Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Épül a rokkant katona háza | KÉT kezében volt a kenyere és az egyik kezét elvesztette Tapodi Lajos, a 27/60-as honvédalakulat sorkatonája. 1956 november 3-án érte a súlyos sebesülés. Az elleníorradalmárok ellen vetették be az ezredet Budapesten, az Üllői úton, anol azokoan a napokban véres ütközet dúlt. Mint tudjuk, győzött a forradalmi ezred. Elült a harci zaj, béke honol azóta hazánkban. Tapodi Lajos sorkatonának egyik dolgos kezét követelte a győzelem. Sérült bal karja azóta éppenhogy mozdul, munkára képtelen. Természetesen nem hagyták egymagára a hazáért megrokkant katonát. Alakulata, a honvédség vállalta: segíti, amiben lehet, amíg él. Ezt a segítséget gyakran érezte az elmúlt évtizedben és ezt hozta el most sokadmagával együtt egy miskolci ifjú: Sütő László szakaszvezető, a Polgári Védelem egyik műszaki alakulatának katonája. Az alakulat a szegedi olajmező épitkezésein dolgozik. brigád. Sütő László szakaszvezető, Balogh Barna szakaszvezető, Váradi Károly szakaszvezető, meg a többi* ek, Kasalyák László, Nyeste József, Botos Gyula, Koncz László. Többségük KISZ-ista. Kőművesek, ácsok, szerelők, építőipari munkások. Mennyibe is kerül egy ház? — Mi csak azt számoltuk — sorolja Sütő szakaszvezető —, hogy mennyi a szabad időnk. Bizony nem sok. Szombat délután, meg a vasárnap. De ha sokan mennénk" ! ELSŐ GYŰLÉS volt nemrégiben a században. A parancsnok arról beSzélt, hogy mi történt Tapodi Lajos forráskúti fiatalemberrel, a 27/60-as ezred sorkatonájával az ellenforradalom elleni harcban. Elmondta azt is a parancsnok, hogy Tapodi Lajos, a rokkant katona ma Forráskúton él feleségével meg két gyerekével. Hivatalsegéd egy iskolában, havi ezer forintnyi jövedelemmel. Szúk, rossz a lakásuk. Már régóta szeretnének házat építeni, csakhogy az sok pénzbe kerül. Hosszas csend követte a parancsnok szavait. Elgonalkalommal 26-an érkeztek Forráskútra. Akkor felhúzták a falakat és az ácsmunka egy részét is elvégezték. Második alkalommal elkészültek a közfalak, helyükre kerültek a nyílászárók és kész a tető. Megkérdeztem az ifjú építők parancsnokát a készülő háznál: — Kit dicsérjünk a szép teljesítményért? — Mindenkit. Társadalmi munkában vállalták a fiúk. — S mit szól mindehhez a rokkant katona? Tapodi Lajos csak áll mellettem boldogan, nézi a serénykedő fiúkat meg a gyorsan emelkedő házat, amely háromszobás lesz. összkomfortos. Olyan, amilyenről sok év óta álmodik a család. — Tíz éve gyűjtögetjük a pénzt — mondja meghatottan a boldog ember. — A vályogot a rokonság verte. Telket a tanács juttatott Most. hogy az emlékezések ideje eljött, sok érdekes epizódra 1alál az ember. Láttam a felszabadulási dokumentumkiállításon egy jelentésfólét, amely arról ad számot, hány cipőt javítottak és hány embert nyírtak-borotváltak meg az egyik szegedi gyár munkásai, amikor kimentek a faluba, közvetlenül a felszabadulás után, segíteni. Ügy meghatódik az ember egy ilyen cédula előtt, hiszen látja, hogyan is indult meg az élet. Aztán mosolyra fakad: így kezdődött az új tartalmú munkás-paraszt szövetség. Ekevaskovácsolással. a leszakadt kapu visszaszögelésével fűrészélesítéssel. Mennyi apró praktikum! Egy társaságban szóba hoztam ezt a kis listát. Tanyahelyen voltunk, éppen kapóra jött. S ahogv megpendítettem, kaptam helyette egy kerek kis történetet. Tápén esett meg a kis huncutság. Híre ment annak gyorsan, hogy ott vannak a faluban a gyáriak, s hozták is az emberek a mesterek-•k a javítanivalót: üstházat, mosóteknőt. kaszát, szárvágót. A munkások mindent megjavítottak, közben szóha került a politika is, s mindig kitelt valami jóféle a falusiak kamrájából, amivel a mesterek munkáját honorálni igyekeztek. Városon nehéz volt akkoriban jóllakni. Hanem egyszer megállt a tudomány, Egy idős tápéi asszony kakukkos faliórát halászott elő a gyékényszatyorból és nyújtogatta az egyik munkásnak: hozná már életre ezt is ... Szabadkozott ő. hogy az megint más mesterség, a lakatosmunka meg az órásipar nem fér egy kalapban, de a néni csak tartotta és nyújtotta a nála is idősebb órát. És a lakatos megérezte, itt mégis csak próbát keíl tenni az órás iparból, mert ez az asszony a messzi tanyákból Dicegett be a szerkezettel, s presztízskérdés, hogy miként viszi vissza az időmérőt. Fogta hát a durva lakatosszerszámokat, szétbontotta a vén ketyegőt, megtisztította, megolajozta az alkatrészeket. s kezdte visszarakni, csak úgy, az ösztöne, technikai érzéke alapján, mert ki tudná fejbe tartani, hogy mi honnan hullott ki a bontásnál. Rakta, rakosgatta, helyére ls talált mindennel, csak amikor a födelét is rátette, észrevette, hogy egy kerék ott maradt a sapkán, amire az alkatrészeket rakosgatta. Szép nagy kerék volt, de fogalma sem volt róla. mire rendeltetett. Most már mindegy, gondolta, s csak úgy találomra fölhúzta az órát. Egyenletes ketyegést hallott, de még a kakukk is kiugrott, mikor körbe csavarta a mutatókat. Üjabb próba — újabb siker. Ment. ketyegett, időt mutatott az öreg óra, s a néni boldogan kocogott vele hazafelé a gátoldalon. Két hét telt el. amikor újra megjelentek a munkások a faluban. És eljött a néni is ismét a tanyáról, ugyanazzal a szatyorral. Amikor a lakatos meglátta, átjárta az izzasztó forróság. Hát persze, a hiányzó kerék! De az öregasszony nem reklamálni jött. Krumpli volt a szatyorban. — Magának hoztam, kedves, hálából. hogy olyan jól megjavította az óránkat. Sose volt még ilyen pontos. Mikor a faluban megszólal a harangszó, kiugrik a madár is... Sz. S. I. — Felújították Kőszeg történelmi belvárosában a Hősök tornyát. A műemlékekben gazdag üdülőváros mai városképét uraló építményt 1932-ben emelték eklektikus stílusban, a török ostrom négyszáz éves évfordulójára. A középkorban e helyen állt a város déli kaputornya. Boltívei alatt emléket állítottak Kőszeg vára hős védőinek, és az első világháborúban elesetteknek. Ugyanitt helyezte el a város a jad n Megnyitották a nemzetközi vadásznapokat — Pénzügyi kapcsolat, A Magyar Nemzeti Bank elnöCsíitörtökön Budapesten, a tisztiklub nyári helyisé- kének meghívására csütörtögében megnyitották az első nemzetközi vadásznapokat. A háromnapos eseményre 22 országból 100 külföldi vendég érkezett, közöttük neves vadászati kutatók, vadgazdák és vadászok. A megnyitón ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökkobinus mozgalomban részt helyettese és dr. Vallus Pál4 a Magyar Vadászok Orszávett helyi értelmiségiek emléktábláját. — A természet szépsége címmel tart ismeretterjesztő előadást Rimóczy Károly földrajz szakfelügyelő ma, pénteken este 6 órai kezdettel az újszegedi November 7 kön Budapestre érkezett dr. J. Zijlstra professzor, a Holland Nemzeti Bank. s egyben a Nemzetközi Fizetések Bankiának elnöke. A tárgyalásokon elsősorban a ma. gyar—holland pénzügyi és gazdasági kapcsolatoknak, a két iegybank együttmúködégos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Vadász Szövetség alelnöke is. Eljött a nemzetközi vadásznapokra dr. J. G. van Maasdijk, a Nemzetközi Vadászati Tanács alelnöke, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese mondott még- sének kérdéseit tűzik napinyitó beszédet. Ezután megkezdődtek a nemzetközi va- rendre, dásznapok előadásai. — Üj üdülőtelep kialakí- — A vízszennyezés ára. tását kezdték meg a reuma- Borsod megyében a vízszenvAd, amit tud a helyi termelőszövetkezet is. A nehezét pedig a Csongrád megyei kiegészítő, meg a PV műszaki alakulat parancsnokságának dolkoztak a legények. Hm... közreműködésével elvállalták részletre. Segítettek fuvarral. , művelődési központban. Be- tikus és mozgásszervi megbe. nyezés miatt kirótt büntetéa rokkant katonának, meg a családjának nincs megfelelő otthona? Építeni szeretne.de a i nagyon sok pénzbe kerti? De hiszen az ember ma n-ár nemcsak pénzben mér. Ráadásul a műszaki század csupa építőmunkásból áll. Szinte minden raj egy-egy ezek a fiúk. IGEN, felépítik a házat a katonák. A harcosok mindig segítik egymást.' Karácsonyra kész lesz a ház, beköltözhet családjával a rokkant katona. KACZÜR ISTVÁN SV2S Ritka őslénytani lelet A rudabányai Vilmos külszíni fejtés dolgozói a vasérctörzseket borító vastag földréteg letakarítása közben gyakran bukkannak több millió évvel ezelőtt élt állatok csontmaradványaira. A geológusok szerint ezen a vidéken a FelsőPannon korban lagunás, mocsaras édesvizű beltenger húzodott, ahová a közeli hegyekről inni jártak az állatok. Az erdős, meredek partról, azonban sok állat a mocsárba csúszhatott és az idők folyamán csontjukat a víz szét'nordta. A külszíni bánya megnyitása óta a csontmaradványokból mintegy harminc fajta gerinces ősállatot azonosítottak. A legértékesebb leletre 1967-ben bukkant Hernyák Gábor geológus. A vasérctörzsek felett húzódó vékony lignitréteg tetején az emberéhez hasonló állkapocs töredéket talált négy foggal. A régészeti vizsgálat során kiderült, hogy hazánkban egyedülálló és világviszonylatban is ritka leletről van szó, amely az emberréválás korából származik. Az állkapcsot mintegy 7—8 millió évesre becsülik. A világon eddig csak Afrikában és Indiában találtak hasonló maradványokat. Az elmúlt hetekben újabb „meglepetés" érte a rudabányaiakat. A hegy egykori meredek partjának közelében húzódó vékony lignittelepbe ágyazva egy teljesen ép női állkapcsot fedeztek fel, amelyben az őrlő és metszőfogak is megmaradtak. Az állkapcsot — amely minden valószínűség szerint az emberréválás időszakából származik — óvatosan kiemelték évmilliós temetőjéből és a Magyar Állami Földtani Intézet őslénytani osztályára szállították azonosításra. (MTT A halál oka: agyvérzés mutatják a Tavasz Norvé- tegedésekre gvógyító hatású sek évi összege most már elgiában; Leningrád- Tahiti, az mezőkövesdi Zsóri gyógyfür- éri a 17 millió forintot Az Lapunk tegnapi számaban álmnk földié A* nia^or d° mellett. Az új telepen 189 üzemek, vállalatok ennek el beszámoltunk arról, hogy aimoK toiaie es az uiaszor- v(kendház és 40 üdülő építé. kerülésére döntő lépésre ha- Hevesi Ferenc mindszenti szag vagtaban cimu kisfil- sére alkalmas telket mér- tározták el magukat: a ne- kubikos a Csongrád megyei meket. nek ki. Bizonyítás gyedik ötéves terv időszakú- Építőipari Vállalat egyik ban együttesen mintegy 80— munkahelyén, az EMERGÉ 100 millió forintot költenek gumigyár építkezésénél munvíztisztftók kialakítására, s ka közben rosszul lett és a ezzel az előzetes felmérések kórházba szállítás után megszerint elérik, hogy 1975-re halt. Igaz. hogy Hevesi Felényegében megszűnik a bor- renc munkahelyén egy járó sodi vizek ipari szennyező- motorú teherautó kipufogója dése. Sajnos, egyes vízfolyá- mögött dolgozott, s így szénsok — köztük a Sajó — már monoxidot is belélegzett. Az olyan nagymértékű szennye- igazságügyi orvosszakértók zodéssel érkeznek a megyé- azonban megállapították. Higgye el, dirikém, hogy ez még a nyári nap.. be, hogy abban a halak nem élnek meg. — Dobra vertek egy utcát. Dobra verték Pécs egyik legrégibb utcáját, a III. kerületben levő Rókus utcát. Az árverésre azért került sor, mert az öreg, elavult házakat lebontják és helyettük szép. modern épülettömböket emelnek. Itt alakítják ki ugyanis Pécs legújabb lakótelepét, az úgynevezett újszigeti városrészt. Az árverés csupán nevében és lebo. nyolításának módjában volt azonos a régi, rossz emlékű hatósági eljárásokkal: ez esetben senki sem került utcára A dobra vert házak lakói hamarosan szép, új otthonaikba költöznek, s utána a halálra ítélt lakásokat lebontják és elszállítják az új tulajdonosok, akik családi há. zuk építésére használják fel az olcsó bontási anyagot. — öszi halászat a Balatonon. A siófoki Halászati Vál lalat öt brigádja minden reg hogy a halál oka agyvérzés, a szénmonoxid mérgezés a halál okából teljesen kizárt. BÓ4 A háziasszomi egy festményt mutat a látogatójának: — Nézze, Károly, ez a fiatalkori portrém ... Károly nagy lelkesen így válaszol: — Valóságos remekmű, asszonyom! Hiába, a reneszánsz] estökkel senki sem veheti fel a versenyt! Árubemutató / kóstolóval Másfé! évtized — tranzitban Lomha-fura járása éppúgy hozzánőtt a „konzi" környékéhez, mint maga az ember Szegedhez, a városhoz, a zenepedagógia itteni hétköznapjaihoz. Pódiumon a szó művészetével muzsikál: az egyetemi Collegium Artiumokon nyolc esztendeje zsúfolt lelátók élvezik hangulatos előadásait — Bachról, Mozartról, Verdiről, Wagnerről. Ha utcán találkozol vele, odaköszönsz nyúlánk termetére, meglepődve eszmél, mint aki nem is a földön jár. valahonnan fentről érkezik — bár a rátartiságot még halálos ellensége (ha van) sem foghatná rá. Presszóasztaloknál versenyt fogyasztja a kávét és cigarettát, miközben orvosokat megszégyenítő ákom-bákomokkal u tele olvashatatlan oldalakat. A zeneművészeti szakiskolában majd másfél évtizede mesél a muzsika csodálatos történetéről, generációkat nevel — s az ára: hetente közel 400 kilométer, Budapestről utazik, a vonatkalauz jóformán a jegyére sem kíváncsi ennek a tranzitutasnak. Dr. Nagy István ő, pedagógus és zeneesztéta, aki két könyve (Az opera születése a dráma szelleméből és Várnai Péterrel közösen: Bánk bán az operaszínpadon) mellett seregnyi tanulmányt, kritikát írt folyóiratokban, napilapokban, a Tiszatájban és a Délmagyarországban is. Ezen sorok írója növendéke volt a konzervatóriumban, hallgatta a Collegium Artiumokon, barátjának tiszteli — s nem akarta elhinni neki, hogy ma már ötven éves! N. L Tegnap a Bartók Béla Művelődési Központ Vörösmarty , . ,„ — utcai nagytermében — az gel vízre száll, s kiveti a ha. MTESZ jubileumi rendeztalmas halókat a tóba. A na- vénysorozatának keretében pi zsákmány jelenleg még _ árubemutatóval egybeköcsak 50-60 mázsa, később tött kóstolót tartott a Szezonban - ha az időjárás gedi Konzervgyár, a Paprihuvosebbre fordul -100- ^feldolgozó Vállalat. a f * 8!frazra Csongrád megyei Tejipari emelnek naponta. Az oszi ha- yT,]fl]at ^ a Szövetkezetek ÍÖM Csongrád Wi.Értékes«ő dődött a telepítés is. A vál lalathoz tartozó balatonleilei halastavakban nevelt egvnyaras pontyokból az idei őszön 0 vagonnyit helyeznek ki a tóba. hogy ezzel is gya. rapítsák a halállományt. Közlemény <x) Piramisok és tévék országéban címmel dr. Jakucs László docens tartja a Földrajzi sorozat I. előadását ma du. c órakor a Postás Művelődési Házban. S. 101 007 PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 24. Központja, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének szaktitkára 'lelmez.ési és táplálkozástudományi kérdésekről tartott előadást, amelyhez a részt, vevő élelmiszeripari üzemek főmérnöke! fűztek véleményt. Az előadást követően a szakemberek megízlelték a kiállított termékeket, s alkalmi zsűriként — minősítették.