Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

Küldöttségünk hazaérkezett a KNDK-bél Csütörtökön hazaérkezett Budapestre a dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt magyar küldöttség. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Li Dong Szon, a KNDK nagykövetségének másodtitkára. Kazareczki Kálmán és dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesek. A magyar küldöttség számos mezőgazdasági üzemet és kísérleti telepet is megtekintett, eszmecserét folytattak a két ország mezőgazdasága közötti kapcsolatok elmélyítéséről. Szovjet traktor- és mezőgazdasági gépkiállítás Csütörtökön a mezőgazdasági kiállítás területén, az Albertirsai úton szovjet traktor- és mezőgazdasági gépkiállítás nyílott. A megnyitó ünnepségen ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, J. Piszarev szovjet traktor- és mezőgazdasági gépgyártási miniszterhelyettes, I. P. Prohorov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének titkára. György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes megnyitó beszédében rámutatott: a magyar—szovjet kormánykőzi bizottság jóváhagyása alapján a KGM 14 szovjet ipari minisztériummal alakított ki gyümölcsöző kapcsolatot. Ez kiterjed a műszaki-tudományos együttműködésre, a műszaki dokumentációk cseréjére és felhasználására. A magyar és a szovjet szakemberek kapcsolata előnyös a termelési kooperáció kialakítása, a gyártásszakosítás és a tervek ágazatonkénti összehangolása szempontjából. A magyar gazdasági élet — és ezen belül a mezőgazdaság — számára az egyre jobban kiszélesedő kapcsolat meghatározó jellegű a gazdasági fejlesztés tekintetében. A traktor- és mezőgazdasági gépkiállításon az érdeklődők megismerkedhetnek azokkal a berendezésekkel, gépekkel, amelyek jól kiegészítik a magyar mezőgazdaságban használt típusokat. Ezután J. Piszarev miniszterhelyettes üdvözölte a kiállítás vendégeit, s röviden ismertette a Szovjetunió mezőgazdaságának fejlődését. Elmondotta, hogy a nagyüzemi gazdaságokban 1970-ben már kétmillió traktor és 700 000 kombájn dolgozik majd — jórészt azokból a típusokból, amelyeket á budapesti kiállításon is bemutatnak. Újdonságai közé tartozik a burgonya-kombájn, a korszerű terményszállító szalag, a sertéskombinátokban felhasználható takarmányelosztó berendezés és a nagyteljesítményű traktorok több változata. (MTI) Építek randeuujej Több mint ezren a nyelvtanfolyamon Egy IBUSZ által szervezett al-dunai hajókiránduláson — amelyen mintegy 140-en vettek részt — érdekes csoport jött össze. Dunaújváros építése hőskorszakának hat vezetője találkozott a Felszabadulás gőzös fedélzetén. Mind a hatan igazi lelkesedéssel emlékeztek régi élményeikre, munkájuk nehézségeire, kudarcaira, de főképp eredményeire. Valamennyien azt vallották, ha hasonló nehézségekkel kellene is megküzdeni, újra vállalnák Dunaújváros építését. Képünkön: Bittera László mélyépítő igazgató. Lám Béla mélyépítő tervosztályvezető. Wolf Johanna magasépítő főmérnök. Bakonyi Iván mélyépítő termelési osztályvezető. Hidas Károly mélyépítő főmérnök. Miskárik Ferenc mélyépítő művezető. Szegeden is egyre nagyobb az érdeklődés a nyelvtanulás iránt. A külföldi utazások, tanulmányutak lehetősége, a csereüdülések, üzemi stb. kirándulások nagy száma, mind-mind nyelvtanulásra serkenti az embereket. Jó néhány szakma, életpálya is megköveteli egy-egy nyelv alapos ismeretét. A megnövekedett igényeket Szegeden a TIT—Radnóti Gimnázium közoonti nyelviskolája igyekszik kielégíteni, ami nem is oly egyszerű dolog. Az 1967—68. tanévre ugyanis 608-an iratkoztak be a nyelviskolába, de ez a szám 1968—69-ben már 1180ra emelkedett, tehát majdnem megkétszereződött. A tanfolyamok üzemben, iskolában és modern nyelvi laboratóriumokban folytak, a szegedi középiskolák nyelvszakos tanárainak közreműködésével. Az elmúlt esztendőben sikerült a „tanári törzsgárdát" is kialakítani. Vastagon fog a ceruza — Mindent „megkocsikáztatjnak" és a fuvarköltséget a mi számlánkra írják —panaszkodik az egyik újonnan épült társasház lakója. — Tudjuk, hogy becsapnak, de nem tehetünk semmit. Ha a szomszédból hozták a téglát, vagy a sódert, azt is úgy állíthatták be, mintha a megye vagy az ország másik régéből szállították volna. S mondja meg: ki tudia ezt ellenőrizni? Az ügyeskedés kelepcéi Ismeretes, hogy nem olcsó mulatság magánerőből társasházat építeni. A fent említett új lakónak 120 ezer forintos OTP-kölcsönre van szüksége hozzá. 80 ezren felül már 6 százalékos kamatot kell fizetnie. S nem egy, nem két ilyen ember, ilyen család van. akinek nem jut állami, illetve szövetkezeti lakás és csak saját erejére, csak a szülői, rokoni támogatásra hagyatkozva próbál otthont teremteni. Szomorú dolog, hogy ezeknek a javarészt fiatal, s anyagilag túlerőltetett családoknak, pároknak még a tisztességtelen ügyeskedés kelepcéivel is meggyűljön a bajuk. Súlyos tízezrek Volt alkalmam néhány olyan társasházi közösség tagjaival beszélgetni, akik nemrég vagy az utóbbi egy éven belül költöztek új otthonukba, örülnek neki. ez természetes. Nagy árat fizettek, esztendőket vártak, reménykedtek, de végül is révbe értek. Hanem azért felemlegetik, hogy például a daruköltséget hat hónapra számolta fel nekik a vállalat, s két-három hónapot ha ott volt az emelőberendezés. Nem is ezrekről; súlyos tízezrekről van itt szó. De már mindezen túltennék magukat, ha az építők is feladnák velük szemben a „fejőstehén-elméletet". Egyik helyen jó 200 ezerrel. egy másik közösségtől közel 90 ezerrel többet kérnek ugyanis, mint ami — az anyagár-emelkedéseket is beleértve — járna a vállalatnak. — Mikor már beköltöztünk, jött egy számla. Az volt benne, hogy 85 ezerrel még tartozunk — úgymond, az alvállalkozóknak —, s hogy ezt rendezzük sürgősen. Előtte már megkaptunk pedig egy végszámlát, hogy nem tartozunk semmivel. A lakók természetesen nem fizettek, őszintén megmondják, nem is lett volna miből. Nem fogadták el a számlát, tételes kimutatást kértek. S azóta valahogy — pedig már idestova egy év telt el — elcsendesedtek a kedélyek, abbamaradt a háborgatás. Elmaradt a számla Lényegében hasonló a másik eset. bár ott több szervet megjárt a vita, s máig sem jutott nyugvópontra. De itt is elcsitultak a kezdeti hullámok, szünetel a háborgatás. A tételes számlát arról, hogy miből adódik a plusz költség, csak nem akarják — vagy nem is tudnák? — összeállítani, elküldeni az építők. Lehet, hogy észrevettek valamit? Rájöttek saját tévedésükre? Arra, hogy bele kell nyugodni: a fejőstehén-elmélet csődöt mond minden olyan alkalommal, amikor a lakók, illetve képviselőik alaposan utánaszámolnak? Megszívlelendő tanulság ez. Aminthogy nincs elítélendőbb valami, mint olyan emberek pénzéből spekulálni nyereségre, akik többnyire igen keserves spórolással, a legkülönfélébb kölcsönökkel kikövezett úton értek áz otthon küszöbéig. S. M. Megoldódott a hallgatók tankönyvellátása is. Különösen jó eredményt értek el a résztvevők a nyelvi laboratóriumokban. az audió-vizuális nyelvoktatás keretében. (Jóval többen jelentkeztek erre az oktatási formára, mint ahányat — férőhely hiányában — fel tudtak venni.) Nem sikerült azonban most sem csökkenteni a heti 2 órás foglalkozásokról a lemorzsolódást. A most induló 1969—70-es tanév ugyancsak sokféle lehetőséget nyújt a nyelvtanulásra. A hagyományos nyelvtanulási formák mellett ismét nyílnak — korlátozott számban — audió-vizuális nyelvtanfolyamok orosz, angol és német nyelvből. Hogy még több igényt ki tudjon elégíteni a nyelviskola, az új tanévben már nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokat is indít orosz, angol és német nyelvből. A múlt évihez hasonlóan most is szerveznek a vendéglátóipari és a közlekedési dolgozók részére speciális tanfolyamokat orosz, angol, német és francia nyelvből. Az idén nyit először a TIT nyelviskolája a gyermekek részére is tanfolyamokat, az általános iskola IV. osztályától kezdődően orosz, angol, német és francia nyelvbőL Kellő számú jelentkezés esetén a vezetőség a latin és az eszperantó nyelv tanulását is lehetővé teszi. A beiratkozás a tanfolyamokra a Radnóti Miklós Gimnáziumban szeptember 8-án kezdődik és szeptember 11-én ér véget. Apróságok, de... Hírlap és trafik Láttak-e már trafik nélkül nagyközséget? Én sem. S egy kisebb városkát? Azt sem. Vagy mégis van ilyen? Igen. A szegedi Tarján, ahol immár annyian laknak, mint egy kisebb városkában. Csupán a 116-os jelű épület lakóinak a száma akkora, mint egy falué. De próbáljon csak valaki egy napilapot keresni azon a tájon. Hiú ábránd. Az öreg Lajos bácsi lekörözött minden állami szektort, amikor megnyitotta lángos sütőjét Tarján bejáratánál. Valószínűleg jól keres az öreg, — arra vessenek követ, aki sajnálja — de legjobban mégis csak a tarjáni lakók és az ott dolgozó emberek jártak. Kapnak lángost, sültkolbászt vagy hurkát. A posta megbízottja is végigjárja a lakásokat, előfizetőket gyűjt lapokra és folyóiratokra. De nem mindenki fizet elő. Aki előfizet, az is gyakran megjárja, mert vagy bedobják a kért napilapot, vagy nem. Előfordul, hogy mást kap, mint amit rendelt. Vagy semmit. Szerintem Tarjánban „megélne" egy kis pavilon, ahol hírlapokat, folyóiratokat, esetleg — közösködve az arra illetékes kereskedelemmel — trafikot is árulnának. Nem kellene óriási beruházás, amely csak évek múlva készül el. Egy típusházikót kellene lerakni valahova, központi helyre, és akár holnapután nyithatnának. Ajánlom ezt az állami szektornak, mert oda húz a szívem. De siessenek, mert valamelyik „lajosbácsi" megelőzi őket. Telefonfülke Maradok a tarjáni kívánságoknál. Felesleges újból a lakók számára hivatkozni. Körülbelül ezer család lakik Tarjánban. A lakásokban azonban nincs telefon, ismert okok miatt, mert kicsi a szegedi telefonközpont kapacitása, évek óta sorba állnak egy-egy szabad vonalért, esetleg ikresítésért. Ez igen nagy gond, figyelembe véve, hogy a belváros messze van, s Szegeden minden a belvárosban található: klinika, ügyeletes orvos, étterem, mozi, színház, éjszakai bár, taxiállomás és persze telefon is. De mit ér a telefon, ha csak a belvárosban talalható. Akkor csak az ott lakó emberek tudnak egymással beszélgetni telefonon. A Tarjánban lakónak be kellene utazni, hogy beszélhessen, de hogy beutazzon, ahhoz taxit kellene rendelni. Van egy telefonfülke, amely néha üzemképes, csak az a baj, hogy az kevés. Annyi embernek kevés. Hallottuk, hogy egyszer elkészül a tarjáni alközpont és esetleg a lakásokba is szerelnek telefonokat. De addig? Addig legalább az utcára kellene néhányat felszerelni. Talán újabb kettővel megoldódna a mostani gond. Orvos, patika, tisztaság A József Attila sugárúton van egy „kis OTI", de ott csak nappal állnak a betegek rendelkezésére. Az előbb elmondott akadályok miatt, — telefon hiány! — előfordul, hogy a hirtelen rosszul lett emberen nem tudnak segíteni. Egyszerűen gyalog kellene bejönni a Marx térig, ahol éjszakai ügyelet van. Az orvosi rendelővel ferdén szemben van egy gyógyszertár, néha ott is tarthatnának ügyeletet. Hozzátenném, hogy nem csupán az új lakónegyed gondjain segítenének, de arrafelé sokan laknak még. A tisztaság a már felépült lakótelep utcáira vonatkozna. Az építőipar átadja a házakat és „megy tovább". így szoktak épülni a városok. De a lakónegyed, az utcák és az emberek ott maradnak. A köztisztasági vállalatnak ezekre az új területekre is gondolni kell. Éppen úgy elkelne ott is a locsolóautó, a porszívóautó, a söprögető kocsi vagy ember, mint a város többi pontján, utcáján. Gazdagh István Tegnap ülést tartott a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztésekről, s a két ülés közötti döntésekről, utasításokról a Húszmilliós befektetés Tiszaszigeten Együttes ülést tartott tegnap délután a Tisza-parti Rózsa-üdülőtelepen a tiszaszigeti tanács végrehajtó bizottsága, a község pártszervezetének. valamint a Búzakalász Tsz-nek a vezetősége. Niesner Ferenc tsz-elnök beszámolt a terméseredményekről, amelyek a belvízkárok, a májusi és az augusztus eleji aszály, valamint két jégverés ellenére is biztatóak. Pelle László, a tsz főkönyvelője ismertette a hatalmas gazdaság idei. 20 milliós beruházásaival kapcsolatos munkálatot, amelyből 10 milliót fordítanak egy modern sertéstelep építésére. A munkákat késleltetik az anyagbeszerzési problémák. Kiss András, a tiszaszigeti tanács vb elnöke tájékoztatott egy leendő művelődési otthon építésének előkészületeiről. A 3 milliós beruházást fenntartással fogadták az ülés résztvevői, mert attól tartanak, hogy a létesítmény nem lenne kellően kihasználva. Fontolgatták, hogy a már meglevő összegből inkább orvosi rendelőt és orvoslakást kellene építeni. járási tanács székházában tanácskoztak a végrehajtó bizottság tagjai. Ezt követően Szatymazra látogattak, ahol a községi tanács vb munkáját, irányító és ellenőrző tevékenységét értékelték. Szeged „kertvárosában" az utóbbi időben a tanácstagok nagyobb százalékban jelennek meg a tanácsüléseken, mint korábban. Három év átlagában a megjelenés 70,3 százalékos, amely 10 százalékkal jobb, mint az előző ciklusban. Csökkent az igazolatlanul távolmaradók száma 11 százalékkal. Igaz azonban, hogy az utóbbi időben az aktivitás is csökkent. Ugyanis a beszámolót teljes terjedelmében kiküldték a tanácstagoknak, hogy azt áttanulmányozzák, mégis kevesen szóltak hozzá. A községi vb megtárgyalta ezt, s úgy határozott, hogy ezentúl a korábbi idő gyakorlatához hasonlóan a beszámolónak csak a vázlatát fogja a tanácstagoknak kiküldeni, a tanácsülésen viszont az egész anyagot, beszámolót ismertetik. PÉNTEK, 1969. SZEPTEMBER 5. 6 'DÉLMAGYARORSZÁG