Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

Éjszaka a fö Sokfelé hallani a határban este is, éjszaka is a gépek zaját Traktorok ekéi borítják egymásra a hantokat Szép látvány, hogyan tapogatja a hatalmas lánctalpas messzehordó reflektora a földhöz simuló ködöt Csillagos az ég, holdvilág is kerül hozzá, valahol a magasban vadludak húznak. Erre szokták mondani, hogy szép őszi este. Lát-e ebből valamit az, aki minden este benne dolgozik? Tudunk-e mi egyáltalán valamit arról, aki éjszaka dolgozik a földeken? A mihályteleki Dj Elet Tsz géptelepén nappal körülbelül tudja, aki a telefont felveszi, hogy merre szántanak éjjel. Hogy ki szánt, hiába kérdezem. Ütszélen álló autóstoposoktól eltanult mozdulattal legyezek bele a reflektorfénybe. Álmosnak túnó arccal kíváncsiskodik elő a fülkéből Barna István: — Mit akar? — Vigyen el egy fordulóra! — Ha nincs jobb dolga? Bentről nézve nagyon sötét az éjszaka. Elöl látunk ugyan néhány métert, tudjuk, hová lép a traktor, hátul is látszik a száraz földet forgató eke, meg az ökörfejnél is nagyobb rögöket fésülgető, ide-oda táncoló borona, de azon túl megszűnt a világ. Se fénye, se zaja nem jut el idáig. A hústermelés új formája a háztájiban Október elsején mutatta be a tévé A szalántai példa elmű dokumentumfilmjét, s azóta is gondolkodom rajta: ami lehetséges Szalántán, Baksán az Ezüstkalász Tszben vagy a regőlyi Népakaratban, nem boszorkányság az a ml szűkebb pátriánkban sem. Kevés az már, hogy a háztáji gazdaságok a sertést, a vágómarhát, a tejet és másféle termékeiket a közös útján értékesíthetik, s ezért a tsz megkapja a nagyüzemi felárat. Segíteni kell abban is, hogy a háztáji munka is élvezze a fejlett technika, technológia áldásait: kevesebb anyagi eszköz és munka árán nagyobb haszonnal dolgozhassanak a háztáji gazdaságok. Szalántán háztáji munkával is lehet nyugdíjazás szempontjából értékes napokat, hónapokat szerezni, méghozzá olyankor, amikor a tagság többsége nem talál munkát magának a közösben. Megszüntetik a mezőgazdasági munka idényjellegét! Tisztességes jövedelemhez juttatják a csökkent munkaképességűeket, a nyugdíjasokat: elismerve azt a társadalmi igazságot, hogy 300 forintnyi öregségi járadékból. parasztnyugdíjból valóban nem lehet megélni falun sem. Arról van szó: miközben a tsz-ek nagy többsége nem juthat kedvező beruházási hitelekhez —, mert a népgazdaság anyagi segítőképessége is véges — a háztáji udvarokban a régi gazdasági épületek ezrei állnak üresen, amelyekbe, ha technológiát adunk, egyszerre oldódhatna meg az állandó foglalkoztatottság, és a hústermelés mai égető problémái. A háztáji gazdaságokban a régi kisparaszti szabadtartások — még a szerfásnál is rosszabb — körülmények között hizlalnak jelenleg. Ezért 6—0 kilogramm takarmány is elfogy adddig. amíg egyetlen kilóval gyarapodik az állat. Holott — már az említett tsz-ek is bebizonyították: 4 kilogramma takarmányfogyasztás mellett is lehet a háztáji gazdaságokban egy kilogramm súlygyarapodást realizálni. Honnan veszik a takarmányt és mennyit fogyasztanak? A technológia szerint a választott malacok — amíg a 110—120 kilós átlagsúlyt elérik, elfogyasztanak egyenként 45 kilogramm malactápot (440 forint/q) megesznek továbbá 120 kilogramm süldő l-es tápot és 265 kilogramm süldőtáp Il-őt. Előbbinek 326, az utóbbinak 310 forint mázsája. E takarmányok kerülnek az önetetőkbe. Tehát mindössze 430 kilogramm takarmány kell ahhoz. hogy a sertés vágásra érjen. A szentesi Erőtakarmánygyár örömmel szállít pénzért és cseretakarmányért is, azt szeretné csupán, hogy a tsz-ek nagyban rendeljenek a háztájiak számára is. Nagy jövője van ennek a kezdeményezésnek. Látni kell, hogy 3 ezer magyar falu ellátása friss hússal még egyáltalán nincs megoldva, még a városok ellátása is sok kívánnivalót hagy maga után. Nem is szólva a külkereskedelem növekvő igényeiről. Somogyban és Baranyában már felismerték e lehetőségben az új mechanizmust, s a tsz-eknek megéri, hogy főállású mérnöki végzettségű háztáji agronómusokat alkalmazzanak a technológiai, állategészségügyi felügyelet ellátására. Bizonyos, hogy előbb-utóbb mi is eljutunk idáig. A háztáji sertéshizlalásnak ez az új formája könnyen lehetséges, hogy elsősorban a szegedi járás szakszövetkezeteiben bontakozik ki erőteljesebben. Itt ugyanis állandóan hizlalnak a gazdók sertéseket eladásra és csupán a módszereket kellene javítani, hogy legalább 2 mázsa takarmánnyal kevesebbet kellene felhasználniuk, míg egy sertés meghízik. Erősnek látszó ellenérv, hogy ha ilyen fegyvereket adunk a háztáji gazdaságok kezébe, akkor nem jönnek dolgozni a közösbe az emberek, mert otthon is megélnek. Pedig minél több segítséget kapnak a háztáji gazdaságok a közöstől, annál érdekeltebbé vállnak abban, hogy dolgozzanak. Olyannyira, hogy néha már a foglalkoztatottság is gondot jelent. S a háztáji termelés fejlesztése megoldja ilyen körülmények között a téli foglalkoztatottság nehézségeit is, s szünteti a szezonmunkát. Cs. J. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kiskundorozsmai telepe rövid határidővel vállal élhajlílé és tSarabelógépsre bermunkcit Darabolási hossz: Max. lemezvastagság: Élhajlítási hossz: Max. lemezvastagság: 2500 mm 16 mm 4000 mm 16 mm A traktorost nézem, mert beszélgetni itt nem lehet. Középen ül, de jobbra hajlik. Hatalmas a traktor, csak így látja a barázdát. Próbálom utánozni félreszegett fejének tartását, nem telik bele három perc, nem érzem a nyakam, utána pedig nagyon is érzem. Szokni kell. Nyílegyenes a barázda, mi lehet a traktoros dolga két forduló között? Számolom a másodperceket, mire hatvanig érek, hússzor nyúl balkezével hol az egyik, hol a másik botkormányhoz, nagyot húz rajta, aztán visszaereszti. Percenként húsz, óránként ezerkétszáz, hajnali negyed három óta •— traktorban nem lehet papíron számolni. A tizennyolcadik órába fordult éppen a mai nap Barna István, de még nem ez az utolsó. Mindig balkézzel kormányoz, csak így lát ki a barázdára. Hétfőtől szombatig mindig ennyit szánt, de ha odaszorul a munka, vasárnap is menni kell. Harmadik éve ül lánctalpason, azelőtt gumikerekű traktort dirigált, annak is előtte pedig körmösön rázatta magát Én az első forduló után elfelejtem, hogy vacsoráztam már. Belülről nézve még hatalmasabbnak tűnik ez a gépőslény. Dörgését nem fülével hallja az ember, Inkább a mellében reszket a hangja. Nincs bedugva a traktoros füle, pedig a hivatalos zajártalom ehhez képest szellő suttogása csak. — Sokan fölébrednek, ha megáll otthon az óra. Én ébren se tudom, milyen az órakegyegés. A másik traktoron fiatalember ül, kocsija is van. Azt mondja, ha beindítja, kiszáll meghallgatni, jár-e a motor. Bentről nem veszi észre. — Mikor fütyült utoljára? Furcsa mosoly a válasz. Nem emlékszik. Nemigen kerül ró alkalom. — Vasárnap? — Akkor ott a háztáji, abban dolgozom. — Ha újra kezdhetné az életét? — Traktorra mennék. Rettentően szeretem én ezt, de már elfáradok. Fiatalon jó a traktor. Most negyvenöt éves. A másik masina kormányosa, Szekeres Veszter (csak az anyakönyvben Szilveszter) éppen tizennyolc. Érettségizett gépszerelő. Azért jött ide szántani, mert hat forintért — így mondja — szégyelli a napot lopni a műhelyben. Itt dolgozhat is, kereshet is. Reggel hattól másnap reggel hatig dolgozik. A rázást megszokta — én nem veszem észre, hogy rugózó ülésen ülök —, de a zajtól még zúg a feje. ö száll ki az autóból indításkor fülelni. — És ha a kislány súg valamit? — Akkor azt nagyon hangosan kell súgni, más is meghallja. ... Néhány órával rövidebb lett ugyan az én éjszakám is, de két dolgos ember ismeretségével gazdagodtam. Horváth Dezső * Eppffi & ál - > v M ő *i SZÁNTÁS-VETÉS. Jól halad az őszi munkákkal a szőregi Egyetértés Termelőszövetkezet. A vetŐ6zántással készen vannak, ezer hold búzát és őszi keveréket el is vetettek már. Az őszi szántás nagyobbik felén is túljutottak, egy héten belül előreláthatóan ezt is befejezik Horváth Dezső felvételei Újdonságok Beszélgetés az újszentiváni tanácsházán Űjszentiván ugyan nevében hordozza újságát, mégis a régiek közül való. Falu volt már a török előtt is, elpusztult, újraéledésének bizonyítéka első állandó jelzője. Amikor megkérdeztem a tanácsházán összegyűlt beszélgető társaimat, Nacsa József tanácselnököt, Horváth Irén párttitkárt és iskolaigazgatót, Veszelinov Emil tsz elnökhelyettest, Szécsi Antalt, a Hazafias Népfront elnökét, Bódi József tsz-párttitkárt, Mészáros Attila főagronómust, és Pálfi István főkönyvelőt, hogy a valójában tehát régi, de neve után mindig új községben találunk-e mai újdonságokat is, egyöntetűen arra szavaztak, hogy a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet terveiről és befejezés előtt álló dolgairól beszéljünk. A kisközség kis termelőszövetkezete megküzd ugyanazokkal a gondokkal, mint a többi Szeged köré települt község mezőgazdasági Űj mezőgazdasági könyvek A galambhús a legínyencebb falatnak számít. Fehérjében gazdag, ízletes, nagy biológiai értékű táplálék, amely iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés. Nálunk egyelőre nem sok gondot fordítanak rá, pedig tenyésztése nagyon gazdaságos. Kis helyen fészkel, alkalmi épületekben is tartható, padlásterekben, nem érzékeny a betegségekre és exportlehetőségünk' galambból szinte korlátlan. Bármilyen mennyiségben átvesz tőlünk külföld fiatal galambokat. Eddig az is akadályozta a galambtenyésztés fejlődését. hogy nem foglalkoztak vele szakszerűen. A Kertünk, házunk, otthonunk című népszerű sorozatában a Mezőgazdasági Könyvkiadó most közrebocsátotta az első szakkönyvet Biszkup, dr. Gouth, Horn a három kiváló, ismert szerző tolmácsolásában. A sok rajzzal és fényképpel illusztrált könyv nemcsak a tenyésztési eljárásokkal foglalkozik részletesen, külön fejezetet szentel az értékesítésnek és a feldolgozásnak is. Dr. Jenser Gábor könyvének megjelenését nagy érdeklődés előzte meg. Hiszen köztudott, hogy milyen nag' mennyiségben kerülnek forgalomba nálunk is a védekezésre használt vegyszerek. Ki tud közöttük eligazodni? Az Üzemi gyümölcsösök növényvédelme című. könyv pontos eligazítást ad arról, mit kell tenni, hogy egészséges. jó minőségű gyümölcs jusson a piacra. üzeme: a férfiak többnyire a városban dolgoznak, a tagok többsége nő. Harminc éven aluliakat férfiakat és nőket — az irodán, az állattenyésztőknél és a gépműhelyben érdemes keresni. Itt még mindig munkaegységgel fizetnek, csak jövőre térnek át a készpénzre. Szakmunkásuk kevés van, Horváth Irén szerint az előző vezetőség szükségtelen valaminek tekintette a szakmunkásképzést. Mezőgazdasági technikumban végzett ugyan Boldizsár Anna és Boldizsár István is, szerettek is volna elhelyezkedni saját tsz-ükben, de nem tartottak igényt munkájukra. A főkönyvelő és a főagronómus első éve dolgozik a szövetkezetben. Tőlük kérdezem, milyen változások várhatók a 25 éves gazdaság további lépéseinél. A változások egyrésze folyamatban van. A túlhajtott melléküzemági tevékenység rangjának megfelelő szintre igazodik lassanként vissza, ugyanakkor erősödik a termelőszövetkezet alapvető tevékenységét jelentő mezőgazdasági termelés. A község határának ®0 százalékát tavaszonként belvíz sújtja. Az idei június 400 holdon nyári belvízkárokat ts okozott. Gabona, kukorica és más takarmánynövények estek áldozatául. Kézenfekvő feladat tehát a belvízrendezés. Jövőre kezdik. Ehhez a munkához kapcsolódik a 137 hold öntözést szolgáló belvíztároló medence ls, hogy nyári hónapokban a másik veszedelem, az aszály ellen orvosságul szolgáljon. Jövőre öntöznek először az újszentiváni nagyüzemben. A község határa kitűnő termőtalaj. Zöldtakarmányának biztos jövedelmű állattenyésztést lehet alapozni. Saját építőbrigád szorgoskodik az új szarvasmarhatelep építésén. Korszerűnek dicsérik, én vetem csak közbe. hogy még mindig anélkül építik, hogy az ott dolgozók tisztálkodására gondolnának. Az a tény, hogy főleg asszonyok szorgoskodnak a szövetkezetben, és a tagok: többsége az idősebb korosztályt képviseli, halaszthatatlan feladattá teszi a. gépesítés fokozását Erőgépeik volnának, a munkagépek száma azonban csekély. Tervezetük szerint a gabonatermelés, a takarmány és egyéb növénytermesztés egyaránt új gépeket kap már jövőre, ötven-hatvan százalékos javulást emlegetnek. Nem kell tehát a távoli jövőbe tekinteni nagyszabású változásokért A készpénzfizetéstől joggal várják a bejáró munkások helyhezkötését is. Remélik, tudnak) annyit fizetni, hogy nem éri meg majd kenyérkereső munkára a városba utazgatni, még ha közel ls van Szeged. Beszélgetés közben szóba került a tiszaszigeti Búzakalász Termelőszövetkezettel való egyesülés is. Érdekes, hogy a két szomszédos községben öröklött ellentétek mai nemzedékük életében ls érezhetők. Az egykori gazdag Űjszentiván napszámosai ugyanis elsősorban Tisza szigetről kerültek ki. Ráadásul mintha fordulna most a helyzet, Tiszasziget kezd feljönni a rangos termelőszövetkezetek közé. Egyszóval a tagság nem akarja az egyesülést, a vezetőség pedig megfelelő támogatás hiányában nem erőlteti a közeledést A gazdasági körülmények — most úgy látszik — előbb-utóbb ugyan Ide vezetnefk majd, de reméljük, a mostani ellentétek akkor már emlékek lesznek legfeljebb, és nem ható tényezők. Mert ennek a két községnek az égvilágon semmi oka sincs a nézeteltérésre. Ma már az sem ok, hogy szomszédok H. D. VASÁRNAP, 1969. OKTÖBER 26. DÉLMAGYARORSZÁG 11 Í i