Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

V Homokvilág és az állattenyésztés A hajdani kapitányságok, majd Szeged város „felsőközpontja" 1950-ben lett önálló község. Igazi homokvilág, alacsony életnívó, szétszórt tanyák jellemezték ezt a vidéket. Az elmúlt két évtized annyira megváltoztatta a helyzetüket, hogy a mai fiatalság alig hiszi el a régi mostoha sorsot. Néhány mai adat: a község területe 19— 20 ezer hold, amelyből négy termelőszövetkezet 14—15 ezer holdon gazdálkodik. Az elmúlt húsz év során új utcákkal és 2—250 családi házzal gyarapodtak. Több a személygépkocsi (300—320 darab), mint a motorkerékpár, s ahol villany van, ott televízió és villamos meghajtású háztartási gép is található. A tíz külterületi iskolából hétben villanylámpa ég. A tanácsházán alkalmi viBeszélgetés a ba'ástyai tanácsházán zik, az általában 19 ezer fo- nem lehet állattenyésztéssel rintot keres a tsz-ben. Je- foglalkozni, lentős a háztájiból származó A tanács elnöke a község jövedelem is. gondjait említi. A vízelláAz elnök térképet terít az tás megoldatlan. Szeretnék a asztalra. A gazdaságukat áb- következő két-három év sorázolja. Ceruzával mutogat rán felépíttetni a törpevízrajta és kijelenti: művet. — Megbukott az elmélet, — A belterület egyre bőhogy a homokon nem lehet vüL A vízprogramhoz 6—7 állattenyésztéssel foglalkoz- millió forintra lenne szükni. — Meséli, hogy nemrégi- ség. Ha a lakosság felét feben Salgótarjánban járt ro- dezi, akkor juthatunk állami konainál, s kisétáltak a tsz támogatáshoz. Ez is nehéz, birtokára. — Fájt a szívem, mivel a tanyai ember köamikor láttam, milyen szép zömbös a belterület kommulegelőterületek vannak a hegyoldalon. Mondtam is, ha én itt lennék, azonnal tízezer tának lehettem fültanúja. £irkft*Uítanék ^ a szövetPartnereim: Keresztúri Jó- kezetben. zsef tanácselnök, Nagy Sándor, a Móra Ferenc Tsz elnöke és Balázs Endre főagronómus, valamint Grotzl Dénes tudományos kutató a piaci és az árviszonyokról beszélgettek. Kérdezik a tsz elnökét, hogy mi a helyzet a kombináttal. — Nem csinálunk — mondja Nagy József —, csak egy szarvasmarha-telepet építünk. Nem lehet „nagy ugrásokba" bocsátkozni, csak a reális anyagi alapokra építhetünk. Egyszerű vagy bővített újratermelés? Egyelőre csak az előbbit tudjuk megoldani. Pontos tényeket sorakoztatnak: a gyümölcsárak mérséklődnek, csak az állat és a hústerméke árai tartják a szintet. Mintha közgazdászok beszélgetnének. A külker munkája merev, körülményes és lassú. Az itthoni piac telített, a külföldit jobban ki kellene használni. A bolgárok „rajtunk keresztül" jutnak ki, s leköröznek minket. A- Móra Ferenc Termelőszövetkezet 5291 hold földet birtokol, amelyből a szántó 2815, a rét és a legelő 1533, szőlő és gyümölcsös 617, erdő 167, míg a nádas, vizes, nem hasznosítható terület 160 katasztrális hold. A tagok száma 606, de közülük 173-an már nyugdíjasok. A szövetkezet összes vagyona 26.7 millió forintot ér, amelyből a tiszta vagyon értéke 19.5 millió. Egy évben 30 millió forint a bevételük. A tagok keresete elfogadható, az egy napra eső kereseti átlag 75 forint 45 fillér. Aki egész évben 250 napot dolgoA balástyai határban ls jelentős a legelők nagysága, de a szántóföldeket is fel lehet használni takarmány nális gondja iránt, mivel ő nem élvezi azt, legfeljebb csak akkor, ha épít a faluban és beköltözik. A másik gond, hogy három külterületi iskolába be kellene vezettetni a villanyt. Kisebb gondnak számít, hogy a régi tanácsháza hevjjjMjj termelésére. A tsz vezetői azt lyett is jó lenne egy új épümondják, hogy ahhoz meg let. Néhány területen az elkeli teremteni a körforgást — Az állattenyésztés viszszahat a takarmánytermelésre és fordítva. Ez a két ágazat csak együtt képzelhető el gazdaságosan. A tudományos kutató is helyesel, támogatja, segíti a tsz gyepprogramját Az agronómus a térkép zöld színű foltjain mutatja, hogy hol mennyi birkát tartanak majd. összesen 3000 darab lesz a juhállomány, amelynek tartására, nevelésére egészen aprólékos és precíz elképzeléseik vannak. Egy juhász télen 250, nyáron 500 darab állatot gondoz. A helyet is úgy választották meg, hogy a birka gyapja a legkevésbé koszolódjék, ne járja le a „húsát". A háromezer darabos juhállomány haszna kézzelfogható: a bárány jó exportcikk, a birkatej keresett a gyapjú is, a húsa is, a trágyája pedig kitűnő a gazdaságnak. A sertésállományt ugyancsak megduplázzák. 150 kocát tartanának, s évente 3000 darab hízott sertést adnának el a hazai piacon. A szarvasmarha-állományból a tehenek száma 100-ról 200-ra emelkedne, s így összesen 5—600 darab szarvasmarhát nevelnének a szövetkezetben. Kitűnő program, érdemes megvalósítani még akkor is, ha valamikor tartotta magát az az álláspont hogy a homokon múlt években szépen fejlődtek a balástyaiak. Korszerű iskolát és egészségházat építettek és elfogadható az üzlethálózatuk is. Az építési kedv továbbra ls megvan, a tanyákról egyre többen orientálódnak a faluba. Minden felparcellázott házhely gazdára talált Ha Így haladnak, egyszer valóra válhat a szó igaz értelmében is, hogy a nagyváros felsőközpontja lesz Balástya. Gazdagít István GÁZFŰTÉSŰ SERTÉSTELE P. A Tápéi Tiszatáj Termel őszövetkezet egy tömbből épülő 7700 négyzetméter ala pterületű sertéskombinátján ak tetejét díszítik ezek a — sertéstelepen még szokatlan — szellőzőnyllások. A föld gáz szomszédságából már következtethet a látogató arra, hogy a távfűtés szerves tartozékai. Európai újdonságnak számít ez a korszerűnek ígérkező hatalmas létesítmény, évenként 65 vagon hízott sertés jön ki belőle. Szakemberek falun C Legfőbb kincsünk az "" egészség, bár nem vigyázunk rá mindig. Annyit azért elkövetünk érdekében, hogy sietünk orvost szerezni, hacsak lehet, hogy legyen, ha esetleg kell. Mivel talán mindenki személyes kapcsolatba került egy-egy orvossal, népszerű téma róluk beszélni. Másképpen látja munkájukat a beteg, és sokszor másként vélekedik róluk ugyanaz az ember, ha Mihálytelek fejlődése egy kiállítás tükrében Az elmúlt heti. megkapó- leírások, fényképek, tablók an szép szegedi felszabadulá- mindent elmondanak arról, Falusi udvarok si ünnepségsorozat szerves kiegészítőjeként a „nagy város" tőszomszédságában, Mihályteleken megrendezett kiállítás, a falu életének, múltjának és jelenének bemutatója is számottevő esemény volt. Igaz, Mihálytelek — legalábbis közigazgatásilag — Szeged „tartozéka", a III. kerületi tanács közvetett irányítása alatt. Mégis: ki tagadhatná, hogy sok sajátos szint és eredetiséget képvisel a Szegedtől néhány kilométerré levő két és fél ezres település. Annyiban hasonlít Szegedhez. pontosabban Alsóvároshoz, hogv jó néhány, országút menti és beljebb fekvő ház tornácán paprikajüzérek piroslanak. De azután? A művelődési ház, mozitermével. ízléses és a követelményeknek igényes szinten is megfelelő. 5270 kötetes könyvtár, végül televíziós és tanácskozó helyiségekkel még a belvárosban is „jól mutatna". S a kiállítás? Nem hiába dolgoztak megrendezésén annyira szívvel-lélekkel a mihálvteleki vezetők és pedagógusok: a grafikonok, rövid és tömör milyen sokat ért el az utóbbi negyedszázad alatt Mihálytelek. A szegediek legtöbbje tudja, hogy a város egyik legszámottevőbb „primőr kerülete" a mihályteleki rész: az országban kora tavasszal innen szállítják a melegágyi retket, sárgarépát zöidséget az ország minden részébe és természetesen exportra is. A kiállítás azonban nemcsak ezt hangsúlyozta ki, hanem az egészségügy magas színvonalát is. A mihálytelekiek népszerű és köztiszteletben álló főorvosa. dr. Fülöp Pál szervezésével és lelkes irányításával 1955. szeptember 6-án társadalmi munkával felépült egészségházban már több mint egymillió rendelés, illetve orvosi kezelés „zajlott le' Ugyancsak messze földön ismert és híres, szakértők által sokszor megdicsért és az egészségügyi delegációk által szinte minden alkalommal felkeresett a napközis gyermekotthon, amelyet társadalmi munkával teremtettek. Pcrényl István Vannak ugyan adatok ar- férőhelyének a megteremtéról, hogy tíz évvel ezelőtt se, legfeljebb az állagmegmennyi és milyen gazdasági óvást és az esetenkénti taépületek voltak a falusi por- tarozást kell kalkulálni a kitákqp, az udvarokban, de adásokba, már csak azért sem hivat- A falusi, tanyai udvaroY Y,.mert * k«>n mindig is jelentős volt yalfeágban jóval kevesebbet az állattartás, ami nemcsak találunk. A fejlődes terme- a család szükségletelt elégíszetes yelejarója, hogy a fa- tette ki, hanem annak nalusi porták külleme is meg- gyobb része eladásra, piacvaltoak. A most épülő csa- ra került. Ma is számottevő ladi házak olyanok, mint a a háztájiban nevelt szarvasvárosiak. Kívül is, belül is, marha, sertés és baromfi környezetében is, legfeljebb száma, de ugyanakkor finagyobb területen fekszik, gyelmeztető is, hogy az ott nagyobb az udvara és a kert- levő állatmennyiség egyre je. De alig lehet olyan falusi mérséklődik. Ennek több oka portát találni, ahol ne len- van: csökken az öreg házak ne valamifele gazdasági épü- száma is, ahol még voltak isiét: disznóól, tyúkól, vagy tállók, a fiatalabb koroszvalami mas. tály nem akar bajlódni az A régi falusi házak udva- állatokkal, inkább hízott serrán azonban nagyobb épüle- tést is vásárol, vagy nem is teket is láthatunk. Istálló- vág, de legalább ennyire az kat, raktárakat Sajnos na- okok közé tartozik, hogy négy on sok ezek közül az üres hézkes a takarmány beszerés pusztulófélben levő. Az zése. igaz, hogy a végső kifejlő- A falusi udvarok sokféle deseben kár hadakozni és és fajta állat tartására alkalvisszasirni őket, de hol van masak. Több lehetne pélmeg az az idő, amikor az dául a kacsa, a liba, a összes körülmények olyanok gyöngytyúk, a nyúl a galesznek, hogy semmi szük- lamb, a juh és a kecske is seg a falusi udvarokban rej- a sertésről és a szarvasmarlo lehetőségekre. S ha volt is háról nem is beszélve. Az olyan időszak, amikor sür- érdekeltséggel, a jobb takargettuk a portakat, mint gaz- mányellátással lehetne valadasagi tényezőknek a funk- mit lendíteni az üresedő udcionálását, most. gondosab- varok helyzetén. Odahaza ban vizsgálgatva, érdemes még munkaerő is jobban számításba venni és számi- akad. a gyermekek és az tani is rá. öregek is komoly segítséget Rengeteg előnye van an- nyújthatnak a háztáji állatnak, ha a falusi portákon, tenyésztésben. Ezt a lehetőudvarokon gazdálkodnak is. séget még nem érdemes elAz udvar, gazdasági épüle- hanyagolni, hiszen ebben tateivel együtt, adva van, te- lálkozik a családok egyéni hát egyetlen fillér beruhá- érdeke és a közösség érdeke zást sem igényel az állatok is. ha elnevezése egy kicsit furcsán is hangzik. Két körzeti orvosi rendelő, tanácsadó, fogorvosi rendelő, gyógyszertár található benne majd szolgálati lakással együtt. Sándorfalván, Mórahalmon is épül ilyen, de kész tervekkel rendelkezik Szatymaz is. Előrelátók mindenütt az építésnél, úgy tervezik, hogy legalább 50 évre megoldottnak tekinthető majd a korszerű orvosi ellátás épületadta kerete. Szívesen pályáznak az orvosok a szegedi járásba, és többségük szívesen is marad hosszú időre körzetében. Az említett kedvező körülmények mellett bizonyára sokat nyom a latban Szeged — az egyetem és a kultúrcentrum — közelsége, és — gondolom ez is közrejátszik —, a lakosság többségének anyagi megelőzöttsége. Tévednénk, ha azt hinnénk, csak ezek kötik helyhez az orvosokat Ezek azok a tényezők ugyanis, amelyek tőbbmár meggyógyult. Ki tudja, mikor van igaza? Hideg fejjel igazságtalanság lenne azokról beszélni, akik naponkénti tevékeny kapcsolatban vannak az életek indulásával, és sokszor tehetetlen szemtanúi a végső pillanatoknak is. Ezért kerestem fel hivatalában dr. Vratán Györgyöt a járási tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosát, hogy szerencsére még hiányos tapasztalataimat az ő tájékoztatásával egészítsem ki. Legalább egy... Előnyös helyzetiben van a szegedi járás. 30 községében összesen 40 orvos őrködik embereinek egészsége felett Ez a szám természetesen n^re más is nem vigasztalhatja például tAh .... . _ „ ticTOc-ipptif.Wf.t hiszem nekilr • tettót könnyen vándorola uszaszigetieket niszen nekik hatnának ik községből még nincs állandó orvosuk. másikba öttomoson is csak a koveta kező hónapokban lesz. A többi község példája azonban elhihetővé teszi az ígéretet: fő törekvés, hogy minden községnek legalább egy orvosa legyen. Kedvező a járás szakorvosi ellátottsága is. 2 gyermekgyógyász, 2 nőgyógyász, onkológus, ideg- és elmegyógyász, szemorvos szerepel a listán a fogorvosok egyre gyarapodó száma mellett másikba, ha okuk lenne rá. Az emberekkel való jó kapcsolat mellett a tanácsokkal fenntartott hivatalos kapcsolatok is olyanok, amelyek képesek megteremteni az eredményes munka pszichológiai feltételeit is. Sokat dolgoznak a falusi orvosok. Talán nem is a betegek száma, inkább a távolság jelent fáradságos munkát Igaz, sokan költöznek be a faluba, de az egyre több orvosi gondozást SlICSH^±átáSSalH igény]6 öregek többsége még ték, hogy minden községbe marad ^f^iÍL * i^TÜ Gyógyszertár és gyógyszeutján előre jehak erkezésu- rész ^g nincs mindenűtt °°r ^"rf" kezfi<r- Átmeneti megoldást ezekben sukre szorulo beteg talál- a községekben is találtak, kozhasson velük. Móraha- kézi gyógyszertárból a léglom követendő példával szükségesebb orvosságokat maga a körzeti orvos is nyomban a beteg rendelkeNövekszik a kereslet a házhelyek iránt. Egymásután jelentkeznek a községi tanácsok az OTP-nél a kisajátított házhelyek értékesítése ügyében. Mindenütt nagy a kereslet, néhány nap alatt gazdára találnak a telkek. Az OTP Csongrád megyei fiókjában kapott tájékoztatás szerint Algyőn is. Tápén és Szőregen is portához juthatnak az érdeklődők a közeljövőben természetesen beépítési kötelezettséget kell vállalniok —, de jövőre Szegeden is várható újabb házhelyek árusítása. A községi tanácsok tapasztalata szerint az igénylők többsége eddig tanyán élt. rukkolt elő: körzeti gyermekgyógyász működik itt szeptember 1-től. Csecsemők, bölcsödés, óvodás és iskoláskorú gyermekek gyógykezelése, egészségügyi felügyelete kerülhetett szeptember óta szakorvos kezébe. Az anyavédelem érthetően központi helyet foglal el minden községünkben. Sajnos Röszkén, Forráskúton és Pusztaszeren inkább panaszkodni lehet, mint dicsekedni. Alapvető probléma, hogy magánházban van a rendelő, beruházással korszerűsíteni a törvények érdelmében nem lehet. Üj objektum építése szükséges — Röszkén és Forráskúton védőnői szolgálati lakással. 50 évre előre zésóre tudja bocsátani. Falun más Kedvező a kép, ha az egészségügyi középkáderekkel való ellátottságot figyeljük is. A városi gyógyintézetek ilyen problémái mintha nem hatnának a faluig. Említhetjük a járás három tüdőgondozóját és a kisteleki szülőotthont is — természetesen megfelelő szakorvosokkal. Azok, akikre közvetlenül is hárul felelősség a falu tökéletes egészségvédelmi ellátottságáért, mégsem nyugodtak. Egyre több orvosi állást, még korszerűbb rendelőket szeretnének, szakorvosokat, gyógyszerészeket keresnek, illetve a működésükhöz szükséges feltételeket Orvoslak szinte minden községben van, általában megfelelő. Algyőn ezt a gon- szTretnTk^bSŐsítani.' dot az egeszsegugyi kombi- Példamutató igyekezet. nat oldja majd meg. Erdeáes, szép terv ez a kombinát, Horváth Dezső VASÁRNAP, 1969. OKTÓBER 19. DÉLMAGYARORSZÁG 9 4