Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

A s&obori húesű A környéken élő emberek­nek már fel sem tűnik, hogy a pusztaszeri ünnepséget Sö­vényházán tartják. A mesz­sziről jött autóssal esik csak meg, hogy a menetlevél sza­va szerint igazán Pusztaszer­re megy. Ha kérdezte, meg­mutatták neki az emékmű­vet, és várakozhatott hang­szerekkel telerakott kocsijá­val. Kajánkodott egy kicsit magában, hogy Itt ma jól befürödtek valakik. Az sem lesz,Aiki a hangszerekbe lel­ket leheljen, hát még aki hallgassa. Mire aztán egy bölcsebb tanácsra a tett­helyre ér, 15 ezer ember között kell harsány dudaszó­val utat nyitnia. Itt is van egy emlékmű. Városok vetélkedéséből lett á pusztaszeri is. meg a sö­vényházi is. Kecskemét csi­náltatta az egyiket, Szeged a másikat. A sövényházi szoborhoz járnak az emberek fél­százada Árpádot ünnepelni minden évben. Szeri puszta volt ez ls valamikor. Miért nem a másikhoz? Történé­szek marakodtak már, hogy melyik a jogos, az ország­gyűlés is beleszólt a vitába, de a Móra szerinti Szél án­gyó szava talán itt is köze­lebb jár az igazsághoz: — „Csekélylöm. — Kicsodát. — Az Árpád klrált — Miért csekélyli Szél ángyó? — Azért, mert nem klrál­nak való. — Hogyhogy? — Mert aki ldrál, annak gyalog is magasabbnak köll lönni, mint a népnek lóhá­ton* Rezesek bandáxttak Az itteni Árpád a na­gyobb. Mai toronyház még a lábáig sem ér. Így leg­alább látszik rajta, hogy nagy munkát végzett. Ország csőszének ls jobb így, messzebbre lát, jobban tud vigyázni ránk. Hogy miért jönnek Ide egyáltalán az emberek? Hi­vatalosan Árpád-emlékün­nepségnek mondják, de köz­szájon szobori búcsú ez. Van aki célba lő naphosszat, és van, aki tízforintosokat ra­gaszt a muzsikás ember göngyöző homlokára. Az idegennek még tátva marad a szája, hogy itt most is a rezesek bandáznak, aztán rájön a nagy bölcsességre, hogy ehhez legalább nem kell erősítő. Mert ennél na­gyobb lármát a több fuvar­ral járó zenekarok sem szol­gáltatnak, ha gitárosok hada adja bele a ricsajt, akkor sem. M^g így is egészen a fülbe kell fújni a rezet, hogy ejuthasson a dobhár­tyáig a dallam. Van modernebb ls. Két karóval arrébb már azt üvölti a ringlises bádogja, hogy: Adám, hol vagy? bírlak­levélből Egykori pásztorok gusz­tusaként a fő étel most is a birka. Finnyás ember eszik csak marhát meg virs­lit. — Azt nem lehet monda­ni kérem szépen, hogy csak birkára volt éhes az idejá­ró cseléd. Fájt a fogunk ne­künk a földre is, de nagyon. Mondogattam az Árpádnak, hogy vagy nem jól csinál­tad, vagy nem így akartad le sem. Kevés volt az a ma­rék föld. Most azért megille­tődtem egy kicsit, amikor a kulturális műsorban fölol­vasták a Nagy Sándor bir­toklevelit. Szóról szóra, úgy, ahogy volt. Olyan nagy köl­tők verse között, akikről még nem hallottam. Már eresz­kedett volna a szempillám, mikor megüti a fülem, h&gy Sövényháza községben, a Zöldhalom dűlőben, a Szé­kely-féle földből ... Ilyen még nem volt! Feltörtél, Sándor! — Azt már sokszor mond­ták, hogy 45-ben itt volt a második honfoglalás, hogy az Árpád sátorfájának a he­lyébe vertük le az első ka­rót, meg ls hallgattam, de nem nagyon Időztem ennél a gondolatnál. Nem bántam én meg ezt a méricskélést so­ha se, de nem voltunk mi akkorák azért, mint az Ár­pád. Hozzádörgölődünk csak, hogy nagyobbnak lássunk — gondoltam. Aztán a másik: Árpádot ezer év után kezd­ték Itt ünnepelni, amikor ezt a szobrot beiktatták, mi meg másnap azt akarjuk, hogy hozsannázzanak nekünk. Ne­kem nem kell. Amíg élek, elvagyok nélküle is. De most, az a birtoklevél, az na­gyon Idevaló volt — Beszélik, hogy új szo­bor is csinálódik a kertbe, a földosztásról. Kíváncsi va­gyok, kinek az ábrázatja szerint faragják. De ha esze van a szobrásznak, a szo­bor tövébe belevési annak a birtoklevélnek minden betű­jét. Hadd jöjjön kl a Sán­dor, feleségestül, olvasni a saját nevét, napjában há­romszor. Ezután bogiján ? Az ls színe ennek a bú­csúnak, hogy mindenki tört a fejét, ml legyen Árpáddal, hogyan ünnepeljük ezután. A hivatalos emberek ejtőer­nyőst is hoztak egyszer, meg motorversenyt, de rájöttek, hogy nem való ide. Az agyafúrt ember — ta­nyai utód — így spekulál: — Ha rám bíznák, én egy jó erős hangszórót odabúj­tatnék az Árpád széke alá, aztán elbeszéltetném vele, hogyan is történt az a hon­foglalás. Ilyen ez a szobori búcsú. Minden évben szeptember első vasárnapján tartják. Keresni kell a párját annak a jóízű politikai gyűlésnek, ami itt van. Az igazlátók szerint 20 ezren is járnak ide. Hiába csalogatja már érkezéskor a bazár, a bo­londkocsi, a zsivaj a gyere­ket is, felnőttet is, először a szoborhoz mennek, ha pat­kószöggel van kiverve a nadrág szára, akkor ls. Meg­nézik. körülállják, bántotta-e az Idő. — Rozsdáilik a toll a sap­káján! Mög kéne fényözni, hogy ne csorogjon a rozsda végig az arcán. A hazainduló még egyszer visszamegy a szoborhoz, el­köszön Árpádtól. Horváth Dezső • I I I I.I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I ÍM I I I filmjei'a hét filmjei-a hét I I II I I I I I I I II I II I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Modern Monté Crislo A cím tőmondatos tartal­mi kivonat Minden kétsé­get eloszlat affelől, hogy Miohel Lebrun és Jean Ha­lain forgatókönyve nem Dumas népszerűségében máig örökifjú regényéből készült. Sajnos, csupán eny­nyit mond a Szabadság mo­ziban vetített film is. A regény cselekményes ele­meit alaposan bemagolták a szerzők, becsületesen lemá­solták Dantes koporsó­jelenetét, Fahria abbé szik­lahalálát, a kincsek meg­találását és felhasználásá­nak bosszú-szempontjait stb. Eleget téve a tisztelt film­közönségnek, mely a koráb­ban készült eredeti válto­zatokat elégszer látta ah­hoz, hogy újra megcsodálja Jean Marais vagy Jourdan hódító eleganciáját — és még mindig kevésszer, hogy ne legyen kíváncsi egy új Edmond Dantesra. Az új fiú Paul Barge, rokonszen­ves, jóképű — csakhát nem tud mit kezdeni silány sze­repével. A jónevű rendező, Andre Hunebelle valószínűleg éle­te legrosszabb filmjéhez ér­kezett, s ebből az alkalom­ból csak soványka vigasz a publikum érzékeny vison­gása. mely izgalmas pilla­natokban vagy az óhatatlan filmszakadáskor együttér­zőn, illetve követelőn tör fel a széken ülő szurkolók­ból. A klasszikus irodalmi históriák (bár itt a klasszi­kus szó mást jelent) modern környezetbe adaptálása ál­talában kasszasikeres pro­duceri vállalkozás — volt, van, előreláthatóan marad még sokáig. Más kérdés per­sze. milyen súllyal méretik az elmúlt években látott Három testőr meg a Phaed­ra exhumálása. (Hogy csak két szélsőséges példát em­lítsünk) A Modern Monté Cristo természetesen az elő­ző típushoz tartozik — vele szemben tehát kár lenne kü­lönösebben Igényeskedni. Nem is tennénk, ha nem lenne valami bökkenő. Ne­vezetesen, hogy a második világháború éveiben, a fran­cia ellenállás partizánjainál rejti el a corpus delictit, a pénzrablást, a gyilkosságot, ami aztán ármányt sző. A francia partizánokat Ideke­verni — kissé ízléstelen. N. f. A tiiitetimtű-e a memória 9 Tudományos vita Tihanyban Csütörtökön véget ért TI- folták a szintén amerikai hanyban a Magyar Tudomá- Essmann professzor kísérle­nyos Akadémia Biológiai In- tel és dr. Adám György tan­tézetében az a négynapos székvezető és munkatársai­szimpózium, amelyen 11 or- nak tapasztalatai ls. Az ő szág kutatói cserélték ki ta- véleményük szerint az ilyen pasztalataikat a tanulás, em- jellegű átültetésekkel csu­lékezés, felejtés, biológiájá- pán a tanulási képesség no­vai kapcsolatban. A tanács- velhető, serkenthető. A két kozáson két különböző vizs- ellentétes pólus képviselői gálati módszer eredményeit elhatározták, hogy a jövő­értékelték. ben az eddiginél behatób­H. Hydén professzor, svéd ban Ismerkednek egymás ku­tudós, a Göteborg Egyetem tató munkájával. (MTI) hisztológiai intézetének vi­! US bauxit­bányák Két új bauxitbánya épül Fejér megyében, a Rák-he­gyen 1968-ban láttak hozzá a 486 millió forintos beru­házással épülő, évi 350 ezer tonna kapacitású bánya ak­namélyítési munkálataihoz. Az új bányából 1971-ben szállítják első ötvenezer ton­nányi bauxitot, s 1974-re már teljes kapacitással, évi 350 ezer tonna bauxitot ter­melve dolgozik majd az üzem. Az idén megkezdték a Bittó—2 bányaüzem építé-j sét ls. lághírű vezetője előadásá­ban hangsúlyozta: kísérleti­leg sikerült bizonyítania, hogy a feltételes reflexek kialakítása közben az agy­ban olyan fehérje kompo­nensek találhatók, amelyek a tudatlan állapotnál nincse­nek jelen. A tanulás során tehát olyan fehérje moleku­lák keletkeznek, amelyek korábban nem voltak meg az idegsejtekben. Arra a megállapításra jutott, hogy a tanulás, emlékezés biokémiai mechanizmusai szoros össze­függésben állnak az agysej­tek fehérjeszintéziselve! A svéd tudós tapasztalatait megerősítette Mihalovic ju­goszláv professzor is. aki kí­sérleteiben hasonló ered­ményre jutott. Az emlékezés, tanulás elemzésének másik módsze­re az elektromos folyamatot vizsgálja. Ebben a témá­ban feltűnést keltett dr. Adám Györgynek, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető professzorá­nak előadása. Mint elmon­dotta, a különböző ingerek kombinációival olyan fe­szültségváltozásokat lehet kimutatni, amelyek jelzik, hogy az állat vagy ember, elektromos folyamatok for­májában rögzítette az emlék­nyomokat. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem összeha­sonlító élettan tanszék kol­lektívájának állati és em­beri kísérletek alapján si­került leírni az emlékezés egy elektromos jelét. Ró­bert Galambos magyar szár­mazású amerikai tudós kí­sérletei is az agyban leját­szódó elektromos folyama­tokat igazolták. Éles vita alakult kl a kö­rül, hogy a valamilyen ké­pességre betanított állat agykivonatának átvitelével a tudást, illetve a memóriát is átültethetik-e? Két véle­ményre oszlott a tudósok né­pes tábora. Az egyik véle­ményt a világhírű amerikai Mc Connell professzor kép­viselte. aki az 1960-as évek elején végzett kísérleteivel nagy feltűnést keltett. A transzper, illetve átviteli kí­sérleteket ő kezdte meg el­sőnek az örvényférgekkel. Neki sikerült először fény felé fordulásra késztetni — átültetéssel — a. „tudatlan" állatokat is. Munkája nyo­mán kezdték meg a kutatók szerte a világon átültetési, átviteli kísérleteiket az em­lős állatokon. Connel véle­ménye szerint a betanított állatok agykivonatának át­vitelével a tudást, a memó­riát ülteti át speciális ké­miai formában. Nézeteit cá­„Paprikás" tanácskozás Kalocsán A Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kalocsai fűszerpaprika ne­mesítő telepén bemutatót és tapasztalat­cserét rendeztek csütörtökön a társintéze­tek kutatói, a termelő gazdaságok, a felvá­sárló, illetve feldolgozó vállalatok szak­embereinek részvételéve! A megjelentek megtekintették az inté­zet tenyészkertjét, ahol most érnek a leg­újabb nemesítés! paprikafajták, s azok a hibridek, amelyek máris alkalmasak a köztermesztésben levők leváltására. Leg­többje, köztük a „csokrosan" termő is, al­kalmas gépi betakarításra. Mint újdonsá­got mutatják be a „lombhullató" fajtaje­löltet, amely kitűnő minőségű termesével is jeleskedik- Az új paprikafajták altijá­ban korai érésűek, s több festékanyagot tartalmaznak. A szemle a világhírű kalocsai fűszer­íaprika tájkörzetben folytatódott. A szak­emberek felkeresték a Miskei Egyetér­tés és a Dunaszentbenedekl ÚJ Hajnal Termelőszövetkezeteket, ahol nagyüzemi művelésben „vizsgáznak" az új magyar fűszerpaprika fajták. A részvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi köztermesztésben levő fajták leváltására a korán érő gépesíthető fajták a legalkalmasabbak. A legújabb hibridek rövidesen közter­mesztésbe kerülnek. Jelenleg négy új faj­ta magját szaporítják az intézetben. Kürtökért autók A MOGÜRT és a Volks­wagen Autógyér között öt évre szóló megállapodás jött létre arról, hogy Volkswa­gen kocsikért autókürtökkel is fizet Magyarország. A gyártásra az Egyesült Villa­mosgépgyár rendezkedett be. Saját erőforrásaiból új mű­helyt létesített, s különleges célgépeket helyezett üzembe, amelyek a szigorú Volkswa­gen-szabványoknak megfele­lő, rendkívül pontos mun­kát is jól el tudják végez­ni. Egy-egy kürt 65 alkat­részből áll, s az alkatrészeid egy részét századmilliméte-! res pontosággal kell kidol­gozni. Külön előírás, hogy valamennyi kürtnek a nor­mál a-hangot kell adnia. Va-< lamennyi művelet technoló-j giáját kidolgozták, s meg­kezdték a nagy sorozatai gyártást. Az idén majdnerö 200 ezer autókürtö't szállíta-j nak a Volkswagennek né-J hány ezret pedig az itthoni kocsikba is felszerelnek. "Szeged szobrai Csáky József: Táncoslány (42.) Hogy most egy napra megszakítjuk a szegedi pante* on szoborcsoportjának ismertetését, orra különös okunk van. Nemrég irtunk ugyanis lapunkban arról, hogy Csáky Józsefnek, a Franciaországban élö világhírű magyar szobrászJ művésznek egyetlen szegedi szobra a Táncoslány elvesz <* Honvéd tér hatalmas méretei és bokrai között. Tóth Sándor szobrászművész a Klauzál tér egyik intim sarkát ajánlotta a szobor új helyéül. Minderről a keddi lapban Irtunk — s csütörtökön már a Klauzál téren fedeztük fel a bájos kis szobrot. Az 1. kerületi tanács nagyon megértő és nagyon gyors volt ebben a szobor-ügyben. Liebmann Béla felvétele PÉNTEK, 1969. SZEPTEMBER .5. 4

Next

/
Thumbnails
Contents