Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

Nem a teljes igazság Igazat kell adnom Kálmán Lászlónak: a Szegedi Szabadtéri Já­tékok nem tekinthetik monopóliumuknak Ma­dách remekét. Az ember tragédiáját, nem vonhat­ják el más színészek, más rendezők, más né­zőtömegek előtt. Való­ban, nem gondoltam vé­gig, amikor a Dóm téri színpad varázsónak ma­radandósága, folytonos vonzása kedvéért ilyes­mit javasoltam. Balázs Béla ólma járt ismét az eszemben, ő írta: „a reflektorfényű tribü­nön ... Az Ember Tra­gédiája zúg el évenként visszatérő üstökös­ként .. Nem a teljes igazság azonban Kálmán Lász­lóé. Egyrészt, mert érve­lésében elhallgat egy módosító szócskát a tő­lem idézett szövegből: „mintegy monopólium­ként", írtam, tehát ele­ve csökkentettem a fo­galom kizárólagosságát. Világos, hogy éppen a Tragédia meg-megújuló életét, fölfrissülését szol­gáló fölújítások, melye­ket színészi és rendezői ambíciók fűtenek, nem zárhatók ki egyetlen ha­zai színpadról sem. Másrészt azért nem kerek Kálmán László igaza, mert csak velem hadakozik, s figyelmen kívül hagyja, hogy én ezt a Tragédia és a Dóm téri színpad védelmében, Koltai Tamással szembe szögeztem, hiszen ő a Tragédiát levétetné a Szegedi Szabadtéri Já­tékok műsoráról. Akkor lett volna teljes az igaz­sága, ha vele szemben is kifejti álláspontját: ho­gyan tartható meg a Dóm téren a Tragédia vonzóereje? Vártam, mint múltko­ri cikkem végén írtam is, a hozzászólásokat az ünnepi játékok jellegé­nek megvitatására. De olyanokat, amelyek nem tagadásukkal, hanem a jövő teljesebb képét föl­vázoló igenlésükkel szol­gálják a közös ügyet. Péter László Móra­emlékverseny Móra Ferenc szülővárosá­ban, Kiskunfélegyházán iro­dalmi vetélkedő kezdődött az író emlékére. A hárotn­fordulós emlékverseny öt­napig tart, s 1970 február 8­án, Móra halálának évfordu­lóján fejeződik be. A ver­seny zsűrijének elnöki tisz­tére az író leányát, Móra Pankát hívták meg. A jövő­ben kétévenként megrende­zendő Móra-emlékverseny győzteseinek jutalmazására emlékplakettet alapított a városi tanács. Arany- és gyémánt­diplomások Bensőséges ünnepséget rendezett tegnap az m. j. városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a pedagógus szakszer­vezet szegedi bizottsága az Április 4 útjai szakszervezeti klubban. Kovács József, az m. j. városi tanács vb művelődés­ügyi osztályának vezetője az 50 illetve 60 éve tanítóképző­ben végzett pedagógusoknak adta át arany- és gyémántdip­lomáit. Gyémántdiplomát Takács Mihály, Nyilassy Mária és Szabó János, aranydiplomát Kiss Jánosné, Klonga Mik­lósné, dr. Livajityi Antalné és dr. Szabó Istvánné kapott. Az ünnepségen a nyugdíjba vonult pedagógusok közül Bedekovich Ilona és Csóka Béla miniszteri dicsérő okleve­let, Benke Zoltánná az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapta. A műsorban dr. Mihálka György vezetésével a Tömörkény gimnázium kamarakórusa, valamint a Béke utcai úttörők köszöntötték a kitüntetetteket. Falunap öt községben Példamutató összefogás eredményeként a szegedi já­rás öt községe — Rúzsa, Öt­tömös, Forráskút, Pusztamér­ges és Üllés — a felszabadu­lási évforduló ünnepségeit közös koncepció alapján ren­dezi meg. összefoglaló cím­ként falunapoknak nevezik azt a kétnapos színes rendez­vénysorozatot, amelynek ke­retében mindenütt a szabad 25 év erőfeszítéseit és ered­ményeit dokumentáló kiállí­tás nyílik, mezőgazdasági ter­mékbemutatókat és verse­nyeket, író—olvasó találko­zókat, filmvetítéseket, műso­ros esteket, az ünnepségek második napján pedig politi­kai nagygyűléseket tartanak. Néhány név a gazdag prog­ramból: öttömösön Veres Pé­terrel, Forráskúton Szilvást Lajossal, Üllésen Somogyi Tóth Sándorral találkoznak az olvasók; a jubileumi nagy­gyűlés előadója Rúzsán Csá­penszki István, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára, Pusztamérgesen Király Ferenc megyei tanácstag, Ül­lésen dr. Erdei Ferenc aka­démikus, a Hazafias Nép­front főtitkára lesz; öttömö­sön Magyar László emlékki­állítás nyílik, Üllésen Fontos Sándor, Rúzsán pedig Major István és Lázár Éva képeiből rendeznek tárlatot. Egyetlen mondat magyará­zatként, hogy miért ez az öt község fogott össze: vala­mennyien az Üllés és Vidé­ke Körzeti Altalános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezethez tartoznak. ü vásárlókért vetélkedve Nem sajtótájékoztatóra, hanem mint levelükben ír­ták, baráti beszélgetésre vár­tak bennünket tegnap Buda­pesten, a Csemege Áruház központjába. Hogy miért? Azért mert a vásárlók és az eladók kapcsolatát tovább akarják javítani, s tudják, hogy ebben a törekvésükben minden újság igen szívesen áll rendelkezésükre. A Csemege Áruház orszá­got behálózó üzleteiben 1300 fiatal dolgozik, közülük 118­an vesznek részt a Szakma ifjú mestere mozgalomban. Szakmai és emberi fejlődé­süket mo6t a szocialista ma­gyar kereskedelemben egye­dülálló kezdeményezéssel, egy sokrétű szakmai vetél­kedővel kívánják előmozdí­tani. A jelige: kereskedni tudni kell! S azokat a fiata­lokat, akik a vetélkedőben többször is bebizonyítják majd, hogy megtanultak jól kereskedni, soronkívüli elő­léptetéssel, fizetésemeléssel, külföldi tanulmányúttal ju­talmazzák. A kérdések, fel­adatok jó része olyan, hogy a közönséget is érdekelheti. Az azonban biztos, hogy az ilyen vetélkedőkkel csak jól jár a vásárlóközönség. Szegeden három boltja van a Csemege Áruháznak. Fiatal dolgozóik eredményeit figye­lemmel kísérjük majd, s kí­vánjuk — saját érdekükben is —, hogy ott legyenek majd a jutalmazottak között. F. K. Neonfényben A javítás gondjai Non-service — világított néhány napig valamikor a szegedi neonokat javító neon-szerviz felirata, meg­lepve ezzel a város egy illusztris francia vendégét. Sehogysem értette, miért hirdeti magáról valami, hogy nem szerviz. A hasonló já­tékok mással is megesnek: a bőrdíszműből könnyen lehet néhány estére bőrizmű, a csemegéből emege. Vagy ahogy országos és egyetlen vicclapunk akrikírozta né­hány évvel ezelőtt a betű­vesztett feliratokat: á Tartsd a pénzed takarékban felhí­vás ekként világosította meg nézőit — TA.. .PÉ .. ,TA. Békés döntetlen A neonok tulajdonosai só­kat hivatkoznak arra, hogy még a drága javításhoz is szinte sorba kell állniuk a több megyének dolgozó és hódmezővásárhelyi központú neon-szerviznél. Az Oskola utcai szerviz vezetője meg éppen azt állítja, hogy sok­A CSONGRÁD MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ács 'állván i/ozó szakmában KELLŐ SZÁMÜ JELENTKEZŐ ESETÉN szakmunkásképző tanfolyamot indít A tanfolyamra jelentkezhetnek, akik a VIII. ál­talános iskolát eredményesen elvégezték, vala­mint a szakma egészségügyi feltételének megfe­lelnek. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti illetve munkaügyi osztályán naponta reggel 7-től 16 órá­ig, ahol részletes felvilágosítást adunk. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat Szeged, Bocskai u. 10—12. T-IK, 463. szor nekik kell, mintegy az új mechanizmus szellemé­ben, figyelmeztetgetni a neontulajdanosokat, ha a városban észrevesznek va­lami hibát. Két éve javasol­ták már a Nemzeti Színház­nak, hogy javíttassa meg a feliratot. Hiába. A mérkőzés tehát egyelőre angolosan: fifti-fifti. A dön­tetlen eredményhez hozzá­tartozik az is, amire nem ok nélkül hivatkozik a szer­viz: a szegedi megrendelé­sekből nem tud megélni, las­sú a fejlődés. Ha Szeged nem lesz reklámszempontból egy­utcás város, akkor nem lesz­nek kénytelenek távoli megrendelések után nézni. De nem tudnak éveket várni olyan valóban kifizetődő megrendelésekre, mint az IBUSZ-é, amely pedig már le is foglalta a Klauzál téri sarokház tetejét, felállítandó emblémájának. Drága a javítás — vágnak vissza a tulajdonosok. A szerviz hat hónapra vállal csak garanciát, bár azt ál­lítják, hogy három-négy évig jól kell működnie a reklám­nak. Ha felújításra kerül sor, akkor szinte az eredeti ár fe­lét ki kell fizetniük. Köz­ben pedig apróbb javítások is kellenek: az OTP egy év alatt húszezer forintot adott ki ilyen célra. Szalmaözvegy háztetők A kölcsönös vádak közül melyik a jogosabb, nehezen lehet eldönteni. Az minden­képp érthető, hogy a szerviz szívesebben gondozná azokat a nagyigényű, többszázezer forintos reklámokat, ame­lyeknek nemcsak karbantar­tását, de építését is rábíz­nák, akkor lenne igazi gaz­dája a neonoknak, ha ez le­kötné a kapacitását. Magya­rán: az igény szüli az igé­nyességet. Ha mindenütt reklámok ragyognak, akkor tulajdonosaiknak jobban kell arra vigyázni, hogy a ragyogást semmi se homá­lyosítsa el, s ha többet ál­doznak a reklámra, akkor több joggal várják el a gyor­sabb, pontosabb munkát is a javítótól. A neonszervizben most an­nak örülnek, hogy a megren­delések száma érezhetően növekszik: nyolcvanezer forintos berendezést rendelt az EMERGÉ, ízléses neonfel iratot rendelt a Patyolat, a GELKA-nak is valószínűleg szüksége lesz egy új, nagy reklámra. Mindenesetre, ár­gus szemekkel figyelik nap mint nap azokat a szalmaöz vegy háztetőket, amelyek a tervezett fényreklámra vára­koznak. Fény és árnyék Az igazi okokat néhány amíggel lehet megnevezni. Amíg a Videoton hirdetése mögött nincs elegendő áru, amíg egy több boltot össze­fogó vállalatnak nem érde­ke, hogy valamelyik üzletét forgalmasabbnak tudja, amíg a piackutatást egy legyintés­sel el lehet intézni — addig valóban stagnálni fog a rek­lám ügye Szegeden is. Neonfényben úszik már ma is esténként a város. Szapo­rodnak a szép, vagy néha kissé primitív neonfeliratok. De a reklámokat egy ke­zünkön össze tudjuk számol­ni. Az igényes közgazdász, aki azt mondta egyszer, hogy Budapesten csak két reklám ven — miit szólhatna Szege­den? Ám ha igényeinket magunkhoz mérjük, akkor sem lehetünk elégedettek. Nagyvárosiasodást színező álmainkhoz mérten egyelőre sötétnek tűnik a való neon­fénye. Veress Miklós Külföldi vásárokon Magyarország évenkénti 35—40 hivatalos külföldi ki­állítását a Hungexpo szer­vezi. Az őszi vásárok soroza­ta már megkezdődött; az onnan érkező telex jelenté­sek alapján pénteken a vá­sárváros sajtóközpontjában Kristóf László vezérigazgató­helyettes a következő tájé­koztatást adta: — A strasbourgi vásáron először vesz részt Magyaror­szág. A telexjelentés üzlet­kötésekről is beszámol: styl­bútort, vadászfegyvert, gyer­mekruhákat, élelmiszert vá­sároltak a franciák és tár­gyalások kezdődtek építőipa­ri nagyelemek előregyártásá­ban létrejöhető kooperáció­ról. A damaszkuszi vásárról érkezett hírek arról tudósí­tanak. hogy a magyar vál­lalatok műszaki-háztartási cikkeket, kozmetikai készít­ményeket, pamut - és selyem méterárut, mézet és más árukat adtak el. A három hete nyitvatartó izmíri vá­sáron is számos kereskedel­mi tárgyalás zárult üzletkö­téssel. A csütörtökön meg­nyílt zágrábi vásáron Tito elnök felkereste a magyar pavilont és hosszasabban időzött a Magyar Vagon- és Gépgyár magyar—jugoszláv kooperációban készült kon­téner szállító vagonjánál. Zágrábban az őszi magyar vásárprogram legnagyobb kiállításán — 4600 négyzet­méternyi területen — 25 ma­gyar exportáló vállalat je­lent meg. A Brnóban a kiállított ma­gyar termékek 65 százaléka újdonság volt. Bécsben a va­sárnap nyílt vásáron máris megrendelést kaptak a vál­lalatok a Hunor asztali szá­mítógépre és nagy az érdek­lődés a színes tv szervizmű­szer iránt. Á zenebarátok nagy vállalkozása A Szegedi Szimfonikus Zenekar életrehívása jóleső­en hatott a Zenebarátok Kórusára — az együttes ko­rábban is több koncerten szerepelt a zenekar jogelőd­jével, a jövőben további kö­zös hangversenyekre ké­szülnek. A több mint száz­tagú oratóriumkórus szor­galmasan kezdte el próbáit, s hogy az igyekezet ne tör­jön meg, a városi tanács anyagi támogatásával biz­tatja a társulatot. Így ha­marosan külföldön is be­mutatkozhatnak. Szeged felszabadulásának negyedszázados évfordulójá­ra Komor Vilmos dirigálá­sával filharmónikus kon­certen éneklik Sugár Rezső Hősi ének című oratóriu­mát, a központi városi ün­nepségen pedig Vaszy Vik­torral Szabó Ferenc orató­riumát, a Feltámadott a tengert. .Tavasszal Brahms­matinén működnek közre az Alt rapszódiában és a Né­met Requiemben. Több meg­hívást is kaptak. Még idén ellátogatnak Kecskemétre és Békéscsabára, a Carmina Buranav al, februárban a Messiást éneklik Miskolcon, a nyári Bartók-szeminárium alkalmával Esztergomban a Hősi éneket, Liszt Koroná­zási miséjét és korábbi re­pertoárdarabjukat, Haydn Évszakok című oratóriumát. Ugyanezzel a műsorral utaz­nak Nyírbátorba is. Az együttes — melynek legkülönbözőbb foglalkozású tagjait (asztalostól pedagó­gusig, vegyésztől műtősig) az éneklés szeretete kipró­báltan fogja össze — ama­tőr kórus, ám joggal büsz­ke a hivatásosok rangjához méltó múltjával. Még a sza­badtéri játékok baráti tár­saságának alakuló ülésén, hetekkel az idei fesztivál előtt, hangzott el az ötlet: a dómszínpad is profitálhat­na belőlük. Mindenesetre el­gondolkodtató például Verdi Requiemjét műsorra tűzni velük, a Budapesti Kórus­sal, a szegedi szimfónikus­sal és az éppen itt szereplő külföldi szólistákkal. A dóm lehetőségeinek (orgonájá­nak!) kihasználásához adna ez újabb színt, érdekességet — és persze idegenforgalmi látványoságot, ezúttal az ér­tékes, a komoly művészet szellemében is. <Szeqed szobrai Ozorai Pipo (?—1427) JK KERTÉSZKEDÉSBE AL­KALMAS 800 n-öles kert önzötő csővezetékkel, ház szoba, konyha, mellékhe­lyiségekkel eladó. Újsze­ged, Kállay fasor 11. A firenzei származású zsoldosvezér Zsigmond ma­gyar király szolgálatában állt. Jól ismerte a korszerű haditechnikát és a seregszer­vezési módokat. Részt vett több hadjáratban, s végül nagyúrrá lett. Az ő meghí­vására jött hazánkba a híres olasz festő, Mosolino is. Ozorai Pipo — aki egy ideig a déli országrész főkapitánya is volt — panteonban lát­ható faszobrát Ohmann Béla faragta. SZOMBAT, 1969. SZEPTEMBER 13. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents