Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
Kísérleti telep Szentendrén kísérleti telepet létesített az Építéstudományi Intézet — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján dr. Sebestyén Gyula, az intézet igazgatója. Eddig mintegy 50 millió forintot költöttek az új telep építésére, s néhány létesítményben. a nagy gépműhelyben, az elemgyártó üzemben és több laboratóriumban — már megkezdődött a munka. Az intézet tudományos munkája most már a korábbinál jóval szorosabban kapcsolódik az építésügyi ágazat gyakorlati problémáinak megoldásához, az éves kutatási feladatok mintegy 70 százalékára ugyanis a vállalatoktól kaptak megbízást. (MTI) Munkássz A sár nyitja trsr az olajmezon Összkomfortos barakkok — Orvosi rendelő Komócsin Zoifán cikke a Pravdában A Pravda szerda reggeli számában Kipróbált fegyver az egységért folyó harcban címmel kéthasábos cikket közöl Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagiának, a Központi Bizottság titkárának tollából. A cikk a proletár internacionalizmus jelentőségét méltatva hangsúlyozza, hogy a proletár internacionalizmus lényege és fő tartalma elsősorban a nemzetközi munkásosztály közös ügye és érdekei iránti hűség. A cikk — egyebek között — részletesen elemzi a Szov. jetuniónak és Kommunista Pártjának nagy jelentőségét a béke védelme, a szocializmus építése, a szocialista országok biztonsága, a nemzetközi kommunista mozgalom harca, az imperialista háborús fondorlatok meghiúsítása szempontjából. A szegedi olajmedencében 3 ezernél több ember dolgozik. Munkakörülményeikről tegnapi számunkban beszámoltunk, annak a vizsgálatí nak az alapján, amelyet a népi ellenőrök és a szakszervezetek képviselői végeztek. E"'ttal a dolgozók szociális, kommunális helyzetéről adunk tájékoztatást, ugyancsak az említett vizsgálat összegezéséből. A szénhidrogén-medence dolgozói az időjárás viszontagságait nehezen kerülhetik el munkavégzés közben. A téli hidegben védőitalt kapnak, bár kifogásolható, hogy a kutatóknak a zamat kávét és a cukrot egy hónapra dóré kiadiák csomagban. Sokkal helyesebb lenne, ha mindennap megfőznék és úgv adnák ki. hogy valóban betöltse védő szerepét. A munkavédelem a termelési feltételek sorába tartozik ugyan, de a vizsgálat megállaoíi^+ta. hogy az olajmezőn — kivéve a termelőket és a feltárókat — nem sokat törődnek a megelőző és oktató munkával. A balesetek oka leszűkíthető két területre: a technikai hiányosságokra és a gondatlanságra. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a balesetek háromnegyed része a felületes és gondatlan munkavégzés következménye. A dolgozók táppénzének kifizetése elég körülményes az olajmedencében. Más üzemekben, ahol a létszám meghaladja a százat, önálló kifizetőhely működik és bérrel együtt a táppénzt is folyósít, jók. A szegedi medence munkásainak azonban Szolnokon utalványozzák a táppénzt. Az üzemegységeknél bírálják el az igényjogosultságot, sőt a számfejtést is elvégzik, de aztán el kell küldeniük a központba, ott is számfejtik, majd a bérjegyzékkel együtt visszaküldik. A bizonylatok azonban a központban maradnak. Ez viszont az ismételt megbetegedéseknél, vaev a reklamációknál nehézséget okoz, hosszú idő eltelik, mire kézhez kapják pénzüket a dolgozók. Ezen talán máris egyszerűsítettek a vizsgálat hatására. Az olajbányászok és a medence beruházásain dolgozó vállalatok munkásai részére az itteni üzemvezetőségek biztosítanak üdülőjegyeket, szakszervezeti beutalókat. A kutatóüzem dolgozói ebben az évben összesen 47. a termelók pedig 34 vállalati, illetve SZOT-beutalót kaptak. A vizsgálatot végző szakszervezeti tisztségviselők szerint ez a szám nem felel meg a rendelkezéseknek, a központból legalább 70—70 darab beutalót kellett volna kapniuk a két üzem dolgozóinak. A medence munkásai két nagy barakkvárosban laknak. A dorozsmai szálláson 626-an, az algyőiben pedig kettőezren. Az algyői városkában hat nagy barakképületet építettek. a szállás a hármas kategóriába van sorolva és a lakók havonta 75 forintot fizetnek. A szállást a kitermelő vállalat munkásain kívül igénybe veszik a beruházáson dolgozó üzemek dolgozói és a honvédség épító alakulatának tagjai is. Egyegy szobában hárman laknak, kényelmes a berendezés. központi fűtéssel (gázkonvektorok), mosdó- és zuhanyozóhelyiségek. főzőkonyhák állnak a lakók rendelkezésére. Van külön orvosi rendelő is. Hazánkfia érkezett Berlin főpolgármestere A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának meghívására Herbert Fechner, az NDK fővárosának, Berlinnek főpolgármestere vezetésével küldöttség érkezett szerdán délelőtt Budapestre. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren a fővárosi tanács vb elnöke, Sarlós István és a fővárosi tanács más vezetői. valamint dr. Herbert Plaschke, az NDK nagykövete fogadta. (MTI) Konténerben A „18 méteres" ember j A jelenlegi „tetőn", a má- fel. Szép-e onnét a magassodik emeleten több mint ti- ból a környék? Csak ó tudzen dolgoznak — ó éppen ja. De leginkább az épülő egyvonalban van velük. A házat figyeli. Néha jut pitonnányi betont centi pontos- henés is. máskor tízóraizni sággal oda rakja le. ahova kérik. Óvatosan elengedi, olyan simán, hogy porszem se rebben. Mindenki őt figyeli, az is, aki nem a közvetlen közelében van, lesi a szeme sarkából. Ö meg aztán éppenséggel odafigyel, baj ne érjen senkit. Két mély sóhajtás — aztán újból emeli óriási karját. Lassan nyúl az újabb betonelem után. A feje akkora, mint más emberé és Pistának szólítják, vagy Pista bátyámnak. Nélküle megállna a tudományuk. Megszakadhatnának, mire kész lenne a négyemeletes ház. Kovács István darus anynyira „összenőtt" a gépével, hogy nem is azt mondják: „Pista!", hanem hogy: „daru!", ha emelni kell valamit. Kérdem, hogy működik a masina. így felel: „Négy műveletsor. Talppal megyek, fordulok, gémet billentek, emelek." Így helyes az igeragozás, első személyben: a gép nem megy, nem fordul, nem billent, nem emel. Csak ha Kovács István akarja. És szót kell fogadnia a masinának — a makrancoskodásból nagy baj lenne. A kabinba csak ő mehet se ér rá, — Szép munka? — Különben itthagynám! — feleli tömören. — Mint a többi darus. Mert sokan nem csinálják ennyi pénzért. Csak nyolcötven az órabérem. Én is kisgépre mennék inkább. — Fárasztó? — Fizikailag nem. De idegileg. Mindig vigyázni, senkinek ne essék baja, néha húszan is vannak a gép alatt, csak izgat, gondolhatja. Szapora beszédű, negyvenes férfi Kovács István. Sürget a gyors szó: várják már, áll a brigád miatta. Nem telt le az ebédidő, de menne már. Ruhája poros, csak az olajfoltok árulják el. hogy más, mint a többi építőmunkás. Dohog, hogy itthagyná ő ezt a góliát gépet. „Ács, az szívesen lennék!" — mondja lelkesen. A földön középmagas. Aztán felmegy és toronymagassá nő. Fordul, billenti a gémet, emel. Egymás után — egyszerre soha. A járókelők, különösen a gyerekek, megbámulják. Nem látja. Az építőket figyeli. P. Sz. M. Az MTA Izotóp Intézetében működik Közép-Európa egyik legnagyobb Gammabesugárzó laboratóriuma. A berendezés segítségével az alapkutatási munkákon kívül számos gyakorlati jelentőségű kísérletet végeztek. Polietilén-kábeleket sugároztak be. hogy hőállóságukat fokozzák (az így nyert anyag 160 Celsius-fokot is elbír károsodás nélkül). Sugárkezelés után számos mezőgazdasági termék sokkal tovább tárolható. A búza. a mák, a cukorrépa stb. terméshozama jelentősen megnövelhető. Képünkön: Konténerben érkezik a nagy aktivitású sugárforrás. M indennapi történetek: „A tanácsnál könynyen boldogultam. Ahhoz a T. B.-hez küldtek em gedélyért, akinek tavalyelőtt soron kívül juttattam a divatos televíziókészülékből. Csak egymásra néztünk, intett a szemével, hogy megismert. Várni se kellett — odaszólított a többi várakozók előtt." „Nézze, kedves Z. G.. megrendeléseket csak abban az esetben áll módunkban teljesíteni, ha Önök lesznek olyan kedvesek műszaki ellenőrként alkalmazni a főmérnökünket. Hogy nincs akadálya? — akkor máris rendben van. A megrendelést még ma visszaigazoljuk." „Mondja meg őszintén — mit tehetett volna a helyünkben? Arra a szivattyúra feltétlenül szükségünk volt... Megpróbálkoztunk mi már bel- és külkereskedelmi vállalatnál — szóba se álltak velünk. Ekkor említették azt a kis vidéki üzemet. A többit ismeri: kérték, szerezzük meg számukra a beruházási hitelt. Megszereztük, hiszen úgyis megérdemelték." „A brigád szerette volna megkapni lebontásért a gyár elavult kéményét, de az üzemvezetők mégsem nekünk adták, hanem H. H.nak, a művezetőnek. Ö ráhordta egy telekre, aztán az egészet továbbadta jó pénzért. Mi társunknak akartunk házat emelni, nem sikerült — igaz, H. valamilyen viszontszívességért jutott a régi nagykéményhez." „D. G. nem ügyesebb szakmunkás nálam. Sohasem erőlteti ma. gát, mint én — ellenben magasabb teljesítménye miatt kétszázzal többet keres. Hogyan? — pensze, nem véletlenül; nagyon jóba van a szalagmesterrel. Minden hónapban grátisz kijavítja a főnök családjának a fehérneműit. Ö mondta — megéri az a pár órás varrogatás. ő kapja mindig az üzemi mun. ka színe-javát, a »fizető« műveleteket." Sajnos, ezek valóban mindennapi történetek. Hozzájuk sok hasonló példát találhatunk, melyeken már alig lepődünk meg. Legyintenek rá: nem nagy dolgok, legtöbbje még csak nem is bűncselekmény. A hivatalnoknak nem írják elő az engedélykiadások sorrendjét, a műszaki ellenőr végeredményben kellett, a hiteljuttatás szabályosan történt, az üzemvezetőséget egyetlen bíróság sem marasztalhatja el döntéséért, a tűzőnő miért ne vállalhatna szabad idejében varrnivalót? A közvélemény már megfl lakásépítéssel párhuzamosan fejlesztik a kommunális szelgáltatásokal Szerdán ülést tartott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tájékoztatta a szakszervezet vezető testületét a követkeaő tervidőszak lakásépítési programjáról és az ezzel öszszefüggő kommunális szolgáltatások fejlesztéséről, továbbá a szolgáltatást végző dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáról. A harmadik ötéves terv időszakában 300 000 lakás épül, a negyedik ötéves tervidőszakra pedig 400 000 építését irányozzák elő. Az állami erőből épülő lakások száma megkétszereződik; az új otthonok 55 százaléka városokban és iparosított területeken lesz. A lakásépítéssel lépést kell tartani a közművesítésnek, a kommunális szolgáltatásoknak. Az utóbbi években ugyanis a szolgáltatásoknál bizonyos elmaradás volt tapasztalható. Ki kell alakítani a lakásellátás és a kommunális ellátás összehangolt, komplex fejlesztési koncepcióját, s meg kell határozni az igények társadalmilag indokolt színvonalát és meg kell teremteni a feltételeket az igények kielégítéséhez. Hazánkban a lakásállomány a negyedik ötéves tervidőszak végére 3,3 millió körül lesz, ennek körülbelül 30 százaléka állami tulajdonban. Az álami tulajdonban levő lakóépületek, illetve lakások mintegy 80 százalékát kezelik a kommunális vállalatok. Tevékenységük évek óta nem kielégítő: sem a lakóház javítás anyagi kerete, sem a kivitelező kapacitás nem felel meg a követelményeknek. Elavult a házfelügyelői rendszer is. Ahhoz, hogy a szolgáltató ipar a lakásépítések üteméhez felzárkózhasson, szükséges a szolgáltatások nagyarányú gépesítése, a meglevő felszerelések jobb kihasználása, a létszámnövelés, szakmunkásképzés, — támogatni kell például új szakmák kialakítását az ingatlankezelésnél és a köztisztasági munkáknál. A miniszterhelyettes beszámolója után a központi vezetőség elemezte, hogyan alakult a szolgáltató vállalatok gazdálkodása az új mechanizmus körülményei között. Leszögezte, hogy jobban össze kell hangolni a szolgáltatásokat igénybevevők, tehát a lakosság — és a szolgáltatásokat végző vállalatok érdekeit. ütközés nélkül szemléli az effajta eseteket, módszereket — gyakran felmenti szereplőit: „nem tettek mást. mint éltek adottságaikkal, pozíciójuk teremtette előnnyel.. S mivel e közömbösség egyre általánosabb, a módszer szinte polgárjogot nyer. Bölcsek kövének, mindenfajta ügyintézést meggyorsító csodaszernek ismerik el az ezerarcú „szívességet", az apró vagy nagyobb ellenszolgáltatásokat. A minikorrupció — sajnos — élelmes ügyintézéssé, követendő gyakorlattá avatódik. Szomorú, hogy akik nem csinálják, nemcsak előnyöket vesztenek, hanem megkülönböztetetten hátrá. nyos helyzetbe kerülnek: utolsók lesznek a sorban. Szóval: becsületességükért súlyosan megfizetnek. Mi e módszer terjedésének az oka? Legtöbben az új mechanizmust emlegetik, erőteljesebb érdekeltségrendszerünket. Tapasztalati tény. hogy az új mechanizmus alapjában megpezsdítette az egész gazdasági, sőt társadalmi életünket; hogy sokoldalúan érdekeltebbé tette az embert a termelésben, a közéletben. De tagadhatatlan, hogy a növekvő követelmények nem mindig találkoznak megfelelő lehetőséggel, s ilyenkor adódik egy-egy túlontúl „rugalmas megoldás" Tényleg gyorsan elintéződik a megrendelés, a kérvény, a kívánság, a magasabb fizetés — a baj ott van. hogy a manipuláció olyanoknak jut. tatja az előnyt, akik ezt többnyire ténylegesen nem érdemlik meg. Akiknél az előny nem érik mindenki hasznává. Az érdekeltség körében maradva: nem az a gyár kapja a megrendelést, amelyik leggazdaságosabban teljesíthetne, hanem az ügyeskedő ... Végeredményben rosszabbul jár a vevő és az eladó, tehát a magyar gazdaság. A minikorrupció kizárólag egyéni érdekeket szolgál, a közösség mindenkor veszít vele. É rdemes elgondolkodnia jelenség máris látható jegyein és várható kö. vetkezményein. Ma f óként bosszúságot okoz, holnap máihúsba vágó károkat „eredményez". Képzeljük el, hogy ha szakmai, gazdasági, célszerűségi szempontok helyett inkább a kapott borítékért, az ilyen vagy olyan szívességért hozzák meg a fontos döntéseket. Magyarul: ha például egy ruhagyártól nem kizárólag a kedvező minőség és az ár alapján vásárol a kereskedelmi vállalat, hanem a felkínált ajándékért, viszontszívességért. A minikorrupció azonban nemcsak ..dologi kárral jár". Erkölcsi, etikai következményei legalább ilyen súlyosak. Nem szükséges bizonygatni, hogy mennyire csökken a munkakedv abban a műhelyben, ahol a főnök furcsa, egyéni szempontok alapján osztja el a munkát. Jobb életünk, életkörülményeink nyitja nem a viszontszívességekben, a minikorrupció látszólagos sikereiben rejlik. De ahhoz, hogy megszabaduljunk egyre súlyosodó ballasztjától, meg kell szabadulni éltető elemétől. a karrieristáktól, ügyeskedőktől. gazdasági életünk kisebb-nagyobb ellentmondásaitól. A vállalati bürokráciától. az üzemek, kereskedelmi partnerek, vállalkozók és megrendelők között viszonylag gyakori körülményeskedéstől, vagy éppen a kibontakozást akadályozó jogi túlszabályozottságtól. A zár nyitja ez: érdekeltségi rendszerünkben eleve lehetetlenné kell tenni az ügyeskedés a minikorrupció módszerei! Matkó István CSÜTÖRTÖK, 1969. OKTÓBER 16. »>3 DÉLMAGYARORSZÁG P