Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
Monopólium? Koltai Tamásnak a Népszabadságban megjelent és a szabadtéri játékokkal foglalkozó cikkével vitázva Péter László a Délmagyarország augusztus 30-i számában a többek között ezt írja: „az lenne jó, ha a szabadtéri játékok a hazai színházak hallgatólagos beleegyezésével megszereznék a Tragédia előadásának mintegy a monopóliumát. Madách remekét csak itt lehessen látni évente." Nem tartom szerencsésnek a lokálpatriotizmus olymértékű elfajulását, ami azt javasolja, hogy Az ember tragédiája előadása a Szegedi Szabadtéri Játékok monopóliuma legyen. Ezt egyaránt közönségellenesnek, művészetellenesnek és főleg Tragédiaellenesnek tartom. Akkor, amikor Az ember tragédiája számtalan nyelvre van lefordítva és úgyszólván az egész világ közkincsévé vált, hazai előadását nem korlátozhatjuk egyetlen színpadra, még akkor sem, ha az rangos és nívós. Az ember tragédiája a rendezők örök kísérleti területe. Nem szabad megfosztani őket attól a lehetőségtől, hogy az ország bármelyik városában megrendezhessék. A legtöbb színésznek is egyik nagy álma az, hogy egyszer el játszhassa Ádámot vagy Lucifert. Nem szabad megfosztani őket attól a lehetőségtől, hogy Kaposvárott vagy Csabán eljátszhassák. De ugyanígy az országnak Szegedtől távol eső városaiban élő nézőket, akik esetleg nem tudnak eljönni Szegedre, nem lehet megfosztani attól, hogy esetleg a helyi .társulat előadásában láthassák a Tragédiát. A pesti színházakról és közönségről nem is szólva. Ez egyszer és mindenkorra lehetetlenné tenné például azt, hogy kis színpadon mutassák be a Tragédiát, holott Madách remekművének közismerten nemcsak a látványosság az eleme, hanem a filozófiai mondanivaló is, aminek egy kisebb méretű színház jobban kedvez. Megértem, hogy a Sze • gedi Szabadtéri Játékok iránti szeretet adta a cikk írójának az ötletet, de semmiképpen sem tartom szerencsésnek és megvalósíthatónak. Kálmán László Magyarázat Kilencezer színházi bérlő Előnyösebb feltételek — Tizenöt helyett 20 százalék keávezmény — tffy fogadsz, mikor teérted s neked jártam virág után? ... Egy hónap múlva, október 11-én nyitja kapuit a nagyközönség előtt a szegedi színhúz. s az évad előkészítése a szeptember 1-i évadnyitó társulati ülés óta teljes lendülettel folyik. Komor István, Ecíc Imre és Lendvay Ferenc vezetésével az évadnyitás másnapján megkezdődtek Móra Négy apának egy leánya című vígjátékának, Aszlányi Károly -Gyulai Gál János Hét pofon című musicaljének és Hunyadi Sándor Feketeszárú cseresznye című színművé„Bókol" a rizs A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet rizstelepein megkezdték a „kalickák" lecsapolását. A korai vetésű és rövid tenyészidejű fajták kalászai már bókolnak, a föld felé hajolnak. A közös gazdaságban javában készülődnek a betakarításra. A tervek szerint a jövő héten indítják munkába a jugoszláv rizskombájnt, amely a tsz saját gépe és már tavaly is jó hasznát vették. Neonfényben A fény szépsége Adjatok egy boltot — formálta át a híres görög geometrikus felkiáltását egy neonszakember —, és kiforgatom sarkából a kereskedelmet. Bővebb magyarázatot is fűzött hozzá: ingyen is hajlandó elkészíteni fényreklámot egy üzletnek, ha kifizetik neki azt a különbséget, amely a reklám előtt és után jelentkezett a bolt pénzforgalmában. Játék húszezerért A fény vonzza az embereket — állítja a német közmondás. Modern reklámpszichológusok szerint ennek az a magyarázata, hogy a régmúlt fejlődésfokok érzelmi emlékei még elevenen élnek bennünk, a hatalmunkban tartott fény felvillanása a megkönnyebbülésnek az érzését kelti. Aki a sötét utcán átmegy a túlsó oldalra, mert hívja egy kirakat fénye, nem is sejti, milyen ősi erők hajtják a világosság felé. Így könnyen érthető, miért nagyobb az úgynevezett villanó reklámok hatása, azoké, amelyek a fény kia'.vásával pillanatnyi várakozásban tartják a nézőt. A Camea felirat színjátéka jobban vonzza a szemet, mint a legszebb messzire világító felirat. Sok oka van annak, hogy ettől idegenkednek a szegedi boltok. A legegyszerűbb valószínűleg az, hogy a fényjátékkapcsoló alaposan megdrágítja a reklámot. A magyar gyártmányú — amelyben nemigen lehet megbízni — ötezer forint, a hazai piacra csak ezután beengedenjdő nyugatiak húszezer forintba is belekerülnek. Kis és nagy hibák Marad tehát a lassan már kötelező, s ezzel mindent megoldó neonfelirat, amelyet jószerivel már évtizedekkel ezelőtt sem lehetett a reklám fogalmába beletuszkolni. Egyegy ilyen sem olcsó mulatság: a Kárász utcai egyszavas feliratok felújítása is tizenötezer forintba került. Még ezt sem tudta mindenki megkockáztatni. Hiszen a reklámköltségek nálunk nem terhelhetik meg az áru árát: a vevők többsége felháborodna azon, amit egyébként Budapesten vagy külföldön indokoltnak tart —, hogy ha egy-egy Kárász utcai vagy netán Oskola utcai reprezentatív üzletben (ahova betérni kétszázezer forintos reklám hívogatja) drágábban kapná a cipőt, ruhát, szalámit, mint a szerényen munkálkodó, s nem belvárosi boltocskában. A fejlődésnek gátja lehet az is, hogy ahelyett, hogy legalább ezek a neonfelira- Következik: tok kihasználnák a fény szépsége adta különleges lehetőségeket, tartalmukkal szinte elaltatják az embert. Ezek között szinte felüdülésnek hatott az a kivilágított doboz is, amely — a kivitelezést most hanyagoljuk el — azt hirdette, hogy Kiss. Az Élelmiszer-, Könyvesbolt, Papír-írószer feliratok mellett egy-egy jellemző fel-felvillanó embléma többet mondana. Körbe, körbe, karikába A reklám szépsége egyszerre formai és tartalmi kérdés. Legyen újszerű, de alkalmazkodjon az üzlet és az épület hangulatához, az esti utcaképet színesítse, de na"ppal is olvasható legyen — alig-alig akad még Pesten is olyan reklám, amely ennyi igényt kielégít. Neonfelirat is alig. Ráadásul, nem számolnak azzal, hogy a szépség ls öregszik: csak a világmárkák engedhetik meg maguknak a patinássá vénülést. Ha a Kárász utca felújítása például öt év múlva következett volna be, akkor nem valószínű, hogy az idei nyáron ennyi munkával halmozzák el a neonszervizt. Bármennyire is jó dolog az, hogy a kereskedelemnek a város szépítését tartja szem előtt, a helyzet csak akkor változik meg a szegedi neonreklámok körül, ha majd üzleteinek szépségét tartja elsődlegesnek és gazdaságosnak. Addig mintha csak szívességet tenne. Addig csak óvatosan lehet befolyásolni arra, hogy engedélyezhetően ízléses reklámokra kérjenek engedélyt. Fonák helyzet. A reklám fejlesztése a gazdaságosság függvénye. A gazdaságosság pedig a forgalomé. A forgalmat ismét csak a reklám tudná befolyásolni: következéskénp minden marad a régiben. Kivéve néhány áldozatkész boltot, amelynek vezetői felismerték, hogy az ember nem lapjával oldalazik az utcán, jobban szemébe tűnnek az utcára merőleges, villogó hirdetések. Veress Miklós A javítás gondjai Hazánkban a jugoszláv gyártmányú speciális kombájnok négy évvel ezelőtt jelentek meg és most már kezdenek elterjedni. A félig lánctalpas, viszonylag könynyű gép a sáros talajon is megbízhatóan dolgozik. Az ország különböző talajain végzett felmérések szerint ezzel a kombájnnal ezerszáz forintba kerül egy hold termésének a levágása, míg kézi erővel legalább másfél ezer forintba. A gép idényteljesítménye — kedvező időjárásra számítva — kétszáz hold körül van. A szegedi tsz-nek viszont négyszázötven hold a vízigabona-területe, ezért kézi aratókra is szükség lesz. A tiszántúli megyékből — főként Békésből — szerződtettek munkásokat, akik már évek óta rendszeresen vállalnak rizsaratást. A várható termés táblánként és fajtánként különböző. A nyári hűvös éjszakák miatt kitolódott a tenyészidő, s a még hátralevő időszak időjárása nagyban befolyásolja a terméshozamot. Azok a- táblák fizetnek legjobban, amelyeken a repülőgépes növényvédelmi szolgálat vegyszeres gyomirtást végzett. A földeket mindjobban behálózó vezetékek miatt azonban a területnek csak egy részét tudták a repülőgépek bejárni. Qzeqed szobrai Vitéz János (1408—1472) (48.) Hunyadi János rokonát humanistaként. kancellárként, érsekként, bíborosként jegyzi fel a történelem. Nevelője volt a Hunyadi-fiúknak is. Mátyás királlyá választásában pedig igen nagy szerepet játszott. Az ő nevéhez fűződik a pozsonyi négy karból álló főiskola megalapítása. Színes majolika emléktábláját Taiszer János készítette a szegedi panteon számara. nek próbái. Egy héttel ezelőtt a színház új szervező gárdájának, Dunai József osztályvezetőnek és a három titkárnak. Kozaróczy Józsefnek, Haász Miklósnak és Tichy Bélánénak az irányításával megkezdődött a bérletezés szervezése is. Kilenezer bérlet szervezése a feladatuk. Méghozzá úgy, hogy ezt a kilencezer bérletet elsősorban Szegeden, a szegedi üzemekben, vállalatoknál, iskolákban kell megszervezniük. A munka szeptember 5-én indult az évadnyitó közönségszervezői értekezlettel, s azzal, hogy a szervezőtitkárok megkezdték a rendszeres munkahelylátogatásukat és találkozásaikat a közönségszervezőkkel. Tegnap, csütörtökön délután például az újságíróklubban a középiskolák tanáraival beszélték meg az Ifjúsági béíleteaés problémáit. Bár a munka még a kezdet kezdetén tart — hat hét múlva, október 31-én zárja le a színház a bérletezést —, máris vannak nem jelentéktelen eredménypi. A 11 előadásból álló úgynevezett vegyes bérletre, a 10 előadásból álló operabérletre, a 6 előadásból álló ifjúsági bérletre, valamint az egyetemi és a Premierbérletre máris igen nagy érdeklődéssel jelentkeznek az üzemek. vállalatok, intézmények dolgozói, illetve az iskolák tanulói. A Vasútforgalmi Technikum például egy teljes házat kötött le, s hasonlóképpen teljes házat vesz a két szegedi iparitanuló intézet is. Olyan kiváló közönségszervezői teeljesítmények is születtek ez alatt az egy hét alatt, mint például Mészáros Tiboré, aki a III. kerületi tanács 48 dolgozójának 50 bérletet adott el, vagy Szécsl Józsefé, a Ságvári gimnázium tanáráé, aki 200 operabérlőt. 100 ifjúsági bérlőt és 30 „vegyes bérlőt" szervezett nem egészen egy hét alatt. Megkönnyíti a közönségszervezők munkáját, hogy a bérleti kedvezmények az idén elönyösebbek. mint tavaly. Az úgynevezett bérleti kedvezmény tavaly 15 százalék volt, az idén viszont 20 százalék. Az egyetemeken ez a kedvezmény 30 százalék, a középiskolások és ipari tanulók esetében pedig — egyébként változatlanul — 50 százalék. Ugyancsak megkönnyíti a szervezést, hogy a színház a prózai előadásokra idén nem hirdet második szereposztást. Minden bérlő azokkal a színészekkel láthatja tehát a darabokat, akikkel a premierek közönsége. 1111 I 11 • • I I 111 III I1111•I•11••I•••• ' ' filmjei-a hét filmjei'a hét I I I I í I I I IMI I II I I I I I MIMII M A Karamazov Talán a helytelen információ, téves propaganda miatt mutatták be tegnap ásító nézőtér előtt ezt az új, színes, szélesvásznú szovjet filmet. Talán többen kíváncsiak rá azok közül, akiknek kényelmetlen négy órát végigcsücsülni egy regényfeldolgozás előtt (különösen, ha előre tudják, hogy a rendező-alkotó Ivan Pirjev, korábbi Dosztojevszkij-adaptációihoz hűen ezúttal sem merészkedett túl a mű rekonstrukcióján) —, ha úgy értesülnek, hogy „csupán két órájukat" veszi igénybe. Mert a film nem kétrészes, hanem egy. nem emelt helyárakkal, hanem a szokásossal és nem napi kettő, hanem a Szabadság mozi hagyományos három előadásában megy. Ilyenkor szokás mondani: a többi stimmel. Mert ha semmi másért, legalább irodalmi ismereteik langyos feltöltéséért, tanulmányaikhoz hasznos olvasmánypótléknak középiskolásolt, egyetemisták nem nézhetik haszontalanul — de erről majd máskor. A film-Karamazov testvérek hattyúdal. Ivan Pirjev nekrológja, aki a forgatás végét már nem érhette meg, jónéhány képsor felvétele. s az összegyűlt tetemes anyag szelektálása, vágása munkatársaira, a főszerepeket alakító Mihail Uljanovra és Kirill Lavrovra maradt. Így Ítéletet mondani róla meglehetősen körülményes. hiszen legfőbb érdemének mégiscsak azt kell tekinteni, hogy egyáltalán elkészülhetett. Magának Pirjevnek végeredményben nem sok szerencséje volt szakmájával. Letagadhatatlan tehetségét a zsdanovi kultúrpolitika szellemében jórészt sematikus életképekre fecsérelte, mint a Vidám vásár. Traktoristák, A párttagsági könyv. Szibériai rapszódia, azokra a brossúraanyagokra, melyeknek szellemes ellenképét, fonákságait, humoros per-, sziflázsát legelőször Kalatozov villantja fel a nálunk is látott Luxustutajon című filmjében. Pirjev másik énje pedig szolgai hűséggel, az orosz klasszicizmus már-már megszállott tiszteletének bűvöletében kötődik a Dosztojevszkij-életmű filmre komponálásához. A Félkegyelműben és a Fehér éjszakákban talán éppen ezért nem tudott feloldódni a regény varázsától, mint Nemeskürty István egyik tanulmányában, írja. „áhítatos, a szerző lábujjhegyen megközelítő filmfeldolgozásokat" készített, melyekről a kritikus óhatatlanul következtet: velük és általuk felmentést kér a napi problémáktól. A Karamazov testvérek is a rendezői bátorságot, a filmes szubjektumot nélkülözi; a virtuozitás minden korábbról emlékezetes erényei mellett alapjában véve konzervatív alkotás. Nagyszerű pillanatai vannak, az emberi lélek rebbenését, a cselekvést irányító gondolati tartamot. a lélek borújának és derűjének pszichológiailag hiteles folytonosságát megrázó erővel, emberséggel, humanizmussal jeleníti meg. Ezek múlhatatlan értéket hagynak a filmben, s több is akadna belőlük, ha Pirjev le tudna mondani a kényszerülten amúgyis lényegre csontozott, ám konok következetesen végigfotografált eseménvvázlatról. Ezért konzervatív és ezért hiteles A Karamazov testvérek: konzervatív a film. hiteles a regény szempontjából. Szergej Vronszkij képeiről a kor levegője árad, ezért is sainálható, hogy a regén v szellemének életrekeltésében utolérhetetlen lehetőségű Aljosa — akinek arcát Andrej Mjagkov félelmetes tehetségesen mutatja pillanatokra — kissé visszafogott. mellékszerepre transzponált alak marad. N. I. PÉNTEK, 1969. SZEPTEMBER 12.