Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

Feketeszárú cseresznye Napirenden Az évadnyitás második premierje a cukoripar Hunyadi Sándorról ma divat fanyalogva nyilatkozni. Hogy kismester volt, hogy hajlott az olcsó megoldások, a heppiend felé, hogy drámái elavultak. Nem teljesen oktalanok ezek az ellenvetések, mert Hunyadi tényleg kismester volt. De mester volt, egyebek közt a finom lélekrajz és a franciásan világos szerkesztés mestere. S bizony izgatták őt nagy kérdések is. nemcsak az élet apróságai, mint a Feketeszárú cseresznye ben például. Ezzel szemben is el lehet ugyan mondani, hogy a drámai csomópontok egy házassági háromszög közhelyszerű kliséjében koncentrálódnak. hogy a heppiendről itt sem mondott le, s mintha megijedne megidézett szellemeitől, egy idő után szeretné őket gyorsan visszavezetni a palackba. Szereplői attól a bizonyos végzetes lépéstől. amelytói igazán felforrósodna a színpad, a dráma, az utolsó pillanatban mindig visszariadnak. A pisztoly, amelyet az egyik szereplő lövésre emel, végül is nem sül el. Mindez igaz, mindezt jogosan el lehet mondani. De az is igaz, hogy a Feketeszárú cseresznye azért mndennek ellenére dráma, méghozzá jól megírt, ökonomikusán szerkesztett, nagy tudással és tehetséggel komponált, feszült vonalvezetésű dráma, amely ráadásul olyan nagy társadalmi és politikai problémát intonál alakjai sorsában, mint a nemzetiségi kérdés, a hazai nemzetiségek együttélése. A dráma története itt játszódik valahol Szeged alatt, Bácskában, az elsó világháború utolsó pillanataiban és rögtön utána, a szerb hatalomátvétel idején, s azt mutatja be, hogyan viselkednek a közös földön együttélő emberek, szerbek és magyarok, a történelemnek ezekben a kiélezett pillanataiban. Ha valaki esetleg aggódna amiatt, hogy Hunyadi a magyar történelemnek és a magyar sorsnak ezt az egyik alapvető problémáját nem szocialista alapról vizsgálja, meg kell nyugtatnunk, nem jelntéktelen az sem, amit ebben Hunyadi, a humanista polgár mond. hogy tudniillik, nincs más út, mint az együttélés békéje. Drámájának az a fő mondanivalója, hogy mi, ezen a földön élő népek, szerbek és magyarok, ne hagyjuk magunkat elpusztítani a történelemtől, mintegy „ne ugorjunk be" a történelem ravasz kelepcéibe. Óvatosaknak és meggondoltaknak kell lennünk, ez ügyben. Ki tagadhatná, hogy ez bizony ma is érvényes tanulság? Itt kell élnünk és élnünk kell, békében, barátságban. Nem ezt akarjuk ma ls. mi is? Ne legyintsünk hát olyan könnyedén és fölényesen Hunyadira. Jó író, okos ember, humanista volt. Érdemes figyelni arra, amit beszél. A lényegére természetesen. Még akkor is, ha tényleg sok a zavaró mozzanat a dráma formájában és a mondanivaló kifejtésében. E zavaró mozzanatok. a dráma ellentmondásossága miatt nem volt könnyű dolga a színpadra vitelben a színház együtteséhek. Lendvay Ferenc rendezése — felismerve e nehézségeket — láthatólag arra törekedett, hogy a drámát, illetve az előadást mind formai megjelenésében, mind tartalmának kifejtésében modernebbé, világosabbá, egyértelműbbe tegye. Más drámát természetesen nem állíthaA Feketeszárú cseresznye három főszereplője: Dusán (Bicskcy Károly), Főbíró (Na gy Attila) és Irina (Fogarassy Mária) tott színpadra, s ezért a produkció több részletében nem tudott elszakadni a két világháború közötti magyar színház fogalmazásbeli megoldásaitól, stílusapparátusától. Jelentkezik az a kapcsolat olyan apróságokban, mint például a cigányok zavaróan tarka rongyai, és olyan nagy dolgokban is, mint Irina alakjának néhány ponton túlságosan érzelmes megfogalmazása. Ezektől függetlenül azonban a nagy pillanatokban igazán feszültté válik az előadás. Valódi drámává sűrűsödnek erővonalai, s magukkal ragadják-viszik a közönséget. Túljutva az évadnyitás három premierjén, láttuk-tapasztaltuk, hogy ezen a premieren volt leginkább színház a színház, itt volt legsűrűbb a taps és legintenzívebb a hangulat. A szereplők közül elsőként és vitathatatlanul a Dusánt bemutató Bicskey Károlyt kell említenünk. Kitűnő a szerep is, tele izgalmas színészi feladatokkal, s persze egy csomó buktatóval is, de nem kevésbé kitűnő Bicskey összefogott, nagy erejű játéka: mindvégig drámai és — bravúrosan kerülve az olcsó hatáslehetőségeket — egységes. Bicskey Dusánja hiteles, meggyőző. Rögtön .^zután a jóval kisebb, szinte epizódszerepben fellépő Szendrő Ivánt kell említenünk. A második évadját kezdő fiatal színésznek kétségkívül ez eddig a legjobb alakítása. Annyira szemléletes és karakteres, hogy már szinte megjelenésének első pillanatában felrajzolja a teljes jellemet, sót még előrevetíti Pántónak, ennek a hitvány besúgónak későbbi sorsát is. Kissé zavar ugyan, hogy az utolsó pillanatokban — a rendezési hibából is — túlzásokba keveredik, de ez az alakítás egészének értékén semmit sem változtat. Érdekes, eredeti felfogású alakítás a Szegeden szintén most bemutatkozó Nagy Attiláé. Játéka bizonyos távolságtartásra épül: Főbírója nem engedi közel magához a világot, az életet, hogy úgy mondjuk, nem egészen szabatosan, nem tud azonosulni a világgal, az emberekkel. Szinte majdnem kívülálló. Ez a távolságtartás teljesen jogosult: a szerep lényegének megsejtése. De Nagy Attila konok következetességgel vitte végig az egész előadásom, s ott is, ahol a dráma anyaga és szelleme megkövetelte volna a kilépést ebből a tartásból. Jóval szimplább felfogásban láttuk — Fogarassy Mária alakításában — a háromszög harmadik tagjának, Irinának, Dusán feleségének alakját, aki körül a bonyodalom, Dusán és a Fóbíró konfliktusa kialakul. Jelentkeztek ebben az alakításban a harmincas évek színházának. a vlgszínházi-stílusnak lejárt kliséi is, olyan apró felkiáltások és elerőtlenedések, amelyek sehogyan sem illettek az előadás stílusába. Király Levente kamaszos Jankovicsát, Gémesi Imre emberséges Hajdúját, Lakky József kedélyeskedő és Csizmadia László snájdig huszártisztjét emeljük ki a népes szereplőgárdából. Sándor Lajos diszletel — a darab szellemének megfelelően — naturális hűségre törekedtek. ökrös László A KGST-országok cukoripari tudományos kutatásokkal foglalkozó munkacsoportja hagyományos évi ülését az idén Budapesten tartja. A háromnapos tanácskozás kedden reggel kezdődött a Sportszállóban. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK, a román és a szovjet cukoripar szakemberei, kutató intézeteinek képviselői kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat, beszámolnak elért eredményeikről, a folyamatban levő korszerűsítési és kutatási munkákról, tárgyalnak a KGST-országok ; cukoripari kutató intézetei közötti együttműködésről. A tanácskozás befejeztével a munkacsoport a megbeszélések tapasztalatait összegezve, jegyzőkönyvben tett ajánlásokat a különféle cukoripari kutatások koordinálására. Az ülés részvevői csütörtökön megáltogatják a nagyarányú rekonstrukcióval bővített, korszerűsített hatvani cukorgyárat Tisza-víz Debrecennek A debreceni városi tanács végrehajtó bizottságának: keddi ülésén jóváhagyták a Keleti főcsatorna felszíni vízmű beruházási programját, amelyn»k megvalósításával a Tisza vizét Debrecenig vezetik. Erre azért van szükség mert a város vízfogyasztása a fokozódó urbanizáció és iparosodás következtében évről évre növekszik, s az igényeket a jelenlegi vízműtelepek már nem fedezik. A vízkivételi művet Balmazújváros határában építik meg. A felszíni vízmű naponta 20 ezer köbméter vizet ad majd Debrecennek, 1973-ig épül meg. Nincs Szegeden konyhabútor Kunsági Péterné. Szilágyi Józsefné és Halmágyi Lászlóné olvasóink kérdezik: miért nincs Szegeden szép. modern konyhabútor? Venni szeretnének, de sehol nem találnak a csongrádi bútorgyár szép termékeiből. Csehszlovákiában látták — Szegeden nincs. De akkor hol vegyenek? Elég gyakran van a bútorellátással kapcsolatos kérdése olvasóinknak. Szívesen közölnénk erre is a bútorértékesítő vállalat válaszát! Gratulálunk — aranylakodalomra Világvárosi probléma Kínos szénbeszerzés Ilyen még nem volt! Több olvasónk írta meg. hogy Szeged felszabadulásának 25. évfordulója maradandó élményt jelentett a város lakóinak — nagyon A Béketelepről, a Bajnóczi jük a lapban gratulációjuk szépen sikerült az ünnep. A utcából küldték a levelet a kat. katonai parádét, a felvonu- hírrel. a napokban iesz Kis Ha megengedik, mi is csat. lást és a tűzijátékot emiege- .. , . , , . , , lakozunk: jó egeszseget és tik sokan. János és felesége hazasság- további egyetértést kívánunk „Ilyen remek tűzijáték még kötésének 60. évfordulója. A a ritka házassági évforduló nem volt Szegeden!" — írja szomszédok azt kérik, közöl- alkalmával! Balogh Lajosné olvasónk (Lenin krt.). — „Mi sokszor felutaztunk augusztus 20-ra Pestre, csak hogy tűzijátékot láthsssunk. A mostcini sz©~ gedi annyira ötletes, techni- Ha a levegő téli korom- Ahogy dr. Katona Ferenö kailag tökéletes és változa- tartalmát vizsgáljuk — akár Széchenyi tér 17. szám alatt tos volt, hogy szeretnénk, ha világváros is lehetne már lakó olvasónk írja levelében: elragadtatásunknak helyet Szeged. A központi fűtésű amennyire fontos a jó közadnának a lap hasábjain". házak, irodaházak kazánjai érzethez a fűtött szoba, anySzívesen! Ontják a kormot. nyira rossz a sok korom. A Klauzál téren a DÁV kéménye feketíti az eget. a földet; a járókelőket. Nem lehetne-a kötelezni őket legalább Si Kellemetlen esete volt a ellenőrizték, hogy a kifizetett legegyszerűbb koromfogó bej tüzelőbeszerzéskor Ferencz tüzelőket elszállították-e. Kü. rendezés^ felszerelésére?^ HiJ Vince (Egressy u. 36. sz.) ol- lonos' vasónknak. Október 6-tól 10-ig minden hajnalban ott várakozott a rókusi pályaudvari TÜZÉP-telepen, mert mindenképpen pécsi iszapszenet akart venni. Szerencsére 10-én sikerült 20 mázsát kapni. Ügy gondolta, csak másnap viteti haza. mert egyedül nem tudja behordani (nemcsak mert idós és rokkant ember, de mert az utcában most készítik a gázvezetéket, így mintegy 150 méterről kell a szenet behordani a házhoz). Fia, és annak munkatársai szombatra segítséget ígértek, igen ám. de a 10-én kifizetett szénnek 11-én már se híre. se hamva — kiadták másnak. De hogy lehet az, hogy ugyanazt a szénmennyiséget kétszer eladják? Hiszen alapjában véve ez történt: nem szen a Belvárosban van. Kutya a kertben Illetve az udvaron van a jól megtermett, mindig éhes farkaskutya a Batthyány' utca 14. számú házban, ahol a lakóknak sem éjjelük sem nappaluk a mérges eb állandó ugatása miatt. Ez az állapot az ott lakó emberek között is elmérgesítette a viszonyt. Amiről a kutya nem tehet, sokkal inkább a gazdája, Varga József, aki sem kérésre sem veszekedésre nem volt eddig hajlandó megválni a „házőrzőtől". Az állat tartásának ugyanis ez a funkció az indoka. De mit kell őrizni egy belvárosi, jól zárható nagy kapuval ellátott lakóházban? Az egy évvel ezelőtt még kedvenc kiskutya már felnőtt ételadagot s szabad területet szeretne, ezekhez nem igen jut hozzá, ezért mérgében ugat. ha szabadon engedik, akkor meg legyalogolja az udvar növényzetét. Végül a kerületi tanácshoz fordultak a lakók, ahonnan kintjárt valaki s beszélt — a kutya tulajdonosával. Mással nem. S maradt minden a régiben. Illetve a tulajdonos az elnéző hatósági „intézkedésen" felbátorodva már nemcsak kutyájával zaklatta a lakókat, hanem jómaga is fenyegetőzni kezdett a feljelentés miatt. A városi tanács friss keletű rendelete világosan meghatározza, hogy „kutya tartásához a ház tulajdonosának engedélyén túlmenően a lakók többségének hozzájárulása is szükséges". A tulajdonos az IKV — nem tud a kutya tartásáról — a házban lakók pedig nem járultak hozzá a hangos házőrző társbérletéhez. Ezért döntött úgy — fellebbezés után — a városi tanács igazgatási osztálya, hogy a szóban levő kutyát záros határidőn belül el kell távolítani a Batthyány utca 14. számú házból. Így aztán már a kutya miatt nem lesz nyugtalanság a házban. Mert a kutyát azért mégis él lehet hallgattatni aa emberek alkotta szabályokkal. " s.1. J <$zeqed szobrai Pollack Mihály (1773—1855) (73.) Klasszicista építészetünk vezéralakjának állított emléket a szegedi panteonban az ismeretlen művész. Pollack többek között számos vidéki kastély tervezőjeként t» beírta nevét a magyar építészet történetébe. SZERDA, 1969. OKTÖBER 15. DÉLMAGYARORSZÁG