Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

ü uöros rendje Tűz és víz Híres népmesei fordulat Lehet, hogy mindez per­az, hogy a főhős választhat sze egy sajátos bemutatko­a veszélyben: tűz martaléka zási mód. üdvözlése a nagy­lesz, vagy vízbe fúl. AzAp- városból ideérkező vendég, rilis 4. útján üyen mesé6 nek, aki úgyis megszokta a állapotok uralkodnak olva- rossz levegőt, a korom, ami sóink újabb hitvallása sze­rint. Csupán az a különb­ség köztük és a mesebeli hős között, hopv csak a ful. ladásos halálra van esé­lyük. csupán abban választ­hatnak, hogy a porba vagy a füstbe akarnak-e bele­fúlni. Ahogy az úttest a port, úgy önti magóból a füstöt, a kormot a Hősök kapuja környékének számos kéménye. majd télen a havat is né­hány óra alatt ellepi — bá­jos szépségflastrom a höl­svek arcára. A környék összes trafikjában lehet "Sstszűrös cigarettát meg superíilt szipkát kapni. Ta­lán a kéményeket is rá le­hetne szoktatni, hogy azzal füstölögjenek. Hátha város­szerte követnék a példáju­kat. A piac környéke Bővül, szépül — a jelek szerint a közeljövőben so­kat fejlődik a Marx téri piac. Üj, szép pavilonokon akad meg nap mint nap a szem. Ideje is. hogy átte­kinthetőbbé. tisztábbá vál­jon. Nem lenne ez hátrá­nyára a környéknek sem, amely egyelőre a piaci ha­sonlat rosszabblk értelme­zésének jegyeit viseli ma­gán. Azaz, olyan, mint egy piac! A Szent Gellért utcáról már nem ls illik beszélni, annyira kis utca. rútsága annál nagyobb. Nála csak a templomkert az elhanya­goltabb. Gaz burjánzik, s a máladozó tornyok árnyéké, ban szeméttornyok. Sokan járnak piacra. Nyá­ron még vendégek is. S még a szatyrokkal megra­kott, hazatérőben levő em­bereknek is megakad a sze­me mindezen: bozóton, sze­méten. S hiába változik a piac, ha környezete nem. Elutazott az NDK katonai küldöttsége A Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti néphadsere­gének küldöttsége, amely Heinz Hof/mann hadseregtá­bornok. nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével egyhetes baráti látogatást tett hazánk, ban — kedden reggel eluta­zott Budapestről. A delegá­ciót a zászlókkal, feliratok­kal díszített Ferihegyi repü­lőtéren katonai tiszteletadás­sal, ünnepélyesen búcsúztat­ták. Jelen volt a búcsúztatás­nál Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Po­litikai Bizottság póttagja. Benkel András belügy-, dr. Csanádi György közlekedés­én pontaügyi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter. Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottsá­génak osztályvezetője, Erdé­lyi Károly külügyminiszter­helyettes, Papp Arpéd, a munkásőrség országos pa­rancsnoka. s több más ismert közéleti személyiség. Ott volt néphadseregünk tábornoki és parancsnoki karának sok tag­ja, a Honvédelmi Miniszté­rium és a Külügyminiszté­rium több vezető beosztású munkatársa. Egész nap az iskolában Egy érdekes pedagógiai kísérlet öt esztendővel ezelőtt, 1964-ben az egyik budapesti általános iskolában érdekes kísérlet kezdődött, az úgyne­vezett egésznapos tanítás. E­szerint a gyerekek reggel 8­tól délután 5-ig egyfolytában az Iskolában maradnak. Az egész napos elfoglaltság ter­mészetesen nem egész napos tanulásból, hanem a komo­lyabb és a játékosabb for­mák pedagógiailag megterve­zett váltakozásából áll. Az egésznapos iskola tanulói könyvet, táskát, füzeteket nem visznek haza, mert se Írásbeli, se szóbeli házi fel­adatuk nincs. A tanulók min­dent az iskolában csinálnak, a verstanulástól a számtan­példák megoldásáig. A budapesti kísérlet gyor­san terjedt. 1965—66-ban Hódmezővásárhelyen, egy év­vel később Makón a Szobosz­lai általános iskolában szer­pos oktatást. És az országban másutt is. Az új oktatási for­ma szinte gombamódra sza­porodik, s e pillanatban pon­tsán nem is tudják hány helyen; az összesítés ezután [észül el. Az egész napos nevelés be­vezetését és megvalósítását nem valami mesterkélt peda­gógiai újítókedv hozta létre, hanem az Iskolák, a való élet követelményei tették szüksé­gessé. Az elmúlt évek során ugyanis egyre nyilvánvalób­bá vált, hogy a napközi, amelyben az általános isko­lásoknak több mint 20 szá­zaléka jár, nem felet meg a korszerű pedagógiai kívánal­maknak. A tanulókat gya­korlatilag arra kényszeríti, hogy egész nap a tanulmányi anyaggal foglalkozzanak, dél­előtt az osztályban, délután a napköziben. Korszerűbb, _ modernebb formákra volt veztek "egész napos"foglalkö- ^JlJltV^ zásokat. Később Klszombor, Csongrád csatlakozott a kí­sérlethez, s az idén Szegeden két iskolában, a Mező Imre és a Zrínyi Ilona általános is­kolában szerveztek egész na­remtette — mint kísérletet — az egésznapos iskolát. A kezdeményezés nagyobb körű elterjesztése szükséges­sé tette, hogy a pedagógusok megismerjék a kísérletek Szegedi várjátékok Hajmeresztő látvány: öt- felelőtlenségre csábítja őket hat gyerek játszik várjáté- Vagy a felelőtlenség lezser­kot a vérmúzeum tetején. Kiálló köveken ereszkednek lefelé, dobálóznak. Nem kellett különösebb ostrom­ba fogni, hogy feljussanak, a kerítésen nem nehéz át­jutni. Azoknak sem, akik a múzeum kertjében levő gesztenyefát tépázzák. Lehet persze, hogy a gye­rekek abból indulnak ki, amit a várrom hátsó fer­tályán látnak: lehet, hogy az elhanyagoltság az. ami ségre? Ki tudja! Az semmiképp sem lenne haszontalan, ha ezt a par­kot jobban ellenőriznék őrei, ha nem lehetne tönk­retenni a játékokat, meg­csonkítani a fákat Vagy várjátékot játszani. Igaz, lehet, hogy megint csak azokban a fránya filmek­ben van a hiba, ahonnan mindezt ellesik? Veress Miklós Ösztönzés több építő­anyag termelésére TObb csempe Vásárbeiyrftl Az Építésügyi és Városfej- talatok szerint — azt ered­üesztési Minisztérium a ta- ményezi, hogy meggyorsul a vasszal meghirdette, hogy ál- népgazdaság számára fontos lami támogatást nyújt azépí- létesítmények építése, és a tóanyagipari hiánycikkek ter- vállalatok anyagi erőforrásai­melését bővítő vállalati sa- nak felhasználásával leg­ját beruházásokhoz. Eddig 30 -j^b kétezer nagyobb fej­javasláttal pályáztak a vál­lalatok. s a minisztérium 18 beruházási terv megvalósítá­sához nyújtott összesen mint' egy 75 millió forint támoga lesztési program valósulhat meg. mint amennyit a mi­nisztérium beruházási költ­. ségvetése lehetővé tenne. tást. Ebből — egyebek között „ „ - jövőre két új gyár kezdi Ezért a minlsftérlun? a jöv6 meg a termelést, s együttvé- ev°en is ezzel a módszerrel ve évente 100 millió forint kívánja ösztönözni az ágazat értékű ajtót, ablakot szállít vállalatait újabb fontos és majd az építkezésekre. Évek óta sok gondot okoz az építőknek a csempebeszer­•zés, pedig importszállítások­kal is tetemes mennyiségű áru kerül az országba. A mi­nisztériumtól kapott állami hozzájárulással most a Bu­dapesti Porcelángyár és Hód­mezővásárhelyen az Alföldi Porcelángyár is meggyorsítja új csempeüzemének építését így 1971 -tői a két új üzem évente összesen 900 000 négy­zetméter falburkoló csempét gyárt, másfélszer annyit, mint amennyi jelenleg össze­sen készül az országban. A közművesítést gyorsítja a Mélyépítő Vállalat új beru­házásának állami támogatá­sa. amellyel korszerű lefolyó­csőgyárat építhet a vállalat az észak-pesti betongyár szomszédságában. Az új üzem évente 24 000 méter kiváló minőségű betoncsövet szállít az építőknek. Az állami támogatás a be­ruházási összeg 50 százalékát te elérheti. Ennek a térítés nélküli költségfedezetnek ver­senytárgyalás-szerű elbírálá­sa és szétt»ztása — a tapasz­gazdaságos beruházásokra. Egyes az ötösnek Ezen a héten csak apróbb kérések adódtak. Olyanok azonban, amelyek nagyon sok ember napjait keserítik meg. Olvasóink egész csoportjának nevében kesereg például T. János (Radnóti u. 56. sz.),aki sorstársaival együtt többször elkésett munkahelyéről, mert az ötös autóbusz járatai meg­lehetősen megbízhatatlanok. Mivel reklamációjukra nem kaptak megfelelő választ, hozzánk fordult kérdésével: hányas osztályzat jár ezért az AKÖV-nek? Egyes! Mi az a közügy? — kérdezi meg időnként több leve­letőnk; mi az, amit apró-cseprő problémáik elintézése elé helyezünk? Vannak, akik sehogy sem tudják megérteni, egy elromlott vízcsap megjavításában mért nem segédke­zünk. Ezért jelent kétszeres örömet, ha olyan levelet tar­togat a postaláda, mint Kovács Mihály Dalos utcai olva­sónké, aki a petőfitelepi gázpalack cseretelep megvalósu­lásának napjaiban most köszönő sorokat írt a Délmagyar­országnak a segítségéért. Az Olvasóink írják és a Gyors­posta rovat akkor tölti be ugyanis igazán a feladatát, ha a lakosság nagy tömegeinek ügyeit tudja intézni. S noha azt nem kívánjuk, hogy több ilyen nagy probléma adód­jon, továbbra is várjuk azokat a sorokat, amelyek a város és polgárai égető ügyeiről tájékoztatnak. De annak is örül­nénk, ha többen szólnának hozzá országos jelentőségű ügyekhez is. Bútor, kis hibával Saját kárából tanult, de másoknak akarja átadni a tanulságot Kovács Zsuzsanna (Vár utca 6.), aki október 14-én néhány napos fárasztó utánjárás után végre azt hit. te, magáénak mondhat egy NDK-garnitúrát. Még szeren­cse, hogy szállítás előtt meg­engedték a vevőnek, hogy megvizsgálja az árut — előbb nem! —, ugyanis kiderült, hogy a rekamiéról leszakadt a kárpit. A köz számára !s érdekes tanulság most következik. Az eladó ugyanis — ahogy az manapság lenni szokott — nagyon udvariasan, de tá­gadta, hogy a hiba olyan nagy lenne, amilyennek a kedves vevő látja. S ez a nagy hiba! eredményeit. Ennek érdeké­ben ült össze tegnap Makón, a Korona Szálló dísztermé­ben mintegy 120 pedagógus az ország minden tájáról, ok­tatási osztályvezetők, és a ta­nítóképzők, tanárképzők kép­viselői, hogy az Országos Pe­dagógiai Intézet, a TIT, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem és a makói városi tanács kezdeményezésére — össze­függésben az V. Nevelésügyi Konferencia előkészületeivel — megtárgyalják a tapaszta­latokat. A konferencián, amelyen megjelent dr. Konez János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osz­tályvezetője, dr. Ágoston György, a József Attila Tu­dományegyetem tanszékveze­tő tanára mondott bevezetőt, majd dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője tartott vita­indító előadást Az egésznapos iskolai nevelés helyzete és helye közoktatási rendsze­rünkben címmel. A referátumokból és a vi­tából kiderült, hogy az egész­napos iskola tapasztalatai ál­talában jók, sőt jobbak a vártnál. A kísérletnek nem célja például, hogy a tanul­mányi eredményeket javítsa. De az eddigi kedvező tapasz­talatok szerint a tanulmányi eredmények 3—5 tizeddel ja­vultak és a bukások száma is csökkent. Különösen kedve­zőek a makói iskola tapasz­talatai. Itt a heti két pihenő nap, a szombati és a vasár­napi, a gyerekek testi fejlő­désére is nagyon kedvező ha­tású. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. A program sze­rint előadást tart a konferen­cián dr. Rózsa Éva, a József Attila Tudományegyetem ne­veléstudományi intézetének adjunktusa is, aki az napos iskola Csongrád me-' gyei kísérleteit vezeti és irá­nyítja. Szeged szobrai Lassan vagy biztosan Se így, se úgy — véleke­dik Klivinyi Mihály nyugdí­jas olvasónk, akinek október 2-án feladott táviratát a pos. ta mai napig sem kézbesí­tette. Mindebből persze nem szabad mélyebb tanulságokat előbb-utóbb a címzetthez, és elmondja neki szóban is. mit üzent. De — ez a nagy kér­dés — több ilyen panasz is­meretében : nem volna-e jobb, ha a táviratról is kapna a feladó egy elismervényt, akárcsak az ajánlott levélről. levonni, hiszen lehet, hogy hogy biztonságosabban tud­tudták, olvasónk úgyis eljut jon reklamálni?! Meghalt Süli András Süli András magyar pa­rasztfestő. szegedi lakos, aki harmadik évtizede reprezen­tálja világszerte naiv művé­szetünket mindössze 32 ké­pével — amelyek mind más tulajdonában vannak —, aki ez év őszén a naiv művészek pozsonyi triennáléján 7000 koronás második díjat ka­pott — amelyet az idő rövid­sége és az adminisztráció út­jainak bonyolultsága miatt nem kaphatott meg idejé­ben — akiről a Művészet 1967-ben azt írta, hogy „ .., csodálatos festőtehet­ség ... színérzéke tiszta, mint az abszolút hallással bíró embereké..." — meg­halt. Algyőn született 1897-ben, földművelő parasztember volt. s öt reményekben és al­kotásban gazdag esztendőn át, 1933—1938-ig. „vasárna­pi festő". Ezalatt a rövid idő alatt csinálta csodálatosan tiszta, gyermekeien őszinte, káprázatosan szép képeit. A kor nem kedvezett az „együgyű piktoroknak", s a gyermekien őszintéket általá­ban rászedték, megcsalták Ez történt Süli Andrással is, aki haláláig nem tudta ki­heverni csalódását, képei­nek elvesztését. Már-már úgy látszott, hogy ha alkotókedvét nem is, de a nyugalmas öregséget n ég el­nyerheti: 1968 nyarán nagy­sikerű kiállítást rendezett a szegedi múzeumban a Kiál­lítási Intézmények anyagi támogatásával Moldován Do­mokos. Sajnos, nem így tör­tént, az anyagi támogatásból Süli Andrásra nem futotta. K. E. Vízművek a falvakban Kedden Makón ülésezett a Csongrád megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Megálla­pították: a legjelentősebb eredmény, hogy néhány év alatt minden faluban meg­épült a törpe vízmű. 242 ki­lométernyi új vízvezetéket fektettek le, 232 egészséges ivóvizet szolgáltató közkifo­lyót nyitottak meg. A járás vezet® ÚS- iskolák, napközi otthonok, ówodák. művelődési otthonok TéBflfeéhez kérték a felsőbb Sgpps segítségét. A romboló Tisza (79.) Szobortársával, az áldást hozó Tiszával együtt jel­képezi Szegedet Pásztor János neobarokk bronzszobra, a romboló Tisza. A két jellegzetesen szegedi alkotás a vá­rosi tanácsháza előtti vízmedencét díszítt SZERDA, ^1969. OKTÓBER 22. DELMAGYARORSZAG

Next

/
Thumbnails
Contents