Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-14 / 238. szám

Szeged tiszteletadása a felszabadítóknak (Folytatás az 1. oldalról.) vezetek. A szovjet hősöknek ezen kívül koszorúval adóztak a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemének dolgozói, a falemezgyár munkásai, a felsőfokú technikumok, a zeneművészeti szakiskola, az általános és középiskolák, a Felszabadulás Tsz tagjai, a kisiparosok és a kiskereskedők képviselői. A román hősök emlékművére az AKÖV, a Szegedi Közlekedési Vállalat, az Autójavító Vállalat, a kórházak és a rendelőintézet dolgozói, valamint az Űj Élet Tsz tagjai helyeztek koszorút. Az ünneplő közönség köréből is sokan hoztak csokrokat, virágokat a hősi sírokra. Két oldalon és a sétányokon hatalmas tömeg gyűlt össze már 11 óra előtt a Széchenyi téren. A dísztribünnel szemben, a sétányon díszezred sorakozott fel: honvédek, határőrök, karhatalmisták és munkásőrök. A tribünre a vendégek, a külföldi delegációk, a pártés tanácsszervek vezető képviselői, kiváló munkások, a forradalmi mozgalom veteránjai voltak hivatalosak. Az emlékművek előtt díszőrség állt és égtek az emlékfáklyák. Pontban 11 órakor a Rákóczi induló hangjaira megérkezett a katonai elöljáró, Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, és köszöntötte a díszezredet, fogadta Tóth István őrnagynak, a díszezred parancsnokának jelentését. Viszonzásul zengett a téren a háromszoros ,,hajrá". A koszorúzási ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött. Miután a nemzeti himnuszokat eljátszotta az egyesített honvédzenekar, dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb elnöke lépett a mikrofonhoz. — Huszonöt évvel ezelőtt, 1944. október 11-én új történetírás kezdődött Szegeden: a szovjet hadsereg harcoló csapatai, maguk előtt kergetve a német és a magyar fasiszta hordákat, felszabadították városunkat. Az akkori helyzetről így írnak a krónikások: „A felszabadult ország és lakossága iszonyatos örökséget kapott: rombadöntött hidak, házak, felszaggatott utcák, a fasiszták által kifosztott üzemépületek, aknásított szántóföldek, elcsigázott, kétségbeesett, kiéhezett nép, ínség, hadirokkantak, hadiárvák ezrei és a fenyegető járvány veszélye". — Üj országot kellett teremteni, új alapokon, forradalmi úton és forradalmi módszerekkel. Magyarországon minden változást követelt. — Szeged szovjet városparancsnokának intézkedésére órákon belül helyreállt a közigazgatás, zavartalanul folyt a város élete, létrehozták a rendfenntartó erőket. Megindult a politikai élet is. Először a kommunisták hozták létre a maguk szervezetét. A város dolgozóinak összefogása eredményeként a háború nyomai gyorsan eltűntek, október utolsó napjaiban már minden jelentősebb üzemben termeltek. Néhány hónapig városunknak a felszabadult országrészen belül jelentős politikai szerepe volt. A továbbiakban a negyedszázad alatt elért történelmi, gazdasági, és politikai változásokról emlékezett meg a vb elnöke, majd így folytatta beszédét: — Eredményeink valóraváltásának, céljaink megvalósításának egyik legfontosabb záloga a Szovjetunió sokoldalú segítsége, a vele való megbonthatatlan testvéri szövetségünk, az együttműködés valamennyi szocialista ország népével. A mai ünnepen ismét kijelentjük: a magyar nép örök hálával gondol a hazánkat felszabadító szovjet népre, arra a nagy történelmi segítségre, amelyet a Szovjetuniótól kapott. — Kegyelettel őrizzük a felszabadításunkért életüket adó hős fiainak emlékét. Tisztelettel gondolunk a bolgár, jugoszláv, román és más népek fiaira, akik harcoltak, vérüket hullatták, életüket adták hazánk felszabadításáért. Az ünnepi beszéd után, forradalmi indulók dallamára, mindkét emlékműnél megkezdődött a koszorúzás. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Csongrád megyei, a Szeged városi és a Szegedi járási pártbizottságok koszorúját Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Győri Imre, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkára és Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára helyezte el a déli emlékművön. Ezután a tanácsok nevében Török László megyei, dr. Biczó György Szeged városi és Farkas István szegedi járási vb elnök koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének koszorúját F. J. Tyitov nagykövet helyezte eJ. Munkásörök a díszmenetben Ugyancsak a déli emlékművet koszorúzták meg az odesszai, a szabadkai és a drezdai testvérvárosi küldöttségek, majd a forradalmi mozgalom veteránjai, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a József Attila Tudományegyetem és a Haladás Tsz dolgozói. A koszorúzási ünnepség a két emlékműnél egyidőben zajlott, s a párt és tanácsszervek, a társadalmi és tömegszervezeíek, a fegyveres testületek, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok más vezető képviselői eközben az északi emlékműre helyezték el a koszorúkat. Itt még a kábelgyár, a gumigyár, a MÁV, a posta, a textilművek, a ruhagyár, a szalámigyár, a paprikafeldolgozó, a konzervgyár, az Orvostudományi Egyetem, a Tanárképző Főiskola, a Kőolajipari Vállalat, a Délmagyarország Szerkesztősége, a Szegedi Nemzeti Színház és a Móra Ferenc Tsz küldöttségei koszorúztak. Az emlékművekre is sokan elhozták virágaikat a közönség köréből. A városi pártbizottság, a városi tanács és a népfront városi bizottsága rendezésében lezajlott impozáns ünnepség első része az Internacionáléval fejeződött be. Miközben a nemzetközi kommunista mozgalom himnusza szólt a téren, a Tiszaparton tizennyolc ágyúlövés köszöntötte Szeged szabadságünnepét és a hősök emlékét. A felsorakozott díszezred ezután kivonult a térről, hogy felsorakozzon a katonai parádéhoz. Az ünneplő, hosszú sorfalak között hatos oszlopokban, díszmenetben tért vissza a Klapkainduló dallamára. Sugáregyenes sorok, feszes tartás, pompás összhang. Az oszlopok élén a csapatzászló. Ahogy a sétány hosszán elvonultak, mindenütt zúgott a nézők tapsa. Ismét nagy szeretettel köszöntötte az ünneplő tömeg a fegyveres erőink legfiatalabbikát képviselő munkásőr századot, de hasonlóan kijutott az elismerés a műszaki és határőr zászlóaljnak, a karhatalmi és honvéd századnak. Sokáig emlékezetes, a hősök emlékéhez illő, nagyszerű ünnep volt. Elutaztak a testvérvárosok küldöttségei A Szeged felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából B. F. Szolodunnak, az Ukrán KP Odessza városi bizottsága titkárának vezetésével városunkban tartózkodó odesszai delegációt vasárnap délután a városi pártbizottságon fogadta Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára. A találkozón részt vettek a városi pártbizottság titkárai és a párt-vb tagjai is. A két testvérváros kapcsolatainak további elmélyítésének lehetőségeiről tárgyaltak. A szovjet delegáció később a Felszabadulás Termelőszövetkezetbe is ellátogatott. A Gerhard Lachmann helyettes főpolgármester által vezetett drezdai küldöttség vasárnap délutáni programja városnézés volt, s megtekintették a SZEOL—Miskolci Vasutas labdarúgó-mérkőzést is. Az Antun Miladinovic, a JKSZ szabadkai községi bizottsága első titkára vezetésével Szegedre látogatott jugoszláv küldöttség vasárnap délután visszautazott Szabadkára. A szovjet és az NDK-beli delegációk hétfőn utaztak haza. Ünneplő falvak Vasárnap a szegedi járás több községében megemlékezlek a leiszabadulas 25. évfordulójáról. Színvonalas rendezvények, vetélkedők voltak több faluban, Forráskúton és Pusztamérgesen pedig különböző kiállítások, ünnepi nagygyűlés. Pusztamérgesen igen jól sikerült szombat délután a KISZ politikai vetélkedő, vasárnap pedig a mezőgazdasági termékek kiállítását látogatták meg sokan. Író-olvasó találkozót is rendeztek, este pedig a Szegedi ÉDOSZegyüttes adott műsort. Forráskúton szintén a falunapok keretében koszorúzás, ünnepi nagygyűlés, földművesszövetkezeti vásár szerepelt a programban, ugyanakkor a község 25 éves fejlődését is méltóképpen dokumentálták a kiállított képekkel, grafikonokkal, nem utolsósorban mezőgazdasági termékekkel. író-olvasó találkozó is volt. A tiszántúli kisközség, Tiszasziget vasárnap egész napos programmal ünnepelte felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. Az ünnepségsorozatot a községi pártszervezet, a községi tanács végrehajtó bizottsága, a Búzakalász Termelőszövetkezet, valamint a társadalmi, tömegszervezetek rendezték, amelyben szerepet vállalt a munkásőrség és a határőrség is. Dokumentumok a felszabadulásról Kiállítás a képtárban Kalonaarcok a parádéból Szávay istván felvételei Vasárnap délben a Horváth Mihály utcai képtárban nyitották meg a felszabadulási emlékünnepségek egyik reprezentatív rendezvényét, a Szeged felszabadulása című dokumentációs kiállítást. Az ünnepi megnyitón megjelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Ozvald Imre, és dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkárai, valamint a Szegeden tartózkodó testvérvárosi küldöttségek több tagja, és a város politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének több vezetője. A megjelenteket a rendező szervek nevében — a kiállítást a városi levéltár és a Móra-múzeum segítségével a Somogyi Könyvtár Tóth Béla vezette munkaközösség állította össze — dr. Bezerédy István könyvtárigazgató köszöntötte, majd Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese megnyitotta az emlékkiállítást. Ünnepi beszédében egyebek közt hangoztatta, hogy a kiállítást, amely bemutatja Szegednek, az első felszabadult nagyvárosnak kiemelkedő szerepét az új élet elindításában, a történelmi igazságkeresés szelleme vezeti. Ezért a visszapillantás az elmúlt huszonöt évre, a számvetés, amit ez a kiállítás tartalmaz, őszinte, becsületes. A megnyitó után az ünnepség résztvevői megtekintették a kiállítást, amely József Attila-idézetek köré csoportosítva anyagát és mondanivalóját, két nagy részben mutatja be a város negyedszázados történetének jellemző dokumentumait. A földszinti teremben a két világháború közti időszak nyomorúságos évtizedeire tekint vissza a kiálli1 tás, majd a felszabadulást közvetlenül megelőző és előkészítő hadműveleteket ismerteti, sok érdekes dokumentumot és tárgyi anyagot használva fel a szemléltetéshez. Ebben a részben különösen érdekesek azok a nagyközönség elé most először kerülő fénykép-dokumentumok, amelyek Fenyvesi István főiskolai tanár moszkvai kutatásainak eredményeként jutottak el Szegedre. Az érdekes felvételek — szovjet haditudósítók munkái — Szeged felszabadulásának akcióit mutatják be, a szovjet alakulatok vonulását a szegedi utcákon, tankcsatát az Alföldön, a pontonhidat stb. A kiállítás második részében, az emeleti teremben a felszabadulás utáni új élet építésének dokumentumait — plakátokat, újságkivágásokat stb. — láthatunk, kezdve a koalíciós időkön, az újjáépítésen át egészen a máig. A sokszínű és elgondolkodtató kiállítást a délutáni órákban több százan tekintették meg. Képeinken: többen, a kiállítás nézői közfii KEDD, 1969. OKTÖBER 14. DÉLMAGYARORSZÁG 3 i