Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
Papp Gyula: A városesztélika időszerű kérdései Szegeden O Szép város ma nehezen elképzelhető szép terek cs parkok nélkül. Szeged abban a szerenesés helyzetben van. hogy olyan térés parkrendszerrel rendelkezik, mely bő lehetőséget biztosít a korszerű rendezés számára. Ha végiggondoljuk az elmúlt évek Ilyen irányú munkálatait, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy talán e területen tettünk legtöbbet. Felújítottuk a Széchenyi teret, a Klauzál tér új burkolatot kapott. Üj elrendezésben pompázik a Dugonics tér és az Aradi vértanúk tere. Parkosítottuk a Marx tér és az Ütlörő tér egy részét. Hasonlóképpen a Szt„ György teret. Felújítottuk a Kálvin teret is. A Dóm tér jövője Tereink közül az egyik legfrekventáltabb a Dóm tér. Városesztétikai szempontból közismerten szép és érdekes megoldású terünkön ma két probléma vár megoldásra. Az egyik a nézőtér szétbonthatosaga. Ezt volt hivatott elősegíteni a nyáron lezárult nézőtéri tervpályázat is. A palyázat több olyan elvi megoldást hozott felszínre, mely a megfelelő költségek előteremtése esetén a nézőtéri szerkezet esztétikai képét nagyban megjavítaná. A nézőtér alatt elhelyezett büfésor megoldaná ezt az akut kérdést is. Így tehát végeredményben az év 9 hónapjában a Dóm tér eredeti formájában díszítené a várost. Megoldásra vár még a Dóm tér végleges kialakítása kapcsán az Eötvös utca és a Somogyi utca közötti szakasz Dóm felőli oldalának beépítése. Hosszú évek előkészítő munkája és harca eredményeként a IV. ötéves tervben elkezdődik a Szegedi Somogyi Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár, a Megyei Könyvtár és a Levéltár épü. letkomplexumának megépítése. Az építészek feladata lesz, hogy az épületkomplexum méltó befejező szakasza legyen a Dóm tér építésének. Igen nehéz városesztétikai probléma lesz a Dugonics tér Kárász utca tengelyében levő részének beépítése, mely szintén a következő évek feladata. Két. rekonstrukcióval öszszefüggő feladat, az alsóvárosi templom környezetének rendezése és az Üttörő tér igen vegyes beépítettségének kiegyensúlyozása. A fenti térbeépítési problémák megoldása külön-külön is. de főképpen összességében jelentős hatással lesz a város esztétikai arculatára, ugyanakkor növeli Szeged nagyvárosi jellegét. Több műalkotást A város szobrainak többsége szintén tereken van elhelyezve. Karbantartásuk és tisztításuk alapvetően megoldott. a jövőben gondolnunk kell arra, hogy a város külső területein is több térbeli képzőművészeti alkotást helyezzünk el. Különösen vonatkozik ez az új lakótelepek szoborral való ellátására. Természetesen mindig a helynek, s a térnek megfelelő szoborru godolunk. Ma még a közvélemény jelentős része idegenkedik az úgynevezett modern szobroktól. Ezek felállításától nem lehet eltekinteni, hiszen a mai kor emberének szólnak és a mai művészeti irányzatot reprezentálják. Külön kell szólni a Dóm tér árkádsorában elhelyezett nemzeti emlékcsarnokról. Művészek, kritikusok, patrióták időről időre szóvá teszik, hogy mely szobrok hiányoznak még az emlékcsarnokból, melyeknek pedig ott lenne a helyük. Vita volt azon is, hogy kiemelkedő külföldi személyek szobrai odakerülhetnek-e, vagy csak a magyar személyiségeké. Az elmúlt években ezzel kapcsolatban is állásfoglalást alakított ki a város vezetősége. A Dóm téri árkádsorban elhelyezett panteont nemzeti emlékcsarnoknak kell tekinteni, ahol azoknak a kiemelkedő magyar személyiségeknek az emlékét kell megörökíteni, akik munkásságukkal a haladást szolgálták, alkotó tevékenységükkel maradandót hoztak létre. E cél érdekében két fő feladatot kell megoldani. Művészileg gyenge alkotásokat színvonalassal kell kicserélni. Igen sok haladó személyiség szobra hiányzik ma még az emlékcsarnokból, azokat fokozatosan, az anyagi erőktől függően pótolni kell. Esztétika és ideológia Városesztétikai, de ugyanakkor Ideológiailag is fontos kérdés a hősök kapujával kapcsolatos problémakör. Még ma is többen felvetik, hogy miért nem lehetséges az Ába-Novák freskók levakolasának megszüntetése. Hacsak művészileg kellene megítélni a freskókat, már vita nélkül szabaddá lehetne tenni. Viszont itt nemcsak művészi kérdésről van szó, hanem arról, hogy a kép az ellenforradalmat dicsőíti és annak vezérét Horthyt, meglehetősen direkt formában, mint hőst ábrázolja. Már pedig ez vitathatatlanul nem tartozik a népszerűsíteni valók közé. Ugyanakkor látjuk, hogy a hősök kapuja kérdését szükséges rendezni. A kapun levő kőtáblák jelenleg üresen állnak, vagy éppen plakátragasztás célját szolgálják. Éppen ezért kértük fel a képzőművészeti lektorátust Budapesten, hogy adjon megbízást képzőművésznek arra, hogy a táblákra Szeged történetének lényeges mozzanataiból örökítsen meg részleteket, melyek szimbolizálják, hogy az igazi hős ebben a városban is mindig a dolgozó, alkotó ember volt. Nagy érdeklődéssel várjuk a művész elképzelését, annál is inkább, mert szeretnénk az ország 25. éves évfordulóján készen látni. Fák, parkok A parkok és terek vizsgálata kapcsán kell foglalkoznunk a növényzet kérdésével is. Mindenekelőtt a város faállománya érdemel figyelmet. Szeged jellegzetességéhez hozzátartoznak a fás utcák és a viszonylag nagy zöld felület. Különösen a Széchenyi tér, az újszegedi liget a Móra park gyakorol kulturáltságánál fogva nagy hatást a városban sétálókra. A Széchenyi tér sokirányú funkciója kifejeződik abban, hogy a városcentrum közepén összegyűjti és újra elosztja a sugárutakon ide gravitáló forgalmat Ellátja a pihenő park funkcióját is. A jellegzetes széksor, az emlékmüvek kiképzése mind kitűnően alkalmas erre. Nagymértékben hatással van az emberek hangulatára. Méreteiből adódik, hogy soha nem tűnik zsúfoltnak, kereszt és hosszirányú tagoltságánál, továbbá az elhelyezett szobrok hatásából fakadóan is lelassítja a forgalmat, nyugodt, kiegyensúlyozott hangulatot teremt. Hasonló hatással van a Móra park is a várost látogatóra. A Széchenyi téren a platánok egyértelműen meghatározzák a tér faállományának jellegét, a Móra parkban inkább a hársfák vannak túlsúlyban. Egyébként a Móra park faállománya rendkívül változatos, egy szerényebb botanikuskertnek is díszére válna. Az eddigieknél lényegesen többet kell törődni a parkok és utak faállományának védelmével. Az ágak levágásánál pL sokkal nagyobb szakértelmet kell tanúsítani, hiszen nagyon sok fa fiatalon elpusztul az időjárás okozta rothadás miatt A megindult rothadás is megállítható, ha a keletkezett üregeket cementtel, vagy más alkalmas anyaggal tömítik. (Folytatjuk.) Szigetelő' vászon - köböl Grúziában egyszerű technológiát dolgoztak ki, amelynek segítségével vulkánikus kőzetekből műszálat lehet gyártani. A bazaltból készült szálra nem hatnak az olajtermékek, a savak és egyes más vegyi anyagok. Az ilyen szálból készült vászon 700 C-fokas hőmérsékletet is kibír. Kiválóan } alkalmas szűrőanyagok és i hangszigetelök készítésére. Felhasználható csővezetékek és energetikai berendezések szigetelésére, valamint vegyipari, nyomdaipari és ! élelmiszeripari szűrők gyár: tására is. (MTI) Felesleges kérdés No, ki győzött? A Wochenpresse karikatúrája Miskolctól Hevesig E heü tallózásunkat a Békés megyei Népújságból, a Miskolcon megjelenő Déli Hírlapból, a Komárom megyei Dolgozók lapjából és a Heves megyei Népújságból állítottuk össze. | Ipartörténeti emlékek Miskolcon a Hermán Ottó múzeumban 50 éve gyűjtik az ipartörténeti emlékeket. A fél évszázad alatt tízezer, az ipar fejlődését dokumentáló tárgy került a múzeumba. Az anyag rendszerezése után pontos képet kaptak a muzeológusok az iparágak településéről. A bükki és a zempléni hegyekben az üveghuták terjedtek el az abaúji részen a kőedénygyártás virágzott, a vasművesség pedig a Fazola-család nevéhez fűződik. A Szinva völgyében 1782ben már működött a diósgyőri papírgyár. A legtöbb anyag a céhek idejéből maradt fenn. Ezek közül a legrégibb emlék a sárospataki csizmadia cég pecsétje. Szeszfőzde Bajon A Komárom megyei Bajon átadták az ország jelenleg legkorszerűbb gyümölcsfeldolgozó szeszfőzdéjét. A Tallózás a megyei lapokban Komárom megyei Szikvíz és Szeszfőzde Vállalat házi építőbrigádja saját erőből készítette el az új üzemet. A szeszfőző földszintjén elhelyezett hatalmas vörösréz főzőüstök, a hűtőpalackok, valamint a többi berendezés az építési költséggel együtt 1 millió forintba kerültek. Az új vállalat november elején kezdi meg a termelést. Leletbánya a bányában Rudabányán a vasércet borító földréteg letakarítása közben gyakran. találnak több millió éves állati csontmaradványokat. A geológusok szerint ezen a vidéken a felső-pannon korban mocsaras, édesvizű tenger volt, ahová a környező vidék állatai Inni jártak és a meredek partról közülük sokan a mocsárba csúsztak. A külszíni bánya megnyitása óta mintegy 30 fajta gerinces ősállat maradványalt találták meg. A legértékesebb 1967-ben került napvilágra. Ekkor az emberi állkapocshoz hasonló csonttöredéket találtak négy foggal, melynek korát 7—8 millió évesre becsülik. Az elmúlt hetekben újabb — világviszonylatban ls ritka — leletet találtak. Ez egy női állkapocs, amelyen az őrlő és a metszőfogak is épségben megmaradtak. Az emberré válás időszakából származó csontokat az Országos Földtani Intézetbe szállították azonosításra. Vár után kutatnak Heves környékén feltéted lezhetően az Árpád-kor előtt létezett egy földvár, amelynek felderítésére ásatásokat kezdtek. Eddig öf kutatóárkot ástak ki. Ezekben középkori temető nyomait, szkíta kori épületet, majd ugyanebből a korból származó cserépedényeket találtak. A kutatók az egdlg feltárt leletek alapján már bizonyítottnak látják a vár egykori létezését. Feltételezik, hogy a kiásott árkok által határolt területeken feküdt a hajdani vár. Az előásatásokat hamarosan befejezik és a nagyarányú feltárási munkálatokat jövőre kezdilf meg. Dobozy Imre: Ujn kezd i lehet eni A pisztráng és az író Egyszer Mark Twain, a hires amerikai író elment horgászni. Csakhamar mellette termett egy férfi és megkérdezte töle: — Nos, jól harapnak a halak? — Éppen most jöttem, nem tudom. Tegnap azonban 15 pisztrángot fogtam itt — Nagyszerű! — nevetett a férfi. — S tudja, ki vagyok én? Ennek a folyószakasznak az őre. Most pedig megbírságolom orvhorgas zatért Twain elmosolyodott: — S tudja ki vagyok én? A környék legnagyobb hazudozója! DFLMAGYARGRSZÁG'P CSÜTÖRTÖK, 1989. OKTÖBKR 30. 14. Gyerekkoromban többször átrándultunk Bittára. rácok laknak ott, búcsú előtt Gáldot ls mindig végiglármázták, robogó szekérről kurjongattak be az udvarokba, állva nyakalták a bort, tamburáztak. szívesen látunk mindenkit a bittai búcsún. Nagyszerű búcsúk estek ott. kólót tanultunk táncolni forróvérű rác lányokkal. egy víg zsivajgás volt az egész falu, csupa harsány szeretetreméltóság, estére azonban a rácok berúgtak, bottal estek neki annak, aki nem odavalósi volt. szaladt az egész vendégsereg kifelé a sötétben, mint a bolondok, ez volt az igazi mulatság. a szaladás Bittárói, sikongás, lihegés, majd elpukkadtunk a nevetéstől. pedig aki hátul maradt kicsapkodták a port a nadrágjából. Egyszer apám égetett cukrot vett a búcsún,, letört belőle egy darabkát, a szájamba dugta volna kedvesen, de én már akkor is undorodós voltam, csak apám páctól rozsdás ujját láttam, fekete szélű körmét, és elkaptam a fejem, nem kell. Semmit se szólt, riem olyan ő. hogy akár a gyerekének is szólni merjen, csak remegett hegyes kis álla sokáig, aztán eldobta az egész égetett cukrot, nehéz mozdulattal, mint aki roppant súlyt taszít odébb. Klára az eljegyzési uzsonnán egy süteményt dugott a számba. Amikor ropogtatni kezdtem, már késő volt hiába jutott eszembe az égetett cukor, apám rám nézett elfakadt sírva. Bolond dolog ez. Egyszgri. egyetlen, ijesztően fogyó életünkből Ilyen fordulók maradnak meg bennünk: égetett cukor, sütemény. Mégis, a szép Klára tömör mellét a mester úr fia markolászta. Már nem látom a műhelyt. A Törökpiac felől rakéta szökken a felhők hasa alá. füstös fényt lobbant, utána annál sűrűbb a szürkület. Fél négy, a Gyapa busa lösz-fejéről nehéz géppuska dörmög alá a városszélre. a nyomjelző lövedékek izzó barázdákat húznak a homályban, az oroszok nem válaszolnak. Surándyéktól kijön a cseléd, jesszusom, cégvezető úr. mit fog szólni a kisaszszony! Mennék befelé, a cseléd széttárja karját, azt tetszett mondani tegnap, úgy hét óra körül tetszik jönni, a nagyságos asszonyék a félhatos vonattal jönnek haza Pestről, de tessék bejönni, a nappaliban meleg van ... Állok, nem tudom, mit mondjak. El se búcsúzhatok? Dühítő hülyeség, épp most kellett bemennie Pestre. Klára nedves, nagy szemét egy pillanatig olyan élesen látom. mintha ott volna valóban, az Üregvárosban elcsattan egy aknavető. a becsapódásra figyelek, aztán semmire se, a cseléd didereg a kertajtóban. írni kellene pár sort. De mit? A túlsó járdán Bartal Géza siet a Cseresznyés felé. vastag lódenkabátban. csáléra álló kalapban, vékony lábait kacsázva dobálja egymás mellé, kezében orvosi táskája. De igazán. lessék, bejönni, ne tessék itt kint álldogálni. Nem. köszönöm mondja meg a kisasszonynak ... hát igen. azonnal be kellett vonulnom, de a napokban okvetlenül jelentkezem. Átkozott história. Nem tudok belenyugodni. Klára, hát itt a front a nyakunkon, nem gondolsz rá. hogy valami közbejöhet? Ha nem szégyelném magam a cseléd előtt, visszamennék, Beülni a meleg nappaliba, legyen ami lesz. azt kellene csinálni, és fütyülni az egész rohadt világra. Utolsónak érkezem. A Cseresznyésen túl a kastély tömör sziluettje. Deső szótlanul cigarettázik, csak a kezét nyújtja. Gallai idegesen röhög, Barta) Gézát ugratja, nőgyógyász létére most majd férfiszerszámokon próbálhatja ki a tudományát, de nagyon erőltetett az egész, mindenki tudja, hogy voltaképper. most vetettük el a kockát. Sorki elvigyorodik, amint egyenruhámat meglátja. Alázatosan jelentkezem, hadnagy úr. Hazafelé a vonaton, míg civilben voltam, bujnyik szemmel méregetett. Süppedt, mély üregű, korr.or szeme van ennek a Sorkinak: gödör fenekére bújt két mérges, fekete bogár. Tarba hallgat, még idáig egyszer sem hallottam a hangját, szép arca kövesen merev, valami nem emberi hidegség dermedt rá. Menjünk hát. Géza a présház kulcsát zörgeti, fütyülni kezd, hamisan és taktus nélkül. fene tudja, mit fütyül. A kastély előtt, az úton lovas áll keresztbe. mozdulatlanul. Az istenit. Megállunk. egymásnak verődve. Deső pisztolytáskájába nyúl. Te vaev az, Ernő? Megismerem a bárót. Szivarja felszikrázik a homálvban. arrább lépteti lovát. Tiszteletem, méltóságos uram. Két nyáron át. tanáraim ajánlására. matematikát, fizikát korrepetáltam a fiával, anyám megparancsolta, ne merjek tiszteletdijat elfogadni. többet ér a kitüntetés, a kastélyba mindennap bejárni, a báró azonban nem maradt adós. egvik nyáron nehéz ezüst cigarettatárcával ajándékozott meg. a másik nyáron egy pár remek, angol raekettcl. Avult szimbólom lehelne, Gáld kegyura lóháton. szemközt a fronttal. (Folytatjuk).