megalázkodó, való­sággal könyörgő levelet írt Scheelnek, amelyben „min­den területre kiterjedő" szö­vetséget ajánl fel arra az esetre, ha a szabaddemokra­ták nem az SPD-vel, hanem a kereszténydemokratákkal alakítanák meg a „kiskoa­líciót". A politikai megfigyelők szerint ez a levél nemcsak a hatalomhoz való görcsös a legjobb esetben is elké­settnek tekinthető és meg­írása tovább nehezíti a jelenlegi kancellár politikai jövőjét. Kiesinger eddigi — mint a választások bebizo­nyították, igen tekintélyes — ellenzékéhez ugyanis most csatlakozott azoknak a CDU—CSU-tagoknak a tö­mege, akik a Scheelnek írt levél után egyenesen tra­gikomikusnak látják vezé­rük viselkedését. Ilyen előzmények után ült össze a szociáldemokraták és az FDP képviselői cso­portja: hogy külön-külön megvitassa a pártközi tár­gyalásokon már elfogadott megegyezést A szociálde­mokratáknál, mint várható volt, hamar ment a jóvá­hagyás: egyhangúlag fogad­ták el a Scheelékkel való megállapodás jegyzőkönyvét. Az FDP-nél — és ez szin­tén nem meglepetés, már „az ár felverése" miatt sem — hosszabb ideig, hat órán át tartott a tanácskozás, mely után az FDP is jóvá­hagyta az SPD-val kötendő szövetséget. A vita utáni szavazásnál ellenszavazat nem volt, vi­szont a képviselők közül (Folytatás a 2. oldalon.) Mától: Olcsóbb 58 féle bor A Magyar Állami Pince- fehér literenkénti árát 2 fo- ezer hektoliternyit ad a gazdaság" szombattól 34 féle rinttal. a minőségi soproni pincegazdaság a kereskede­hordós és 24 féle palacko- kékfrankos és a szekszárdi lemnek és a vendéglátóipar­zott bor nagykereskedelmi kadarka árát 3 forinttal nak. Az 58 féle bor fogyasz­árát literenként átlagosan 1 mérsékelték. A módosított tói áránál szombattól érvé­—3 forinttal leszállítja. Az áru 53 féle borból a jövő évi nyesül az 1—3 forintos intézkedéssel kapcsolatban szüretig a tervek szerint 377 csökkenés. Sárdi Fülöp kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a ' borforgalmazásában is ér­vénybe léptek a szabad árak. Az idei jó termés alapján a pincegazdaság élt azzal a lehetőséggel, hogy a minősé­gileg gyengébb, a nehezeb­ben értékesíthető borok ol­csóbban, átlagosan 70 fillér­rel alacsonyabb áron. vásá­rolja fel, míg a különlegesen kezelt jó borokért magasabb árat is fizet. Az átvételi ár ilven kismértékű csökkené­séért egyébként a termelő­ket kárpótolja a gazdag ter­més. A Magyar Állami Pince­gazdaság a felvásárlási ár némi csökkenését a foavasz­tói árban is igyekszik érvé­nyesíteni. ezért mérsékelte — többségében az asztali, a színes borok árát. Az asztali borok — például az asztali-, az alföldi- és a homoki fe­hér. az asztali siller, az al­földi rosé — 1 forinttal let­tek olcsóbbak. A pecsenye­borok közül a kiskőrösi és a szegedi kadarka, a ceglédi és a bácsalmási ezerjó, a szegedi vörös és a mézes­Kéziszersiáméruoyár A miinkaverseny tartalékai Pontos számadás nélkül is tudjuk, hogy az utóbbi napok munkamozgalma százmilliókat ígér gazdasá­gunknak. Mintha hirtelen kiterebélyesedett „csodafa" kezdene azonnal gyümölcsöt teremni; beruházás, újabb munkáskezek, többletköltsé­gek, vagy gépsorok nélkül jobban dolgoznak a mű­helyek, a gyárak. Régóta visszatérő nehézséggel küz­dő vállalat kap erőre, szo­katlanul jó termelésről szá­molnak be a munkaerő­hiánnyal küzdő üzemből: hogyan lehetséges ez a vál­tozás? — A munkás minden gon­dolatát kifejezheti kezemun­Somogyi Károlyné felvétele KISMAMÁK AZ ÖSZI VERŐFÉNYBEN kájával. Haragját éppen úgy, mint megbecsülését, vagy a tiszteletét. Mi úgy érezzük, hogy a ritka jubi­leumhoz különlegesen szép ajándék, nagy munka és nagy eredmény illik — mondták a kéziszerszám­gyárban, a szegedi munka­verseny mozgalom egyik kezdeményező üzemében. Szabó István, a gyár fia­tal művezetője és szakszer­vezeti titkára gondosan fi­gyelemmel kísérte a mun­kaverseny születését. — Mi jóval a felhívás előtt beszélgettünk a ju­bileumi versenyről. Az igaz­gatóval. a műszaki vezető­vel együtt megvizsgáltuk, hol szorít legjobban a cipő. Azaz, melyik műhelyben, milyen műveleteknél kell segíteni, hogy az egész gyár munkája jobb legyen. Ki­derült, hogy a technikai fel­tétel, a szervezés megfelelő. Tehát minden az embere­ken múlik — mondta. A kéziszerszámgyárban minden brigád külön gyű­lést tartott. Az emberek megjelölték az egyedüli megoldást —, s azonnal vá­lalkoztak is rá. A precíziós öntödében hosszabb idő óta gyengén ment a munka azért, mert a viaszformák­kal nem bántak elég gondo­san. Nem secített semmilyen adminisztratív intézkedés, „ráhatás". Az itt dolgozó brigád végül elhatározta, hogy a gyakorlatlanokat ezentúl segíti a munkában, gondosabban odafigyel a formázásra, illetve a formá­zás munkaműveleteire. Szabó István: — Az emberek sokszor a munkaközbeni. lélegzetvétel­nyi szünetekből szakítanak időt, hogy vállalásaikat betart­sák. A gyár adminisztrációs osztályain például a hivatal­nokok felajánlották, hogy betanulnak egymás munka­körébe. Eddig gyakran a termelő munkában is érez­ni lehetett, ha valaki hiányzott az irodában —. most a vállalások nyomán a hiányzók munkáját is el­végzik. Vagy másik példa: Nálunk gyakran előfordul, hogy új termékhez, sürgő­sen új célszerszámra van szükség. A hivatalos út bi­zony néha hosszú... A bri­gádok a felszabadulási mun­kaversenyben vállalták, hogy a személyes barátság, a jó munkatársi viszony- elő­nyeit kihasználva a termelé­si kényszerszünetben soron­kívül elkészítik az espress szerszámokat, elvégzik a próbákat... S ez rengeteget jelent a gyárnak! A szegedi kéziszerszám­gyárban nem ügyeskedéssel igyekeznek eredményeket produkálni, mert olyan tar­talékra talált a gyár, amely értékesebb a bankban elhe­lyezett alapoknál, a kama­tozó betéteknél. A kibonta­kozott versenyben, a brigá­dok a gyár számára leghasz­nosabb, s egyben saját ma­guk számára legnehezebb feladatok elvégzését vállal­ták. Olyan feladatokat, amelyeknek eddig nem akadt gazdája. Bebizonyo­sodott. hogy a legérzéke­nyebb problémákon kíván­nak segíteni önszán tűkből: az emberi kényelmességen, nemtörődömségen, gondat­lanságon. S ahogy Szabó István mondta —, az üzemben mindennap ennek szellemé­ben dolaoznak az emberek; a nehézségek leküzdésére szánt áldozatkészségből táp­lálkozik a munkaverseny. Ez kimeríthetetlen tartalé­kokat jelent. M. L

Next

/
Thumbnails
Contents