Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

Csak az nem jen, aki beteg Véradó napok Sándorfalván — Nem Is tudom, hányszor kaptam vérátömlesztést. Sú­lyos műtétem volt, szinte a koporsóból hoztak vissza. Még 1950-ben történt, de ma is emlékszem: 83 napig vol­tam bent a kórházban. Hát most mindig jövök, amikor véradásra hívnak. Magony Istvánné így me­séli, mi indította arra, hogy vért adjon, segítsen azokon, akiknek hasonlóképpen élete múlhat a vérátömlesztésen. Azt hittem először, ez a jel­lemző, aztán kiderült: leg­több ember, aki itt önkéntes véradásra jelentkezett, nem találkozott még súlyos beteg­ségekkel. — Nálunk soha nem volt a családban olyan beteg, aki­nek vért kellett volna adni — mondja Rajnai Ferencné is, a napközi otthon szakács­nője, aki az imént vette át az 50. véradónak kijáró szép virágcsokrot. És legtöbben így vannak vele: jönnek, mert kérték őket, mert kell a vér. Itt van a falu plébá­nosa is, jelentkezelt a tanács­elnök is, s az imént beszél­gettünk a háziipari szövet­kezet elnökével, Kónya Jó­zseffel, Nagy Istvánné párt­titkárral és Balogh Etelka vöröskeresztes aktivistával arról, hogy a szövetkezet dol­gozóinak fele Somogyi Károlyné felvétele Sándorfalvi véradók jöttek, a mostani két napra mondja, egészséges Sándor­630 aláírást gyűjtöttek a szer- falva népe. Szó szerint is, vezők. De többen lesznek, mert hiszen felér egy bel­mert máris voltak olyanok is gyógyászati szűrővizsgálattal vért adni, akik nem szere- a véradás előtti egészségel­peltek a felajánlók között. lenőrzés. De nincs semmi baj Sándorfalván hagyomány a a gondolkodásmóddal sem: véradásra Csak lr nem lön véradás- Hogyan szervezik? mindig szívesen segítenek veraaasra. Lsak az nem jón, A 15 egészségügyi doig0zó és másokon. aki beteg, özvegy Tápai Jó- " ^"z^sus.y,1 UUIgtf° .es 'nif"Kur\ Ezzel ,a megfizet­zsefné tsz-nvugdíjas. 65 ével ^'ZLZ^'sTl?^ ^iff ^^ 32 6mberi Igazság szerint csak 18 és 60 a d°nt0. A vérrel ls' év közötti emberek adhatnak , besze"ek Ezt fogják ünnepelni szom­vérl, de Tápai néni sosem L^T^JL^ baton este a hagyományos volt beteg, most is makk- rdí bázra ^Űjtotték aZ ünnepi vacsorán is. Annyian egészséges és olyan szívesen JA. 3 lesznek az ünnepelt véradók. jön. szervezők is: Kiss Rózsa, a hogy hatmázsás üszőből ké­. bölcsödé vezetője az egyik szÜI va™ral A- „ tavitanP87 mondia nemTte """ ""T&* J°U 3 ^ SváSkéfa Cös­javítani! — mondja nem kis napos véradásnak, s az el- kereszt mPí a véraHé áiir, z^TafugtörzetiToarvosaZ - ^Jc. között .nyú.itotta a kar- S^nTélalf i^K^tt zsa, a falu körzeti orvosa - ját 1S az mjekc.ós tu elé. a sándorfaivi véradó bankJet_ Tavaly is nálunk volt a leg- Dr. Kovács László, a vér- ton. több véradó, akkor 472-en adó állomás főorvosa azt p. Szőke Mária UPU­kongresszus Horn Dezső, a közlekedés­és postaügyi miniszter első helyettese tegnap Tokióba utazott az UPU, az Egyete­mes Postaegyesület kong­resszusának üléseire. Építik a Shelí-kutat A Shell Olajtársaság ma­gyarországi képviselete, az INTERAG Részvénytársaság touringszerviz és töltőállo­más építését kezdte meg Sze­geden, a Szabadkai úton. A vágóhíddal szemben, a volt lóversenytéren jelölték kl az új benzinkút helyét. A terü­letet úgy határozták meg, hogy egy-két év múlva az úttest másik oldalán is épít­hessenek hasonló töltőállo­mást. Az építkezést a budapes­ti 32. számú Állami Építő­ipari Vállalat szakemberei végzik. Jelenleg a terepren­dezési munkálatok folynak. Ennek befejezése után he­lyeznek el a föld alatt há­rom, egyenként 30 ezer köb­méter űrtartalmú üzem­anyagtartályt és megkezdik a szerviz épületének alapozá­sát. A műhelycsarnokot és az egyétf helyiségeket — irodá­kat. öltözőt, fürdől és a vá­rótermet — Olaszországban készített, előregyártott ele­mekből szerelik össze. Az űj töltőállomáson a Shell kenőolajat és üzem­anyagot ÁFOR-áron, forin­tért lehet majd megvásárol­ni. A szervizben pedig futó­javításokat, valamint kocsi­mosást és zsírzást végeznek, melynek ellenértékét ugyan­csak forintban lehet-kiegyen­líteni. Az új létesítményt december közepén adják át rendeltetésének. A. 8. IPAR Fizet vagy nem? Hónapról hónapra nehéz egy hónapja van, amely alatt helyzetbe kerülnek a kisüze- bármikor fizethet, mek. főként a szolgáltatók. Sajnos, a gyakorlatban ezt „Kihúzták alólunk a talajt, a szabadságot túl „rugalma­nem tudunk tervezni az el- san" értelmezik: mind gyak­végzett munkák után járó fi- rabban előfordul, hogy a hó­zetséggeL Más nem maradt nap eltelte után se „jönnek hátra — találgatunk: vajon a pénzzel". Megtehetik, hisz fizet-e vagy nem a megren- a késedelemért alig kell delőnk?" — mondják bosz- „bűnhődni", mert a kamat szúsan a főkönyvelők. szinte nem is számít. Törőd­Valóban, egy új rendelke- nek azzal, hogy a kis össze­zés nyomán megváltozott a get forgató üzem ilyenkor vállalatok közötti elszámolás anyagi zavarba kerül? Aligha, rendszere. Régebben, ha tel- Persze, az ilyen „kényszer­jesítette a megrendelést a hitelezésnek" is megvan a vállalat — s nem kifogásolt maga orvossága. Okulva a a megrendelő, vagy a bank, bajon, a kisüzemek már csak tíz napon belül a Magyar készpénzért hajlandók dol­Nemzeti Bank átutalta a gozni. Igaz, ez /nehézkesebbé pénzt. Az említett új rendel- teszi az egész forgalmat — kezés szerint a vállalatoknak a hitelezők mást nem tehet­szerződéssel kell megállapod- nek. ni a fizetési módban, például Íme, így fordul visszájára hogy a régi szokást tarják egy új és jó szabály az új életben. Ha nincs szerződés mechanizmus lehetőségeit fél­— akkor a megrendelőnek reértő néhány adós miatt. A közvetítők Szerszámokat gyártó üze- nem megoldás, végtére is a münk igazgatója mérgesen gyárak valóságos igényre ter­csapta az asztalra a harma- melnek — és nem a készle­dik üzleti levelet, melvben a tezők nyereségéért, következő állt: „Közöljük. Sok vállalat seeít magán: hogy csak december 15-ig önállóan értékesíti cikkeit vesszük át termékeiket. 11- Örömmel várjuk, hogy bele­letve január elsejétől kezd- jöjjenek az új feladatba. é« hetik meg újból szállításai- ne icénveljék többé a köz­kat". Hasonló levelek százai vetítőket... Nemcsak nekik kelnek ez idő tájt útra kü- lesz jobb, a termékekről le­lönböző készletező vállalatok- marad a közvetítői díj. Hogyan lehet 6 hét alatt 15 ezer forielot keresni? A feketehalmi királyokról Monda van arról, hogy a jó Attila királyt oda te­mették a csengelei határ­ban az egyik domb alá. Ré­gi dolog. Ám királyok, kis­királyok ma is nőnek ezen a tájon, igaz, nem sok kö­zük van a Feketehalomhoz, a feketehalmi termelőszö­vetkezethez. A történet azzal kezdődik, hogy a Csetvele határában gazdálkodó kisteleki Feke­tehalmi Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőt mérleg­hiánnyal zárta. Bajok vol­tak a vezetéssel. bői, ha okosan, becsületesen és az adottságoknak megfe­lelően élnek a lehetőséggel. 3. Divat manapság, hogy a mindennapi aranytojást a szövetkezetekben kell keres­ni. Így tettek jó néhányan, akik a Feketehalmi Termelő­szövetkezetben munkát alán. lottak és az aranytojás fejé­ben mesés jövédelmet kér­tek. Mert „a fáma azt mond­ja". egy Somogyi nevű illető fű n ITOi-nf odrlírt nmírf n paprikaföldön akart csodát tenni. Kilenc holdat vállalt. A szövetkezet, a kisteleki Fe­ketehalmi Termelőszövetke­zet ebbe is beleegyezett. Majd ősszel Ömlik a pénzt De nem ömlött. Pedig Kor­mány Antal „ügyes" ember, gondolta, hogy egymaga nem boldogulhat kilenc hold pap­rikával. Ezért már a palán­tázást jól megszervezte. Irigy­lésre méltón, nagyvonalúan; Palántázógépet más tsz-ektől kért kölcsön — nevetnék, ha társadalmi munkában —. és az összkép tökéletes le­1. ÜS2ÜSSÍ SÜWSi srjzss£rsss tói. Nem nehéz rájönni a miértre. A készletezők ily módon szeretnének — a kis készlet előnye miatt — újabb nvereséehez jutni az év vé­eén. Zavar keletkezik az áru­ellátásban? Raktárra kell dolgoznia az üzemeknek, ami­kor a megrendelők üres pul­tok előtt ácsorognak? — ez­zel nem törődnek. Fő. hogy saját „külön bejáratú" nye­reségüket ily módon növel­jék. Ha az efféle gazdasági spe­kulációra lenne bízva — a gyáraknak az lenne a leg­jobb, ha erre az „üres" na­pokra-hetekre leállnának. Ez Maikő István Gondoltak egyet, könnyeb­ben is lehet pénzt szerez­ni, mint a mezőgazdasági termeléssel, legyen hát itt is kiegészítő, melléküzemág. Jól emlékszem, amikor a járási tanács vb-n vitatkoz­tak a beterjesztett engedély­kérelmen. Többen úgy vél­ték, semmiképpen sem ve­zethet jóra, hogy egy ilyen kis gazdaság törekvéseit, energiáit ezzel köti le. Kü­lönben is munkaerők kelle­nek, amiben a kisteleki Fe­ketehalmi Termelőszövetke­zet amúgy sem dúskál. Ez is régebben volt. Néz­zük a jelenlegi helyzetet, mire is haladt a kollektíva. Fav részleg műanvag fel­dolgozással foglalkozik, a központ Kisteleken, a Kor­dás utcában található. Ta­sakokat gyártottak, de jelen­leg nincs keletje, nincs igény. Ugyancsak Kistele­ken a Kossuth utca 42. szám alatt működik a második részleg, amely a villany, lakatos üzemágat képviseli. Ez három-négy főt foglal­koztat, élükön Túri József kisiparossal. Ugyanis a be­rendezés. a műhely az övé. H Nemcsak Kisteleken és Sze­geden. hanem a megyehatá­ron kívül is híre van Túri Józsefnek. Rossz híre. Volt is. hol van most- Somogyi? Már megszakította kapcsola­tát a közös gazdasággal, ugyanis mielőtt az üzletet nyélbe ütötte. Nagyfától bú­csúzott. (Itt a börtöngazda­ság.) Ne is említsük, óvodás gesztus lett volna tőle erköl­csi bizonyítványt kérni. No, de Somogyi nincs, jött he­lyette más. Nagy F. Nándor. Hosszú utat megjárt amíg zsa ápolónőképző intézetből vitte ki a lányokat egy kis testmozgásra. Itt ugyan nem fehér kötényben dolgoztak a lányok, s mivel a palántázás­ból nem kaptak még érdemi jegyeket, s nem tartozik a szakmájukba se, elütették a paprikát. A tsz-ben a bér­jegyzék alapján 5732 forin­tot fizettek a lányoknál;. Hogy Kormány Antal mit munkahelvéü 1 választotta ezt kabott- az még ncm derült munkahelyem választotta ezt ki Az viszont tény_ hog7 a ki-a tsz-t, jobban inkább nézte magának. Aztán a szö­vetkezet, büntetése letöltése után foglalkoztatta Túri Jó­zsefet is. No. megy is az üz­let. kapós a stoplámpa. Hogy erkölcsi bizonyítványa nincs a részlegvezető mester úrnak. paprikából édes kevés ter­mett. Még annyi se. Nagy részét kiszántották. A többire meg azt mondták, hogy szél­verés érte. Hát igen. Ilyen ez a homok. Elfúija a remé­nyeket. Előbb-utóbb elfúlia. az kit érdekel' A meseeve- Már ami a Kormány- Túri zés megszliletett. a Zfúto reményeit illeti, százaléka a tsz-é, 60 száza­léka a mesteré. Nem olyan nagy pénz az, hiszen abból megy ki a rezsiköltség stb.. Minden erkölcsi prédlákdó stb. Kimutatások bizonyítják akkor jó, ha rövid. Ezért azt is. hat hét alatt 15 ezer summázunk mi is: nem iri­forintot vágott zsebre. No. gyeljük a Feketehalmi Tsz­igaz, olyanokat nem számo- tői az alaptevékenységen kL lünk bele — mi is nagyiéi- vüli munkát, s érte a tisztes­kűek vagyunk —, hogy saját séges hasznot. Ami bajuk tá­kocsiján víkendezett a Bala­tonnál, s esetleg a számlát a közös rovására írták. Az vi­szont tény, nem volt mad tán a „részlegekből". ŐK viselik. Egy azonban tényj manapság felelőtlenség úgy. hogy szerződése vezetni, úgy gazdálkodni szövetkezettel, hogy nagy összegeket bízunk! szóbelileg megállapodott a olvan emberekre, akik mát vezetőség a mesterrel és sza- tökéletesen és huzamosabb bemutatták, hogy érzékük van a De ebből még a sem fogják. Sz. Lukács Imre Ülnökakadémia A TIT Csongrád megyei időszakban az ítélkezéssel szervezete és a szegedi me- kapcsolatos témákban tízelő­gyei bíróság közös rendezésé- adást tartanak, kéthetenként ben az 1969—70-es oktatási egyet. Az első előadást ok­évben is ülnökakadémiákon tóber 28-án.. kedden délután képezhetik magukat továbbá tartja a megyei bíróság II. bírósági népi ülnökök. A emelet 7-es számú termében nemrég lezajlott népiülnök- dr. Böőr Péter igazságügy­választások eredményeként minisztériumi főosztályvezető számos népi ülnök az idén „A bíróság szerepe társadal­kapcsolódik be a bíróságok mi fejlődésünk jelenlegi sza­munkájába. Az új oktatási kaszában" címmeL u­Szeged szobrai ladt az üzlet. időn át Nem akarjuk megkongatni nem „sok tll a vészharangot, de még egy pénzhez". már JiJtMvJTXiJJ^'aJJ'' epizód ide kívánkozik. Kor- közösség nem sok előnyét lásért; töJb ho?napot £tt" "j-7 Antal ^iM/^ látt3' A Feketehalmi Tsz-bea S utána kitüntette a Fekete » ^vetkezettől Meg­halmi Termelőszövetkezet az- furdott már ° 16 tobbfele' A zal, hogy mecénás szerepet vállalva, rábízta az egyik melléküzemágát. A harmadik részleg Szege, den található. Pintér Gyula szegedi lakos irányításával. 12 fő dolgozik itt, víz-, gáz- és központifűtés-szerelésen. A számok mutatják, a tsz idei összes mellékese — azaz alap­tevékenységen kívüli bevéte­le — 4,3 millió forint. Pár héttel ezelőtt ebből mindösz­sze mégl csak másfél millió forint érkezett meg a szö­vetkezetbe. Ha már a szá­moknál tartunk, egy-két ada­tot is felemlítünk a gazda­ságról. összesen 2200 holdon boldogul a 126 dolgozó tag. Évi összes bevétele á szö­vetkezetnek 7,5 millió forint. Nem valami magas színvo­nalú itt a gazdálkodás. Ezt lehet indokolni sok minden, nel, de leginkább napjaink­ban a homokra fogják az „élelmesebb" emberek. Tény viszont, holdanként a bruttó bevétel állami támogatással együtt itt mindössze 1116 fo­rint. Maradjunk csak azonban a .mellékeseknél." Igazság, „ál­dás" származik belőle, még a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek ís erőt. anyagi forrást meríthetnek az alaptevé­kenységen kívüli bevételek­Kossuth Lajos (1802—1894) (82.) Nemzeti történelmünk halhatatlan alakjának két­szeres életnagyságú bronzszobra — 1902 óta — a Klauzál téren áll. A romantikus ihletésű, négy mellékalakkal díszí­tett szobrot Róna József készítette. SZOMBAT, 1969. OKTÓBER 25. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents