Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

fipré Intal hazaérkezett Moszkvából Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese szombat este hazaérkezett Moszkvából. ahol részt vett a KGST végrehajtó bizottságának 43. ülésszakán. Ünnepelt ?5 a varos faluja" Mihálytelken tegnap este, a Móricz Zsigmond művelődési otthonban szép ünnepségen emlékeztek meg a „város falujának" lakói, a közös gazdaság tagjai Szeged felszabadulásának negyedszázados jubileumáról. A mihálytelkiek szép és megható ünnepségén szeretettel fogadott kedves vendégként részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. dr. Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. Ott volt Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Csongrád megyei mépfrontbizottság titkára. Az ünneplő falu lakóit, a közös gazdaság tagjait a kedves vendégeket Árendás József, az Űj Elet Termelőszövetkezet pártszervezetének titkára köszöntötte. A továbbiakban Komócsin Zoltán mondott nagy érdeklődéssel kísért beszédet. Méltatta a felszabadulás jelentőségét, utalt az itteni táj fejlődésére, s ezzel együtt a nagv emberi változásokra. Ezután a Szegedi Nemze•ti Színház művészei adtak Kulturális műsort. Mihálytelek dolgos lakói, valamint a vendégek a továbbiakban is együtt maradtak, s kellemesen töltötték az időt. 'Pészt vettek a jubileumi ünnepségen a röszkei Petőfi Tsz képviselői Is. Egy héttel ezelőtt, a szegedi fölszabadulási ünnepek idejére készült el. s tegnap, szombaton, már először be is népesült a Dáni utca 2. szám alatti öregek napközi otthona. Korek Józsefné, a szegedi I. kerületi tanács vb elnökhelyettese említette üdvözlő beszédében, hogy tavaly ilyenkor határozták el az otthon létesítését. Azóta üzemek, vállalatok, iskolák, honvédségi alakulatok társadalmi segítségével létrejött a valóban korszerűen berendezett, kényelmes, egész napi időtöltésre alkalmas otthon. Klubnak is nevezhetjük. hiszen könyveket. űjsagokat, folyóiratokat, társasjátékokat, s hamarosan rádiót és televíziót is élvezhetnek, használhatnak a napközi otthon tagjai. Ugyancsak itt kapnak ebédet részben ingyen, részben térítés ellenében azok, akik eddig is a tanács szociális gondozásában részesültek. A tegnapi megnyitáson a Gutenberg utcai általános iskola úttörőcsapata, az Üttörőház kisdobos tánccsoportja és a polgári védelem műszaki alakulatának kultúrcsoportja adott műsort. Az úttörők a napközi otthon minden tagjának virággal és ajándékcsomaggal kedveskedtek. S akik ezentúl nem az otthon "magányában, hanem itt. társaságban töltik napjaikat: például Ács Mária, túl a hetedik ikszen. mióta négy éve meghalt a nővére, egyedül él. Szőnyi Rozina hasonló korú. Meghatottan említi, hogy öt éve ismerkedett meg a kerületi tanács akkori elnökével, azóta rendszeresen kap segélyt, s most boldog, hogy ebbe a szép otthonba is bejuthatott. P. Farkas Antal bácsi 22 éve él egyedül, mozgóárus volt, jó barátja Malkócs Miklósnak, aki 76 éves és valamikor vándorköszörűsként járta a vidéket. Itt a közös emlékek idézgetésével pihentetik majd fáradt lábaikat, s máris elhatározták, hogy sakkcsapatot alakítanak az otthon tagjaiból. Kiss András, a volt alkalmi munkás nyugdíjas húgával él együtt a Dugonics utcában, itt új ismerősökre, baráti társakra számít öreg napjaiban. | Közérzet és jövedelem Gé Szilágyi Mózes felvétele Csendes sarok. A frissen vásárolt könyveket lapozgatják a napközi otthon első vendégei S mind, akiknek ezutóni napjai színesebbek, tartalmasabbak lesznek, hálás szavakkal köszönték meg a tanács róluk való gondoskodását. Szombaton, tegnap délután a DÁV Klauzál téri székházának kultúrtermében is ünnepséget rendezett az I. kerületi tanács a belvárosi idős emberek tiszteletére. Itt Kenéz Antalné, a városi •Vöröskereszt szervezet titkára üdvözölte a 180 meghívottat, s a helyi nőszervezet tagjai működtek közre a vendéglátásban. A Mérey utcai általános iskola úttörői, a DÁV kultúrcsoportja és katonák adtak szórakoztató műsort a virág és az ajándékcsomag mellé. K. J. épészmérnök barátunk- ban nem választható el az kai vitatkoztunk a anyagi részesedéstől. Pénznapokban az árakról, ben is ki kell fejezni a hozbérekről, kategóriákról és az zájárulás mérvét minden azok nyomán kialakuló köz- embernek, s helyeselhető az érzetről. Említette, hogy az elv, hogy mindenki olyan mintha „félősök" lennénk, mértékben részesedjék a jacsak azt publikáljuk, amire vakból, amilyen mértékben már „fent" is rábólintottak, hozzájárult annak előállitáA pedagógusok, az egészség- sához. a tiszta jövedelemhez, ügyiek, meg a törpe-nyugdí- amelyet országos méretekjasok anyagi helyzetét. „S ben nemzeti jövedelemnek a középréteg? Annak milyen nevezünk, az anyagi helyzete, a közér- A középréteg érdekeltsége zete?" — kérdezte. Tudtuk, bizony egy kissé háttérbe hogy nem a régi értelemben szorult az utóbbi időszakban, vett középosztályra gondol, Elő példa: ismertem egy kihanem a gyárak, vállalatok, tűnő géplakatost, aki nem intézmények ranglistáján csupán a szakmajában volt középütt elhelyezkedő szak- elsőrendű, hanem általános ; emberekre, ha a nyereségei- műveltségben is annak száosztás eddigi rendjét tekint- mított. Nem sajnálta az időt jük, a II. kategóriára értette és a fáradságot, hogy érettmegjegyzését. De miért len- ségit tegyen, majd a münénk „félősek"? egyetemre is beiratkozzék. Teljesen igazat adunk öt-hat kemény esztendőt beszélgető, vitatkozó partne- tanult az egyetemen, lemonrünknek: korántsem mond- dott -sok mindenről, néha a ható helyesnek és végleges- nagyobb százalékokról is. fenek az anyagi dotáció mai hat. jövedelemről, pénzről. rendje, vezzük A középréteg — neígy a művezetőtől Amikor elvégezte az egyetemet, kiemelték műszakvezemérnökig a közgazdásztól tőnek. írd es mond, szaz fo az üzemorvosig terjedő ská- rinttal kevesebbet keresett lát — nem azt kapja, ami ezután, mint akkor, amikor Zaj háború 7á vira t váltás A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából Péter János külügyminiszter és Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere táviratváltás útján fejezték ki egymásnak jókívánságaikat. (MTI) A szegedi kéziszerszámgyár és néhány szomszédjának zajháborúja jónéhány fórumon megfordult, beleértve a bíróságot is. Nem hiába: a dübörgő kalapácsok, prések most már nem keltenek miniföldrengést a Rigó utca táján, leállították az éjszakai műszakot. A leginkább „bűnös" Ajax kalapácsokat Kecskemétre száműzték, s amint Juhász Géza, a kéziszerszámgyár igazgatója elmondotta, — a nagy teljesítményű, NSZK-gyártmányú présberendezés „ütő munkáját" felére csökkentették. Győztek tehát a szenvedő szomszédok, jogos panaszuknak helyt adtak. Az avatatlan azt gondolhatja — elégedettek, örülnek a kiharcolt éjszakai nyugalomnak ... Valósággal más a helyzet: változatlanul tart a zajháború, helyesebben a gyár szomszédai újabb, s újabb panaszokkal, követelésekkel „bombázzák" az üzemet. Nem nagyon titkolják: többet szeretnének, most akarják kihasználni a kedvező légkört, az ügyük iránt tanúsított közfigyelmet. A „szenvedő lakók" tábora folyvást nő, s hovatovább már a kéziszerszámgyár munkásait sem nézik jó szemmel! Tény, hogy az üzem eddig megzavarta a pihennivágyókat szűk környékén. De csak eddig! — hiszen a gyár a bírósági tárgyalást megelőzően egyezségre lépett szomszédaival, azóta beszüntette az éjszakai műszakot, korlátozta a zajforrásokat, sőt egymillió forintos költséggel hozzálátott új hangszigetelő rendszer elkészítéséhez, őszinte szándékát mi sem bizonyítja jobban, hogy a zaj csökkentése érdekében 10 millió forint értékű késztermékről mond le az elkövetkező évben. Dehát mire megy a játék, végtére is mikorra fejezik be a panaszkodást az elégedetlen szomszédok? — kérdik az üzem munkásai és vezetői. Amit lehetett, késedelem nélkül megtettek, ám a 400 embernek munkát adó, a magyar ipar számára fontos hivatást betöltő kisüzemet nem állíthatják le egyik napról a másikra! A végleges megoltiás majdan a kitelepítés lehet — ám addig a szomszédoknak is számolni kell a realitással. A gyárban megvan a jószándék, legalább ennyi türelem elkelne a szomszédokban is... M. I. megilleti munkája, tanultsága, a termelésben, a vezetésben betöltött érdeme és hozzájárulása alapján. Persze ennek is mégvan a maga malakatosként normában dolgozott. P

ersze nem fontos a mérnöki diplomáig elmenni, a művezetőkgyarázata, objektív háttere, nél még mindig általános az kialakulásának oka. ilyen keresetbeli különbség Társadalmunk fejlődésének régebbi szakmunkás státuadott időszakában amikor a szuk'g visszatekintve. Tagadrégi rendet felváltotta egy hatatlan, hogy ebben a bérminőségileg új, a szocialista különbségben szerepet játforma, sok gond, baj és igaz- szik a kötött átlagbérrendságtalanság, nehézség maradt szer is> de az mégsem lehet ránk. Elsőrendű feladat a meghatározó. Sokan kenyes kontrasztok kizárása volt. A témának tartják e fontos munkásosztály egészét kellett Poszton álló réteg anyagi magasabb életnívóra emelni, dotációjának helyzetét. Pemegszüntetve a hajdani ki- di6 kár véka ala rejteni azt, rívó különbségeket. Létbiz- hiszen alkotó tevékenysétonságot, olyan anyagi bázist gük. közérzetük nagyon is kellett teremteni amely fel- meghatározója gazdasági tétele az emberhez méltó életünk tempós előrehaladaéletnek. Gazdasági potenciá- sának. lünk nem is bírta volna ki Ellenérvként szokták emazt, hogy abban az időben legetni a kategóriákat es a minden réteg jövedelmét ará- részesedési arányokat, a 80, nyosan emeljük. Ebben a fo- 50 és 15 százalékos elosztást lyamatban közel kerültek Ezen élénk vita volt az elegymáshoz a jövedelmek, múlt években, de különösen nem disztingváltak a rang- akkor, amikor a nyereseget létra szerint, de az nem is osztották. Tagadhatatlanul lett volna célszerű, hiszen nem íó az előbb említett egészen más, alapvető ténye- differencia, túlzottak az arazők hatottak. Egy bizonyos nyok. Még nem tudni, hogy és igaz; az anyagiakban, az milyen formában, de az bizéletnívóban hátramaradt fos. hogy változtatnak a nagy tömegek sorsán segítet- meglevő nyereségrészesedési tek igen helyesen, igazságo- rendszeren. Persze ennek san. Ez a politikai-gazdasági van egy másik oldala is: ha koncepciónk alapvető törvé- havonta elosztjuk azt a renye, s remélhetően az is ma- szesedést, kiderül, hogy az rad I. vagy a II. besorolásúak De menjünk tovább, hi- ért jövedetae s^mivd sem szen előbb igazat adtunk a "0"j°bb.a"' hármAS vitatkozó partnernak. A gaz- ^elképzelést dasági reformra azért került , 'nkabb . sor, hogy gyorsítsuk és ha- tó™g^'egSnM tékonyabbá tegyük szocialista építőmunkánkat. A gyorsítás és a hatékonyság azonLemezgyár. Orion Bői-gyár, Tóbiás Márton Piai Fémárugyár stb. — megalakultak az üzemi tanácsok. A Pick-szalámigyárban a felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint 1944. november 28-án választották meg az 5 tagú — Fábián Albertné, László István. Nagy János. Gyenes András és Kakuszi Sándor — üzemi tanácsot. A város polgármestere december 3-án már megerősítette tisztségükben a szalámigyár üzemi tanácsát, illetve tagjait. állt rendelkezésre elegendő szakember, felbomlott a munkafegyelem stb. Különösen a nyersanyag- és energiahián.v okozott szinte megoldhatatlannak tűnő problémát. Az üzemi tanácsok. ha nehezen is, de úrrá lettek a nehézségeken. A munkafegyelem helyreállításának egyik fontos feltétele adva volt: az üzemek, gyárak akkori vezetőit — az üzemi tanácsokat — a dolgozók választották, bíztak tehát vezetőikben. Az üzemi tanácsok többségé áldozatos munkáA szegedi kommunisták, a szakszervezeti és az jávai kiérdemelte a dolgozók bizalmát. Az üzemi üzemi tanácsok vezetői igen sokat foglalkoztak a tárgyalt munkásbizottságok hatásköri kérdéseivel és feladataival. A Délmagyarország, de különösen a szegedi szakszervezet lapja, a „Munka", több riportban és cikkben tárgyalta ezeket a kérdéseket.. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az üzemi tanácsok alapvetően helyesen határoztak meg helyüket, szerepüket és feladataikat. Jelzik ezt azok a jegyzökönyvek ts, amelyek rögzítik létrejöttüket és legfontosabb feladataikat: „Az üzemi tanács nem tulajdonosa, csak vezetője a vállalatnak, s mint ilyen felelősségteljesen vezeti és intézi a vállalat üzemi életének minden megnyilvánulását, ide nem értve a vállalat tulajdonjogi viszonyát, mely fölött az állam, vagy város illetékes szervének van joga dönteni. Irányítja és ellenőrzi a vállalat összes alkalmazottjainak munkáját. Kötelessége: a) A vállalat vagyonának megtartása: b) a vállalatnál dolgozók szociális igényeinek kielégítése." Az egységes elvek érvényesítése, a feladatok koordinálása céljából a szegedi üzemi tanácsok 1944. december 23-án egy 5 tagú bizottságot választottak. Az 1944. őszén létrehozott üzemi tanácsoknak rendkívül nagy nehézségekkel kellett megküzdeniök. Nem volt elég nyersanyag, energia, nem tanácsok is tisztában voltak munkájuk jelentőségével. A Kenderfonógyár üzemi tanácsa, amikor 1945 februárjában átadta az üzem vezetését. a jelentkezett tulajdonosoknak érdemeire való hivatkozással, de a dolgozók érdekében kötötte ki: a felügyelő bizottság 3 tagia közül kettőt az dolgozók közül kell választania, munkást és alkalmazottat az igazgatóság csak az üzemi tanács jóváhagyásával vehet fel, vagy küldhet el, a dolgozók bérét az igazgatóság csak az üzemi tanáccsal együtt állapíthatja meg, az igazgatóság biztosítja az üzemi tanács ellenőrzési jogát, az üzem évi tiszta jövedelmének 20 százalékát, az igazgatósáp az üzemi tanács rendelkezesére bocsátja, aki azt szociális intézményekre fordítja; az igazgatóság nem folytat kizsákmányoló üzemoolitikát. ezért felajánlja az üzem dolgozóinak termelésjut.iíék címén az üzem évi tiszta jövedelmének 30 százalékát. A Magyar Kommunista Part rövid idő alatt felismerte az üzemi tánácsokhan rejlő pozitív, forradalmi lehetőségeket, s élére állt ennek a mozgalomnak. Támogatta az üzemi bizottságok rendeleti úton való elismertetését és ennek is jelentős szerepe volt abhan. hogy már 1945. február közepén megjelent a munkásellenőrzést törvényesítő első üb-rendelet. A munkásosztály forradalmi öntevékenysége alapján létrehozott üzemi tanácsok, bizottságok rendszere ugyanakkor azt is mutatta, hogy a Horthy-fasizmus a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta kiölni a forradalmi gondolkodást, cselekvőkészséget a magyar munkásságból. Az a hatalmas forradalmi tömegmozgalom, amely a fasiszta államgépezet szétzúzásával szabadon felszínre, törhetett, kibontakozhatott, azt is megmutatta, hogy a fasiszta elnyomás évei alatt milyen hatalmas, de a fasiszta diktatúra miatt nagvrészt szervezetlen forradalmi erők voltak lefojtva. A Kommunista Párt politikája a felszabadulás megkezdésekor többek között ezért találhatott megértésre és követésre a dolgozók körében. Az üzemi tanácsok létrejöttében és főleg tevékenységében szembetűnően érvényesült, a munkásközvelemény hangja; a szervezett dolgozók törekvései, fáradozásai fejezték ki leginkább azt a kölcsönhatást, ami az MKP politikája és a dolgozók forradalmi öntevékenysége között fennállt. Strack Ádám, Agócsi János, Péter István, Pocskai József. Seller János, Török Gábor és mások kezdeményezése nem volt hiábavaló. Példájuk követésre talált. Az üzemi, tanácsok, bizottságok rendszerenek létrehozásával olyan fegyverhez jutott a munkásosztály, amelynek segítségével jelentős mértekben hozzá tudott járulni vezető szerepének gyakorlati megvalósulásához. a népi demokratikus forradalom győzelméhez. RACZ JÁNOS alapbéresítsenek abból a „rájuk szánt" és számukra mindenképpen kiosztható nyereségből. A különbségek még akkor sem lesznek olyanok, mint az általában — világviszonylatban — kialakult dotációk. A beosztott dolgozók munkájának vezetése nyilvánvalóan nagyobb kvalifikációt követel, minden tekintetben, de különösképpen szakmai műveltségben. A

z arányok deformáltsaga egy' bizonyos idő után és egy bizonyos ponton már fékező hatást valt ki. Megszűnik a húzóereje annak a törekvesnek, hogy valaki többre vigye, hogy érdemes legyen törekedni, hajtani. Az előrehaladásnak viszont mindig is serkentője volt. és marad a jó értelemben vett többetakarás. Visszatérve a gondolatmenetre; igen egyszerű igazsagokkal, példákká] is alá lehet támasztani mondanivalónkat Hatékonyság, termelékenység, a vállalatoknál meglevő és kihasználatlan tartalékok, a munkafegyelem, a technikai fejlődés, mind-mind nagyrészben e középréteg vállain nyugszik, S e felelősségteljes munka nak az. anyagi elismerésben is tükröződnie kell, mert megéri, s mert így van rendjén. Remélhetően az űj részesedési elvek kidolgozásánál ezt nem is hagyják figyelmen kívül. G. T