Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

Kedvez az időjárás a mezőgazdaságnak Dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője kedden a minisztériumban tájékoztatta az újságírókat az őszi mezőgazdasági munkák állásáról. Elmondotta; az idei évet kéthetes időjárás eltolódás jellemezte. Ez a késés éreztette hatását a nyári betakarítási munkáknál is. Az időjárás azonban ősszel nagyon kedvező, s így a mezőgazdasági üzemek október közepére megszüntették a lemaradást A gazdaságokban négymillió holdas területről takarítják be az őszi növényeket, 3,5 millió holdon az őszi vetéseken dolgoznak, nagy munkát ad az őszi mélyszántás, és a másfél millió tonnát kitevő zöldségés gyümölcstermés betakarítása is. A munkákat elősegítette hogv három hete nem esett jelentősebb eső az ország területén, ez azonban már bizonyos fokig hátrányt is jelent, mert például Csongrád és Békés megyékben a kiszáradt talajt nehezebb megmunkálni, a magágy elkészítése nagyobb fáradságot jelent és a szántás is igénybe veszi a gépeicet mezőgazdasági felszereléseket. A vetőszántást az előirányzott terület 90 százaiékán már elvégezték. A kenyérgabona vetőmag az elmúlt két hétben több mint 900 000 holdas területen került a földbe. Mindent egyszerre A vasút szállítási gondjai — Hét végén nem > rakják ki a vagont — Segít az AKÖV _ Minden eddiginél nagyobb varokat okoz. Előfodult, hogy oszi csúcsforgalomról, s egy. úttal vasúti szállítási gondról tanácskozott tegnap délelőtt a Csongrád megyei Szállítási Bizottság, az ÁKÖV, a MÁV, s a megrendelő vállalatok több képviselője. A 10. számú AKÖV épületében megtartott kereskedelmi fuvarozási ankéton megjelent Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára és Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa is. Csiszár Károlynak, az AKÖV igazgatójának megnyitója után Benedek Tibor és Vajda Sándor, az AKÖV. illetve a MAV osztályvezetői értékelték a kialakult helyzetet, számoltak be a teendőkről. Sok igény, kevés vagon Kiderült, hogy a megyében a MÁV Szegedi Igazgatósága 32 állomásán — számottevő fennakadás van a fuvarozásban. A vasút csupán október 1-t.ől 18-ig nem kevesebb mint 7304 kocsit nem tudott a megrendelők kérésére adni, azaz ennyi kocsi hiányzott a szállítások zavartalan lebonyolításához. Sajnos, az elmaradás napról napra halmozódik: újabban ez már áruellátási zaegyes darabárus cikkek három hétig utaztak a feladási helytől a címzettekig. Mint Vajda Sándor említette, rendkívüli nehézségeket jelent a gyorsan romló mezőgazdasági termékek, a gyümölcsök, s a cukorrépa késedelem nélküli továbbítása. A vasút teherbírását alaposan próbára tevő, nemkívánatos „őszi csúcs" több tényező együtthatásából származik. Hozzászólásában Csoltó László elsőként a vállalatok helytelen gyakorlatát, szemléletét említette. Azt, hogy alapanyag- és termékszállításaikat az utolsó lehetséges pillanatig halogatják, úgymond a készletek növekedésének megakadályozása érdekében. (Tudvalevő, az indokolatlanul nagy készletekért kamatot fizetnek a vállalatok, s ez csökkenti a nyereséget.) Igaz, a vállalatok nyereségét nem terhelték a nagyobb készletkamatok, viszont most anyaghiánnyal kell szembenézniük. Kétséges, hogy amit az elodázott szállításokkal nyertek, azt most kétszeresen nem vesztik-e el anyaghiány miatt? Említést érdemel, hogy csupán a két legfontosabb építési anyagból, a kőből és kavicsból országosan mintegy 2 millió tonnányi szállítása maradt el az év A szakszervezetek a szocialista országokban társadalmi tényezők Gáspár Sándor felszólalása az SZVSZ kongresszusán Tegnap, kedden reggel Budapesten, az Építők Szakszervezete Székházában folytatta tanácskozását a Szakszervezeti Világkongresszus. Az ülésen a Vietnami Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Hoang Quoe Viet elnökölt. Tegnap szólalt fel a kongresszuson Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára is. A többi között megállapította: A magyar szakszervezetek — mondotta Gáspár Sándor — egyetértenek az eddig elhangzott beszámolókkal és a kásos/.tály szervezetei, a számára. Születése óta a munkáshafalom részesei, szakszervezeti mozgalom vivédelniezői. Társadalmi súlyuk olyan, amelyre tőkés körülmények között nincs és nem is lehet példa, A szakszervezet olyan önkéntes, demokratikus szerlágméretűvé, egyetemessé és tömegessé vált. Hatására haladó szakszervezeti mozgalmak keletkeztek a világ minden részén. A szakszervezetek ma már a szocialista or vezet, amelyet igen széles szagokban alapvető társadaljogkörrel ruháznak fel tör- mi tényezők, a tőkés orszávényeink, nem csupán a ha- gokban pedig olyan erőt képgyományos és közvetlen ér- 'viselnek, amellyel a hataldekvédelmi feladatok tekin- mon levőknek számolniuk tetében. hanem kell. a társadalmi ellenőrzés és — Az elmúlt 25 év történelmi jelentőségű változásai nem maradhattak hatás nélkül a szakszervezeti világmozgalomra sem. Minden eddiginél élesebb „határvonalak" keletkeztek az SZVSZ-en belül is. Éppen az igazgatásban való részvétel érdekében is. A szakszervezet hallatja hangját már a tervezés idekongresszus elé terjesztett jén, javaslatokat tesz és óvást dokumentumokkal, amelyek emel, a nyilvánosság. eszköválaszt adnak korunk összes zeivel él az állami, vállalati nagy sorskérdésére, és meg- igazgatás előtt, és szükség ezért ennek a kongresszus határozzák a munkásosztály esetén azzal szemben is. nak egységkongresszusnak feladatait. A továbbiakban a Beszéde második részében keji iennje a szakadárok kimagyar szakszervezetek tevé- Gáspár Sándor a Szakszerve- léptek, de a Szakszervezeti kenységéről, munkájuk új zeti Világszövetség munkája- Világszövetség megmaradt és vonásairól szólt a főtitkár. A nak néhány kérdéséről szólt, minden erejét a nemzetközi mi szakszervezeteink — mon- Megállapította, hogy az összefogás bátorítására, szerdotta — SZVSZ pótolhatatlan érték a vezésére, az egység újrateaz uralomra került mun- nemzetközi munkásosztály remtésére. kiszélesítésére es megszilárdítására fordítja. Ami és aki gyengíti a Szakszervezeti Világszövetséget, az gyengíti a világproletariátus hatékony összefogásának esélyeit is. Soraink ideiglenes megritkulásáért a Szakszervezeti Világszövetséget nem terheli felelősség, de azért igen, ha nem tudná szervezeti kereteit kibővíteni és minden szakszervezet számára vonzóvá tenni. A kongresszus ma tovább tanácskozik. első részében, s ezt most kellene pótolni. Vitathatatlan, hogy az idei jó mezőgazdasági termés továbbítása mellett — ami szintén nagy terheket ró a vasútra — az elmaradt anyagok fuvarozása szinte megoldhatatlannak látszik. A Órákkal tovább A csökkentett munkaidő is tovább szaporítja a gondokat: szombaton és vasárnap az állomásokon felszaporodnak az áruval teli vagonok, a vállalatok nem gondoskodnak kirakodásukról. Jellemző, hogy nagy kocsiálláspénzeket fizetnek ezért a vasútnak. Pékiául a Csongrád megyei MÉK eddig 67 ezer forintot, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat 43 ezer forintot, a íalemezgyár 34 ezer forintot, a szegedi TÜZÉP pedig 67 ezer forintot utalt át a MÁV számlájára azért, mert időben nem rakta ki a számára érkezett termékeket. Amint a tanácskozáson a MÁV, az AKÖV. s a szállítási tanács képviselői hangsúlyozták, ezen feltétlenül változtatni kell. A vállalatoknak minden eszközzel gondoskodni kellene a hét végi napokon is árucikkeik kirakodásáról. Intézkedések Szó esett az ankéton néhány várható intézkedésről, amellyel az ilyen, mindenki számára gondot okozó csúcsforgalmat kívánják megelőzni. A vasút jövőre különleges szállítási kedvezményt ad az év első felében megrendelt, lebonyolított fuvarozásokért, viszont az őszi csúcsra eső szállításokért jelentős, 20—25 százalékos felárat számít majd. Természetesen, míg az intézkedések érvényesülnek, jó idő eltelik; s a fuvarozási gondokon más módszerekkel is segíteni kell. A Délmagyarország munkatársának kérdésére Nemeskéri László, az Autóközlekedési Tröszt képviselője elmondotta, hogy az elkövetkező hónapokban az AKÖV besegít a szállításokba. M. I. a Kinek tekintélye? F

urcsa, nem egyszer felelősségre vonásnak szánt kérdéseket tesznek fel megbírált személyek, vagy olyan gazdasági vezetők, akiknek beosztottját érte a bírálat. A termelési és munkaértekezleten elhangzott hiba felsorolások, a hivatalos helyekre tett kifogásoló bejelentések, s különösen a nagy nyilvánosságnak szóló, sajtóban, rádióban, televízióban közölt elmarasztalások visszhangja gyakran a vállalat, a szerv, a testület „lejáratására" való hivatkozás. A brigád megbeszélésére vendégül hívták a szomszéd vállalat hasonló munkával foglalkozó brigádjának képviselőit. A beszélgetésben az egyik „hazaiak" — természetes módon — pellengérre állította azt a társukat, aki sorozatos igazolatlan mulasztásaival elütötte a brigádot a szocialista címtől. Ezt a felszólalót utóbb még a szakszervezeti bizottságban is „ledorongolták", mert — úgymond — a kívülállók előtt a brigádmozgalom tekintélyét tette kockára mondataivaL A vállalat egyik műhelyében a munkaidő alatt elburjánzott magánmunkákat — a fusizást — jelentette be az állami ellenőrzési szerveknek az egyik dolgozó. A vizsgálat igazolta a bejelentést. A rendellenességeket megszüntette a vállalat, de utóbb nemcsak az érintettek, hanem egyes vezetők is lépten-nyomon felhánytorgatták a bejelentőnek, hogy „lejáratta a kollektívát". Újságírók nem egyszer kapnak korholást vállalatoktól, hivataloktól, egyes emberektől hibákat, mulasztásokat feltáró cikkek közlése miatt. A bírálat tartalmát ilyenkor nem is igen vitatják, csak azt, hogy miért kellett az mindenki tudomására hozni, s ezzel is rombolni a hiba eredő helyének, illetve az ottani vezetőnek, vagy vezetőknek a tekintélyét. Az egyik írásban néhány törvényellenes cselekmény közlése kapcsán a hatóság illetékes szervének felelősét említettük, mint aki elmulasztotta az ellenőrzést, ezzel hozzájárult a törvénysértésekhez. Erre a cikkre úgy reagált az illető hivatalnok, hogy „az államhatalom gyengítésére irányult". Azokat, akiket a jogos bírálat személy szerint érint, s emiatt tartanak a következményektől, abban meg lehet érteni, hogy viszolyognak hibáik feltárása miatt. Senki nem örvend annak, ha szemére vetik vétkeit De ez nem veheti el a jogos kritika létjogosultságát A társadalom el is várja, hogy a kollektívák és az egyes állampolgárok szüntelenül küzdjenek a közösségre káros emberi magatartások és jelenségek ellen. De semmi nem indokolja, a tapasztalatok sem támasztják alá, hogy a hibákat elhallgassuk, a mulasztókat meg ne nevezzük, bármilyen fórumon valamely kollektíva tekintélyének féltése okán. A „lejáratásra, a tekintély sérelmére" vonatkozó megjegyzések a hibák elkenésére, a bírálat elnémítására alkalmasak. Ott, ahol a mulasztások korrigálása helyett így ködösítenek és közvetlenül vagy burkoltan, magasabb érdekekkel" fenyegetőznek, a közömbösségnek nyitnak kaput, amely előbb-utóbb megbosszulja magát Ott a hibák megmaradnak, .elburjánzanak, a közös munka eredménye, s ezáltal az illető közösség tekintélye csökken. A helyes bírálat célja, hogy az elrontott dolgok jobbra forduljanak, a szóvá tett káros jelenségek megszűnjenek. S erre is lehet példát említeni. Éppen a vállalat tekintélyének féltése diktált olyan intézkedéseket hogy a közelmúltban egyes kereskedelmi üzletekben és vendéglátó helyeken a jogos észrevételekre leváltották' azokat a vezetőket akik visszaéltek beosztásukkal. Ezekben az üzletekben azóta helyreállt a rend. s őszintébbek egymáshoz az ott dolgozó emberek. Kondorosi János Téli ellátás zöldségből, gyümölcsből Gyenge a hagyma minősége A Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés igazgató-tanácsa kedden ülést tartott Panák László elnök vezetésével. Egyebek között a lakosság téli burgonya-, zöldség- és gyümölcs-ellátásával kapcsolatos tennivalókat vitatta meg. Az egyesülés 23 tagvállalatának jelzése szerint a szövetkezeti kereskedelem több mint 24 és félezer vagon áru tárolására készült fel. s ez a mennyiség kellő fedezetet nyújt a téli szükségletek kielégítéséhez. A lakosság részére mintegy 13 000 vagon burgonyát tárolnak, s ez a készlet kellő biztonságot JAPÁN MINISZTER HAZÁNKBAN. Kedden délelőtt Magyarországra érkezett Ohira Maszajosi japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter, aki dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vendégeként, felesége, leánya és a japán Külkereskedelmi és Iparügyi Minisztérium egyik főosztályvezetője társaságában két napon át tartózkodik Budapesten. Megbeszéléseket folytat vendéglátójával és a magyar gazdasági élet több más vezető személyiségével. Képünkön: a japán vendégek megérkeznek Ferihegyre Hárommillió rubeles üzletkötés Hazaérkezett Moszkvából az Egyesült Izzó delegációja, amely gazdasági tárgyalásokat folytatott és részt vett a Tungsram első önálló moszkvai kiállításán. Dienes Béla a vállalat vezérigazgatója elmondotta hogy a szovjet TechnopromI import Külkereskedelmi Egyesüléssel 1970. évi megállapodásaik kibővítéséről tárgyaltak, s szerződést írtak alá újabb hárommillió rubel értékű áru szállításáról. A többi között olyan gépeket vásárolt az Egyesült Izzótól a szovjet vállalat, amelyek óránként kétezer zzólámpát. 2200 autólámpát, lietve 1200 fénycsövet állítanak elő, s van köztük olyan berendezés, amely óránként ezer kiló üvegcső húzására alkalmas. nyújt a téli ellátáshoz: olyannyira, hogy a korábban tervezett importra nem is lesz szükség. A készletezésre kerülő burgonya többsége, mintegy 80 százaléka a „nemesebb" gülbaba, rózsa fajta, ezért viszont a jövő év első felében számítani kell az árszínvonal némi növekedésére. A jelzések azt mutatják, hogy a szabadpiaci árakhoz képest a szövetkezeti kereskedelem tavaszi árai nem fognak változni. A különböző zöldségfélékből tervezett készletek ugyancsak fedezik a lakosság igényeit A szövetkezeti kereskedelem fejeskáposztából, sárgarépából mintegy 400 vagonnal többet, jóval az igényeken felül — szándékozik tárolni. Az almatermés az idén kedvezően alakult. Ez lehetővé teszi, hogy a tavalyinál 800 vagonnal többet, összesen 3200 vagon almát raktározzanak az egyesülés vállalatai. Egyedül a vöröshagymánál lehetnek problémák, bár egyelőre ennek a mennyisége is elegendő, de a hagyma gyenge minősége, fertőzöttsége miatt tetemes tárolási veszteséggel kell számolni. (MTT) érvényesítése A félidőnél tart a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nagyszabású akciója: november 15-ig több mint 25 ezer alapszervezetben választják újjá az ifjúsági szövetség mintegy 100 000 tisztségviselőjét. Az alapszervezetek csaknem 40 százalékában már lezajlottak a választások, a többi helyen javában dolgoznak a 3—5 tagú jelölő bizottságok. A vezetőségválasztó taggyűléseken több mint 780 ezer KISZ-tag adja le voksát választott vezetőire, s a KISZ-tagok demokratikus jogaival élve dönt titkos szavazással arról, hogy kit tart vezetésre alkalmasnak, kit támogat majd munkájával újabb két esztendőt át. Az alapszervezeti vezetőség- és ' küldöttválasztó taggyűléseket követően, december 15-ig megtartják az üzemi, falusi, hivatali, tanintézeti. valamint a járási, városi és kerületi küldöttértekezleteket. amelyen a felsőbb szintű KISZ-szervez°tek. -bizottságok tisztségviselőit választják újjá. A vezetőségválasztó taggyűlésekkel egyidőben végzik el a tagsági könyvek érvényesítését, a tagok összeírását. (MTI) SZERDA, 1969. OKTÓBER 22.