Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

Hősi halottat temettek Katonai gyászpompával te- A harcban részt vevő Bör­mették el tegnap délután csök András alhadnagy, B'ar­Börcsök András rendőr al- kas József járőrparancsnok hadnagyot, akinek életét — és Molnár János szakaszve­mint jelentettük — október zető a „Haza szolgálatáért" 24-én 13 órakor menekülő érdemérmet és a vele járó fegyveres banditák golyója pénzjutalmat kapták. Kitün­oltotta ki. tették Béki Kálmán balota­Börcsök András 1953. óta szállási állampolgárt is, aki teljesítette becsülettel min- önfeláldozón segített a rend­dennapos szolgálatát és őröknek. Öt a Közbiztonsági mindössze 33 éves volt, ami- Érem arany fokozatával ju­kor Mórahalmon Farkas Jó- talmazták. zsef járőrparancsok rendőr A tegnap délutáni gyász­főtörzsőrmesterrel és Molnár szertartáson megjelent a János rendőr gépkocsivezető- Belügyminisztérium képvise­vel üldözőbe vették a lopott letében Solymósi József gépkocsival szökő banditá- rendőr vezérőrnagy, a Csong­kat Ásotthalom után a Gát- rád megyei Rendőr-főkapi­soron kezdődött az első tűz- tányság részéről dr. Kele­harc, majd Balotaszállás men Miklós rendőr ezredes, alatt, a hetes dűlőnél, ahol a a főkapitányság vezetője, va­megrögzött bűnözők kiszáll- lamint a munkásőrség és a tak a gépkocsiból, s ott lőt- határőrság képviselői és tek rá Börcsök Andrásra és díszszázada. Felesége, kisfia, a gyilkos golyó itt vetett vé- testvérei, rendőrtársai és a get életének. falu lakossága hosszú gyász­Börcsök András bátran menetben kísérték utolsó út­teljesítette szolgálatát és a jára Börcsök András hősi közrendért áldozta életét, halottat. Sírját elborították Nemcsak a falu lakosai, ha- a kegyelet és a tisztelet ko­nem a Belügyminisztérium is szorúi. saját halottjának tekintette. Zelman Ferenc Drága villanyborotva Néha azt is Írhatnánk a hozzánk beküldött levelek fölé, hogy: panaszosaink ír­ják. Sokan már úgy kezdik a levelet, hogy értésünkre juttatják, az újságnak ezt a két hasábját panaszrovatnak tekintik csak. Pedig, higgyék meg, bármennyi is a baj, a bosszúság, ebben a szép ősz­időben elkelne egy kis jó­kedv is. Az. hogy arra sem sajnálják a levélpapírt, hogy méltányoló, szép sorokat ró­janak rá. Épülő városnegye­dekről, udvarias kiszolgálás­ról, elintézett ügyekről. Nem kívánhatjuk, hogy az olva­só a most Amerikába készü­lő Vámosi-házaspárral együtt zengedezze: „Csak a szépre emlékezem" — de azt talán kérhetjük, hogy a szépre is. Két oratórium A Minerva Színpad bemutatója Prometheusi gondolatok felgörgetésére vállakoztak fiatalok, amatőr szánjátszók. A szándék nagy, becses, no­ha a felkészültség, a képes­ség természetes korlátai le­temetik a reveláció esélyeit. Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú... és Illyés Gyula Az éden elvesztése című költői oratóriumát hét­fő este mutatta be a Mi­nerva Színpad; otthonában a Bartók Béla művelődési központban. Az 'előadást dr. Csaplár Ferenc tanár rendezte. A Cantata profana Ihleté­séből született Juhász Fe­renc-költemény ideválasztá­sa kicsit önigazolás is: a Bar­tók nevét felvett művelődési ház programot kér száza­dunk zenéjének nagy ma­gyar alakítójától. A bartóki mű román népballada át­költése (maga a szerző mondja el a verset lemezre, a rádió archívumának ért kes darabja ez, amit a hét­fői előadás sajnos nélkülö­zött. ám amellyel hatásában feltétlen gazdagodna a sze­gedi bemutató) román ko­linda-szöveg megzenésítése — az eszme fennkölt, szép és örök. A szabadság vizét kóstolt fiú. a szarvassá vál­tozott fiú nem térhet vissza a szülői házba, csak lom­bok között járhat puha avarba léphet, tiszta for­rásból ihat. Az otthon lét­rehoz és útrabocsát. meg­tart és szárnyra enged — ez az élet törvénye, rendje az emberi faj teendője a Szilágyi Mózes felvétele Juhász Teszáry Gábor (fiú) és Maday Emőke (anya) a Ferenc-or atóriumban. ves része lett, ezekben a na­pokban a hivatásosak bu­dapesti színpadán játsszák, sőt Déry Tibor meg is vá­laszolta (Szembenézni) — maga a tény izgalmas fel­adatot ígér. Fiatalokra, ama­tőr színjátszókra bízni a Lét és Cél versbe-prózába fogal­mazott filozófiai dilemmá­ját. Madách Tragédiája kí­sért a szavak nyomán: mi — börtönné válik; az idő elszakít. visszaút pedig nincs. Érdemes ideidézni, hová fokozza Bartók a jel­képet: „az én vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra talál­tam. tökéletesen tudatában vagvok: a népek testvérré válásának eszméje... ezért nem vonom ki magam sem­miféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab, vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egész­séges legyen az a forrás". A gondolat nem száműzhető Juhász Ferenc költeményé­ből sem — így került Bar­tók közeli résztvevőnek a Minerva Színpad előadásába is. Zeneileg és képileg: Zoltánffy István Cantata profana sorozata a fekete díszletfal közepén erősíti a fiú (Teszáry Gábor) és anya (Maday Emőke) dialógusát. Illyés Gyula drámai köl­teménye ismert körülmé­nyek közepette született: a somogvjádi amatőr színpad felkérésére! S bár a darab azóta elindult természetes útján, mai irodalmunk szer­földön? Am Illyés Gyula az atomháború, az atomhalál közeli fenyegetését érezve te­szi fel a kérdést, mintegy az elmúlás előtti atomcsend­ben, s válaszolja meg (mi­nek titkolni: vitára inger­lőn) az újrakezdés lehető­ségével. A darab biblikus pa­tentjai a legközvetlenebb mával ölelkeznek, miközben szerzőjük sajátosan lázad a passzív rezisztencia ellen: ,.ha egyszer kitör az atom­háború, eleve oda a világ... tunyán-bután eleve el kell fogadnunk néhány ocsmány kalandor hatalmát a sorson is. Mert mit ls tehetünk el­lenük? Nem. Sem őket. sem magunkat nem menthetjük fel eleve attól a bűntől, amelynél nagyobbal nem folyt játék és játszma, az emberiség rovására és kon­tójára ... nem, meg kell lel­ni a módot, a legközvetle­nebbet, a legkisebbek számá­ra is. a beavatkozásra." Be­avatkozni. megmérkőzni a dölyfös hatalmakkal — biz­tat Illyés, bár a tiltakozás­formát, mint harangozást a jégverés ellen, lemosolyogja. Nehéz ebben az új me­chanizmusban kiigazodni az árakon. Szabó Tibor szege­di olvasónkat is zavarja az, hogy a „Boby-Sher" nevű NDK villanyborotvát 15 szá­zalékkal drágábban kapta meg Szegeden, mint ahogy Budapesten árulják. A ké­szülékek. amelyek itt Sze­geden 450 forintért keltek el, mind egy szálig, hiszen na­Salamoni ítélet Sokat irtunk mostanában arról, hogy az eladók meny­Van, aki virágot szed, azt köti csokorba. s vannak, akik, úgy látszik, szerelmük­nek csokorba kötött KRESZ­táblákat akarnak hazavinni. G. Zs. szegedi olvasónk vet­te észre, hogy hónapok óta tördelik a táblákat az Ár­pád téren és környékén gyon jó minőségűek. Pesten 390 forintba kerülnek. Sőt, a fővárosi boltokban azt állították, hogy ez a villany­borotva nem szabadáras, s így érthetetlen a 60 forintos nyit vitatkoznak indokolat­áremelés. Szabó Tiborral lanui a vevőkkel. Pedig régi együtt reméljük, hogy vá- kereskedelmi s vendéglátó­laszt kapunk arra, miért volt S^&aSan4 a villanyborotvának Szege- Az Ilyen vita előfordul más­den osztályon felüli ára? hol is. Nagy Ferenc (Köl­csey utca 13.) tapasztalata szerint például a fő postán. lűölaTepOK itt történt, hogy békeköl­csön-kifizetéskor az alkal­ezek a formabontó szerel- mázott minden bemutatónak mesek. Csupán az a sze- visszaadta a kötvényt: írja rencse. hogy a lámpaoszlop- rá a nevét és címét. Volt, gyűjtés nem tartozik hobby- aki reklamált, volt aki nem. jaik közé. mert elóbl>-utóbb Olvasónk az előbbiekhez világosság nélkül marad- tartozott. Emlékezete szerint nánk. Ennél már csak az a békekölcsönkötvény bemu­lenne szebb, ha egyszer őket tatóra szól, tehát nem kö­gyűjtenék csokorba. Emlékkonzervek teles ráírni a nyertes a ne­vét és címét, csak ha akar­ja. A vitát végül a csoport­vezető döntötte el, salamoni ítélettel. Ráírta a reklamáló miféleképp idézi fel ismét nevét és cimét a kötvényre, azt az élményt. Szegedi ha- majd udvariasan el is hoz­lászlé konzervet vesznek, ta a pénzt. Nagy Ferenc úgy meg magyar bort és ven- tudja, hogy máshol szó nél­dégeket hívnak. S ahogy kül kifizetik a nyereményt; mondja: a halászlé, a bor Éppen ezért nem érti, miért illata. íze, zamata jobban nem lehetett elmarasztalni elénk varázsolja a tiszai tá- az alkalmazottat, aki sajá­jat, mint a film. vagy a te- tos szabályokat talált kii levízió képernyője. Igaza van! „Árvíz a Belvárosban Sokan róják meg rova- Széchenyi tér 8/1, 19. számú tunkat azért, mert szerintük lakás két társbérlőjének Nemrégiben találkozott is- beIeszóIunk a hivatalos ügy- ügye. özv. Bernátsky Ernő­Megjelent egyszer egy cikk közkedvelt irodalmi hetila­punkban. amiben bebizonyo­sodott, hogy egy magyar származású fodrász ott, a messzi Rio de Janeiróban többet tehet a magyar iro­dalom érdekeiért azzal, hogy vendégeinek fülébe sugdossa Karinthy humor­eszkjeit, mint akár egy iro­dalmi küldöttség. Dr. Balla Ferenc (Budapest, I. Lógo­di utca 65.) levele pedig azt bizonyítja, hogy néha egy filmnél is többet érhet egy konzerv. mét azzal a prágai profesz­szorismerősével, akivel egy nemzetközi táplálkozástudo­mányi szimpozion alkalmá­val együtt ettek a Maros­torkolatnál bográcsban főtt halászlevet. A professzor lel­kesen emlékszik vissza a ti­menetbe. Csupán azt nem veszik észre, hogy nem az ügymenetbe szólunk bele, hanem „az ügy-állásba". Ak­kor, ha olvasóink a többszö­ri reklamációra sem kapják meg a megfelelő segítséget a hivatalos szervektől. Jel­szai estére, és elárulta, hogy lemző példája ennek a fl november 7-ie! kapcsolatos munkaidő-beosztás A dies irae. a harag napja eljön, eljöhet, de rettentő holnapja előtt van még le­hetőség. Egyetlen lehetőság, a legnagyobb: újra kezdeni az életet. Alig egy órában roppant feladatot kért a Minerva Színpad. Dr. Csaplár Fe­renc rendezésében éppen ez a vállalás, ennek puritán egyszerűségű, lényegre-cson­tozó szándéka a rokonszen­ves. Póztalanul. tisztán, naiv őszinteséggel mondatja el a szövegeket, mert hiszen ma­guk az elmondók sokszor alig-alig tudják gondolatban követni a kimondott szavak súlyát. Egyetlen ponton vi­tatkoznék az előadással: a gépi sza valókórussal — el­szakítia a figyelmet, dekon­centrália a színpadot. A szereplők: Teszáry Gábor, Nóvák Zoltán. Toínay Má­ria. Fekete Gizella, Maday Emőke. Majoros Zoltán és Botás Mária voltak. Nikolényi István A Munkaügyi Minisztéri­um ismételten felhívja a figyelmet a november 7-ével kapcsolatos munkaidő-beosz­tásra és a következőket köz­li: Mivel az idén 7-e pénte­ki napra esik, tehát egy munkanap választja el a heti pihenőnaptól, vasárnap­tól, a jogszabályok szerint a heti pihenőnapot a munka­szüneti nappal összevontan kell kiadni és a munkaszü­neti nap előtti napon szom­bati munkaidő-beosztást kell alkalmazni. Ennek megfe­lelően a hatnapos munka­héten dolgozó és a páros he­teken szabad szombatot tar­tó vállalatoknál a munka­idő-beosztás a következőkép­pen alakul: november 6-án, csütörtökön szombati mun­kaidő-beosztás, november 7­én, pénteken munkaszüneti nap, november 8-án, szom­baton heti pihenőnap, no­vember 9-én, vasárnap ren­des munkanap. A páratlan heteken szabad szombatot tartó és ötnapos munkahét­tel dolgozó vállalatoknál a munkaidő-beosztás nem vál­tozik. tehát november 8-án szabad szombatot tartanak, november 9-e marad a heti pihenőnap. Az előbbiekben közöltektől eltérő munka­idő-beosztást nem szabad el­rendelni, illetve engedélyez­ni. Ugyancsak nem szabad a munkaszüneti napot meg­előző vagy követő munka­napok előre, vagy utólag történő ledolgozásával sza­badnapokat beállítani, és a munkaidő-beosztást ilyen módon megváltoztatni. né és Süli Ferenc sem lett volna kénytelen tollat fognii ha az IKV tartja a szavát, és legalább a második rek­lamációra kiküldi a szere­lőket. A belvárosi lakást ugyanis október 13-án el­árasztotta a szennyvíz, ezért Elek Ágnes ügyintézőnél még ezen a napon jelentet­ték a dolgot A problémát — ahogv az már lenni szokott — előjegyezték. Másnap is­mét érdeklődtek olvasóink, 3 azt a választ kapták, hogy ne zaklassák a hivatalt ta­lán péntekre odaérnek a szerelők. Teltek-múltaik a napok, a szennyvíz maradt, míg az ügymenet láthatólag alie haladt Űjabb értesítésünk nerflt lévén, nem tudhatjuk, hogy a beígért dátumok meddig tolódtak el. Csak azt, hogy van egy közmondás, misze­rint az ígéret szép szó. M ifoEef megBiodilasa bslyegsorosatqn A posta november 1-én A dául Verne regényének egy Hold meghódítása címmel elképzelt részlete látható. A bélyegsorozatot hoz forga- 60 filléres bélyeg Ciolkovsz­lomba. A nyolc értékből álló kij 1903-ban készült űrállo­sorozat a fantasztikus elkép. mástervét ábrázolja. Az 1 fo­zelésektől a kísérleteken át rintos bélyegen a Luna—1 a megvalósulásig követi a holdszonda, az 1,50 forinto­holdkutatás állomásait son a leszállóhely-kutató A 40 filléres bélyegen pél- Ranger—7 űrhajó látható. tiz£€$e€$ szohvoi Tanácsköztársasági emlékmű (85.) Segesdi György munkáját dicséri az a dögkeselyűt taposó, bronzból öntött nőalak, amely az I9l9-es Magyar Tanácsköztársaságnak állit emléket. A színházzal szemben — a Vörösmarty utca torkolatában — elhelyezett szobor felállítása idején számos szegediben keltett ellenérzéseket, ám idő múltával azok is megbarátkoztak ezzel az expresz­szionista-kubista alkotással, akik nem hívei az újabb kép­zőművészeti törekvésnek. Segesdi György munkája ugyan­is a szimbólumok erejével 'mutatja be a legyőzhetetlen munkásosztályt, a nőalak formáinak művészi túlzásaival éppen az erőt, a diadalt érzékeltetve. A szobor mögött hú­zódó, mintegy 10 méter hosszú, mészkőlapokkal borított fal kitűnő háttere a kétszeres életnagyságú nőalaknak. SZERDA, 1969. OKTÓBER 29. DFLMAGYARGRSZÁG'P

Next

/
Thumbnails
Contents