Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Villanások — IDEGENBŐL n Padovából kitűnő be­tonúton visz utunk Vicenzába és Veronába. A két város nincs messze egy­mástól. Veronát a szerelme­sek városaként emlegetik, mert itt áll a Capuletti csa­lád háza, ahol Rómeó és Jú­lia találkozott Veronában áD például az Aréna Ls, amely átélt századokat és most fesztiválok színhelye. US Arttiy­bázisok Verona és Vicenza jó pár esztendeje arról is „neve­zetes", hogy itt van az US Army bázisa. Az amerikai katonák laktanyája Vicen­zában és Veronában a főút mentén terpeszkedik, tulaj­donképpen bent a város­ban. A laktanyák kapuinál ro­hamsisakos. pisztolyos őrök. A bejárati sorompó leenged­ve. A laktanyát körülölelő kőkerítésen hivalkodó fel­írás: „US Army". Aztán figyelmeztetés: Idegenek nem közelithetik meg. A NATO egyik tagállama Olaszország és ez a „jog­alapja" itt az amerikai ka­tonai bázisoknak. Vélemények Sok olasszal beszélget­tünk, többükkel az ameri­kai katonai bázisokról is. Azt felelték: Amerikai katonák Veronában — Tetszik, nem tetszik, itt vannak. Volt olyan olasz is, aki­nek ez volt a véleménye: — Engem nem érdekel­nek az amerikaiak, csak dolgozhassak, hogy legyen a családomnak megélhetése. Vicenzában és Veronában korszerű, új villákat láttunk. Nagy kerttel, benne napozó­val, hintaszékkel. Ezek a házak már kivülről is ar­ról árulkodnak, hogy szo­báikban biztosan „édes az élet". falak — Kik laknak a között? — kérdeztük. — Az amerikai tisztek! — kaptuk a választ az utca emberétől. Az egyik villa előtt csakugyan Ford autó fékezett, a volánnál az US Army tisztje ült Plakátok Veronában a régi városközpont, a Piazza Érbe házal kö. zépkori hangulatot adnak. Képünkön: az Aréna, az egy­kori római amfiteátrum, ami évszázadok óta előadások hatalmas otthona Az amerikai katonák „dollár-alapállásból", ma­gabiztosan mozognak Vicen­zában és Veronában, s ez az utcaképből is kiderül. Ki tudja, izgatja-e őket, hogy több olasz újság, elsősorban a munkás közvéleménynek hangot adva arról is ír: az US Army szégyene a Viet­nam ellen viselt háború. Ilyen mondanivalóval szer­te Olaszországban. Vicenzá­ban és Veronában is kisebb­nagyobb részvételű gyűlése­ket is tartottak. Az utcákon több plakát is szemünkbe ötlött, szöve­gük követelte a Vietnam el­leni amerikai agresszió meg­szüntetését S láthattuk azt ls, hogy jött a plakátragasz­tó, hóna alatt harsogó, üzle­ti reklámanyaggal. Megállt a tiltakozó plakátok előtt, de nem ezekre, hanem mel­léjük ragasztotta a Coca­Cola és a Martini reklám­ját... Morvay Sándor Milliárdok a papíripar fejlesztésére Több mint 300 szakember, közöttük 14 országból érke­zett 130 külföldi részvevő jelenlétében csütörtökön a Technika Házában megkez­dődött a Papír- és Nyomda­ipari Műszaki Egyesület 0. műszaki-tudományos konfe­renciája, amelyet Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese, az egyesület el­nöke nyitotta meg. Ismer­tette a magyar papíripar eddigi fejlődését, amelynek nyomán az egy lakosra ju­tó papírmennyiség hazánk­ban — bár a fejlett országok nemzetközi átlagától még mindig elmarad — eléri, sőt ebben az évben már vala­mivel meg is haladja a 40 kilót. Népgazdaságunk nagy ösz­szegeket fordít a hazai pa­píripar fejlesztésére. A je­lenleg folyó beruházások 3,5 milliárd forintot képvisel­nek. A folyamatban levő legnagyobb beruházás a lá­batlan! üzem rekonstrukció­ja. Nyíregyházán megkezdő­dött az új hullámlemez, do­boz és zsákgyár építése. (MTI) A TIT új sorozatai Mintegy húsz szakosztály munkaterve alapján kezdő­dött meg a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezeté­nek új ismeretterjesztési év­adja. A szakosztályok mun­katervei az idei öszön a korábbi éveknél változato­sabb, gazdagabb programot tartalmaznak. A szabadegyetemi soroza­tok közül kiemelkedik az a bológiai összeállítás, amely hat előadásban tárgyalja A sejt az organizmusban" cí­mű témát. E sorozat első előadását dr. Kiszely György egyetemi tanár tartotta meg október 19-én, vasár­nap délelőtt a szemészeti klinika előadótermében; a következő öt téma előadója ugyancsak a legkiválóbb szakemberek közül kerül ki. A nemzetközi szakosztály terveiben főként a nemzet­közi erőviszonyok elemzése, ismertetése szerepel, E cél érdekében indítják meg az újságíró klubban azt a soro­zatot, amely az Egyesült Ál­lamok, Franciaország, Olasz­ország legújabb politikai ar­culatát vázolja. Az újságíró klub egyéb­ként egy másik kezdeménye­zés színhelye is lesz: a ter­vek szerint — a TIT szer­vezésében — itt kerül sor a budapesti sztereó-színház újabb szegedi bemutatóira. A bizonyára nagy érdeklő­Képernyő Prelátus és veterán Az idő ablakai Új filmek Az úgynevezett tudomá­nyos-fantasztikus filmek, vagyis azok, amelyeknek cse­lekménye a közelebbi vagy a távolabbi jövőben, de min­denesetre olyan korban ját­szódik, amelynek technikai lehetőségei a miénknél ösz­szehasonlíthatatlanul nagyob­bak, a mai ember számára ellenőrizhetetlen területet je­lentenek. Az igazán jó tudományos­fantasztikus filmek azonban nagymértékben nem szakad­nak, illetve nem távolodnak el a jelentől. Ez a kapcso­lattartás a mával természet­szerűleg nem a technikai színvonalra vonatkozik — e tekintetben az alkotók a leg­merészebb fantáziával ope­rálhatnak —, hanem a tár­sadalmi helyzetre. Minden igazán jó tudományos-fan­tasztikus film mélyén ugyan­is olyan társadalmi-emberi probléma húzódik meg. amely valahogyan a mából indul ki, a mában gyöke­redzik. Ugyanilyen alapokra épül az első magyar tudományos­fantasztikus film, a Kuczka Péter, Fejér Tamás alkotta Az idő ablakai is. önma­gában az a tény, hogy a magyar film ilyen, nálunk újszerű feladatra vállalko­letét és abból húzták volna ki a saját művük anyagát hordozó cédulákat. A film különös érdekessé­ge, hogy főszereplői között zott dicsérendő, és szintúgy mindösze egyetlen magyar az is dicsérendő, hogy bár színész van: Gábor Miklós, az első ilyen mű, nem ragad- Ivan Andanov bolgár. Beata tak rá a műfaj gyermekbe- Tyszkiewicz és Krystina tegségei, nem elégedett meg Mikolajewska lengyel, Heide­a iövő képének ilyen érte- marié Wenzel német színész. lemben játékos rajzaival, hanem lényeges szerepet ját­szik benne a mai ember gondjaihoz közelálló emberi­társadalmi problematika. Iskolásán nézve tehát nincs baj a filmmel. Az egész emberiség pusztulását okozó harmadik világháború rémítő képe például egyálta­lán nem fikció, hanem, saj­nos, szervesen hozzátartozik a mai ember napi szorongá­saihoz. Mégis letagadhatat­lan, hogy a filmben van va­lami közhelyszerű, sokszor megírt, sokszor látott, jól ismert motívum. Kis túlzás­sal: olyan film Az idő ab­lakai, mintha az alkotók egy kalapba dobálták volna az összes tudományos-fantaszti­kus regény motivációs kész­ö. L. El a frázisokkal — jelöl­te kl a műsor feladatát Ta­káts István szerkesztő és írta le tájékoztatásképpen a Rádió- és tv-újságban. Szerda este ismét egy doku­mentum-filmsorozat függö­nye ment fel a képernyőn, Történelmi lecke címmel, Takács István ehhez ragasz­totta jellemzésül a fentie­ket, előre beígérve az ese­mény- és emberközeliséget. A sorozat célja: élő tanúk, megsárgult iratok, lepedő­nyi röplapok és korahív filmkockák közbenjárásával felidézni a múltat, feltérké­pezni lépésről-lépésre az or­szág felszabadítását, Batto­nyától Sopronig. Az első rész eseményfona­lát a közelben kezdték fel­gombolyítani, a Kecskemét­Csongrád—Szentes ország­útról indulva többek között itt, nálunk Szegeden is. Ur­bán Ernő személyében olyan műsorvezetővel, aki hasonlóképp jó riporter, mint történész, és viszont, s aki ért az idősbek nyelvén, utat-módot talál megszólal­tatásukra, mert hiszen ők a szemtanúk. Közvetlenül, ke­rekasztalformán fogyasztja el riportalanyainak emléke­it, ha kell fehérfalú paraszt­ház előtt, a hortobágyi csár­dában borozgatva, vagy ép­pen a szegedi színház tövé­nél. Látványosan zsugorítja össze a történelmet, elfelej­teti a negyedszázadot, ami azóta elszelelt, úgy beszél és beszéltet, mintha tegnap történt volna. Élvezetesen, a történész szakember meg a „kívülálló" néző érdeklődé­sének szinkronjára vigyáz­va — ami, így együtt, a folytatás garanciája is lehet. És még egy: a nagy élmény­ről falusi prelátus és mun­kásmozgalmi veterán egy­más mellett szól, elfogultság nélkül (és elfogódottan), őszintén. A Történelmi lec­ke így ritka alkalomnak ígérkezik az iskoláknak is (a lecke műfaja különben sem távoli tőlük!), tanítási órák, szakkörök, pedagógu­sok, diákok profitálhatnak belcjle. L N. dést kiváltó előadások Bar­tók életművét, illetve Szo­kolay Sándor Vérnász című operáját mutatják be. Ami az irodalom kedve­lőit illeti, azok számára is bőven tartogat meglepetése­ket a TIT. Ilyen érdekesség lesz többek között az a soro­zat, amely — a tanárképző főiskola irodalmi színpadá­val közösen — a modern magyar irodalom jeles alak­jait mutatja be műsoros es­tek keretében. Ugyancsak sok érdeklődőt vonz bizo­nyára a Búvár Könyvek szerzőit bemutató sorozat is. amely részben a gyermek­könyvtárban, részben az Űt­törőházban teremt alkalmat az ifjú olvasónak, hogy a tudományos művek íróival megismerkedjenek. Ez a — „Mire képes az ember?" cím alatt futó — sorozat máris megkezdődött, természetesen — sikerrel. Akik bővebb ismereteket akarnak szerezni Szeged testvérvárosairól, azok szá­mára is rendeznek majd több előadást. A Hazafias Népfront Szeged városi bi­zottsága kezdeményezésére életre hívott sorozat rész­ben diavetítésekkel, részben irodalmi szemelvényekkel mutatja be a testvérvároso­kat. Az előadásokat a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban tartják. A felsoroltakon kívül lesz még állattenyésztési sza­badegyetem, pedagógiai és pszichológiai sorozat, több jogi és közgazdasági elő­adás a? új gazdasági mecha­nizmus jogi szabályozásairól és annak tapasztalatairól, továbbra is működnek a TIT által patronált általá­nos iskolai fizikus és ma­tematikus körök, és hason­lóképp a tanulnivágyók né­pes csapatait oktatják a társulat szegedi nyelvisko­lájában Is. Még egy jelentős szegedi TIT-kezdeményezés: I^enin születésének századik év­fordulója alkalmából három előadáson emlékeznek majd meg a proletariátus nagy vezéréről. Papi béke­bizottságok ülése Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának Csongrád megyei csoportja tegnap, csütörtök délelőtt 10 órakor Szegeden, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának székházában ülést tartott. A nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről Fi­ron András újságíró, a Ma­gyar Hírlap munkatársa tar­tott előadást. Ugyancsak tegnap, délután az Országos Béketanács Pro­testáns Bizottságának me­gyei csoportja tartott ülést. Ezen szintén a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalkoztak. Szeged szobrai Széchenyi István (1791—1860) (81.) A XIX. századi magyar reformmozgalom megindí­tójának carrarai fehér márványból faragott szobra a nagy államférfiről elnevezett téren áll. A szobor talapzata mész­kő, rajta egy szürke márvány dombormű a Lánchidat mu­tatja. A szobor Stróbl Alajos alkotása. PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 34. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents