Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Az eltűnt krumplifőzelék Egyszer voltak, hol nem voltak, voltak bizony Sze­geden is olyan kiskocsmák, aViol olcsó ételeket lehetett enni. Nem rostonsültet, ha­nem krumplifőzeléket, nem májgaluska-, hanem zöldség­levest. Ma már nincsenek kiskocsmák, ezek harmad és negyedosztályú „vendéglá­tóipari üzemegységgé" váltak a szó legrosszabb értelmé­ben is. Vagy' bisztróvá. No és — mondja az éhes ember Szegeden, ha ráadásul naiv is, vagy pedig idegen a vá­rosban. Mert csodálkozni azt lehet, de olcsón enni már kevésbé. Van ugyan állítólag olyan szabály, amely az éttermeket arra kötelezné, hogy ne csak rántott szeletet, bordát és ínyencségeket vegyenek fel az étlapra, de legyen válasz­ték olcsóbb fogásokból is. Csak hát a szabály is addig szabály, amíg betartják: ha az éttermekben van is na­ponta egyfajta főzelék, a bisztrókban ugyan semmiféle. Ügy látszik, vendéglátóipari vállalataink szerint ez a ha­ladás útja; ahogy az apró­hirdetések mondják: „csak igényesnek". Első osztályú árak Nincs valami sok étterem Szegeden, s talán ezért van, hogy vannak viszont első osztályú árak. Még a har­madosztályú vendéglőkben is, ott is, ahol elkelne egy-egy elsőosztályú, vagy legalábbis osztályozható mellékhelyi­ség. Nevetségesen hangzik, de az elsőosztályú Tisza Szál­ló étterme és a Tiszavirág zó­názó között két-három fo­rint a differencia: egy le­vesből és pörköltből álló ebédet a Tiszavirágban 14­ért, a Tiszában 18-ért kap­hatunk. Ügy látszik, minden Tisza egyremegy. De akkor meg mit tegyünk a Takarék­tár utcai Halászcsárdával, ahol egy sertéspörkölt 11,70 (a Tiszában 14,10)? Sorolhatná az ember to­vább az étlapok beszédes számait, a Bárkától a Há­giig. Ugyanaz a nóta. Szinte nevetségesnek tűnik, ha az ember arra a párizsi vendég­lősre gondol ezekután, aki azzal gazdagodott meg, hogy negyedosztályú vendéglőjé­ben ötödosztályú áron adta az ételt 0, reprezentáció Ahogy a falevelek, elfogy­nak lassan a turisták ls a városból. Most lehet arra is emlékezni, amit a nemcsak jó tolláról, hanem jó ét­vágyáról is ismert Abody Béla írt a város vendége­ként: a kulturális és a gaszt­ronómiai élvezetek egy­aránt meghatározhatják a Játékok sikerét De nemcsak a konyha fon­tos, az sem mellékes, hol eszik a vendég. Ott-e, ahol szeretne, vagy ott, ahol sze­retnénk. Mert valahogy az a benyomása az embernek, hogy egyre-másra készülnek — persze országszerte is — a reprezentatív éttermek, az olyanok, amilyeneket a kül­földi otthon is megtalál. Jó lenne végre valami szegedi specialitással kirukkolni, hi­szen a Szőke Tisza sem az tulajdonképpen: a pesti Kék Duna másolata. Még elkép­zelni is szép, ha ehelyett egy valódi halászbárka fedélze­tén ehetne a vendég halász­lét Veress Miklós A kismama Most gyermekgondozási se­gélyen van a fiatal munkás­asszony. Ül az őszies park­ban a padon; a finom rugó­zású modern kocsiban alszik az öthónapos pici. Édes ál­ma lehet, mosolyfélére moz­dul a szájacskája. Az asszony azonban pana­szos. Pedig onnét indult el beszélgetésünk, hogy a gyár­ban, az egyik jeles brigád tag­jaként milyen sikeresen munkálkodott, milyen szépen keresett, s aztán oda kanya­rodtunk, hogy most meg az' állam jóvoltából a gyermek­gondozási segélyt is igénybe veheti. A panasz oka: ter­hessége utolsó hónapjaiban éppen nem tapasztalta álla­pota megbecsülését az üzem­ben. — Hát nem helyezték könnyebb munkahelyre? Ilyenkor... — Igen, igen. Áthelyeztek egy másikra, csak éppenhogy nem volt könnyebb. Időnként jókora nehéz bálákat kellett rakodnunk. Nem vagyok sí­ró-rívó típus, dolgoztam már betegen is, de ez már sok volt, nagyon fájt a hasam alja, féltettem a gyereket is. Mondtam a művezetőnek, hogy így nem megy. Arra az­tán odajött a főművezető és legorombított: hogy gondo­lom, mit kisasszonykodolc? Meg kell itt dolgozni azért a pénzért! — hangoztatta. Nem akarok hinni a fü­lemnek. De bizonykodik: így volt. Megtörtént. Csak ... csak nehogy megírjam ám a nevét, mert ő vissza szeret­ne menni, lehet, hogy nem is veszi igénybe a gyerek há­roméves koráig a segélyt És különben a munkáját szereti. De hogy így beszéljenek ve­le, nem, ezt sohasem fogja elfelejteni. Nincs szükség külön tanul­ságlevonásra: az ilyesm' megengedhetetlen, emberte­len dolog. Sokat beszélünk a nők munkahelyi körülmé­nyeiről, országos a javítás igyekezete. Mégis meg-meg­törnek a hullámok a rossz beidegződések, az ellenséges indulat gátjain. Nyilván a vezetők nagyobb odafigyelé­se, az anyák napján túl is megnyilvánuló kismama­tisztelet szükséges; az, hogy ezt a tiszteletet a virágcsok­rokon túl intézkedésekkel, — uram bocsá': ellenőrzésekkel! — is demonstrálják a sok nőt foglalkoztató üzemben. S. M. Lehet egy óvodával több? Az óvodák helyzete, első­sorban a helyhiány igen-igen közérdekű téma. Ezzel fog­lalkozva lapunk szeptember 19-i számában munkatársunk felvetette, hogy átmenetileg még ki nem utalt lakásokat is igénybe lehetne venni ilyen célokra. Dr. G. K.-né olvasónk azonnal javasol is egy ilyen lakást. A Kárász utca 16. sz. ház első emeletén van egy 6 szoba (az egyik 56 négyzetméteres!), nagy hal­los, 2 konyhás, fürdőszobás, 2 WC-s lakás. Pár száz mé­terre a Toldy utcai óvodá­tól. Ez jelenleg hármas társ­bérlet és a benne lakók szí­vesen átadnák egy-egy 2 szo­bás lakásért. (A házon be­lül most megürült egy 2 szoba hallos lakás, egyikük­nek az is megfelelne.) Úgy véljük, olyan ajánlat, hogy mindenki jól járna. Ekkora lakásból lehet óvo­dát kialakítani, s megszün­tetnének vele egy társbérle­tet, ami ugyancsak egészsé­ges megoldás. A héten sok olyan levél érkezett ismét, amelyekben olvasóink hozzászólnak a Délmagyarországban megjelent írásokhoz. Mindig külön öröm számunkra, ha olvasóink véleményét megtudjuk, s elsősorban nem azért, mert mint mindenkinek, nekünk is jól esik. ha megdicsérik mun­kánkat, de azért is, mert a legtöbb levél jól használható ötleteket is tartalmaz. Még mindig nem késő „Olvastam a közelmúltban illetékesek is meghallanák." megjelent észrevételt a Vid- Kizárt dolog, hogy ne hal­ra utca és a Szt. István tér lották volna már! Csak ezt rendezésével kapcsolatban. Reméltem, hogy az illetéke­sek felfigyelnek és felül­vizsgálják a járda vonalve­zetését" — írja Csonka La­jos, Április 4 útja 10 szám alatt lakó levélírónk. — „Egész nap hallom a véle­ményeket, jó lenne, ha az tudjuk erre mondani. Meg azt még, hogy érthetetlen, miért ragaszkodnak egy kor­szerűtlen és teljesen éssze­rűtlen terv megvalósításá­hoz. Különben még mindig nem késő az elhatározás, hogy módosítsák a tervet! 1 r rr rr * . / • Jarmuorzes tefen Nem könnyű Igazságot tenni a parkírozóknál: van, aki inkább odébb megy a kocsival, ha fizetni kell, má­sok meg szeretik biztonság­ban tudni a járművet. Utóbbiak közé tartozik dr. Mózes István (Szőreg. Vas­pálya utca 1. sz.) olvasónk is, aki azt kérdezi, nem le­hetne-e télen ls, legalább a Belvárosban egy-egy parko­lóhelyen őrzést biztosítani ? Nyugodtabb, ha biztonság­ban tudja kocsiját. A városi tanácstól azt a választ kaptuk, hogy elvileg semmi akadálya nincs an­nak, hogy télen is őrizze va­Kik a gonoszok? Néha a szerkesztőség mun- című írásunkban írtuk, hogy katársai is felteszik a kér- lusták lennének a kerékpá­dést: nem írunk-e túl sokat rosok a dinamót is „teker­a közlekedésről? Aztán a le­velek jönnek és azt tanú­sítják, ez a téma igenis mindenkit érdekel. K. L.-né olvasóink megírja, hogy végre egyszer felmen­ni" — annyi kivilágítatlan kerékpár. És ebben az eset­ben kik a gonoszok? laki — a hivatalos díjazás ellenében — a gépkocsikat a kijelölt parkolóhelyen. Ed­dig ilyen igény nem volt ugyan, de ha gazdaságos, megvalósíthatják. Itt az ideje „Történelmi" út? — című glosszánkhoz szól hozzá Ko­vács János (Franczla utca 76. sz.), megerősítve, hogy az újszegedi hídfő alatti rossz utat az esős idő beállta előtt rendbe kell hozni, mert sok motoros jár arra. Miért kel­lene megvárni, amíg valaki a nyakát töri? „A kerékpá­rosok, mivel a híd alatti vi­zes, latyakos akadállyal megbirkózni nem tudnak, a lépcsőn felcipelik kerékpár­jukat" Viszont a hídon nem lenne szabad átszaladgálni! Ideje hát hogy az áldatlan helyzeten változtassanak. Hazaérkezett litmkíildöttségiink A Nemzeti Tudományos Filmszövetség drezdai kong­resszusáról hazaérkezett a magyar filmküldöttség. A kongresszuson ismét Kollá­nyi Ágoston Kossuth-díjas filmrendezőt választották a szövetség alelnökévé. Újból beválasztották a felsőoktatá­si szekció vezetőségébe Duzs Jánost és Préda Tibort — a magyar küldöttség tagjait —, s most először a népszerű tudományos szekció vezető­ségébe Vass Juditot. A Nemzetközi Tudományos Filmszövetség a kongresszus­sal egyidőben filmszemlét is tartott. A legjobb 12 alko­tást elismerő diplomával ju­talmazták, s ebből kettőt magyar filmrendező — Vass Judit a Módszerek, és Dévé­nyi János az Örökösök cí­mű népszerű tudományos filmért — kapott. KISZ­védnökség Szerdán a szentendrei vá­rosi tanács dísztermében dr.' Orbán László, a Művelődés­ügyi Miniszter első helyette­se, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára és dr. Hoffmann Tamás, a Népraj­zi Múzeum főigazgatója írta alá azt az okmányt, amely­ben a KISZ-fiatalok védnök­séget vállaltak a magyar szabadtéri néprajzi múzeum építése felett. A falumú­zeum Szentendrétől három kilométerre északra, a Sza­badság-forrás környékén^ mintegy 80 holdnyi területen épül fel. tettek egy gépkocsivezetőt is a vád alól. Ehhez annyit tu­dunk hozzátenni, hogy a bí­róság bizonyára szívesen fel­mentene többet is, de most teljesen világos volt: az it­tas kerékpáros volt a bal­eset okozója. Másik levél­írónk, D. L.-né elpanaszol­ja. hogy a piacnál egy idő­sebb embert látott italozni, aki utána nyugodtan indult kerékpárjával a városi for­galomba. Mikor figyelmez­tették, még jól le is gorom­bította a jóakaróit. Bizony kár. hogy nem találtak rendőrt a közelben, akinek jelenthették volna. Akik a közúton szabálytalankodnak, másokat is veszélybe sodor­nak, ezek a közlekedés igazi gonoszai. Ide sorolhatók — a közle­kedés gonoszai közé — azok is, akik kivilágítatlan kerék­párral közlekednek — írja F A. (Szeged, Kertész utca 42. sz.) — De nem mindig ők tehetnek róla. Olvasónk leírja, hogy a jelenleg kap­ható világítóberendezések rossz minőségűek, megbízha­tatlanok. örökösen javítgatni kell őket. Megírták az újsá­gok. hogy a Videoton jó mi­nőségű lámpákat fog gyár­tani, de sehol sincsenek ezek az új lámpák. Ezért van az­tán — nem pedig ahogy a „Felelőtlenség büntetlenül" Lassan, de biztosan Távirat Pestről Szegedre 7 óra alatt Ki gondolná, hogy a hold­rakéták világában 7 óra kell egy távirat feladásától, an­nak kézbesítéséig Budapest és Szeged között? Senki sem gondolhatja ezt komolyan és köztudott, hogy a Magyar Postára általában nem az efajta „gyorsaság" a jellem­ző, de abban az esetben, amely e gondolatok leírására késztetett, mégis ez történt. Egy táviratot, amelyet szeptember 27-én 14 órakor adtak fel Budapesten, s ame­lyet 14.14-kor vettek Szege­den. a címzettek este 21.35­kor kaptak meg a város köz­pontjához közeli Bercsényi utcában. Hét óra! Ha a szolgáltatás biztos eredményességére gondolunk, akkor persze semmi kifogás: a távirat hiánytalanul meg­érkezett. Viszont manapság az Idő is számít, bizonyos, akkor ls, ha a bonyodalmatj hogy még a postán is. De ak- amelyet a távirat késése • kor azt a hét órát vajon ml- címzett családban okozott — vei magyarázzák? Szeret- semmi sem kárpótolhatja, nénk erre választ kapni, még Kaczúr István HézmgcifS«i^@ii értékesítése Szeged szobrai Verancsics Antal (1504—1573) A Magyar Közlöny szep­tember 30ri számában kor­mányrendelet jelent meg az egyes állami tulajdonban levő házingatlanok értékesí­tésének újraszabályozásáról. A rendeletet végigolvasva ki­tűnik, hogy nem valami teljesen új gyakorlat megva­lósításáról van szó, hanem az eddigi jogszabályok egy­ségesítéséről és kiterjeszté­séről. A most hatályba lépett rendelet arról intézkedik, hogy nem állami szervek, vagy magánosok megvásárol­hatnak állami tulaj dánban levő és 12 lakásosnál nem nagyobb ingatlanokban levő lakrészt, vagy egyéb rendel­tetésű (műhelynek, üzletnek, garázsnak, raktárnak haszr­nálható) helyiséget. Ismeretes, hogy hazánk városaiban, községeiben szép számmal találhatók olyan néhány lakásos házak, amelyek jelenleg teljesén vagy részben állami tulaj­donban vannak. Különösen a vegyes tulajdonú házakban válik előnyössé a tulajdon­viszonyok egységes rendezé­se. Az értékesítésre szánt la­kások. illetve egyéb helyisé­gek kijelölését a területileg illetékes tanácsok végzik. Az adás-vétel lebonyolításával megbízhatják az OTP-t, vagy az Ingatlankezelő Vál­lalatot. A rendelet úgy in­tézkedik, hogy elővételi joga van a lakás, illetve más he­lyiség jelenlegi bérlőjének, akár a saját maga, akár vár­ható örököse részére kívánja azt megvásárolni. Kedvező feltételek mellett kerülnek értékesítésre ezek az ingatlanok.. A vételárat a helyileg kialakult forgalmi árhoz igazítva, de minden­esetre annak szintje alatt állapítják meg. (64.) Aradi Zsigmond szob­ra — amely a panteonban kapott helyet — azt a dal­máciai származású történet­írót mutatja, aki előbb Sza­polyai János hive. majd Izabella királynő diplomatá­ja volt. Verancsics 1569-től töltötte be az esztergomi ér­sek tisztét, s 1572-ben lett II. Miksa király magyarországi helytartója. CSÜTÖRTÖK, 1969. OKTÓBER 2.

Next

/
Thumbnails
Contents