Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

fipré Intal hazaérkezett Moszkvából Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szom­bat este hazaérkezett Moszk­vából. ahol részt vett a KGST végrehajtó bizottságának 43. ülésszakán. Ünnepelt ?5 a varos faluja" Mihálytelken tegnap este, a Móricz Zsigmond művelődé­si otthonban szép ünnepségen emlékeztek meg a „város falujának" lakói, a közös gazdaság tagjai Szeged fel­szabadulásának negyedszáza­dos jubileumáról. A mihály­telkiek szép és megható ün­nepségén szeretettel foga­dott kedves vendégként részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Csong­rád megyei pártbizottság el­ső titkára. dr. Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. Ott volt Katona Sándor országgyűlési kép­viselő, a Csongrád megyei mépfrontbizottság titkára. Az ünneplő falu lakóit, a közös gazdaság tagjait a kedves vendégeket Árendás József, az Űj Elet Termelő­szövetkezet pártszervezeté­nek titkára köszöntötte. A továbbiakban Komócsin Zoltán mondott nagy érdek­lődéssel kísért beszédet. Mél­tatta a felszabadulás jelen­tőségét, utalt az itteni táj fejlődésére, s ezzel együtt a nagv emberi változásokra. Ezután a Szegedi Nemze­•ti Színház művészei adtak Kulturális műsort. Mihályte­lek dolgos lakói, valamint a vendégek a továbbiakban is együtt maradtak, s kelle­mesen töltötték az időt. 'Pészt vettek a jubileumi ünnepségen a röszkei Pető­fi Tsz képviselői Is. Egy héttel ezelőtt, a sze­gedi fölszabadulási ünnepek idejére készült el. s tegnap, szombaton, már először be is népesült a Dáni utca 2. szám alatti öregek napközi otthona. Korek Józsefné, a szegedi I. kerületi tanács vb elnökhelyettese említette üdvözlő beszédében, hogy tavaly ilyenkor határozták el az otthon létesítését. Az­óta üzemek, vállalatok, is­kolák, honvédségi alakula­tok társadalmi segítségével létrejött a valóban korsze­rűen berendezett, kényelmes, egész napi időtöltésre alkal­mas otthon. Klubnak is ne­vezhetjük. hiszen könyve­ket. űjsagokat, folyóiratokat, társasjátékokat, s hamarosan rádiót és televíziót is élvez­hetnek, használhatnak a napközi otthon tagjai. Ugyan­csak itt kapnak ebédet rész­ben ingyen, részben térítés ellenében azok, akik eddig is a tanács szociális gondo­zásában részesültek. A tegnapi megnyitáson a Gutenberg utcai általános iskola úttörőcsapata, az Üt­törőház kisdobos tánccso­portja és a polgári védelem műszaki alakulatának kul­túrcsoportja adott műsort. Az úttörők a napközi otthon minden tagjának virággal és ajándékcsomaggal kedves­kedtek. S akik ezentúl nem az otthon "magányában, hanem itt. társaságban töltik nap­jaikat: például Ács Mária, túl a hetedik ikszen. mióta négy éve meghalt a nővé­re, egyedül él. Szőnyi Rozi­na hasonló korú. Meghatot­tan említi, hogy öt éve is­merkedett meg a kerületi tanács akkori elnökével, azóta rendszeresen kap se­gélyt, s most boldog, hogy ebbe a szép otthonba is be­juthatott. P. Farkas Antal bácsi 22 éve él egyedül, mozgóárus volt, jó barátja Malkócs Miklósnak, aki 76 éves és valamikor vándorköszörűs­ként járta a vidéket. Itt a közös emlékek idézgetésével pihentetik majd fáradt lá­baikat, s máris elhatározták, hogy sakkcsapatot alakítanak az otthon tagjaiból. Kiss András, a volt alkalmi mun­kás nyugdíjas húgával él együtt a Dugonics utcában, itt új ismerősökre, baráti társakra számít öreg napjai­ban. | Közérzet és jövedelem Gé Szilágyi Mózes felvétele Csendes sarok. A frissen vásárolt könyveket lapozgatják a napközi otthon első vendégei S mind, akiknek ezutóni napjai színesebbek, tartal­masabbak lesznek, hálás sza­vakkal köszönték meg a ta­nács róluk való gondoskodá­sát. Szombaton, tegnap délután a DÁV Klauzál téri szék­házának kultúrtermében is ünnepséget rendezett az I. kerületi tanács a belvárosi idős emberek tiszteletére. Itt Kenéz Antalné, a városi •Vöröskereszt szervezet titká­ra üdvözölte a 180 meghí­vottat, s a helyi nőszervezet tagjai működtek közre a vendéglátásban. A Mérey ut­cai általános iskola úttörői, a DÁV kultúrcsoportja és katonák adtak szórakoztató műsort a virág és az aján­dékcsomag mellé. K. J. épészmérnök barátunk- ban nem választható el az kai vitatkoztunk a anyagi részesedéstől. Pénz­napokban az árakról, ben is ki kell fejezni a hoz­bérekről, kategóriákról és az zájárulás mérvét minden azok nyomán kialakuló köz- embernek, s helyeselhető az érzetről. Említette, hogy az elv, hogy mindenki olyan mintha „félősök" lennénk, mértékben részesedjék a ja­csak azt publikáljuk, amire vakból, amilyen mértékben már „fent" is rábólintottak, hozzájárult annak előállitá­A pedagógusok, az egészség- sához. a tiszta jövedelemhez, ügyiek, meg a törpe-nyugdí- amelyet országos méretek­jasok anyagi helyzetét. „S ben nemzeti jövedelemnek a középréteg? Annak milyen nevezünk, az anyagi helyzete, a közér- A középréteg érdekeltsége zete?" — kérdezte. Tudtuk, bizony egy kissé háttérbe hogy nem a régi értelemben szorult az utóbbi időszakban, vett középosztályra gondol, Elő példa: ismertem egy ki­hanem a gyárak, vállalatok, tűnő géplakatost, aki nem intézmények ranglistáján csupán a szakmajában volt középütt elhelyezkedő szak- elsőrendű, hanem általános ; emberekre, ha a nyereségei- műveltségben is annak szá­osztás eddigi rendjét tekint- mított. Nem sajnálta az időt jük, a II. kategóriára értette és a fáradságot, hogy érett­megjegyzését. De miért len- ségit tegyen, majd a mü­nénk „félősek"? egyetemre is beiratkozzék. Teljesen igazat adunk öt-hat kemény esztendőt beszélgető, vitatkozó partne- tanult az egyetemen, lemon­rünknek: korántsem mond- dott -sok mindenről, néha a ható helyesnek és végleges- nagyobb százalékokról is. fe­nek az anyagi dotáció mai hat. jövedelemről, pénzről. rendje, vezzük A középréteg — ne­így a művezetőtől Amikor elvégezte az egyete­met, kiemelték műszakveze­mérnökig a közgazdásztól tőnek. írd es mond, szaz fo az üzemorvosig terjedő ská- rinttal kevesebbet keresett lát — nem azt kapja, ami ezután, mint akkor, amikor Zaj háború 7á vira t váltás A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti diplo­máciai kapcsolatok felvételé­nek 20. évfordulója alkal­mából Péter János külügy­miniszter és Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere táv­iratváltás útján fejezték ki egymásnak jókívánságaikat. (MTI) A szegedi kéziszerszám­gyár és néhány szomszédjá­nak zajháborúja jónéhány fórumon megfordult, bele­értve a bíróságot is. Nem hiába: a dübörgő kalapácsok, prések most már nem kelte­nek miniföldrengést a Rigó utca táján, leállították az éj­szakai műszakot. A legin­kább „bűnös" Ajax kalapá­csokat Kecskemétre száműz­ték, s amint Juhász Géza, a kéziszerszámgyár igazgatója elmondotta, — a nagy telje­sítményű, NSZK-gyártmányú présberendezés „ütő munká­ját" felére csökkentették. Győztek tehát a szenvedő szomszédok, jogos pana­szuknak helyt adtak. Az avatatlan azt gondolhatja — elégedettek, örülnek a kihar­colt éjszakai nyugalom­nak ... Valósággal más a helyzet: változatlanul tart a zajháború, helyesebben a gyár szomszédai újabb, s újabb panaszokkal, követe­lésekkel „bombázzák" az üzemet. Nem nagyon titkol­ják: többet szeretnének, most akarják kihasználni a kedvező légkört, az ügyük iránt tanúsított közfigyel­met. A „szenvedő lakók" tá­bora folyvást nő, s hovato­vább már a kéziszerszám­gyár munkásait sem nézik jó szemmel! Tény, hogy az üzem eddig megzavarta a pihennivágyókat szűk kör­nyékén. De csak eddig! — hiszen a gyár a bírósági tár­gyalást megelőzően egyez­ségre lépett szomszédaival, azóta beszüntette az éjsza­kai műszakot, korlátozta a zajforrásokat, sőt egymillió forintos költséggel hozzálá­tott új hangszigetelő rend­szer elkészítéséhez, őszinte szándékát mi sem bizonyít­ja jobban, hogy a zaj csök­kentése érdekében 10 millió forint értékű késztermékről mond le az elkövetkező év­ben. Dehát mire megy a játék, végtére is mikorra fejezik be a panaszkodást az elégedet­len szomszédok? — kérdik az üzem munkásai és veze­tői. Amit lehetett, késedelem nélkül megtettek, ám a 400 embernek munkát adó, a magyar ipar számára fontos hivatást betöltő kisüzemet nem állíthatják le egyik napról a másikra! A végle­ges megoltiás majdan a kite­lepítés lehet — ám addig a szomszédoknak is számolni kell a realitással. A gyárban megvan a jószándék, leg­alább ennyi türelem elkelne a szomszédokban is... M. I. megilleti munkája, tanultsá­ga, a termelésben, a vezetés­ben betöltött érdeme és hoz­zájárulása alapján. Persze ennek is mégvan a maga ma­lakatosként normában dol­gozott. P ersze nem fontos a mérnöki diplomáig el­menni, a művezetők­gyarázata, objektív háttere, nél még mindig általános az kialakulásának oka. ilyen keresetbeli különbség Társadalmunk fejlődésének régebbi szakmunkás státu­adott időszakában amikor a szuk'g visszatekintve. Tagad­régi rendet felváltotta egy hatatlan, hogy ebben a bér­minőségileg új, a szocialista különbségben szerepet ját­forma, sok gond, baj és igaz- szik a kötött átlagbérrend­ságtalanság, nehézség maradt szer is> de az mégsem lehet ránk. Elsőrendű feladat a meghatározó. Sokan kenyes kontrasztok kizárása volt. A témának tartják e fontos munkásosztály egészét kellett Poszton álló réteg anyagi magasabb életnívóra emelni, dotációjának helyzetét. Pe­megszüntetve a hajdani ki- di6 kár véka ala rejteni azt, rívó különbségeket. Létbiz- hiszen alkotó tevékenysé­tonságot, olyan anyagi bázist gük. közérzetük nagyon is kellett teremteni amely fel- meghatározója gazdasági tétele az emberhez méltó életünk tempós előrehalada­életnek. Gazdasági potenciá- sának. lünk nem is bírta volna ki Ellenérvként szokták em­azt, hogy abban az időben legetni a kategóriákat es a minden réteg jövedelmét ará- részesedési arányokat, a 80, nyosan emeljük. Ebben a fo- 50 és 15 százalékos elosztást lyamatban közel kerültek Ezen élénk vita volt az el­egymáshoz a jövedelmek, múlt években, de különösen nem disztingváltak a rang- akkor, amikor a nyereseget létra szerint, de az nem is osztották. Tagadhatatlanul lett volna célszerű, hiszen nem íó az előbb említett egészen más, alapvető ténye- differencia, túlzottak az ara­zők hatottak. Egy bizonyos nyok. Még nem tudni, hogy és igaz; az anyagiakban, az milyen formában, de az biz­életnívóban hátramaradt fos. hogy változtatnak a nagy tömegek sorsán segítet- meglevő nyereségrészesedési tek igen helyesen, igazságo- rendszeren. Persze ennek san. Ez a politikai-gazdasági van egy másik oldala is: ha koncepciónk alapvető törvé- havonta elosztjuk azt a re­nye, s remélhetően az is ma- szesedést, kiderül, hogy az rad I. vagy a II. besorolásúak De menjünk tovább, hi- ért jövedetae s^mivd sem szen előbb igazat adtunk a "0"j°bb.a"' hármAS vitatkozó partnernak. A gaz- ^elképzelést dasági reformra azért került , 'nkabb . sor, hogy gyorsítsuk és ha- tó™g^'egSnM tékonyabbá tegyük szocialis­ta építőmunkánkat. A gyor­sítás és a hatékonyság azon­Lemezgyár. Orion Bői-gyár, Tóbiás Márton Piai Fémárugyár stb. — megalakultak az üzemi ta­nácsok. A Pick-szalámigyárban a felvett jegy­zőkönyv tanúsága szerint 1944. november 28-án választották meg az 5 tagú — Fábián Albertné, László István. Nagy János. Gyenes András és Kakuszi Sándor — üzemi tanácsot. A város pol­gármestere december 3-án már megerősítette tisztségükben a szalámigyár üzemi tanácsát, il­letve tagjait. állt rendelkezésre elegendő szakember, felbom­lott a munkafegyelem stb. Különösen a nyers­anyag- és energiahián.v okozott szinte megold­hatatlannak tűnő problémát. Az üzemi taná­csok. ha nehezen is, de úrrá lettek a nehézsé­geken. A munkafegyelem helyreállításának egyik fontos feltétele adva volt: az üzemek, gyárak akkori vezetőit — az üzemi tanácsokat — a dolgozók választották, bíztak tehát vezetőikben. Az üzemi tanácsok többségé áldozatos munká­A szegedi kommunisták, a szakszervezeti és az jávai kiérdemelte a dolgozók bizalmát. Az üzemi üzemi tanácsok vezetői igen sokat foglalkoztak a tárgyalt munkásbizottságok hatásköri kérdései­vel és feladataival. A Délmagyarország, de kü­lönösen a szegedi szakszervezet lapja, a „Munka", több riportban és cikkben tárgyalta ezeket a kérdéseket.. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az üzemi tanácsok alapvetően helyesen határoztak meg helyüket, szerepüket és fel­adataikat. Jelzik ezt azok a jegyzökönyvek ts, amelyek rögzítik létrejöttüket és legfontosabb feladataikat: „Az üzemi tanács nem tulajdono­sa, csak vezetője a vállalatnak, s mint ilyen felelősségteljesen vezeti és intézi a vállalat üze­mi életének minden megnyilvánulását, ide nem értve a vállalat tulajdonjogi viszonyát, mely fölött az állam, vagy város illetékes szervének van joga dönteni. Irányítja és ellenőrzi a vál­lalat összes alkalmazottjainak munkáját. Köte­lessége: a) A vállalat vagyonának megtartása: b) a vállalatnál dolgozók szociális igényeinek kielégítése." Az egységes elvek érvényesítése, a feladatok koordinálása céljából a szegedi üze­mi tanácsok 1944. december 23-án egy 5 tagú bizottságot választottak. Az 1944. őszén létrehozott üzemi tanácsoknak rendkívül nagy nehézségekkel kellett megküz­deniök. Nem volt elég nyersanyag, energia, nem tanácsok is tisztában voltak munkájuk jelen­tőségével. A Kenderfonógyár üzemi tanácsa, amikor 1945 februárjában átadta az üzem ve­zetését. a jelentkezett tulajdonosoknak érdemeire való hivatkozással, de a dolgozók érdekében kötötte ki: a felügyelő bizottság 3 tagia közül kettőt az dolgozók közül kell választania, mun­kást és alkalmazottat az igazgatóság csak az üzemi tanács jóváhagyásával vehet fel, vagy küldhet el, a dolgozók bérét az igazgatóság csak az üzemi tanáccsal együtt állapíthatja meg, az igazgatóság biztosítja az üzemi tanács el­lenőrzési jogát, az üzem évi tiszta jövedelmé­nek 20 százalékát, az igazgatósáp az üzemi ta­nács rendelkezesére bocsátja, aki azt szociá­lis intézményekre fordítja; az igazgatóság nem folytat kizsákmányoló üzemoolitikát. ezért fel­ajánlja az üzem dolgozóinak termelésjut.iíék cí­mén az üzem évi tiszta jövedelmének 30 szá­zalékát. A Magyar Kommunista Part rövid idő alatt felismerte az üzemi tánácsokhan rejlő pozitív, forradalmi lehetőségeket, s élére állt ennek a mozgalomnak. Támogatta az üzemi bizottságok rendeleti úton való elismertetését és ennek is jelentős szerepe volt abhan. hogy már 1945. feb­ruár közepén megjelent a munkásellenőrzést törvényesítő első üb-rendelet. A munkásosztály forradalmi öntevékenysége alapján létrehozott üzemi tanácsok, bizottságok rendszere ugyan­akkor azt is mutatta, hogy a Horthy-fasizmus a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta kiölni a forradalmi gondolkodást, cselekvőkészséget a magyar munkásságból. Az a hatalmas forra­dalmi tömegmozgalom, amely a fasiszta államgé­pezet szétzúzásával szabadon felszínre, törhetett, kibontakozhatott, azt is megmutatta, hogy a fasiszta elnyomás évei alatt milyen hatalmas, de a fasiszta diktatúra miatt nagvrészt szervezet­len forradalmi erők voltak lefojtva. A Kom­munista Párt politikája a felszabadulás meg­kezdésekor többek között ezért találhatott meg­értésre és követésre a dolgozók körében. Az üzemi tanácsok létrejöttében és főleg tevékeny­ségében szembetűnően érvényesült, a munkás­közvelemény hangja; a szervezett dolgozók tö­rekvései, fáradozásai fejezték ki leginkább azt a kölcsönhatást, ami az MKP politikája és a dolgozók forradalmi öntevékenysége között fennállt. Strack Ádám, Agócsi János, Péter István, Pocskai József. Seller János, Török Gábor és mások kezdeményezése nem volt hiábavaló. Példájuk követésre talált. Az üzemi, tanácsok, bizottságok rendszerenek létrehozásával olyan fegyverhez jutott a munkásosztály, amelynek segítségével jelentős mértekben hozzá tudott já­rulni vezető szerepének gyakorlati megvalósulá­sához. a népi demokratikus forradalom győ­zelméhez. RACZ JÁNOS alapbéresítsenek abból a „rá­juk szánt" és számukra min­denképpen kiosztható nyere­ségből. A különbségek még akkor sem lesznek olyanok, mint az általában — világ­viszonylatban — kialakult dotációk. A beosztott dolgo­zók munkájának vezetése nyilvánvalóan nagyobb kva­lifikációt követel, minden tekintetben, de különöskép­pen szakmai műveltségben. A z arányok deformált­saga egy' bizonyos idő után és egy bizonyos ponton már fékező hatást valt ki. Megszűnik a húzó­ereje annak a törekvesnek, hogy valaki többre vigye, hogy érdemes legyen töre­kedni, hajtani. Az előrehala­dásnak viszont mindig is serkentője volt. és marad a jó értelemben vett többet­akarás. Visszatérve a gondo­latmenetre; igen egyszerű igazsagokkal, példákká] is alá lehet támasztani monda­nivalónkat Hatékonyság, termelékenység, a vállalatok­nál meglevő és kihasználat­lan tartalékok, a munkafe­gyelem, a technikai fejlődés, mind-mind nagyrészben e középréteg vállain nyugszik, S e felelősségteljes munka nak az. anyagi elismerésben is tükröződnie kell, mert megéri, s mert így van rend­jén. Remélhetően az űj ré­szesedési elvek kidolgozásá­nál ezt nem is hagyják fi­gyelmen kívül. G. T

Next

/
Thumbnails
Contents