Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

J yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 253. s*ám 1969. OKTÓBER 31* PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Tsz-ekbe, üzemekbe látogatott Kádár János elvtárs A párt első titkárának útja Szolnok megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — mint már jelentet­tük — kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A párt első titkárát — akit út­jára elkísért Bálint József, a KB osztályvezetője. Somo­gyi Sándor és Katona Ist­ván. a KB osztályvezető-he­lyettesei — változatos, ese­ményekben gazdag prog­ram várta. Érkezésekor — szerda délelőtt — Csáki István, a párt Központi Bi­zottságának tagia, a megyei pártbizottság első titkára. Fodor Mihály, a megvei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke és Gál Gyula, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke kö­szöntötte a kedves vendé­get. aki ezután a Szolnokon levő tiszaligeti Kisz-vezeíő­kéDZŐ táborban a vendéglá­tók szélesebb körével — a megye járása'nak és váro­sainak vezető pártfunkcio­náriusaival — is megismer­kedhetett. Az üdvözlések után a köz­ponti épület tanácstermében a kialakult baráti beszélge­tés során a párt első titkára részletesen tájékozódott Szolnok megye helyzetéről, iparának és mezőgazdaságá­nak fejlődéséről, a városok és közséfek lakóinak életé­ről. gondjairól. Csáki Ist­ván. a megyei pártbizottság első titkára ismertetőiében kiemelte a IX. pártkon eresz­szus határozatainak alapján kidolgozott iparfeilesztési és telepítési preernm végrehaj­táson^ eredménveit. Kádár János figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig az alapos, részletes is­mertetést. s — megköszönve a vendégszerető fogadtatást, a tájékoztatót — kijelentet­te: a számok, adatok hűen szemléT,etik azt a szorgal­mas. kitartó munkát, ame­lyet a menve dolnozó néne. az enész lakr>?<<án szűkebb hazája gvmrdtésáért. álta­lános fejlődéséért végez. A párt első titkára szer­dán. a délutáni órákban Ti­szaföldvárra látogatott, s találkozott a Lenin Tsz dol­gozóival. s megtekintette gazdaságukat. A termelőszövetkezet gaz­daságában látottakról, hal­lottakról folytatódott a be­szélgetés a községi tanács épületében. Itt már a kör­zethez tartozó tsz-ek terü­leti szövetségeinek vezetői is bekapcsolódtak az eszme­cserébe. s a szövetségek munkájával összefüggésben vizsgálták a közös gazdasá­gok helyzetét, problémáit. Kialakult az egyértelmű vé­lemény: a tapasztalatok sze­rint a IX. kongresszus he­lyesen határozott, amikor a tsz-szövetségek létrehozásá­ról döntött. Felmerült az is. hogy a termelőszövetkezetek tevé­kenységében nehezen hono­sodik meg a tudományos, közgazdasági munka, hiány­zik a gazdaságosság és a hatékonyság sokoldalú elemzése. Mint elmondták, ezen most egy közgazdasági tudományos kutatócsoport Kádár János Szolnok megye vezetőivel beszélget létrehozásával próbálnak ja­vítani. A beszélgetésbe Kádár Já­nos is bekapcsolódott. Be­vezetőben megerősítette azt az elhangzott véleményt, hogy hazánkban győzött a szövetkezet eszméje. Ezt bi­zonyítja a termelőszövetke­zetek anyagi ereje, o szö­vetkezeti parasztság megvál­tozott gondolkodása és élet­módja. A dolgozó osztályok együttműködéséről, közös feladatairól szólva rámuta­tott: a munkásosztály soha­sem csak a saját érdekében cselekszik, hanem más dol­gozó osztályok, rétegek sor­sát is a szivén viseli. A pa­rasztság felismerte ezt, s legfőbb szövetségese lett a munkásosztálynak. Lényegé­ben az egész állam politikai alapja a munkásosztály és a parasztság összefogása, tar­tós szövetsége — mondta Kádár elvtárs. Kitért a gazdasáirányitási reform néhánv kérdésére. A reform alapelvei jók, a gya­korlatban azonban jobban érvényre kell juttatni azokat — mondotta. A gyakorlati tapasztalatokat természete­sen időről időre össze kell vetni az elvekkel, és ha szükséges, korrigálni kell. Ezt mi meg is tesszük. Rész­letesen foglalkozott a jöve­delmezőség problémáival. Hangsúlyozta, hogv a ter­melés minden ágában jöve­de1 mezőségre ke'l törekedni. A nyereségérdekeltségi rend­szer serken^' erre is a vál­lalatokat. Eeves gazdasági vezetők rzonban a fogyasz­tók kárára, a minőség ro­vására az árakkal mnnirru­Ifiingk ilvmődon igyekeznek nevelni a nyereségüket. Ez számunkra elfogadhatatlan. A jövedelmezőség növelésé­nek a társadalom számára etfo«»aébató mó^'a: a ter­meiért lehetősének jahb ki­hnsznélfisa. az el**llítási költségek csökkentése, a jobb munkaszervezés. Kitért a társadalmunkban érvénvcsülö éntekek. — az országos, a helyi, a csoport­és az egyéni érdek — kér­désére is. Kifejtette, hogy az egész ország, az egész nép érdekeit érintő legna­gyobb, legalapvetőbb kér­désekben ezek az érdekek természetesen egybe esnek. Nem ritka azonban, hogy más kérdésekben viszont a négyféle érdek nem min­denben egyezik meg egy­mással. A felelős vezetők­nek minden szinten az a kötelességük, hogy minden fontos problémát gondosan mérlegeljenek, s a szocialis­ta elvek szerint igyekezze­nek összehangolni és kielégí­teni az igényeket. Ha nem így csel eked n ér k. annak az egész társadalom kárát val­laná. Utalt arra, hogy eb­ben a szellemben kell fog­lalkozni az olyan — a be­szélgetés résztvevői által is szóba hozott kérdésekkel is, milyen például a mezőgaz­dasági építkezésekhez nvúi­tott állami dotáció. A fel­vásárlási ár. a szociálpoliti­ka kérdése és sok más ha­sonló. sokakat érintő téma. A nagy közösség érdeke pél­dul megkíván'a a parasztok­tól. hogv nagvobb erőfeszí­téseket teevenek a húsellá­tás javítására. A párt és a kormány olyan politikát folvtat, amclv egyaránt megfelel a munkásosztály, a parasztság és m'nden doleozó érdekei­nek. Népünk nem egvszer vi­lágosan kife'e'fe. hogv egyet­ért ezz^l e politikával, támo­gatia törekvéseinket, s mi ezt a segítséget kériiik minden­kitől a következő időszak­ban is — mondotta Kádár elvtárs. A beszélgetés befejezésével a vendégek visszatértek Szolnokra, ahol a Hazafias Népfront megyei bizottsága vacsorát adott tiszteletükre, a tiszaligeti KlSZ-vezető­képző táborban. Csütörtökön városi prog­rammal folytatódott Kádár János Szolnok megyei láto­gatása. A párt első titkára délelőtt Szolnok város párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. Sípos Károly, a városi pártbizott­ság első titkára tájékoztató­jában ismertette Szolnok fejlődését, majd városnézés­re hívta meg Kádár elvtár­sat. A városnézés után a Tisza­menti Vegyiművekben foly­tatódott a program. Az üzem bejáratánál Bán László igaz­gató és Lukács Gyula párt­titkár fogadta Kádár elvtár­sat, majd a tanácsteremben Bán László ismertette a gyár tevékenységét. A tájékoztató után a ven­dégek — a gyári műszaki vezetőinek kalauzolásával — megtekintették a fontosabb üzemrészeket. Az üzemet elhagyva rövid séta következett a szomszé­dos lakótelepen. Ács Sándor villanyszerelő, szocialista­brigád-vezető meghívta ott­honába Kádár elvtársat, aki szívesen eleget tett a kérés­nek és elbeszélgetett a ven­déglátó családjával. Délután a másik nagy szolnoki üzemet, a Jármű­javító Vállalatot kereste fel Kádár elvtárs. A központi épület előtt Jávor Nándor igazgató. Szabadkai Mihály üzemi párttitkár és más he­lyi vezetők fogadták Kádár Jánost, aki ezután a gyár; tanácsteremben találkozott a vállalat műszaki vezetőivel, a szocialista brigádok képvi­selőivel Kádár elvtárs ezután a mozdonycsarnokban gyűlésen találkozott a munkáskollek­tíva tagjaival. Kádár elvtárs tájékoztatta a megjelenteke; az ország belső helyzetéről A nagy tapssal, tetszéssel fo­gadott beszéd után a mun­kásgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János elvtárs két­napos Szolnok megyei láto­gatása ezzel befejeződött. Megkezdődött a külügyminiszteri tanácskozás A Prága közelében fekvő Lany-kastélyban tegnap dél­előtt megkezdődött a buda­pesti felhívást aláíró szo­cialista országok — Bulgá­ria. Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság. Lengyelország. Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — külügyminisztereinek ér­tekezlete, amelyen az össz­európai értekezlet előkészí­tésével összefüggő kérdése­ket vitatnak meg. A küldöttségek vezetői: Ivan Basev bolgár külügyminisz­ter, Erdélyi Károly magyar külügyminiszter-helvettes. Ottó Winzer, az NDK kül­ügyminisztere, Stefan Jed­ryehowski lengyel külügy­miniszter, Corneliu Manescu román külügyminiszter, And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter és Jan Marko csehszlovák külügyminiszter. A tanácskozást Jan Marko csehszlovák külügyminiszter nyitotta meg. Markőt az ér­tekezlet elnökévé választot­ták. A megnyitón jelen voltak a résztvevő országok sajtó­jának képviselői. Az értekezlet délutáni ülé­sén Ivan Basev bolgár kül­ügyminiszter elnökölt. Az értekezlet ma folytat­ja munkáját A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminisztereinek prágai találkozója szoros kapcsolatban áll a budapesti felhívás pozitív fogadtatásá­nak folyamatával. Mo6t. ami­kor megértek az európai konferencia létrehozásának feltételei, felvetődik a ta­nácskozás napirendiének konkretizálása. A prágai kül­ügyminiszteri találkozó azért ült össze. hosv javaslatokat tegyenek az összeurópai ér­tekezlet témáira, s összegez­zék a konferencia feladatait rögzítő kezdeményezéseiket. A II. kerületi tanács napirendjén: Á dolgozó nők életkörülményei A szegedi II. kerületi ta­nács tegnapi ülésén — GoJ­dea György tanácstag el­nökletével — napirend előtt megvitatta, majd elfogadta Pántya József vb-elnök be­számolóját a legutóbbi ta­nácsülés óta tett intézkedé­sekről. Az ülés első napirendjén szerepelt a kerületben élő dolgozó nők életkörülmé­nyeinek vizsgálatáról készí­tett jelentés, amelyet Daró­czi Istvánné, a vizsgálattal megbízott ideiglenes bizott­ság vezetője terjesztett elő. A jelentés és több felszóla­lás azt a megállapítást tar­talmazta, hogy a párt és a kormány utóbbi években tett intézkedései sokat javí­tottak a dolgozó nők hely­zetén. Ennek ellenére még sok a tennivaló. Az áruellá­tás és a különböző szolgál­tatások színvonala, a gyer­mekek bölcsődei és óvodai, napközi otthoni elhelyezése, a közlekedés lehetősége ko­rántsem felel meg a köve­telményeknek úgy, hogy ezek révén lényegesen jobb le­gyen a dolgozó nők életkö­rülménye a kerületben. Kü­lönösen a gyorsan népesülő Tarján szociális és kommu­nális, kereskedelmi viszo­nyai maradtak el a lakás­építések ütemétől, s ez ne­hezíti az ott élő dolgozó nők helyzetét. A jelentés és a felszólalók szóvá tették, hogy az üzemekben, mun­kahelyeken is többet kelle­ne törődni a nők gondjaival A második napirendben Vágó Lászlóné. a kerületi tanács építési, közlekedési osztályának csoportvezetője számolt be a magánerőből történő lakásépítkezésekről A vitában résztvevők közű! többen hangsúlyozták, hogy rövidíteni kellene az építési engedélyek kiadásának inté­zési idejét. Az első és a második na­pirendi ponthoz hozzászól­tak: L ácsán Mihálvné. or­szággyűlési képviselő. Soly­mosi Lajos, Vígh István, Lö­rincz István, Czirok József­né, Nagy József, Gombai Mihály, Soós Károlyné, Iglói Ferenc, Gábor Ferencné, Hajnal László Goldea György tanácstagok, Pántya József vb-elnök, Helmii Géza lakó­bizottsági elnök, Dani János, a falemezgyár igazgatója, Eiler Márton, a petőfitelepi pártszervezet titkára, Hu­nyadi László, az m. j. városi tanács építési, közlekedési osztályának főmérnöke. Vita után mindkét beszámolót és a határozati javaslatokat el­fogadta a tanácsülés. Ezután interpellációkra, bejelentésekre került sor. Választó körzetük közérdekű ügyeiben — zömében utca­rendezésekről, félbehagyott építési munkákról és a rossz köztisztasági állapotokról — felszólaltak: Góbor Ferenc­né, Szabó Mihály, Iglói Fe­renc, Vígh István, Solymosi Lajos. Gombai Mihály, Jám­bor Jánosné. Czirok József­né, Nagy László. Laczkó Istvánné, Nagy József, Lő­rincz István, Csányi János és Hajnal László tanácstagok. A válaszok megadása után a tanácsülés véget ért. határozat Az ENSZ közgyűlése szer­dai ülésén jóváhagyta az if­júsággal foglalkozó, a köz­gyűlés 3. bizottsága által előterjesztett határozatot A határozat rámutat, hogy az ifjúság óriási társadalmi erőt képvisel, s ezért aktívan részt kell vennie a békéért a társadalmi haladásért és igazságosságért a fajgyűlö­let és a gyarmatosítás elleni harcban. *

Next

/
Thumbnails
Contents