Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
tervek Az utazási évad végeztével az Express ifjúsági és diák utazási iroda illetékesei öszszegezték az év első kilenc hónapjának turistaforgalmát. A statisztika szerint csupán ebben az esztendőben az Express „védőszárnyai alatt" 112 542 fiatal üdült belföldön, csaknem 23 ezren töltöttek egy-két napot külföldön, s a világ minden tájáról több mint 43 ezren keresték fel hazánk nevezetesebb látnivalóit. Az iroda munkatársai már összeállították jövő évi terveiket. 1970-ben 26 ezer fiatalnak jut hely valamelyik külföldre induló csoportban, 50 ezer vendéget fogadnak határainkon túlról, s csaknem 150 ezer főt tesz majd ki az itthon utazó csoportok létszáma. Saiát erőmű Saját kis erőművet építettek a Hajdúsági Iparművekben. A kazánház által termelt gőzenergiát villamos energiává alakítják át. Az új erőmű évi 1,7 millió forint megtakarítást jelent a HIMnek. A jubileumi versenyben: Jobb munka, több áiu A hagyományos szocialista munkaverseny ebben az esztendőben jubileumokat köszönt. Az esztendő elején a KMP és a Tanácsköztársaság létrejöttének félévszázados évfordulójára készültek és tettek vállalásokat a gyárakban. Nemrégiben jelent meg a párt és a népfront felhívása, hogy méltóképpen ünnepeljük meg hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulóját és bontakozzon ki újabb munkaverseny; tegyenek a brigádok, a gyárak dolgozói olyan felajánlásokat, amelyek elősegítik a termelés hatékonyságának további javítását. A szegedi és a Csongrád megyei vállalatok munkásai csatlakoztak a felhíváshoz, s felajánlásaikat, vállalásaikat a legtöbb helyen már ki is dolgozták. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökségi ülésén is napirendre tűzte a szocialista munkaverseny helyzetét, s az idén eddig elért eredményeit. Megállapították, hogy a szocialista munkáverseny társadalmi hasznossága a vállalatok gazdasági eredményeinél pontosan lemérhető. Az első félévben több szegedi gyárban javult a gazdálkodás helyzete. A húsipari í í&s dolgozók például hat hónap alatt több mint 2 millió forint hasznot „hajtottak" többletvállalásaikkal. A szegedi textilüzem dolgozói a munkaverseneyben vállalt kötelezettségeiket teljesítették és helyenként kimagasló eredményt értek el. A fonoda, az előkészítő és a szövődé szocialista brigádjai a termelés mellett a társadalmi munkában is jeleskedtek, közreműködtek az üzem területének parkosításában, valamint a leányszálló határidő előtti létrehozásában. A kábelművek idei gazdasági eredményei ugyancsak kevező képet mutatnak. Időarányosan 7,5 százalékkal túlteljesítették teyvüket, amelyre nagyon nagy szükség van, hiszen a gyengeáramú vezetékekből nehezen tudják kielégíteni a megrendelők igényeit. Ebben a gyárban a termelékenység is megbízhatóan, 9,4 százalékkal Égen és földön az emberért Beszélgetés a világ első űrhajősnőjével Valentyina Tyereskova ismét Budapesten van. A Rojal Szálló negyedik emeletén lakik. Szobája inkább telefonközpont, tárgyaló- és fogadóhelyiség, mint pihenőhely. Pedig hát ő sincs vasból... A szovjet delegáció tagja a Szakszervezetek világszövetségének kongresszusán. Bárki megszólítja, kedvesen mosolyogva beszélget vele. A Szojuz-űrhajók kabinjában személyes ismerősei, barátai hajtották végre bonyolult feladatukat. Lehet-e mással kezdeni Valentyina Tyereskovával a beszélgetést, mint űrhajózásról? — Mint szakmabeli, hogyan értékeli űrhajós-barátai csoportos repülését? — Ez a csoportos űrutazás nagy előrelépés az űrhajózás történetében. Űrhajóskollégáim sok érdekes információval térnek majd vissza a Földre. Ezeket az új információkat kidolgozzák a tudósok és a tapasztalatokat későbbi űrutazási programoknál használják fel. Ez az űrutazás biztató kezdet ahhoz, hogy a jövőben állandó szolgálatot teljesítő űrállomásokat hozzanak létre. — Hogy értékeli kollégái teljesítményét? — Boldog és büszke vagyok, hogy ismét hazám képviselői lendítik előre az űrkutatások egy fontos ágát. De talán még ennél is többet mondhatok: elégedett vagyok szakmailag is munkájukkal. Hisz valami egészen újat produkáltak, megtanulták — hogy később a többi űrhajósokat is megtaníthassák —, hogyan kell dolgozni, hegeszteni, szerelni egy valóságos űrműhelyben. — Mi a véleménye arról, mi lehet, mi lesz a következő lépés a szovjet űrhajózási programban? — A szovjet emberekre jellemző vonás az, hogy előbb cselekednek, s csak azután beszélnek. S hogy ez mennyire így igaz, azt gondolom, az űrhajózás terén eddig elért sikereink is bizonyítják. Az űrhajósok szigorú program alapján készülnek. hogy bármikor rendelkezésre álljanak, az új, bonyolult űrfeladatok megoldására. — Mióta emlékezetes űrrepülését végrehajtotta, s elsőként és azóta is egyetlenként a nők közül alvilágon a kozmoszból láthatta a Főidet, nagyon sok országban járt. Kérjük, emeljen ki egy-kettőt a sok felejthetetlen találkozás, jelentős kongresszus közül. — Az űrrepülés után harmincnál több országban jártam. Ebben az évben Finnországban, Lengyelországban, Afganisztánban, az NDK-ban és most Magyarországon. Egy-egy országban általában 1—2 hetet töltöttem el. Ügy érzem nemcsak azért, mert nő vagyok, hanem mert érzelmeim és meggyőződéseim is azt diktálják, ha lehetőség nyílik előttem, akkor erőfeszítéseimet a békéért, az emberi jogokért vetem latba. Elsősorban tehát ilyen jellegű kongreszszusokon veszek részt. 1963ban tagja voltam a szovjet delegációnak a moszkvai nemzetközi nőkongresszuson, 1965-ben Helsinkiben megrendezett kongresszuson volt lehetőségem, hogy felszólaljak, 1969-ben szintén Helsinkiben voltam a nőkongresszuson. És nem utolsósorban örülök, hogy most részt vehetek Budapesten, a szakszervezeti világkongreszszuson. — Nem fárasztóbb-e a sok földi utazás az űrutazásnál. — A kettőt nehéz összehasonlítani. Mind a kettő rendkívül izgalmas és élvezetes. Minden országnak megvan a maga érdekessége, mindegyik más. Az utazásoknál számomra, talán az a legérdekesebb, hogy mindig új emberekkel találkozhatok, beszélgethetek. így, sokat tudok meg kultúrájukból, közel kerülhetek a népek történelméhez, láthatom szokásaikat. De nekem is lehetőségem nyílik arra, hogy elmondjam hogyan élnek, dolgoznak nálunk az emberek, s elsősorban a nők gondjairól beszélhetek. Szívesen válaszolok a kérdésekre. amelyek legtöbbször az űrhajózásról szólnak. Talán nem érdektelen, ha ilyenkor elmesélem saját élményeimet, tapasztalataimat. — Szívesen megismételné-e emlékezetes űrutazását? — Nagy örömmel repülnék mégegyszer, sőt, többször is. Nem is titkolt vágyam, hogy megismételjem az űrrepülést. Persze erre „vágyakozni" kevés. Cselekedni, fejlődni kell. hisz ma már az első űrrepülésekhez viszonyítva jóval többet kíván a tudomány egy mai űrhajóstól. Ezért végeztem el a Zsukovszkij katonai repülőakadémiát. ahol ez év tavaszán szereztem meg a diplomát. — Szeretne-e első női űrhajós lenni, aki a Holdra lép? — Gondolom, hogy nemcsak én, de minden űrhajós vágya, hogy ilyen égi szerencsében részesülhessen. Természetesen szeretnék az első nő lenni, aki a Holdra száll. Regős István emelkedett, s csupán anyagtakarékossággal 3,2 millió forintos eredményre tettek szert. E két szegedi gyárhoz hasonlóan szép sikereket értek el a munkaverseny hatására a konzervgyárban, a hangszergyárban, a vásárhelyi gépjavítóban és a szegedi fémipari vállalatnál is. Valamivel mérsékeltebb teljesítményt nyújtottak a vásárhelyi szandálüzem, a megyei vegyesipari vállalat, a dorozsmai gépjavító és a pankotai állami gazdaság dolgozói, de elmaradtak a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai is éves tervük időarányos teljesítésében. Az SZMT elnökségének tagjai fontosnak tartják, hogy a munkaverseny hatására, annak közreműködésével tárják fel a még meglevő belső tartalékokat a gyárakban, s a vállalások mindig kövessék a termelésben, a gyárakban történő változásokat. A legtöbb vállalatnál a felszabadulás tiszteletére indult versenyben új felajánlások-^ születtek. Mivel a kábelgyár termékeit nagyon keresik, az ottani brigádok azt vállalták, hogy éves tervüket 7 százalékkal túlteljesítik. Hasonló a helyzet a nyomdaiparban is: sok a megrendelés, alig képesek újabb igényeket kielégíteni. A nyomdászok arra tettek ígéretet, hogy az eredetileg meghatározott éves programjukat már december 12re teljesítik. A Budalakk dolgozói érdekes vállalást teljesítenek: társadalmi munkát végeznek és annak öszszegéből hat darab kerékpárt vásárolnak és ajándékoznak a vietnami emereknek. A DÉMÁSZ brigádja két hőnappal a határidő előtt átadják a szentesi trafót, a megyei állami építőipari vállalat munkásai pedig 100 lakással többet adnak át Tarjánban. Az olajiparban dolgozó brigádok azt vállalták, hogy három tévé-készüléket vásárolnak és azt a közelben levő tanyai iskoláknak ajándékozzák, s megkapó az a vállalásuk, hogy egy árva kisgyermek teljes ellátását, neveltetését és iskoláztatásának terheit is magukra vállalták. G. I. Új alapszabály a szövetkezetekben T avaly széles körű vita zajlott le a szövetkezeti mozgalom elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Egyértelműen tisztázódott, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a tagok önkéntes személyi társulása és anyagi hozzájárulása révén létrehozott szocialista vállalatok. Tervüket maguk alakítják ki, tevékenységükért a tagságnak tartoznak felelősséggel. A szövetkezetek tagságuk aktív közreműködésével most készítik az új társadalmi és gazdasági körülményekhez igazodó alapszabályukat, és a napokban terjesztik megvitatásra, jóváhagyásra a tagság elé. Az új alapszabályoknak mindenekelőtt választ kell adni arra az alapvető kérdésre, hogyan biztosíthatók a tagság jogai, és sokoldalú érdekeltsége a szövetkezetben. A tagok ugyanis akkor támogatják a szövetkezetet, ha jól szolgálja érdekeiket. Olyan gazdasági és mozgalmi célkitűzéseket kell tehát rögzíteni az alapszabályoknak, a szövetkezetek alaptörvényének, alkotmányának, amelynek végrehajtásában ténylegesen érdekeltek a tagok. A eddig elkészült alapszabály-tervezetekből kitűnik, hogy készítőik nagy gondot fordítottak a tagsági érdekeltség növelésére. Kedvezményesen vehetik igénybe a tagok a szolgáltatási eszközöket, több helyen árengedményt kapnak a vendéglátó egységekben történő családi összejöveteleknél, kamatmentes hitelt kapnak termelési, tenyésztési szerződés esetén, de vonzóbbá tették a részjegy utáni visszatérítés mellett a vásárlási és értékesítési visszatérítést is. Lényeges szempont — örömmel látjuk a tervezetekben —, hogy a kulturális igények kielégítésére is fokozottabb gondot fordítanak a szövetkezetek. Érdeklődési körökhöz igazodó előadásokat szerveznek, öntevékeny művészeti csoportok fenntartását vállalják, könyvterjesztés, író—olvasótalálkozók, kiállítások, bemutatók többnyire szereplő célkitűzések. Vannak szövetkezetek, amelyek egyedi kedvezményeket is igyekeznek adni. Néhányan saját kockázati alapra történő leértékelés esetén előnyben részesítik a tagokat, vagy több részjegy után több visszatérítést fizetnek. Az új alapszabályok fontos kérdése a választott testületek hatáskörének, jogainak és kötelezettségeinek helyes megfogalmazása. Választott testületi tagnak lenni ugyanis nemcsak megtiszteltetés, de komoly felelősség is. Helyesen vezetni, a szövetkezet anyagi eszközeivel jól gazdálkodni, a tagság, a lakosság egyre növekvő igényeit jól kielégíteni, a jövőre is gondolva tartalékokat képezni, a fejlesztési feladatokat jól megoldani, időben felismerni a lehetőségeket, vállalni a döntéssel járó kockázatot —, valóban teljes embert kíván. F oglalkoznak az alapszabály-tervezetek a szövetkezetek közötti, valamint más szocialista szervezetekkel való együttműködés lehetőségeivel, de rögzíteniök kell azt is, hogy az illető szövetkezet tagja kíván-e lenni a Megyei Szövetségnek, a MESZÖV-nek. A dolog természetéből következik, hogy most készül a MÉSZÖV új alapszabálya is. A szövetségnek is az őt létrehozó tagszövetkezetek igényeinek kielégítésére, a munkában jelentkező problémák megoldására. a tagszövetkezetek szolgálatára kell berendezkednie. Sinkó Antal Termel az új edénygyár A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár új részlegében, az edénygyárban meg. kezdődött a termelés. Tányérokat, bögréket, kávés- és teáskészleteket készítenek. Első termékeik már a szegedi üzletekben is megjelentek. Nagyarányú rendelést kaptak a vendéglátó ipartól és exportra is dolgoznak. Az edénygyárban iparművészek szellemi munkája is ott van a termékekben. A gyár árui szépek, tetszetősek. A kemence előtt égetésre vár a nyers áru Javult a tej minősége A tejipar és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatáról, a tej felvásárlás helyzetéről, problémáiról tanácskoztak pénteken Székesfehérvárott a Tejipari Tröszt vezetői, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek képviselői, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei és a megyei tanácsok vb elnökhelyettesei. Nagy István. a Tejipari Tröszt kereskedelmi igazgatója beszámolt az ipar és a tejtermelő üzemek kapcsolatáról. Elmondta, hogy az idén 191 állami gazdaságtól és 2551 termelőszövetkezettől összesen 812 millió liter teljes tejet és 228 millió liter tejmennyiségnek megfelelő tejszín felvásárlására kötöttek szerződést. Ezt a mennyiséget előreláthatóan mintegy 40 millió literrel túlteljesítik. A felvásárolt tej minősége a megfelelőbb kezelés eredményeként sokat javult. Emelkedett a hűtve szállított tej mennyisége. E tekintetben további fejlődés várható, ugyanis — mint Nagy István bejelentette — 1971-től kezdve nem a fizikai tisztaságtól, hanem a bakteriológiai minőségtől függ majd a minőség. A tej értékesítésébe bekapcsolódtak a mezőgazdasági nagyüzemek is. Jelenleg az ország 1466 helységében a helyi közös gazdaság is árusít tejet, tejterméket — feldolgozással pedig 14 termelőszövetkezeti társulás foglalkozik. Tóth Béla felvételei Gondosan díszítik a tányérokat SZOMBAT, mm ív?. nno 1969. OKTÓBER 18. mim m m 4sBSiS